Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 3. szám

ÚBUJBSBfl 3 ♦ Ja nuár 20. és 26-a között a napi középhőmérsékletek kö­zül az átlagos -0,2, a legmaga­sabb 6,0, a legalacsonyabb pe­dig -10,6 C-fok. A hét jeles napja január 22-e, Vince. A vele kapcsolatos regu­lát - „Csorog a Vince, telik a pin­ce“- Európa-szerte ismerik. A gyümölcsösben eljött az ide­je a fattyúvesszők ritkításának, a sarjak eltávolításának. Az utóbbiakat, amelyek gyökér-, tő­ke- vagy törzssarjak lehetnek, ne Pincében az oltóvesszőket lá­dában, nedves homok között tároljuk ollóval, késsel vágjuk le, hanem tőből törjük ki. Még nem késtünk el a tavaszi fásoltáshoz szüksé­ges oltóágak szedésével sem. Ezeket azonban csak ismert faj­tájú, egészséges, bőven termő, középkorú alanyról gyűjtsük - először a csonthéjasokat, majd az almatermésűeket. Tavaszi szaporításra szedjük meg a szükséges szőlővesszőket is. Jó fagytűrőképességük kapcsán alanyként a Jubileum 75-öt, a Chardonnay-t, Kékfrankost, az Olasz- és Rajnai rizlinget, Zala- gyöngyét ajánljuk. Az alanyon ejtett sebeket ne feledjük el oltó­viasszal kezelni. Az oltóvesszőket, azok fajtáját jelöljük meg, esetleg tüntessünk fel a kötegre erősített táblácskán más fontos adatokat is. A vesz- szőket a már többször ismerte­tett módon az épületek északi oldalán, „elvermelve“ tároljuk. Nedves homokban tágas, szel- lős pincékben is tárolhatunk. Ta­vasszal csak azokat a vesszőket használjuk fel, amelyeken a rü­gyek nem (!) indultak fejlő­désnek. Vizsgáljuk meg a szőlő támbe- rendezését. Jelöljük meg a ki­cserélésre váró oszlopokat, ka­rókat. Amennyiben ezeket fával akarjuk pótolni, akkor jó, ha a ka­rók, oszlopok földbe kerülő ré­szét kátránnyal, bitumennel ke­zeljük. A rothadást okozó gom­bák ellen hasznos lehet, ha az anyagot 5-6 százalékos rézcgálicoldatba áztatjuk. Ellenőrizzük borainkat - vé­gezzünk töréspróbát, s ha kell, azonnal kénezzünk. Most már fejezzük be a hóna­pos retek fűtött fóliasátorba tör­ténő vetését. Itt van viszont az ideje a szabadföldbe szánt fejes­káposzta, vörös- és kelkáposzta magvetésének. A magok takará­sára csak fertőtlenített földet használjunk. Szabadföldbe ke­rülhet - 25 cm sortávolságra, 8-10 cm mélyre - a rövid tenyészidejű zöldborsó. A borús téli hónapokban nem ritka jelenség, hogy a palánták megnyúlnak. Ennek több káros következménye is van: a nö­vénykék könnyen törnek (szállí­tási nehézségek), kisebb a be­tegséggel szembeni ellenállóké­pességük, később pedig a nö­vény könnyen ledobja virágát, termését. A palántanevelésnél ezért körültekintően járjunk el. Ne zsúfoljuk össze a növényké­ket, illetve azokat rakjuk szét. Egy négyzetméteren paradi­csomból, paprikából, uborkából 20-30 példánynál ne legyen több. A borús napokon fóliasát­runkban tartsuk néhány fokkal alacsonyabban a hőmérsékletet, mint napfényes időben. A para­dicsomnak ilyenkor 18, a papri­kának, uborkának, dinnyének 20 C-fokot biztosítsunk. Keveseb­bet öntözzünk, ui. a páratelt le­vegő kedvez a betegségek terje­désének. Arról se feledkezzünk ■él, hogy az elszinezödott, pisz­kos fólia, üveglap kevesebb fényt ereszt át. A hőmérséklet, a vízmennyiség csökkentését óvatosan, bizonyos fokozatos­sággal végezzük. Ellenkező esetben sokkhatást váltunk ki, amelyet a növények szintén megsínylenek! Megkezdhetjük a burgonya előcsíráztatását is. A válogatott gumókat alacsony peremű ládá­ban páradús, világos helyen, egy sorban elrendezve 9-17 C-fokon tartsuk.-r­Vörös veszedelem A Hippeastrum hagymájának kül­ső pikkelylevelein, a hagymatorok­ban égésnyomokra emlékeztető bí­borszínű foltok formájában jelentke­zik a sztagonospórás vörösfoltosság (Stagonospora curtisii). A beteg hagymából fejlődő leveleken több centiméter hosszú, sárga szegélyű vörös foltok keletkeznek, a levél át­lyukad, felszakadozik, megtörik, jég­verte benyomást kelt. A virágszáron hosszanti barna elparásodó, olykor berepedő csíkok húzódnak, a virág­tengely kicsi marad és meggörbül. A kórokozó gomba a hagyma felüle­tén és a nyaki részen, valamint a ta­lajon fekvő növénymaradványokban telel. A betegség ellen a megtisztított hagymákat Chinoin Fundazol 50 WP 0,2 százalékos oldatában 10 percig kell csáváznunk. A hajtatott növé­nyek Rubigan Extra 0,3 százalékos oldatával permetezhetők a virágzat megjelenéséig. Kertészet és Szőlészet A sertések fertőzhetik a marhákat (I.) A sertés az egyedüli állatfaj, amely az Aujeszky- vírus fertőzését képes túlélni. Ennek az oka min­den valószínűség szerint a sertésnek, valamint az Aujeszky-vírusnak egymáshoz való alkalmazko­dása. Ennek azonban az a hátránya, hogy a vírus Igen nehezen irtható ki. így a sertésállomány állandó fertőzési forrást jelent önmaga és más állatfajok számára. További nehézséget jelent e betegség elleni küzdelemben a vírusnak azon tulajdonsága, hogy képes az egyszer megbetegített állatban betoko- sodott formában, rejtve megmaradni. Az állat valamilyen stressz következtében bármikor vírus­ürítővé válhat anélkül, hogy önmaga megbeteged­ne! Figyelmeztető jelzések a kutyák és a macskák elhullása, akik rendszerint az elhullott sertések húsának fogyasztása nyomán fertőződnek. Az Aujeszky-betegség jól ismert a sertéseknél. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a serté­sektől fertőződhetnek a szarvasmarhák is. Külö­nösen ott, ahol egy istállóban, egy épületben tartják őket. A kutyák és macskák is fertőzhetnek. A kórt a herpeszvírusokhoz tartozó vírus okoz­za. Egész sor állatfaj fogékony Iránta, viszont a lovak, a madarak és az ember immunis vele szemben. A leggyakrabban a sertések betegsze­nek meg, ezt követik a szarvasmarhák, majd a kutyák és a macskák, végül a juhok és a kecs­kék. A sertés kivételével a többi állatnál a megbete­gedés halálos kimenetelű. így ezek az állatok mintegy végső láncszemét képezik a megbetege­désnek, lévén, hogy a gazdaállatot elpusztító vírus már nem terjed tovább. Ez magyarázza azt a meg­figyelést, hogy a szarvasmarháknál az elhullott állatról nem terjed tovább a fertőzés. Az Aujeszky-féle betegség lefolyása a sertések­nél annál súlyosabb minői az őiiqt Veszélyes gombalégy (II.) Mint minden gombalégynek, a Megaselia halterata-nak is a lárvá­ja a fő károsító. Krémesfehér, lábat­lan teste 3-4 mm hosszú, szájszerű elülső része felé fokozatosan elvé­konyodik. Fejrésze sohasem fekete. A lárvák a komposztban és a ta­karóanyagban vagy egyszerre mind­kettőben károsítják a micéliumot. A takaróanyagban bábozódnak be. A Megaselia nigra a komposztban nem rak tojást. Az imágó valamivel nagyobb és sötétebb, mint az előbb ismertetett fajé. A lárvák mérete és színe is teljesen azonos, azzal a kü­lönbséggel, hogy az M. nigra lárvái egy pár ún. szájhorgot viselnek, s ezzel turkálják össze a termőteste­ket (tönköt, kalapot). Súlyos fertő­zésnél szinte szitává rágják azt, s ezzel a mechanikai sérüléssel elő­segítik a különböző rothasztóbakté­riumok megtelepedését. Az M. nigra nőstényei leggyakrab­ban a már fejlődő gomba lemezré­szére - a termőidőszakban akár a takaróanyagra is - rakják petéiket; mindig a termőtest közvetlen közelé­be, hogy a kikelő lárvák azonnal táplálkozhassanak. A Phorid-legyek elleni védekezés Ürmösbor készítése Kevesen próbálkoznak vele, pedig há­zilag is kitűnő ürmösbort, vermutot készít­hetünk. Alapanyagként kifogástalan minőségű, legalább 11-12 százalékos szesztartalmú fehér vagy vörös óborra van szükségünk. Az ürmös borok jellegzetes illat- és za­matanyagát különféle fűszerek hozzá­adásával érjük el. 10 liter vermut készíté­séhez a következő anyagokból az alábbi mennyiségek hozzáadását ajánljuk: fehérürömből (Herba Absynthii) 10-15, ezerjófüből (Herba Centaurii) 7, narancs­héjból 4, citromhéjból 2, kalmusgyökérből (Rhizoma Calmi) 2, fahéjból (Cortex Ca- nellae) 2, szegfűszegből (Cariophylli) 1, koriandermagból (Fructus Coriandri) 1, édes mustárlisztből 13, keserű mustár­lisztből 7, csillagánizsból (Fructus Anisi Stellái) pedig 1 grammot. A fűszerek megválasztása és aránya persze ízlésünktől függően eltérő is lehet. A fűszereket megdaráljuk, összekeverjük és tüllzacskóba téve 3-4 hétig a borba lógatjuk, hogy kellőképpen kiázzanak. Időnként a bort felkeverjük. A borhoz az említett fűszereken kívül még 60 dekagramm cukorból készített szirupot és 4-5 deciliter tiszta (96 száza­lékos) szeszt kell adnunk. Az így készült „nyers“ vermutot demizsonba öntjük, le­dugaszoljuk, majd négy-öt hétig állni, ülepedni hagyjuk. Fejtés után a vermut fogyasztható. alapja is a megelőzés. A nyílászáró­kat megfelelő lyukméretű hálóval (erre jól megfelel az ún. molnárse­lyem - a szerk.) fedjük és tartsuk tisztán a helyiséget. A legyek élet­módja ismeretében a szellőztetést az éjszakai órákra ütemezzük. A fénykedvelő imágókat a helyisé­gen belül különböző fénycsapdákkal gyűjtsük össze. Behordás után köz­vetlenül ajánlatos Soveurode sárga lapokat kifüggeszteni, amelyek szin­tén az imágókat fogják össze. Ismerünk hatásos vegyszereket is. Nyugat-Európában közvetlenül a csírázás előtt Basudin 5 G-t vagy Diazinon 5 G-t kevernek a kom- posztba, tonnánként 200 grammot. Magyarországon a komposzt felüle­tét kezelik, közvetlenül a behordás után, ugyancsak Basudin 5 G vagy Diazinon 5 G granulátummal; már- ciustól-októberig 20, októbertől- márciusig 10 grammot adjunk négyzetméterenként. A granulátu­mot egyenletesen osszuk el. A föl­des padozatú helyiségben a közle- kedőutakat is kezeljük. Főleg a nyári hónapokban, a termőtestek megje­lenésekor védekezzünk. Sokszor már a behordást követő 2-3-dik napon megjelenhetnek a he­Kistermelők lapja nyomán (folytatjuk) lyiségben a legyek. Négyzetméte­renként 2-3 légy már indokolttá te­szi, hogy az átszövési időszakban alkalmazzunk valamilyen füstölő­szert még akkor is, ha a komposzt felületkezelését már elvégeztük. A magyarországi nagyüzemekben a Bladafum II, a kisüzemben az Ac- tellifog füstpatron engedélyezett. (A hazai előírások - „Seznam povo- lenych prípravkú na ochranu rostiin 1991“-a sampinyontenyészetekben csak a Bladafun ll-t engedélyezik - a szerk.) Ha az átszövési időszak­ban nem látunk imágókat, akkor tel­jesen fölösleges füstölni. A füstölést a helyiség belsejéből kifelé haladva, lehetőleg a késő délutáni órákban végezzük el, így másnap reggel ala­pos szellőztetés után ismét dolgoz­hatunk. Sokszor 2-3 nappal a műve­letet követően is találkozhatunk le­gyekkel. Ez egyrészt a szakszerűt­len füstölésből (nyílászárók!), más­részt a Phorid-legyek biológiájából adódhat. A takaróanyagból ui. állan­dóan újabb legyek jönnek elő, hi­szen a füstöléssel a lárvákat, a bá­bokat, de még az abból frissen elő­bújt és a takaróanyag legfelső ré­szén éppen csak mászkáló imágó­kat sem lehet elpusztítani. A csiperkegomba-termesztésben a termőidőszak alatt - a füstölősze- reU kivételével - semmilyen vegyszert nem alkalmazhatunk, ezért a Phorid-legyek elleni védeke­zésben legfontosabb a megelőzés. Kertészet és Szőlészet ÚJDONSÁG Adalék a dugványozáshoz A növények vegetatív szaporításának egyszerű és olcsó módja a dugványozás. Egész évben van lehetőségünk rá, különösen üveg vagy fólia alatt. A biokertészek nem ellenzik és más ellenjavallata sincs a dugványok hormonos kezelésének. Magyarországon jelenleg több féle gyökereztető por is vásárolható, amelyek a dugványozást eredményessé teszik. Az újdonságnak számító hormoncsaládot a következő jelzésekkel és hormontartalommal gyártják. A jelű készítmény - hatóanyaga 0,2 százalékos tv naftil-ecetsav. Felhasználható többek között Cupressus, szegfű, Ficus kezelésére. B, készítmény - hatóanyaga 0,1 százalékos fi indolíl-vájsav. Felhasználható pl. krizantém, muskátli, azálea, Gypsophila, dália, Spirea, petúnia gyökereztetésére. B2 jelzésű készítmény - hatóanyaga 0,4 %-os fi indolil-vajsav. Javasolható gerbera, kivi, klemátisz, Euonymus, Viburnum, Berberís, Gardénia gyökereztetéséhez. B3 jelű készítmény - hatóanyaga 0,8 %-os (S indolil-vajsav. Elősegíti az Aloé, a Berberis, a Buxus, a klemátisz, a Ginkgo, a Hibiscus, az llex, a Juniperus, az alma, a Taxus, a tujafélék gyökeresedését. H jelű készítmény - hatóanyaga 1 százalékos heteroauxin (indol- ecetsav). Jó hatása van a cserepes rózsa, a szegfű, a leánder, a gerbera stb. gyökeresedésére. Kombi 1 jelű készítmény - hatóanyaga 1 százalékos indol-ecetsav + 0,5 százalékos fi indol-vajsav + 0,1 százalékos naftil-ecetsav. Lehetővé teszi, hogy a növény „válogasson". Az endogén hormon­szint az évszakoktól függően is változik, így ezzel a készítménnyel egész évben dolgozhatunk. A folyamatos kísérletek alapján jól bevált például szegfű, Camelia, Gypsophila kezelésére A Kombi 2 jelű készítmény - hatóanyaga 1 százalékos indol- ecetsav + 0,1 százalékos naftil ecetsav + 1,8 %-os fi indol-vajsav. Az első készítményhez hasonló, ám az IVS tartalma jóval magasabb. A kipróbált növények a következők: citromfélék, szegfű, mahónia, páfrányfenyő, Cotoneaster, fagyai, áfonya, som. Kertészet és Szőlészet c 1992. I 17. Vasas Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom