Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-21 / 34. szám

Vasárnap Ha ztatrkatenaanam A Kárpát-medencében augusztus utolsó harmadában a napi átlagos középhőmérséklet 20,0, a legmelegebb 27,0, a minimális pedig 14,3 Celsius-fok. A régi parasztkalendárium nevezetes napként tartotta szá­mon augusztus 24-ét, Bertalan napját, A mészárosok, könyvkötők, szűrszabók tekintették őt védőszentjüknek. A napjához kapcsolódó kerti munkák közül kiemeljük az idős cseresznye- és meggyfák fiatalítását, a szederbokrok fejdug­ványozását. Régente Bertalankor kezdték a tűzifa gyűjtését télire. A gyümölcsfákat és a cserjéket ne öntözzük, a szamócát azonban igen. Augusztus végén védeni kell az almafákat a varasodással (Bordói por - 0,5 %), az almamolyokkal (Zolone, Anthio, Bi 58), a takácsatkákkal (Mitac, Pol-Akritoxc, Noeron), a körtét a varasodással és az almamolyokkal, a birset szintén az almamolyokkal, valamint a moníliával (Orthocid 50 WP - 0,2 %) szemben. A szamócát a szamócaatka (Mitac 20 - 0,3 %) és a levélbetegségek (Orthocid 50 WP - 0,3 %), a málnát - a szüret és a letermett vesszők eltávolítása után - a vessző­betegségek (Miltox Special - 0,4 %, és a vesszőszúnyogok (Bi-58 EC - 0,1 %) ellen kell permetezni. Ne feledkezzünk el a szemzések megvizsgálásáról; ha egyik-másik nem éledt volna meg, akkor most még lehetősé­günk van a pótszemzésre. A szilva szedését ne siessük el, a teljesen beérett szemek cukortartalma jóval magasabb, s ezek ízesebbek is. A csemegeszőlőt augusztusban (és szeptember elején is) a tarka szőlőmolyok 3. és a bagolylepkék 2. hernyónemze­dékének kártételétől kell megvédeni. Az inszekticidek közül a Decis 2,5 EC 0,05 (5 ml szer 10 liter vízben) vagy a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos (20 ml szer 10 liter vízben) oldata hatásos. Szükséges lehet a lisztharmat és a szürkerothadás elleni permetezés is. Ügyeljünk rá, hogy a levelek ne árnyékolják be be a fürtöket, s így az érést ne késleltessék. Ha levélritkításra szánnánk rá magunkat, akkor elsősorban a sárguló, idős leveleket tépjük le. A zöldségeskertben vethetjük a sóskát, áttelelésre a spenó­tot, a rövid és a közepes tenyészidejű sárgarépafajtákat (2 gramm/m2, 10-15 cm-es sortávolságnál), a hónapos retket (20 cm-es sortávolságra). Augusztus végén egyes zöldségféléink vízigénye a követ­kező: a késői fejes, kel- és vöröskáposztáé, valamint a kar­fiolé, bimbóskelé 30-40, a karalábéé, cékláé 20-30 (száraz időjárás esetén + napi 4-8 mm frissítő öntözés), a gyökér­zöldségé, a bokor- és a karósbabé 25-30 (plusz naponta 4-8 mm), a zelleré 35 mm. Ha a bimbóskel érését siettetni akarjuk, akkor az említettnél kisebb mennyiségű vízzel öntözzük. Hajtásdugvánnyal még szaporíthatjuk a leandert, a boros­tyánt (Hedera), a Scindapsust. Egyre kevesebb vizet adjunk az amarilisznak, hogy visszahúzódását elősegítsük. A virág­zás érdekében pedig a karácsonyi kaktusz öntözését korlá­tozzuk. - r­Szépés különleges virágú növények az Észak-Amerika keleti iáinkéi származó ttátrlszok (Uatrfs spíceta). Nálunk még viszonylag kevesen Ismerik, Ültetik kertjükbe, pedig bármi­lyen talajon, viszonylag kevés munkával könnyen termeszt' hefő. Biboriboiya színű virágait külföldön sokan kedvelik. Hány kilogramm egy köbméter? Gabonamag 680-840 Kukorica, csöves 450-550 Kukorica, morzsolt 780-870 Gabonaszalma 45-55 Szalma, préselt 250 Pillangós széna 75-80 Réti széna 65-95 Répa 580-630 Répalevél 360-400 Répaszefet, nedves 600-700 Répaszelet, száraz 250-300 Szilázs 650-800 Zöldtakarmány 350-400 Dara 600 Korpa 270-320 Melasz 1400-1500 Marhasó, sajtolt 1800 Trágya 840 Gazdakatendárium A kaviccsal es tőzeggel bé­lelt edénybe átütött csere­pes virágok sokáig bírják vízutánpótlás héikűl Gazria^efférieforrás Az Amaranthusok (disznóparéj-félék) szinte minden földrészen megtalálhatók. Igénytelen, szárazságtűrő, 1-2 méter magas, sok magvú, egyéves növények. Ott is megélnek, ahol a gabona már nem termeszthető. Aszerint, hogy mely részét fogyasztják, nevezik kínai spenótnak vagy inkabúzának. A levél és a mag fehérjetartalma is több, mint a rizsé, illetve a kukoricáé. Az életfontosságú aminosavakból (lizin, metionin) szin­tén felülmúlja azokat. Értékesebb takarmány, mint a lizinszegény lucerna. Az amaránt magvakat pirítják, majd lisztté őrlik. Ebből esetleg más liszttel keverve, kenyér, kalács, kétszersült vagy sütemény készít­hető. Fokgrémet és gyógyszert dúsítanak vele. A magvak festékanya­gát az indiánok dohányszínezésre használták. Kertészet és Szőlészet GABONAMAGVAK TÁPÉRTÉKE Az árpa Takarmányozási célokra ál­talában az őszi árpát használ­juk. Az árpa rostban és fehér­jében gazdagabb, mint a kuko­rica, de fehérjetartalmának aminosavösszetétele hiányos. A sertés és a nyúl jól haszno­sítja, a baromfi nehezen tudja megemészteni. A sertés takarmányozására kiválóan alkalmas, a zsírt ke­ményíti, a szalonna minőségét javítja. A nyulak számára a zab után a legkedveltebb takarmány, adagjukban 30-50 százalék­ban is szerepelhet. Tápanyagait a baromfi a kukoricánál és a búzánál gyengébben értékesíti, a csir­kék bőrszínét, a tojások sárgá­ját világosítja, ezért a baromfi­takarmányozásban 10-30 szá­zaléknál nagyobb adagban ne etessük. A tojótyúk szemesen is elfogyasztja. K. L. Mindentudó földtakaró Az Agrokarton, a párkányi cellu­lóz- és papírgyár fejlesztési ered­ményeként létrejött új termék, amelynek alkalmazása sok növé­nyi kultúra termesztési technoló­giájának ésszerűsítését teszi lehe­tővé. Kizárólag természetes anya­got tartalmazó talajtakaró. Elsődle­ges feladata a gyomok elpusztítá­sa és a tápanyagutánpótlás bizto­sítása. A gyomok fejlődése elől elzárja a napfényt a tápanyagot, illetve a vegetáció végén - beásva a talajba - természetes trágyává válik. E kettős, egymásnak ellentmon­dó feladatot sikerült a gyár kutatói­nak megoldania. Ugyanis az Agro­karton egy növényi vegetációs idő­szak alatt kellő szilárdságú kell legyen ahhoz, hogy a kultúrnövény talajkörnyezetét leborítva tarthas­sa, másrészt fokozatosan beol­dódjon a talajba. Más szavakkal: egy vegetációs időszak alatt ellent kell, hogy álljon a talajban lévő mlkroflórát lebontó hatásának, másrészt a talajba kerülve (a ve­getációs időszak végén beásva) az ott lévő mikroflóra kell, hogy lebontsa, s ezáltal a következő vegetáció számára hasznosítható- vá váljék. Megállapítható, hogy a nitrogén hozzáadása gyorsítja a lebomlást. Kísérletileg megálla­pították azt is, hogy az Agrokarton minden esetben pozitívan befolyá­solja a talaj összes alap- és hidrofi- zikal tulajdonságait. A talaj fizikai és biológiai tulajdonságainak dina­mikájában bekövetkezett előnyös változások a vizsgált növények nö­vekedésében és terméshozamá­ban jelentkeztek, például a ter­méshozam legalább 3-27 száza­lékkal növekedett a kontrolihoz ké­pest. Itt jegyezzük meg, hogy az ,,ag- rokartonos" művelésű területen az uborka, a cukkini, a paradicsom körülbelül egy héttel korábban ho­zott termést. Az uborka esetében jó minőségű termést takaritottak be tíz nappal később is, mint a kóntrollparcellán. Tekintettel arra, hogy az agro- kartonos megművelésű területen semmiféle kemikáliát nem alkal­maztak, jogosan következtetünk arra, hogy az Itt betakarított termés az ún. biotermény minden kritériu­mának megfelel. Az Agrokarton eredeti összetétele természetes eredetű anyag, 50-60 %-a papír, 40-50 %-a pedig 98,8 százalék szervesanyag-tartalmú tőzeg. Ne­hézfémtartalma pedig egyértel­műen a talajban megengedett ne­hézfémtartalom alatt van. A terméshozam-növekedés, il­letve a korábbi betakarítás okául a következő, általánosan bizonyí­tott tények állapíthatók meg: a talaj porozitása és levegőfelvevő képes­sége megnövekszik, vízháztartása szabályozhatóvá válik, mert az Ag­rokarton a nedvességet átengedi, ugyanakkor a kipárolgást akadá­lyozza. Szigetelőrétegként funkcio­nál a talaj és a külvilág között, s ez előnyösen befolyásolja a hőháztar­tást. Azáltal, hogy a talajból a víz kipárolgása nagymértékben csök­ken, a növények gombás eredetű (pl. a szőlőnél a peronoszpóra) fertőzését mérsékli. Enyhén savas jellege miatt ma­ga a takaró sem gombásodík, így nem képez talajfertőző gócot, sőt ezen túlmenően a talajpenésze­dést is gátolja. Vegetációs idő alat­ti részleges lebomlása révén az Agrokarton természetes tápanyag­utánpótlást biztosít a kultúrnövé­nyek számára, s védi a talajt az eróziótól is. Mindezeken túlme­nően előnyéhez sorolható, hogy esztétikus termés takarítható be, megakadályozza - pl. a földieper, uborka esetében - földbe süllye­dését, besározódását. M. M. 1992. Vili. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom