Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-11 / 37. szám
IniSIHBRBt TITOKZATOS KÖNNYEK Az élőlények közül csak az ember tud sírni. Köny- nyezünk bánatunkban, örömünkben. Amikor ember születik, vagy ha eltávozik az élők sorából. Szokatlan események, néha egészen banális dolgok képesek az embert könnyekre fakasztani: lehet az egy naplemente, egy kedvenc melódia hangja, a gépkocsi defektje, vagy egy meghibásodott mosógép. A sírás első pillanatban nagyon egyszerű jelenségnek tűnik, ugyanolyan spontán dolog, mint a szívverés vagy a légzés. Azonban ha alaposabban kutatni kezdjük, számos talányba ütközünk. Hogyan és mi célból keletkeznek a könnyek? Tulajdonképpen mi is ez a nedv, amely évszázadok során viszontagságok között és örömben összeköti a férfit és a nőt? Számos kérdésre még napjaink tudománya sem talált megnyugtató választ. A könnynek körülbelül 9 százalék a sótartalma. A nők többet sírnak, mint a férfiak, ez közismert tény. A tudósok azonban eltérő véleményen vannak arról, hogy miért van ez így. Vajon élettani adottság, vagy a nők szentimentá- lisabb természetének a következménye? Esetleg egyes antropológusoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a nőknek kisebb az orrüregük, ezért a könnyek számára nincs elég hely és gyakran kibuggyannak? Érzelmi könnyek A mai tudomány megkülönböztet külső hatásra kiváltott könnyeket (hagyma, könnyfakasztó gáz) és érzelmi könnyeket, amelyeket az öröm és a bánat perceiben ejtünk. William Frey amerikai biokémikus, aki évek óta kutatja a könnyeket, megállapította, hogy az érzelmi könnyekben több a protein. Arra azonban nem jött rá, hogy miért. A mítoszokban és az ókori gyász- szertartásokban a könnyeket általában kapcsolatba hozták a szívvel. Asszíriában a földműveléssel kapcsolatos rítusokat sírás kísérte, amely az eső szimbóluma lehetett. A könnyekről szóló legendák közül számos kegyetlen. Például a Niobe királynőről szóló klasszikus görög legenda szerint a királynő bánatában annyit sírt, hogy könnyeiből patak lett. Az életet néha siralom völgyének nevezték. A történelem során óceánnyl könny hullott. A sírásról napjainkig állandóan változnak a vélemények. A könnyek hasznosak, állítják egyesek, az emberség jelei, megtisztítják és kifinomítják a világról alkotott képet. Mások szerint viszont a sírás rossz dolog. Az ember nem tudja magát ellenőrizni. Ha nyilvánosan sírunk, sebezhetővé válunk, amit a mai világban kevesen engedhetnek meg maguknak, főleg a férfiakhoz nem illik a sírás. Eleinte a tudomány nem tudott mit kezdeni a könnyekkel. A XVII. században William Harvey volt az első kutató, aki megértette a szív és az érrendszer funkcióját. Arra figyelmeztetett, hogy ne engedjük magunkat túlságosan befolyásolni az érzelmektől, mivel azok szívritmus- és emésztési zavarokat okozhatnak. Később Darwin arra a megállapításra jutott, hogy amikor a gyerek sír, szemében jobb a hajszálerek vérellátása, ami összehúzza a szemizmokat és ezzel Ingerll a könnymirigyeket. Darwin nem kapcsolta össze a sírást a fejlődéselmélettel, felesleges, mellékes dolognak tekintette. Olvasóink kérdéseire válaszolunk A pirulás természetes „Tanácstalan vagyok, minden kicsiségért elpirulok, olyan leszek, mint a paprika. A legszívesebben elbújnék, mint a kisegér...“ panaszkodik egyik ifjú olvasónk. Fiatal lányoknál, fiúknál bizony gyakran előfordulnak hasonló problémák. Lássuk, mi a véleménye erről a szakembernek, a pszichológusnak. A pirulás ugyanúgy hozzátartozik az élethez mint a félelem, öröm, pech, boldogság, mint az izzadás, a sírás vagy a nevetés. Minden ember elpirul. Mi a pirulás lényege? Biológiai szempontból a szervezet előkészülete bizonyos tevékenységre. Ezért „előkészületi reakciónak“ is nevezik. Meggyorsul a pulzus, növekszik a vérnyomás, fokozódik az izmok és az agy vérellátása, a vérben növekszik az adrenalin és más hormonok szintje. így az egész szervezet készültségben van. Ez a folyamat akaratunktól függetlenül folyik le, vagyis nem tudjuk befolyásolni, megakadályozni. Ezért azokat az idegeket, amelyek ezt a folyamatot irányítják autonóm, illetve vegetatív idegrendszernek nevezik. Milyen érzések váltják ki a pirulást? Például olyan negatív érzések, mint a harag és a bosszúság. Ezektől az ember elvörösödik, ami a támadókészség jele. Azonban pozitív érzésektől is elpirulunk. így az örömtől, élvezettől, szeretettől. Többnyire szégyenkezünk miatta, pedig mindenkivel megeshet. Aki nem tulajdonít neki jelentőséget, gyorsan túlteszi magát rajta és a végén még meg is mosolyogja magát. Egyesek azonban bizonytalanokká lesznek, szégyenkeznek és a legszívesebben elbújnának valahová. Ilyenkor az elvörösödés még fokozódik. Ilyesmi főleg bizonytalan természetűekkel fordul elő, akik szívesen figyelik magukat és tartanak mindentől, ami rájuk vár. Ezek az egyének egy varázskörbe kerülnek. Az attól való félelem, hogy pirulnak, pirulást okoz, aztán azért, mert félelmük beigazolódott, továbbra is tartanak a pirulástól. Az ilyesmi kellemetlen érzés és azt mindenkinek illik tudni, hogy akikről tudjuk, hogy köny- nyen elpirulnak, nem szabad őket kinevetni. A pirulástól való félelmet eritrofóbiának nevezik. A gyerekek még nem ismerik a pirulást. Velük is előfordul ugyan, ha valamin rajtakapják őket, vagy ha dühösek, de nem félnek attól, hogy elpirulnak. A félelem csak később, a kamaszkorral jelentkezik. Ekkor a hormonok átcsoportosulásával és keletkezésével elkezdődik a szexuális érettség kora. Ez hatással van a testalkatra, az érzésekre, a gondolkodásra és az emberi kapcsolatokra. Önérzetesek lesznek, elbizonytalanodnak és hajlamosak saját erejük túlbecsülésére. Mindez természetes dolog, azonban bizonyos körülmények között kialakulhat az erit- rofóbia, ami megzavarhatja a természetes fejlődést. Mit tehetünk a pirulás ellen? Legyünk nyugodtak és türelmesek. Az érettebbé válással, amikor megtaláljuk helyünket a társadalomban, képességeink és lehetőségeink megismerésével stabilizálódik az öntudat. Ilyenkor már az embert nem zökkenti ki akármi a nyugalmából. Még egy pirulás sem. Ha azonban ez a varázskor igen erős és a pirulás hosszan tartó gondokat okoz, érdemes valakivel bizalmasan elbeszélgetni róla. Természetesen legjobb, ha felkeresünk egy hozzáértő szakembert. (sz) A mai pszichológiában elfogadott nézet, hogy a sírás segít legyőzni az érzelmi stresszt. A sírás erősíti a fizikai és pszichikai problémákkal szembeni ellenállóképességünket. A bánat legyőzésének elengedhetetlen biológiai tartozéka. Selye János, a stressz világhírű szakértője megállapította, hogy az érzelmi Izgalommal járó kudarc fokozza a vérnyomást, gyomorfekélyt, bizonyos reumatikus betegségeket, allergiát szív- és vesebántalmakat okozhat. A sírás tehát nem fényűzés, hanem szükséglet. A romantizmus korát könnyözön jellemezte. A sírás kedvelt Időtöltés volt, akárcsak a halálról folytatott eszmecserék, a temetőlátogatások és gyászszalagok viselése. Aztán a burzsoá nézetek lassan kiszorították a szentímentallzmust, amely azt vallotta, hogy a halál örök békességet hoz, az ég az ember otthona, ahol találkozhat ismerőseivel. A könnyek kultusza harminc évvel a szentimen- talizmus után az első világháború lövészárkaiban vérbe fulladt. Napjainkban a nyilvánosan ejtett férfikönnyek társadalmilag újra szégyennek számítanak, kivéve a nagy bánatot, amely képes kemény férfiakat Is megríkatni. Egyes férfiak azt állítják, hogy a nők akkor sírnak, amikor akarnak. De nemcsak azért, mert a gyengébb nem érzelmi adottságai olyanok, hanem azért is, hogy kivédjék a férfiak agresszivitását. A nemek vitáiban ősidők óta a nők fegyvere volt a sírás. A férfiak a nők könnyeivel szemben tehetetlenek és a nők Így elérik céljaikat. Egy dolog biztos, jusson bármilyen eredményre a könnyekről folyó tudományos kutatás, a halál, a nevetés és a könny vitathatatlan realitás. Szeressük egymást... A szerelem mindent legyőz - tartja az ókori mondás és ismételgetik napjaink kutatói, pszichológusai. Bernie Siegel, a Yale egyetem sebészprofesszora könyvet írt e témáról, amit magyarra így fordíthatnánk: „Szerelem, orvostudomány és csodák“. Azokat a különös eseteket említi meg, amelyekkel saját praxisában találkozott. Ugyanis páciensei a szerelem hatására súlyos betegségekből - gyomorfekély, magas vérnyomás, infarktus, sőt rák!-felgyógyultak. Beszámol a közép-indiai abuj- marhia törzsről is, amelynek tagjai természetes ételeket fogyasztanak, már egész fiatalon elkezdik gazdag szerelmi és szexuális életüket, teszik mindezt tiszta, nem szennyezett környezetben. Ennek következtében náluk a rák és más „divatos“ betegségek ismeretlenek. A szerző véleménye szerint az önzetlen és természetes szerelem megnöveli az emberi szervezet védekező képességét, megerősíti immunrendszerét Hasonló megfigyelésekről számolnak be a világ különböző részeiről. Ezek nagyjából így összegezhetők: 1. A szerelmi kapcsolat csökkenti az érelmeszesedés és szívroham veszélyét. 2. A szerelmesek nem reumások. 3. A boldogság helyreállítja a lelki egyensúlyunkat. 4. A családi élet intimitása, a házastársak közti harmónia meggátolja a súlyos betegségek kialakulását. 5. A szerelem az egyén fizikai és lelki egészségének alapeleme. És így folytathatnánk tovább a nagyon okos és főleg hasznos tanácsokat, megállapításokat, amelyek mind-mind arra buzdítanak, hogy nyugodtan adjuk át magunkat érzelmeinknek. Aki ezek után is kételkedne a szerelem gyógyító erejében és próbálna logikus ellenérveket felhozni, annak eláruljuk: ez az ősidők óta ismert érzés - a szerelem - irracionális. Éppen ebben áll az ereje. Mert minél többet adunk a másiknak, annál több marad belőle. Ha három perc alatt megtalálja a két kép közötti tizenegy apró eltérést, gratulálunk. (Megfejtés a 2. oldalon) TESZTÜNK • TESZTÜNK • TESZTÜNK • TESZTÜNK • TESZTÜNK • TESZTÜNK HA ERRE A KÉRDÉSRE VÁLASZT VÁR, BE KELL ISMERNIE ÖNMAGÁRÓL NEM ÉPPEN HÍZELGŐ TULAJDONSÁGOKAT IS. AZONBAN EZ ELSŐ LÉPÉS LEHET A KIJAVÍTÁSUKRA TETT KÍSÉRLETNEK. Az alábbi negyven emberi tulajdonságból húzgáljon alá tizenkettőt, amelyek a legjobban jellemzik. 1. fegyelmezett 2. lassú 3. az alkotás megszállottja 4. unatkozó 5. békeszerefő 6. nem éppen igazmondó 7. szerény 8. lusta 9. mindig logikus 10. cinikus 11. tudásszomjas 12. rendetlen 13. másoknak szimpatikus 14. beképzelt 15. fürge 16. önző 17. következetes 18. hiányzik a humorérzéke 19. alkalmazkodó 20. hangulatember 21. készséges 22. gúnyolódó 23. barátságos 24. sértődékeny 25. tapintatos Ismeri önmagát? 26. túl érzékeny 27. szépség kedvelő 28. aggodalmaskodó 29. talpraesett 30. fantázia nélküli 31. dicsvágyó 32. határozatlan 33. megbízható 34. kritizáló 35. igazmondó 36. agresszív 37. jó humorú 38. magábazárkózott 39. szorgalmas 40. önfejű Értékelés: Ha nyolc páratlan és négy páros számú tulajdonságot húzott alá, akkor kiegyensúlyozott természetű ember, ami bizonyos céltudatos igyekezetét követel. Reálisan értékeli magát. Ha ugyanannyi páros szám alatti tulajdonságot húzott alá, mint páratlan számút, akkor valószínűleg túlságosan kritikus önmagával szemben. De nem ártana megszabadulni egyik-másik negatív tulajdonságától, ami nem okozna túlságosan nagy erőfeszítést. Ha a páros számok alatt lévő tulajdonságok vannak túlsúlyban, ez már figyelmeztetés, komolyan el kell gondolkodnia. Már az is pozitív dolog, hogy beismeri negatív tulajdonságait, de az igazi eredmény az lenne, ha csökkenteni tudná azokat. Ha csupa páros számú tulajdonságot vallott be, komoly bajok vannak, amiről érdemes lenne elbeszélgetni szakemberrel, pszichológussal. Ha viszont csupa páratlan számot húzott alá, vagy nem őszinte, vagy a másik végletbe tartozik, amiről ugyancsak érdemes lenne elbeszélgetni egy szakemberrel. Próbálja meg ezt a tesztet odaadni partnerének, barátainak vagy olyan személyeknek, akik jól ismerik és hasonlítsa össze az ő értékelésüket a sajátjával. Az ideális az lenne, ha legalább megközelítően azonosak lennének az értékelések. Ellenkező esetben a saját értékelésének őszintesége kétségessé válik. Ha mások értékelése ellentétes az önével, az már komoly figyelmeztetés, amelyből érdemes levonni a megfelelő tanulságot. 1992. IX. 11. m sírás és 3 stressz
