Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 4. szám

Vasárnap Január utolsó napjaiban az átlagos napi középhőmérséklet -1,2, a legmelegebb középhőmérséklet 6,7 a leghidegebb pedig -11,0 C-fok, A hét nevezetes napja 29-e, Gáspár. Február 2-án pedig itt a Gyertyaszentelő, amelyhez több hiedelem, szólásmondás, rigmus kapcsolódik. Ha sok, főleg, ha nedves, nehéz hó esett, akkor azt a fák ágairól feltétlenül rázzuk le. Amennyiben az időjárási viszonyok megengedik, folytassuk a faápolási munkákat. A vágásfelületeket, sebeket sose feledjük el kezelni. A málnásban eljött az ideje a termővesszők téli kurtításának, melyet csak mélynyugalmi állapotban végezhetünk el. Kedvező időjárás esetén elkezdhetjük a ribizli és az egres téli permetezését. Szerezzük be a szükséges műtrágyákat és a lemosó permetezés­hez szükséges vegyszereket. A tavaszi trágyázásnál nitrogéntar­talmú műtrágyákat - pétisót és ammonnitrátot - kell kijuttatni. Ne hagyjuk kupacban a szőlőbe kihordott trágyát, hanem minél hamarabb teregessük szét. Folytassuk a tárnok javítását, a megron­gálódott, elkorhadt oszlopok cseréjét. A szakirodalom tanulmányozá­sával készüljünk fel a szőlő tavaszi metszésére. Enyhe tél esetén ezt már február elején megkezdhetjük. Ellenőrizzük borainkat, a pince tisztaságát, s ha valahol penésze­dést tapasztalunk, akkor azonnal kénezzünk! Itt van az ideje a fűtetlen fóliasátorba szánt fejessaláta-palánták 5x5 cm-es tápkockákba való tűzdelésének. Ügyeljünk rá, hogy a palánták ne kerüljenek mélyre, mert akkor lassan fejlődnek. A tűzdeléssel (pikírozással) kapcsolatban tudni kell, hogy ez komoly beavatkozás a növényke életébe, hiszen közben gyökereit elszakít­juk. A palánta fejlődése így átmenetileg visszaesik. Ha a pikírozást fiatal növénykéknél végezzük, akkor ez a visszaesés minimális lesz. A tűzdelés után a helyiségben 3 napon át 12-16 C-fokos hőmérsékle­tet tartsunk. Megemlítjük még, hogy a paprika, a paradicsom, a saláta, valamint a káposztafélék jól bírják a tűzdelést. A dinnyét, az uborkát, a tököt, a cukkinit azonban ne pikírozzuk! A saláta mellett tűzdelhetjük már a fejes-, a vörös- és a kelkáposztát is. Tápkockáikat jól öntözzük be, s biztosítsunk számukra 16-18 C-fokot. Kezdjük meg a legkorábbi karalábé, fűtött helyiségben a korai szabadföldi fejes saláta vetését (1,5-2 g mag/m2). Míg a levélkék előbújnak 16-20, utána nappal 8-12, éjjel 6-8 C-fokos hőmérsékletet igényel. Vethetünk még vörös- és kelkáposztát (12 g/m2) is. Amennyi­ben vetésre tavalyról maradt magot akarunk felhasználni, akkor előtte ajánlatos csírázópróbát végezni. (Az erre szánt magokat alacsony tálkában letakarva (a célnak nagyon jól megfelel egy nagyobb ún. Petri-csésze) nedves szűrőpapíron, homokon stb. csíráztathatjuk.) Ellenőrizzük át a hagymás-gumós növényeink tárolt szaporítóanya­gát. A penészes, romló hagymákat, gumókat távolítsuk el, semmisít­sük meg. A rendszeresen télen - februárban - virágzó növényeket most már vigyük melegebb helyiségbe. Ha magról akarunk muskátlit nevelni, akkor a vetést már most végezzük el. - r ­Építsünk üvegházat A fóliasátrak „olcsóságuk­kal“, egyszerű konstrukciós megoldásukkal a hetvenes­nyolcvanas években sok helyütt kiszorították az üvegházakat. Pedig azok a nagyobb befekte­tem nem jelent problémát. A helyszín kiválasztásánál azonban ügyeljünk rá, hogy az ne legyen fa vagy más épület árnyékában, ugyanakkor szél­védett helyen álljon. így elkerül­1992.1. 24. tés ellenére is sokban előnyö­sebbek a fóliasátraknál, főleg ha a már hagyományosnak számí­tó „fóliás“ zöldség- és virágter­mesztéstől eltekintve igénye­sebb, ritka, új piacokat nyitó nö­vényekkel akarunk próbálkozni. Ügyes mesterembernek ki- sebb-nagyObb üvegházat készí­jük, hogy a hideg, szeles napo­kon a szokásosnál erősebben kelljen fűtenünk. Előnyös az is, ha az üvegház ablakait sötétítő „függönyökkel“, redőnyökkel, táblákkal látjuk el. Ezek jobban elnyelik a hőt, s így ezzel is a fűtést segíthetjük.-1. d. ­Szekfűszeg használata a méhcsaládok vizsgálatánál A szekfűszeg a mirtuszfélék csa­ládjába. tartozó örökzöld virágbim­bóinak szárított alakja. Egymással szemben álló, bőrszínű, lándzsás alakú levelek jellemzik. A hatóanyag legnagyobb mennyi­sége a virágbimbók felhámrétege alatti mirigyrügyekben található. A kinyert fűszer 20 százalékig terje­dő éterolajat, főként eugenol terpént (mely a teljes éterolaj-mennyiség 70-90 százaléka), továbbá a cario- fillin nevű kámfort tartalmazza. A szekfüszeget ételek és likőrök illa- tosítására használják, emellett egészben vagy por alakban helyi fogfájás-csillapítóként is szolgál. Az olasz-osztrák határon levő Tarvisio és az attól délebbre eső Carnia méhészeteiben megfigyelhe­tő, amint néhány méhész füstölő helyett alkoholos oldatú szekfűszeg- gel beitatott szövetdarabokkal kezeli méhcsaládjait. Ezt a módszert - az azt alkalmazó olasz méhészek el­mondása szerint - a szomszédos Ausztria méhészeitől sajátították el, ahol a méhcsaládok vizsgálata ide­jén a méhek nyugalmának fenntartá­sa céljából használják ezeket a jel­legzetes szövetdarabokat. Ausztriában krajnai méhekkel mé- hészkednek, s ennek a fajtának sa­játossága a szelídség. Ez lehetővé teszi az osztrák méhészeknek az álarc- és kesztyűhasználat mellőzé­sét a megbontott családok vizsgála­tánál. Carnia és Tarvisio térségében ellenben az olasz és krajnai méhek hibridjei terjedtek el; mindamellett Mézelő ezek is mérsékelt szelídségről ta­núskodnak. Az alkoholos oldat elkészítése igen egyszerű és bárki által kivitelez­hető. Szekfűszeg és 95 fokos etilal­kohol kell hozzá. Az ajánlott eljárás: 150 g szekfű- szeget 1 liter etilalkoholhoz adunk, s ezt csavaros üvegben két hónapon át napos helyen tartjuk, időnként felrázzuk. Ezen időszak után az ol­dat használatra kész, több hónapon át eltartható, szűrni nem szükséges. Méhészeti felhasználása úgy tör­ténik, hogy két négyzet alakú (50x50 cm méretű) szövetdarabot néhány órás időközönként 3-4 alka­lommal alkoholos oldatban megfü- rösztünk, majd a ruhákat hermetiku­san zárt edényben őrizzük. Fürösz- tésük a használat gyakorisága sze­rint általában 30-40 naponként tör­ténik. Kaptárbontáskor ajánlatosabb a klasszikus füstölő használata, majd ezt követőleg a jellegzetes aromát árasztó szövetdarabokkal dolgozhatunk. A két szövetdarabot jobbról és balról úgy helyezzük rá a fiók felső keretléceire, hogy azok a fiók közepén egymást fedjék. A szövetdarabok egy része oldalt lecsüng. Ha a középső keretek ki­emelését tervezzük a kezelés meg­kezdésénél, az illatos takarókat any- nyira hajtsuk széjjel, hogy a kisze­melt 2-3 keret szabadon maradjon, így elkerülhető, hogy a méhcsalád lépjeinek teljes felső felülete nyitottá váljon, ezzel csökkentve a rablás vagy a fiasítás túlzott meghűlésének veszélyét. Emellett szól az is, hogy a takaróanyagból a kiáramló illat akadálytalanul terjedhet a kaptar belsejében is. Ennek a módszernek a használa­ta különösen a pároztatók népének ellenőrzésére ajánlatos. Ilyenkor va­lóban helyesebb elkerülni a füstölő használatát, mivel a füst felingerel­heti a fiatal anyát, amely ha még párzatlan, idő előtt kirepülhet pár- zani. Az eredeti alkoholos oldat vízzel hígítható 1:1 arányban. A felhígított oldatot közönséges illatszerperme­tezőbe öntik, amiből a méhész a mé­hészkedés megkezdése előtt a szükséges mennyiséget sprayvel a kezeire permezeti. Ez főleg azok­nak ajánlható, akik kesztyű és álarc nélkül bontanak kaptárt. Ausztriában a 200-300 csalá­dos méhészetekben a méhcsaládok kezelését kizárólag a szóban forgó oldatba mártott ruhadarabokkal vég­zik. A méhek, mikor megérzik a szekfűszeg illatát, a nyugtalanság legkisebb jeléről sem tanúskodnak. Érdemes lenne megvizsgálni, vajon más méhfajták esetében is hasonló nyugtató hatást vált-e ki az oldat, mint a krajnai és olasz méh hibrid­jeinél. Méhészújság (rövidítve) Téposaláta a házikertben Tápanyagban és vízben gazdag talajon érdemes termesztésével fog­lalkozni. A levél gyors fonnyadása és szedésének munkaigényessége miatt kifejezetten háztáji termesztés­re ajánlható. Keserüanyagot nem tartalmaz, így a salátafajek választé­kát bővíti. Korán, már hóolvadás után vethető. A nagy lombozat miatt 35-40 cm sor- és 30-40 cm tőtávol­ság szükséges. Az első leveleket 40-50 nap múlva szedhetjük. A té­pősaláta hosszú tenyészidejű, ezért csak augusztusban kezdődik a vi­rágzása. Előnyös tulajdonsága, hogy magszárba indulás után is fo­gyasztható. Sárgás- és pirosaszöld húsos levelei a 60-100 cm magasra megnövő száron sorakoznak. A szár alsó részéről kezdjük szed­ni, de a fejlődés kezdetén, a mag- szárképződés előtt vághatjuk is. Elsősorban salátának való, de színes és dekoratív levelei hidegtá­lak díszítésére is alkalmasak. K. Sz. Az egyhangúság feloldható Úgy tűnik, manapság a házak homlokzatának stb. „díszítésére“ még mindig csak a brizolitot tartjuk alkalmasnak, s mást úgyszólván nem is ismerünk. Pedig régente sok, jóval Ízlésesebb és tartósabb megoldást használtak mind a városi, mind a falusi házak építői, tervezői. Ne feledjük el, hogy az esztétikus felületű, jó minőségű tégla maga is díszítő hatású, főleg ha azt más anyagokkal (pl. fával, kerámiával, kőlapokkal) kombináljuk, s kötésüket megfelelő módon (lásd a mellékelt ábrán) variáljuk. Tn nyomán i f i- r~T i Ti l ;mn 11 ciiin ii trntr XLLOn.i)iin)m.Trmj WirrniiiiiiiiirCi inQiiíLUj'JiiiM hnn-jiTm 1111 n 11 fi ;-t—i A szarvasmarháknál a tünetek alakulása attól függ, hogy a vírus mely úton jutott be a szervezetbe. Az orr és a garat nyálkahártyáján történő bejutás esetén nyugtalansá­got, szapora, nehezített légzést és az elülső végtagok, a fej rángását, gégebénulást és bendőfelfúvódást észlelünk. A tünetek kezdetén a rek- tális (végbélben mért) hőmérséklet alig emelkedik. A viszketési tünetek főleg a fejre korlátozódnak és véres kidörzsöléshez vezetnek. A bénulá­sok fokozódásával a nyelv előesik a szájüregből és nem húzódik vissza. Amennyiben a vírus a húgy- és a nemi szervek útján jut be, akkor kólikaszerű tüneteket, rángásokat a hátulsó végtagokon és kifejezett viszketési ingert észlelünk, amely ugyancsak nagy területeken a szőr lerágásához, a bőr felsebzéséhez vezet. A folyton mozgó állatok elfá­radva időnként lefekszenek és apati- kusan elnyúlnak. A tünetek gyakran keverednek vagy átmennek egy­másba. Előfordul, hogy jellemző tüneteket nem észlelünk, csupán kapkodó lég­zést és fokozott nyugtalanságot ta­pasztalunk. Az állatok szemmel lát­hatóan erősen szenvednek, a foko­zott megerőltetéstől izzadnak. Végül is elfekszenek. A halál a tünetek jelentkezésétől számított 1-3 napon belül következik be. Minden beavat­kozás eredménytelen. A leggyakrabban olyan szarvas­marha-állományokban észleltek megbetegedést, ahol a szarvasmar­hákat a sertésekkel közös istállóban helyezték el. A levegő ott a sertések által kiürített vírusokkal fertőződik, s azt a szarvasmarhák belélegzik. A betegségnek valamely közeli ser­tésállományból való behurcolása ku­tyák, macskák, rágcsálók, valamint fertőzött eszközök, járművek által történhet. Lehetségesnek tartják azt is, hogy a fertőzött állomány szeny- nyezett levegőjét a szél besodorja. A veszélyeztetett állatokat a fertő­zéstől való megóvás érdekében a le­hetőség szerint minél jobban külö­nítsük el a sertésektől. A kutyáknak és a macskáknak pedig nem szabad nyers sertéshúst adni. A szarvas- marhákat és a sertéseket nem sza­bad közös istállóban elhelyezni! Amennyiben azonban ez elkerülhe­tetlen, akkor a sertéseket az Aujesz- ky-betegség ellen be kell oltani. Az oltás azonban nem jelent teljes biztonságot, mert az oltott sertések üríthetnek vírust. A fertőzés átvitelé­nek pedig még számtalan lehetősé­ge van. Mindennek ellenére a gya­korlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sertések oltása nyomán nagyban csökkent a más fajú állatok megbetegedése. Kistermelők Lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom