Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-04 / 36. szám
Szeptember - Szent Mihály hava A sokéves megfigyelések szerint szeptember elkövetkező napjaiban az átlagos napi középhőmérsékletek 17,9, a legmelegebb 24,0, a leghidegebb 12,1 Celsius-fok. Szeptember - Szent Mihály hava - nevezetes napja 8-a, Szűz Mária születésnapja. Ehhez a naphoz kötődik az őszi mélyszántások kezdete, ilyenkor kezdik begyűjteni a dohányt. Szüreteljük az egyes alma- és körtefajtákat; szedésüket színelve, szakaszosan végezzük Már a szedésnél válasszuk szét az egészséges, tárolásra alkalmas, valamint a sérült, de fogyasztható, illetve a beteg gyümölcsöket. Az utóbbiakat - a kártevők, kórokozók terjedésének, áttelelésé- nek megakadályozása érdekében - semmisítsük meg. A növényvédelmi munkák közül ilyentájt a kaliforniai pajzstetű lárvarajzása elleni védekezés aktuális. Fejezzük be a csonthéjasok ápolását. Vágjuk egyenesre» a metszlapokat, s kezeljük ezeket oltóviasszal, fémsókat nem tartalmazó festékkel. Ha a szőlőben elhatalmasodott a szürkerothadás, akkor a hónap végén érő fajtákat most Sumilex 50 WP 0,1 százalékos (10 g szer 10 liter vízben) vagy Rovral FW 0,2 százalékos (20 g szer 10 liter vízben) oldatával kezelhetjük. Megkezdődhet a korai fajták szürete. Az erjedő musttal töltött hordóknál célszerű kotyogót használni. Előnye, hogy a C02 távozása mellett megakadályozza, hogy levegő jusson az erjedő folyadékhoz. Ha szándékunkban áll új szőlőt telepíteni, s ha bokros szüreti teendőink megengedik, akkor már most hozzáláthatunk az előkészületekhez - a terület gyomtalanításához, mélyforgatásához. Ezt a műveletet 60-80 cm mélyen végezzük; alaptrágyaként dolgozzunk be a talajba négyzetméterenként 8-10 kg érett (!) istállótrágyát. Az utóbbi években vesztett népszerűségéből a vörös káposzta, de érdemes újra felfedezni Újból terjedőben van nálunk a dohánytermesztés, melynek utolsó lépcsőfoka a korszerű kamrákban történő szárítás A zöldségeskertben vethetünk még rövid tenyészidejű hónaposretket. Lassan eljön a rebarbara telepítésének ideje; előtte a talajt 50-60 cm mélyen forgassuk meg és dolgozzunk be az ágyásokba érett trágyát. A rebarbara magját vetés előtt csávázzuk, utána a jobb eredés érdekében tartsuk a vetést nedvesen. Ősszel nemcsak magról, de tőosztással is szaporítható. Egy- egy újonnan telepített tő alá ássunk be 7-8 kg érett trágyát. A rebarbara palántáról is nevelhető, ez azonban hosszadalmas. Ne feledjük el, hogy ez a nálunk kevésbé népszerű növény még mostoha viszonyok között is már korán tavasszal terem. Savanykás ízű, megvastagodott levélnyeléből vitamindús kompót, dzsem és mártás is készíthető. Szeptember első harmadában a karalábénak, karfiolnak 2-3 naponta 4-8 mm-es frissítő öntözést, a fejessalátának hetente egyszer 10-20, a kel-, fejes és vörös káposztának szintén ennyi, az új telepítésű sóskának 5-10, a zöldborsónak 25-30, a kelő reteknek 5-10, a céklának 20-30 mm vizet biztosítsunk. Szedjük fel a gladiólusz gumóit, tisztítsuk meg azokat; a szárat kb. 10 cm-esre metsz- szük vissza, s így előkészítve szellös, száraz helyen tároljuk. A héten még ültethetünk kora tavasszal virágzó, hagymás növényeket. Most ültessük át azokat az íriszeket, amelyek legutolsónak virágoztak el. Az új telepítések, átültetések előtt mérlegeljük, hol éreznék magukat a legjobban, hol érvényesülnének igazán növényeink. - r Szelíden és türelemmel A csikó betanítása A betanítás a csikó életében olyan, mint a gyerekében az iskola: véget ér egy gondtalan korszak, napról napra egyre nehezebb feladatok várják. Mivel a betanítás során szerzett élmények a ló egész életére kihatnak, nem mindegy, hogyan sikerül ezt a feladatot megoldani. A kistenyésztőknél a „kézen nevelt“ csikók esetében a betanítás művelete általában egyszerűbb, mint a ménesben tartottaknál, hiszen a csikó már a választás előtt megismerkedik a kötőfékkel, hozzászokik, hogy rendszeresen adja a lábát, anyját is rendszeresen kíséri a kocsi mellett. Ezért a nyugodtabb vérmérsékletű csikók kocsiba tanításával általában nincs is különösebb probléma. A csikó a ki- és bevezet- getések alkalmával megismerkedik a zablával, így mire kocsiba fognánk, az már nem új számára. A hámot a melegvérűeknél 3, a hi- degvérúeknél 2 éves korban rákjuk fel először. Egyes vidékeken szokásos, hogy úgymond „szoktatás“ céljából már korábban is elkezdik szerszámozni a csikót, de ez - bármennyire csekély is a megkívánt erőfeszítés - mindenképpen a fejlődés visszamaradásával, korai elhasználódással jár. Mint ahogy a gyerekek zöme is 6 éves kora után éri el az iskolaérettséget, úgy a csikónak is időt kell adni a kellő érettséghez. Az élénkebb vérmérsékletű, nehezebben kezelhető csikókat a betanítás előtt futószárazzuk le. A futószárazás során az istállógöz eltávozásával a csikó nyugodtabbá, kezelhetőbbé válik. Vigyázzunk azonban, hogy a futőszárazás ne kis sugarú körön történjen, nehogy az ízületek túlzott oldalirányú terhelése rándulást vagy egyéb elváltozásból eredő sántaságot okozzon! A nyugodt, rúgásra nem hajlamos csikót felszerszámozva vezessük megbízható öreg ló mellé. A ma már mindenütt elkerülhetetlen forgalom miatt célszerű, ha a tanulatlan csikót először a jobb oldalra fogjuk. (Később, ha már többé-kevésbé betanult, ajánlatos a mindkét oldalán való járáshoz hozzászoktatni.) Először csak a belső istrángot csatoljuk fel, a külsőt meghosszabbítva akasszuk a lőcsre, vagy könnyen kioldhatóan kössük az ülés fogantyújához. A tanítás lehetőleg tágas, nyugodt és csendes helyen történjen (mezei utakon, dűlőkön) és egy- egy alkalommal ne vegyen hosszú időt igénybe, de naponta ismételjük. Néhány alkalom után, ha úgy tűnik, a csikó az alapfokot elsajátította, a külső istrángot is felcsatolhatjuk. Nehezebben kezelhető csikóval, vagy amelyet egyesfogatba szánunk (nincs tanító ló), először minden esetben csúszózni próbáljuk. A csúszó nem más, mint egy vonóhoroggal ellátott farönk, amire a hámfa rácsatlakoztatható. Ez elé fogjuk hosszú istránggal a csikót, s először vezetgetve majd földről hajtva húzatjuk vele. Ha a csikó a csúszóban már jól megy, megbízhatóan indít és húz, kocsiba is próbálhatjuk. Vigyázat! Azzal, hogy a csikó már elég biztosan tudja a dolgát, elmegy a hámban, indít és húz, a betanítás még nem tekinthető befejezettnek. Gyakran előfordul ugyanis, hogy több hetes probléma nélküli használat után válik látszólag engedetlenné,-vesz fel rossz szokásokat. Ilyenkor mindig próbáljuk kideríteni, mi lehet az engedetlenség oka. Ha csak egyszerű ijedtség, azt szelíd megnyugtatással, ha szerszámnyomás, azt gyógykezeléssel, ha azonban kezdődő rosszindulat, azt erélyes (de nem durva!) bánásmóddal ellensúlyozzuk. A fiatal csikót, bármilyen jól is dolgozik, 4 éves kora előtt ne terheljük túlságosan, mível ilyenkor a csontok, inak fejlődése még nem fejeződött be. Nagyobb terhelés hatására ilyenkor fejlődnek ki a különféle csontszaporulatok, ízületi rendellenességek, amelyek később már jóvátehetetlenek. Kistermelők Lapja A ló munkába állítása Fajta A munkába állítás Teljes ítőképesség kezdete csúcsa Angol telivér 18 hónapos korában 3—4 éves korban Ügető 18 4—6 —, Hideg vérű 2-3 évesen 6-12 Magyar félvér 3-4 -„7-14 -„Lipicai 3-4 8-15 -„Arab fajta 3-4 8-15 -„Póni 3 6-16 -„A termelő családok kezelése Jó anyás, megfelelő virágpor- és mészkészletekkel ellátott erős családok képesek átélni károsodás nélkül a szigorú északi teleket is. Azok az erős családok, amelyek nem voltak korlátozva sem a fiasításban, sem a méz raktározásában a tevékeny időszak alatt. Délen valamivel kisebb családok is át tudnak telelni ugyanúgy, mint északon, azonban a jó telelés alapfeltételei ugyanazok, csupán a szükséges élelemtartalékok mennyiségében van eltérés. Délebbi vidékeken a méhek 1-5 hónappal előbb gyűjthetnek virágport és nektárt, mint északon. A telelési veszteségek nem szokatlanok sem északon, sem délen. A gyenge állapotban áttelelt családok gyakran nagyobb aktuális veszteséget jelentenek, mint az elpusztult családok. A családok többsége éhenvész, más részük anyátlanság miatt múlik ki, ismét mások betegŐszelő az állattartásban 2. IX. 4. A juhokat tartó gazda jól teszi, ha téli legelőnek őszi árpával kevert rozsot, repcét vet. A hamarosan vethető őszi keverék - árpás, zabos bükköny, here - lesz tavasszal az első kaszálható zöldtakarmány. Egyre kevesebb zöldhöz juttathatók már az állatok, aki viszont répát, tököt vetett tavasszal, meghosszabbíthatja vele a zöldetetést. A már vemhes jószággal bánjunk kíméletesen Hamarosan megkezdődhet a cukorrépa-betakarítás ideje. A nem földes répafej, farok, szecskázott takarmányszalmával, pácoltan etethető, s a korán lekerülő, aprított leveles kukoricaszárral szilázs is készíthető belőle. A jó szilázs készítésének titka: a száraz és a nagy cukor-, illetve keményítötartalmú lédús takarmány helyes aránya, a tökéletes tömörítés, a légmentes zárás, „nyomtatás“. Ha cukorgyári nyersszeletre van szükségünk, nézzünk körül, hol szerezhetjük be. Ha szüretre, búcsúra juhot vágunk, ne csak a húsával törődjünk. A nyújtás, bevágás nélkül lefejtett, a hústól, faggyútól megszabadított bőrt árnyékos helyen kiterítve kell szikkasztani, szárítani vagy besózni a kikészítésig. A libák - különösen, ha nem tépik őket rendszeresen - s a pulykák még rakhatnak néhány sarjútojást; ítéljük meg, érdemes-e ezeket kikelteni. Aki tavasszal tojóhibrid naposrécéket vásárolt, az számíthat a tojásrakás elkezdődésére, s hamarosan az is, akinek nem ilyen hibridjei vannak. A tojástermelés megindulását azonban gátolja a nappalok rövidülése. Készülni kell tehát a tojóállatok nappalának meghosszabbítására. Gazdakalendarium ségben, főleg nozémában pusztulnak el. A telelésre való előkészítés kényesebb északon, mint délen. Hideg vidékeken a családok bő élelemkészletek mellett is éhen pusztulhatnak a kaptárban, ha nem a megfelelő módon volt elhelyezve, vagy ha a fürt túl kicsi ahhoz, hogy érintkezésben maradjon az élelemmel, amikor szigorúbbra fordul az idő. Mézelő Jó gyakorlat, ha a telelési veszteségeket ősszel intézzük el. A telelésre nem elég erős családokat jó családokkal kell egyesíteni vagy meg kell ölni, hogy elkerüljük a készletek haszontalan fogyasztását. Mézes és virágporos kereteiket tavasz- szal felhasználhatjuk, ha a szállított rajokkal új családot, indítunk. Hideg éghajlat alatt a méhek fürtbe húzódnak, hogy meleget termeljenek és szigetelő réteget alkossanak, hogy a hő el ne távozzék a fürtből. A fürt felszínén a méhek 1-3 hüvelyk vastag szoros szigetelő réteget alkotnak, hogy bezárják a belül aktívabban mozgó méhek által termelt hőt. A központban olyan hőmérsékletet tartanak, amely elégséges ahhoz, hogy ez melegítse a külső réteget is, úgy, hogy hőmérsékletük nem esik 7 C-fok alá, bár a fürttől 1-2 hüvelykre 0 C-fok alatt van a hőmérséklet. A fürt a hidegebb hőmérséklet hatására összébb húzódik, csökkenti felületét, amely kisugározza a hőt, ugyanakkor növéli a szigetelő méhréteg vastagságát, belül pedig több méh koncentrálódik a hőenergia termelésére. A fürt nem fűti a kaptárnak el nem foglalt részeit. Tartós hidegben a jól betakart kaptárban ezekben a részekben is majdnem olyan alacsony a hőmérséklet, mint a takaratlan kaptárban. A túlságosan becsomagolt kaptár megakadályozza, hogy a méhek reagálhassanak a nappali felmelegedésre, amely egyébként arra jó, hogy a fürt helyzetet tudjon változtatni az élelemkészleten, vagy a méhek tisztuló kirepülést végezhessenek. Az élelemtartalékok mennyisége és elhelyezkedése éppen olyan fontos a sikeres teleléshez, mint a betegségtől mentes erős család. Északibb vidékeken a kaptárban kívánatos, hogy 40 kg, vagy ennél több méz legyen a fiasítás leállásakor, hiszen az átlagos család is elfogyaszthat télen 25-27 kg-ot. Délebbre 27 kg élelem nem is olyan sok. A télen legtöbbet fogyasztó családok általában a legtöbb termést is hozzák, s ez meghaladja a fogyasztást. A méhek csak szükségből fogyasztanak és soha nem az evészet élvezetéért. A bő élelemkészletek könnyebben elrendezhetők és a család bármilyen viszontagságos időben is élni tud vele, de ez nem áll, ha szűkén van ellátva. A fürt nem a teljes mézes keretekben alakul ki, de az erős család fürtje körül tud venni 18 kg, vagy ennél több mézet, ha középen van egy kevés üres sejtes terület. A méhek szívesebben húzódnak fürtbe a kaptár felső részében és a sötét lépeken, mint az új, világosakon. Méhészújság
