Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
Vasárnap 1992. július 12. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.51, nyugszik 20.37 Közép-Szlovákia: 04.58, nyugszik 20.44 Nyugat- Szlovákia: 05.04, nyugszik 20.50 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 19.03, nyugszik 02.29 Közép-Szlovákia: 19.10, nyugszik 02.36 Nyugat- Szlovákia: 19.16, nyugszik 02.42 órakor Névnapjukon szerettei köszöntjük IZABELLA, DALMA - NINA valamint Abony, Félix, Fortunát nevű kedves olvasóinkat • IZABELLA - a spanyol Isabella névből keletkezett. Ez az Elisabeth név módosulata. Más vélemény szerint a héber edetú lsebel, Jesabel névből származik. • DALMA - Vörösmarty Mihály a Zalán futása című höskölteményében 1825- ben férfinévnek alkotta a dal szóból. Innen vette át Petőfi a saját álneveként, és Vajda Péter, aki Attila halála című elbeszélő költeményében először használta női névként. Később Jókainál szintén női utónévként szerepel. • 1742-ben halt meg GIAMBATTISTA FAGIUOLI olasz költő, színpadi szerző, író • 1817-ben született Henry David THOREAU amerikai költő, iró (t 1862). A VASÁRNAP LO J, \ / . < következő számának tartalmából 1 CSEHSZLOVÁKIA? CSEH-SZLOVÁKIA? CSEHORSZÁG# SZLOVÁKIA? Összeállításunk a világsajtóból Mennyi a fizetésünk? A dolgozó nominális és reálbére (a szövetkezeti tagokat is beszámítva) 70 / 80 % 1 1989 = 100 % 1990 A szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1991 120 %-; I 119,6% Növekedő reálbérek? A nominálbér 3970 koronára emelkedett • A privatizált állami vállalatoknál a bérszabályozás legalább az év végéig érvényben marad Az elmúlt hetekben olyan hírek jelentek meg, hogy az idei első negyedévben jelentős törés állt be a reálbérek alakulásában. Ez abban nyilvánult meg, hogy tovább nem csökkentek, inkább emelkedtek. Felvetődik a kérdés, vajon jövedelmünk úgy alakul-e, hogy nem emésztik fel a növekvő létfenntartási költségek? A Szövetségi Statisztikai Hivatalnak a gazdaság alakulásáról közzétett legújabb adatai még nem jogosítanak túlzott derűlátásra. A reálbér ez év első negyedében 3970 korona volt, ami a múlt évi hasonló időszakkal összevetve nem egész 21 százalékos emelkedést jelent. E magasnak tűnő ertielkedés Is Inkább az átlagbérek tavalyi nagyon is alacsony szintjével magyarázható. Az egész tavalyi évhez viszonyítva a nominálbérek az Idei első negyedévben csak 5,2 százalékkal növekedtek, holott a készülő bérszabályozás 11 százalékos növekedéssel számolt. Ha az idei nominálbéreket összehasonlítjuk a tavalyi év átlagával, a reálbérek enyhe - 2,3 százalékos csökkenése mutatható ki. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly a reálbérek 1990-hez viszonyítva 24 százalékkal csökkentek. ÁGAZATONKÉNTI ELTÉRÉSEK A statisztikai átlag nem adhat megfelelő képet az eltérő keresetű emberek jövedelmének reális értékéről. Egyes ágazatokban vagy szakmákban a bérek gyorsabban emelkednek, másutt lassabban, s néhol egyáltalán nem. Az Idei adatok még Ismeretlenek, de a tavalyiakból kitűnik, hogy 517 000 személy (a mezőgazdasági szövetkezetek nélkül a dolgozók 8,9 százaléka) nominálbére stagnált vagy éppen csökkent. Enyhén (alig 5 százalékkal) emelkedett 430 000 személy bére. 720 000 dolgozó esetében ez az emelkedés 5-től 10 százalékig terjed Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a létfenntartási költségek 1990-hez viszonyítva 53,8 százalékkal növekedtek, egészen világos, hogy esetükben a reálbérek csökkenése az átlagos 24 százaléknál is több. Az olyan vállalatoknál dolgozók járnak rosszul, ahol a kedvezőtlen gazdasági eredmények nem teszik lehetővé a fizetések emelését. így például a hagyományosan alacsony bérszintű ágazatokban - textil-, ruházati és bőripar, kereskedelem, lakásgazdálkodás, közszolgáltatás) a jövedelmek az átlagon alul maradtak. A ruházati iparban dolgozók egyhatodának a bére csökkent, bizonyos százalékáé stagnált és csak az alkalmazottak 44 százalékának bére emelkedett legtöbb tiz százalékkal. Más, alacsony bérátlagú ágazatokban (pénzügy, biztosítás) viszont a bérek tavaly rohamosan (a dolgozók 96 százalékának a jövedelme 40, sőt több százalékkal) emelkedtek. Számos vállalatnál, ahol a dolgozók bére magasan meghaladta az átlagot (vaskohászat, energetika, vegyipar), most is jelentős béremelkedés mutatható ki. Az energetikai iparban tavaly a dolgozók 72 százalékának a nominálbére 25-30 százalékkal, a dolgozók 22 százalékáé pedig 30-tól 40 százalékig emelkedett. A korábban bérpreferenciát élvező ágazatokban (mezőgazdaság, építőipar, közlekedés) az átlagbérek lassabban emelkedtek. MIKOR SZŰNIK MEG A BÉRSZABÁLYOZÁS? A reálbérek növekedésének akadálya a bérszabályozás is. Egyes állami vállalatoknál abban reménykednek, hogy a privatizálással azonnal megszűnik a bérszabályozás. A szövetségi munka- és szociális ügyi minisztérium szerint viszont a május 21 -én kelt kormányrendelet értelmében a bérszabályozás az újonnan alakult részvénytársaságokban is érvényben marad 1992. december 31 -lg. Rp A HALOTT VISSZATÉR Balázs Dénes riportja egy különös madagaszkári népszokásról GÁLYÁK IMBRIUM TENGERÉN Részlet Talamon Alfonz regényéből A „MEGFIGYELŐ“ Szabó G. László beszélgetése Anny Duperey-vel HÁZI PATIKA CSALÁDI POPKLUB Zsuzsa már A közelmúltban - talán emlékeznek még rá olvasóink - frissen érettségizett fiatalokkal közöltünk beszélgetést a Vasárnap hasábjain. Túl voltak az egyik nagy próbatételen, ám előttük állt a másik: az egyetemi, főiskolai felvételi. Minthogy azóta ennek eredményei is Ismeretesek, újból felkerestük a hét Interjúalany közül legalább az egyiket, éspedig Protic Zsuzsát: • Kezdjük a legfontosabbal: felvettek?- Igen, és talán mondanom sem kell, mennyire örülök! Főleg persze annak, hogy sikerült, de azért annak is egy kicsit, hogy túlvagyok az egészen. Az az igazság, hogy még választhattam is, mivel a Közgazda- sági Egyetem Kereskedelmi és Üzemszervezési Karára egyaránt felvettek. Végül is az előbbi mellett döntöttem. Volt még egy „tartalék“ helyem, a Komensky Egyetem Bölcsészkara, ahová a sikeres írásbeli után szintén meghívtak szóbelire. Ekkor azonban már tudtam a másik kettő eredményét, és bevallom: nem egyetemista mentem el. Éppen elég volt már a felvételikből... • Előtted a nyár, méghozzá immár gondtalanul. Hogyan élvezed, hogyan pihensz?- Egyelőre még mindig a „régi“ iskolatársakkal, mivel mi olyan jó társaság voltunk! Egy hetet töltöttünk Mihályfán, a Dunaszerdahelyi járásban, mégpedig az egész évfolyam. Ez ismerős hely a számunkra, többször voltunk ott közösen kirándulni a négy év alatt. Miután hazajöttünk, a társaság java része - köztük jómagam is - két nap múlva Ismét útra kelt, ezúttal a Magas-Tátrába Ott is egy gyönyörű hetet töltöttünk együtt... A nyár legnagyobb része azonban még hátravan, s abba illene hogy beleférjen némi pénzkeresés is. Igyekszem majd találni valami megfelelő szezonmunkát, legalább néhány hétre. • Végezetül: a sikeres felvételi egyben arról a bizonyos angliai lehetőségről való végleges lemondást is jelenti?- Nem tudom. A lehetőség tulajdonképpen még mindig adott, sót már konkrét családokról is tudunk a barátnőimmel, ahová mehetnénk. Most már viszont azoknak könnyebb a döntés ezen a téren - mármint a volt osztálytársnőim közül akiket nem vettek fel az egyetemre. Részükről semmi akadálya annak, hogy kiutazzanak - és talán még egy kicsit Irigylem is őket... Mégis: számomra most már az egyetem elvégzése a legközelebbi cél, • Én pedig csak megismételni tudom, amivel a múltkor búcsúztunk: sok sikert hozzá! Vas Gyula ¡z elnökválasztásról A világ több mint száz országában rendszeresen választanak köztársasági elnököt. Azonban majdnem mindegyikben más-más hagyományok, alkotmányos jogkörök és politikai erőviszonyok szerint töltik be e legmagasabb állami méltóságot. Vannak elnöki rendszerek, ahol az elnököknek nagy hatáskörük van (Franciaország, USA stb.), máshol viszont jórészt csupán formális jelképei a demokráciának. Az elnöki székbe többnyire népszerű politikusokat, megbecsült személyiségeket szoktak javasolni. Megválasztásuk azonban politikai küzdelem eredménye. Gondoljunk csak az olasz köz- társasági elnök körüli nemrégi alkudozásokra, szavazássorozatra. Ezért én tulajdonképpen semmi különösei nem látok abban, ami Havel elnök megválasztása körül zajlik. Egy alkotmányos bizonytalanságban, a kettéválás ködös folyamatának kellős közepén, a politikai számlák kiegyenlítésére kínálkozó lehetőségeket kihasználva csoda lett volna, ha Havelt újra elnökké választják. Szerintem meddő minden további kísérlet. Amikor a szövetségi rendszer felbomlik, pontosan senki sem tudja, milyen államforma alakul ki, amikor a teljes különválás tűnik a legreálisabbnak, az elnök maradása illúzió. Akik azt hiszik, hogy esetleg pozitívan befolyásolhatta volna a változásokat, lebecsülik a szlovák politikai reprezentáció bizalmatlanságát. Ugyan mihez kezdene egy közös elnök a két teljesen eltérő programú nemzeti kormánnyal? Úgy tűnik, most még legreálisabb a Mcciar-féle javaslat, miszerint mindkét köztársaság válasszon elnököt és azok váltakozva töltenék be hivatalukat, már amíg együtt marad -az ország. Ha pedig teljesen különválnak, mindkét országnak lesz elnöke. Ami számomra a legbántóbb, most sebtiben kell elnökjelölteket javasolni. Nem hiszem, hogy olyan személyek kerülnek a listára, akiket az ország lakossága jól ismer és nagyra becsül. Persze a politikában nem ritkaság az ilyesmi, hiszen Amerikában is az ismeretlenség homályából feltűnt Ross Perot texasi milliárdos könnyen kiütheti az elnöki székből Busht, akiért nemrég, az Öböl-háború idején még rajongott az ország. Meg aztán olyasmi is előfordult már, hogy a nemrég leköszönt Kurt Waldheim osztrák elnököt annak ellenére megválasztották, hogy állítólagos viselt dolgai miatt a náci Németországban az Egyesült Államok nemkívánatos személyiségnek nyilvánította az országban. De azért a világ ment a maga útján és az osztrák-amerikai kapcsolatok sem romlottak. A volt szocialista országokban a megszokott bábelnökök után demokratikusan megválasztott államfőknek sem rózsás a sorsuk. Walesa lengyel elnök képtelen összehozni egy kormányt és népszerűsége erősen csökkent. Magyarországon Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök között a hatásköri feszültség alkotmányos vitává vált. Romániában Iliescu elnök ellen egyre szaporodnak a tüntetések. Még Havel elnök helyzete volt a legstabilabb és a bársonyos forradalom utáni higgadt politikájával kivívta a világ elismerését. Azonban ez a korszak lezárult. Most valami új kezdődik. Csak még azt nem tudjuk, hogy mi. Havel elnöknek az újabb választási fordulókban már nincs esélye. De azért még Csehország köztársasági elnökévé megválaszthatják. Ehhez azonban az alkotmányt alaposan át kell formálni. S ha Csehszlovákiának két elnöke lesz, akkor már igazán két szuverén országra szakad, amelyet nevezhetnek bárhogyan, de a különválás szentesül. így az elnök- választás is alapos lökést ad az ország kettészakadásához. Ha bonyodalmakkal is, elnököt nem nehéz választani. Akár kettőt is. A gazdaság kettéválasztása azonban nem megy ilyen egyszerű politikai forgatókönyv szerint. Azt még csak most írják. Szűcs Béla 1992. VII. 10. Ilasárnap
