Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
B ilasárnap Jú lius közepe táján a Kárpát-medence sík vidékein az átlagos napi középhömérséklet 21,6, a legmagasabb 25,6, a legalacsonyabb pedig 16,6 Celsius-fok. A következő hét neves napja július 13-a - Margit; a népi megfigyelések szerint gyakran hoz vihart, hatalmas zivatart. A gyümölcsösben ilyentájt változatos munka akad. Vágjuk ki az almástermésűek fölösleges hajtásait; azokat viszont, amelyeket meg akarunk tartani, de felfelé nőnek, óvatosan hajlítsuk le és vízszintesen kössük ki. A gyümölcsfák hajtásainak zöldválogatásához is hozzá kell fognunk. A szedés után a bogyósok elöregedett ágait, a letermett szeder és málnavesszöket is vágjuk ki, a fertőzötteket égessük el. A szilvát, ringlót a szilvamoly és a kaliforniai pajzstetű ellen kell permetezni. Fogjunk hozzá a ribiszke és a köszmétebokrok szüret utáni gondozásához is. Itt van a kajszibarackszüret ideje. Ügyeljünk rá, hogy közben a fa és a termés ne sérüljön. A gyümölcsöt ujjaink közé fogva, csavarintva válasszuk le a fáról. A karós művelésű szőlőben végezzük el a csonkázást. Erre, persze csak az alsó részen bámulni kezdő hajtásoknál kerülhet sor. A magas művelésű szőlőket nem kell csontozni, hanem a hosszú hajtásokat kell a felső huzalhoz vízszintesen lekötözni. Folytassuk a peronoszpóra és a szürkerothadás elleni védekezést. A zöldségeskertben ne tűrjük meg a gyomot; gyakrabban kapáljunk, ezzel a talajnedvességet is óvjuk, mert a művelet megbontja a föld hajszálcsövességét. Száraz időben időrabló, de fontos munka az öntözés. Nem kell azonban naponta locsolnunk, elég, ha azt 4-7 naponként tesszük, de akkor bőségesen, úgy, hogy a talaj legalább 40 cm mélyen átnedvesedjen. Vannak persze növények, ilyenek az uborka, a paprika, amelyek több vizet igényelnek. A biotanácsadók azt javallják, hogy az öntözővízbe 1 : 8 arányban keverjünk csalánlevet; ezzel elsősorban a káposztaféléket öntözzük. A kiürült ágyásokat ne hagyjuk üresen. A felszedett cékla, bab, fejessaláta stb. helyére kerüljön másodvetemény. Ha mást nem, akkor vessünk legalább mustárt vagy csillagfürtöt zöldtrágyának. A karfiolt a tűző naptól a levelek rátörésével védhetjük meg. Most kezdhetjük meg az őszi karfiol palántáinak kiültetését. A sor- és a tótávolság 60 x 50 cm legyen. Másodveteményként földbe kerülhet a bokorbab, s most van az utolsó alkalom arra, hogy még csemegekukoricát ültessünk. Szedjük fel a fokhagymát és gyűjtsük be a zöldbabot. Az utóbbi baktériumos zsírfoltossággal fertőzött hüvelyeit is szedjük le, majd semmisítsük meg. A virágoskertben gondoljunk az esztétikus összhatásra. Távolítsuk el a hervadt liliomok, pünkösdi rózsák virágait. Már bontogatják szirmaikat a korai kardvirágfajták. Ezeket csak akkor vágjuk le, ha már az alsó virágok is nyílni kezdenek; az ilyen példányok kevésbé törődnek, így jobban szállíthatók. Az eladásra a 110-130cm-es szárhosszúságú, 50-60 cm-es virágzatú példányok a legalkalmasabbak. Növelhetjük a vázába tett virág tartósságát, ha a vízbe egy literre számítva 0,2 g konyhasót, 1,5 g kristálycukrot, 0,8 g timsót és 0,3 g kálisót oldunk fel. Itt van az ideje a krizantémok főhajtásainak 3-5 levélre történő visszacsípésének. -rVannak növények, amelyek a vízpárologtatás mértékét gázcserenyílások (sztómák) segítségével csökkenteni tudják. Gyökérzetük nagy területet hálóz be, ezért kevesebb öntözést kívánnak. A háztájiban szabadon nevelt paradicsomot főleg júniusban és júliusban (ezek nálunk tartósan száraz hónapok) kell öntöznünk. Ilyenkor az öntözés lehűti a talajt és növeli a levegő páratartalmát. A gerezdes fajták általában jobban elviselik a szárazságot. Gyökérzöldségeink (sárgarépa, petrezselyem) gyökérzete 60-90 cm mélyre hatol a talajba. A rövidebb Takácsatkák a hajtatott paradicsomon Nagy-Britanniában az üvegházi paradicsomon 1977-ben egy új ta- kácsatkatörzs kártételét tapasztalták, amely soha nem látott gyorsasággal pusztította el a növényeket. A kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) egyébként is veszélyes kártevője a hajtatott zöldségeknek, de most egy olyan törzs bukkant fel, amely igen kis egyedszámban is súlyos károkat okoz és „hipertoxi- kus“ mérgezési tüneteket vált ki. Kárképe a mangánmérgezésre emlékeztet és végül a levelek gyors hervadásával, elszáradásával jár. Feltételezik, hogy a szívogató atkák toxint juttatnak a levelekbe, s az váltja ki a gyors szövetelhaiást. A to- xin csupán helyi hatású, nem szállí- tódik a növényben és bizonyítottan vírusos eredetű. A kártevő ellen a biológiai védekezés nem elegendő. A Phytoseílus persimilis ragadozó átkának ugyanis legalább két hétre van szüksége, amíg végez a takácsatkával, ezalatt pedig a növények már súlyosan károsodnak. Hajtatásban, főként pótmegvilágítás esetén, télen is erőteljes kártételre számíthatunk. Elkerülhetetlen tehát a vegyszeres védekezés, mégpedig fenbutatinoxid és tet- radifon hatóanyagú készítményekkel. Újabban viszont a takácsatkák ellen igen jó eredményeket értek el a Therodiplosis persicae nevű két- szárnyú lárváival. Kertészet és Szőlészet 32. VII. 3. A növekvő és gazdaságos tejtermelés érdekében igen fontos feltétel, hogy a tejtermelő teheneket okszerűen a testtömeg, a termelés és az egyedi sajátosságok figyelembevételével takarmányozzuk. Tudnunk kell, hogy étvágy szerinti „ad libitum" takarmányfelvételi lehetőség esetén a tehenek naponta 8-15 szakaszban esznek, s egy-egy evési periódus időtartama 20-30 perc között változik. Egy evési periódus időtartama nagymértékben függ az etetés gyakoriságától, az állat egyedi sajátosságaitól (étkesség, testsúly, takarmányfelvevó képesség stb.), az etetett takarmány víz- és rosttartalmától, ízletességétől, az élökészítés módjától. Egy evési szakasz hossza például a zöldtakarmány etetése esetén 2-2,5 óra, széna etetésekor 1-1,2 óra, répaszelet takarmányozása esetében 0,5 óra körül alakul. Ha a napi etetési időt korlátozzuk, a nagy tejhozamú állatok takarmányát az abrak kell hogy képezze. A kötött tartási rendszer hagyományos takarmányokra alapozott etetéstechnológiák mellett a „nettó“ evési idő 4—5 óra. A megfigyelések szerint kötetlen tartás mellett a tehenek takarmány- fogyasztása gyorsabb, mint a kötött tartásnál. Ez összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, miszerint az állatok „féltik egymástól" a táplálékot. Az állandó „ütközések“ következtében sok esetben az evési periódusok rövidebbek, különösen akkor, ha még nem alakult ki a szociális rangsor. önetetés esetén a tehenek 12-15 órát is eltöltenek az etetóté- ren. Az aktív takarmányfelvétel ideje 7-9 óra között változik. Az önkiszolgáló etetés mellett az állatok a szénával szemben előnyben részesítik a jó minőségű szilázst. Ez esetben felléphet az ún. „luxusfogyasztás“, amelynek negatív következménye a 30-50 százalékos indokolatlan többlet-takarmányfelvétel. Az evési periódusok gyakorisága tehát kötetlen tartás esetén 10-16, kötött tartás mellett pedig 8-14 óra. A „tiszta" evési idő 3-5, illetve 4-5 óra között változik, mindezekhez nyugodt feltételek mellett 4—8 óra kérödzési idő párosul. Evési sebesség alakulása T akarmánykomponerts Elfogyasztott takarmány kg/perc Répa 0,40-0,60 Silókukorica - szilázs 0,18-0,25 Zöldlucema 0,27-0,35 Keverék (1/3 répa + 2/3 szálas) 0,10-0,18 Lucemaszéna 0,042-0,052 Rétiszéna 0,035-0,046 Abrakkeverék- szárazon 0,12-0,23- szemcsézve 0,35-0,46 — nedvesítve 0,42-0,53 sárgarépafajták (karotta) gyökérzete sekélyebben hatol a talajba, ezért jobban igénylik az öntözést. Ha második évükben magra termesztjük, több öntözést kívánnak, mivel kiültetésük után csak az oldalgyökereik hálózata fejlődik ki. Magszárba indulásuk és a virágzást követő hetek idején nagyobb vízmennyiséget igényelnek. A gyökérzöldséget főleg augusztusban kell öntöznünk, de vigyázzunk, mert a jó táperöben lévő talajon a sok víz a gyökerek felrepedését okozhatja. Minden irányban mélyen hatol be a talajba a dinnyefélék (a cukor- és görögdinnye) gyökérzete. Közülük a cukordinnye több nedvességet igényel. A virágzás és az érés ideje alatt ne öntözzünk! A dinnyéknél a barázdás öntözés vált be. A permetező öntözés nem a legsikeresebb, mivel a dinnye sem a levegő magas páratartalmát, sem a talaj lehűlését nem szereti. Elég jól tűri a szárazságot a sóska. öntözése a korai és késői vegetációs időszakban indokolt. Nagyobb vízadagot juttassunk ki, de ügyeljünk rá, hogy ne nagyon hűtsük le a talajt. Ha szép gyökereket akarunk nyerni, úgy június-július folyamán - még az oldalgyökerek eltávolítása előtt - jó, ha a tormát is öntözzük. Ennek hatására enyhül erősen csípős ize. A harmadik csoportba viszonylag több zöldségféle sorolható. Ritka gyökérzetük nem hatol mélyen a talajba, levélzetük pedig pazarlóan sok vizet párologtat el. Igényesek a nedvességre, ezért bőven és gyakran kell őket öntözni. Sok vizet kíván a nálunk termesztett valamennyi káposztaféle. Gyökérzetük nagy területet behálóz, némelyik 150 cm mélységbe is behatol. A káposztafélék zömét két időszakban termesztjük. A nyári fogyasztásra szántakat április közepéig ültetjük ki, a későbbieket pedig másodveteményként a borsó, saláta stb. után. A korai termesztésúek vízigénye - tavasszal még több nedvesség van a talajban - kisebb. Kiadósab- ban főként növekedésük második harmadában kell őket öntözni. Ha másodveteményként ültettük, akkor 6-7 alkalommal kell őket bőségesen ellátni vízzel. Legjobban a kelkáposzta tűri a vízhiányt. A fögyökeret eresztő paprika 40-60 cm mélyre hatol a talajba. A szabadföldi paprika is melegkedvelő, nagyobb mennyiségű vizet csak akkor adjunk neki, ha a napi középhömérséklet meghaladja a 20 C-fokot. Talaját így nem hutjük le túlságosan. Nagyobb öntözéseket, 10 naponként ismételve, június vége és szeptember közepe között végezzünk. A növény haragoszöld színe vízhiányról, a világoszöld pedig túlöntözésról árulkodik. Nagyon sekélyen gyökerezik az uborka. Gyökerei 29-25 cm mélyen vannak. Még a kisebb aszály is árthat neki. Az ültetéstől kezdve rendszeresen, közepes vízmennyiséggel öntözzük. A legtöbb vizet a termések zöld fejlődésük kezdetén kívánják. A virágzás megkezdésekor szüneteltetjük az öntözést, később azonban kiadósán locsoljunk. Dr. JUHÁSZ ÁRPÁD A peronoszpóra lappangási ideje átlagos időjáráskor Időszak Napi középhő- mérséklet, C° Lappangási idő levélen fürtön Május 14 12-15 12-15 Május 15 11-13 11-13 Május 16 9-11 9-11 Június 17 6-7 11-12 Július-augusztus 18-19 5-6 13-15 Július-augusztus 20-25 4-5 14-18 (folytatjuk) Kistermelők Lapja Júliusban érik a finom rostos, lédús, kellemes ízű, magvaváló és rendkívül bőtermő Gönci magyar kajszi
