Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-14 / 33. szám
Valaha ilyen festői zugok csábították a természet szerelmeseit a Duna holtágaihoz. A bősi erőmű építtetői azonban kiirtották az erdőket, elűzték a ritka madár- és állatvilágot. A betonkolosszussal elhintették az ellentétek magvát. Az elátkozott erőműről szóló riportunk befejező része lapunk 4. oldalán olvasható. (Lőrincz János felvétele) 1992. augusztus 14. XXV. évfolyam Ára 4 korona ízisikló tekereg, szitakötők szerelmeskednek, béka akarna elkapni röptében valamilyen bogarat, ugrik utána majd' egy métert, valami mocorogni kezd a talpam alatt, semmi baj, lótetű túr, ki is bújik nyomban, kicsi krátert hagyva maga után, elkacsázik, a kosárból hirtelen zizegő hangok hallatszanak, aligha az a gyík, mely az előbb surrant el mögöttünk, a száradó fűszálak között, közelebb hajolok, mezei egér‘ dézsmálja főtt kukoricánkat, amikor észrevesz, százhússzal száguld ki a kosárból, s tűnik el tyúkjában, hogy később megint visszatérjen. Közben hét ágra süt a nap, látványnak is gyönyörű a tó vize, tiszta és kék, mint az ég, és tiszta benne növény, állat, ha sikerül itt megakasztani egy-egy halat, húsának még csak iszap íze sincs. Olyan ez a kis tenger a szennyezett folyók. zavaros, kiszáradó tavak között, hogy messzi tájakról is rengeteg ember keresi fel ilyenkor nyáron, noha valójában nem lenne szabad fürödni benne, életveszélyesen mély, a valamikor kotrógépek alakította partja alatt sok helyütt üregek, vagy ahogy a népnyelv mondja: pandal, padmaly. Élénkül a szél, megmozdul a nagy kék tömeg, hullámzik felénk, lágyan ugyan, de azért eléri lábamat, s nem látom már a kicsi krátert sem. Viszont feltűnnek olajfoltok, a szivárvány színeiben gyülekeznek egyre a part közelében. Hátakról, mellekről, combokról hozzák a hullámok mindenféle márkájú napozókenőcsök maradványait. Semmi vész, ennyi idegen anyaggal még könnyedén elbánik ez a hatalmas víz, kisodorja az Szappan a mélyben egészet a partra, aztán ott majd el is tünteti a földben. A szappan is mehet bele nyugodtan, meg a sampon is, fiúk, csak mosakodjatok, tisztálkodjatok, semmi vész. A bajok nem itt kezdődnek. Aztán - dühömben? - be- lefricskázom a cigarettavéget a vízbe. De apu... — szól rám a fiam. Vtánalépek a csikknek, kihalászom, jószerivel már csak a filtert, a dohány szétúszott, elúszott. Még hogy nem itt kezdődnek a bajok?! De bizony! Kicsi rendetlenségeinkkel, kicsi szemeteléseinkkel, kicsi hanyagságainkkal, kicsi fegyelmezetlenségeinkkel. Ránk nem szól senki, ki szólna vagy merne szólni, törvény ha van is, mindig máshol tekereg, vagy éppen mást véd, mint amit kellene. Bőst például, a betont. Az ember, az élet helyett. Azelőtt sem volt másként. Nem arról beszéltek - beszéltettek az iskolában is, mint amiről kellett volna. így aztán elmondhatatlan, mi minden ment itt tönkre, ugyanakkor mennyi szemét halmozódott fel, következményeként az évtizedeken át tartó lelki és szellemi környezetszeny- nyezésnek. Egyes felmérések szerint, dollárban számolva is milliár- dokra lenne szükség a még menthetők megmentésére, természeti környezetünk védelmére. De honnan vegyük ezeket a milliárdokat? És mi lesz, ha ráadásul - ne adja Isten - a politika, a mindenkori hatalom továbbra is csak önmagát fogja látni, és behúzott függöny mögött autózik el a valóság mellett? És mi lesz, ha ma is, holnap is bárhová kiöntjük a fáradt olajat? A legtragikusabb az egészben, hogy még csak eszünkbe sem jut, milyen folyamatok zajlanak a felszín alatt. A mélyben. És a magasban. Vajha a látható világ mögött járhatna egy olyan kamera, amilyen most az olimpián közvetített az úszómedence fenekéről! Elrettentő kép vetülne elénk, azt hiszem. És talán felébrednénk végre. Mert azt ugyancsak látnunk kellene, hogy fogytán a természet türelme, készülődik már... Bosszújának jelei mutatkoznak... Rajtunk is, ha nem vettük volna még észre. Bodnár Gyula A VASÁRNAP ANKÉTJA Ott vásárolok, ahol olcsóbb A JÖVEDELEM JELENTŐS RÉSZE ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSRA MEGY EL • NAGY SEGÍTSÉG A KERT • EGYRE DRÁGÁBB AZ ÉLET Az emelkedő élelmiszerárak sok háziasszonyt arra kényszerítenek, hogy egyrészt megfontoltan vásároljon, másrészt keressék azokat az üzleteket, ahol olcsóbb áruhoz juthatnak. A minap arra voltunk kíváncsiak, vajon a megkérdezett feleségek tudják-e, havonta mennyit költenek élelmiszerre, és arra is, keresik-e az előnyösebb vásárlási lehetőségeket. (Folytatás a 2. oldalon) A KIRÁLYNÁL, ESZTERGOMBAN Szabó G. László írása a 9. oldalon AZ ELÁTKOZOTT GÁT Angol újságíró Bősről a Timesban a 4. oldalon