Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-19 / 25. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla Haaa Doskocilová Hallgassátok meg két ki­rály, János és Károly történe­tét, akikről a régi krónikák­ban gyakran úgy írnak, mint a semmirekellő apáról és de­rék fiáról... János herceg még kamasz volt, amikor megházasították és cseh királlyá koronázták. Ami azt illeti, örült az uralko­dásnak. Ugyan sohasem járt még azelőtt Csehországban, Luxemburgban született, de a cseh hercegnő, Erzsébet tet­szett neki. Az sem zavarta, hogy országáért háborúskod­nia kell, előbb ki kell onnan űznie Erzsébet sógorát, Hen­riket, aki éppen arra készült, hogy a Cseh Királyságot a maga kis Karintiájává ala­kítsa. A tizennégy éves János már akkor nagyon szeretett harcolni.- Magáért, Erzsébet, és ezért az országért halálomig harcolni fogok! - jelentette ki lelkesen, amikor hadseregé­vel legyőzte Henrik királyt. A négy évvel idősebb Er­zsébet csak mosolygott, és így szólt:- De azt nem lehet, János. A királynak uralkodnia is kell. Az Uralkodással azonban már rosszabb volt a helyzet. János ebben a korban egye­dül még nem uralkodhatott, csak nézhette, hogyan ural­kodnak helyette mások, a bölcs szakállas tanácsadók, ezt pedig halálosan unta. Ezért aztán mind gyakrabban eljárt apja császári udvarába vagy nagybátyjaihoz és uno­kafivéreihez, akik Franciaor­szágban uralkodtak. Ott sok­kal jobban érezte magát. Nagy lakomákon, lovagi tor­nákon vehetett részt, és min­den pillanatban kitört egy há­ború... A csatatéren a bátor és daliás termetű Jánost senki sem találta túl fiatalnak. El­lenkezőleg. A harcedzett lo­vagok is elismerően nyilat­koztak róla:-A cseh király a legvité­zebb lovag a királyok között. Csehországban azonban ezt a mondást a visszájára fordították: vagyis, hogy a legvitézebb lovag a csehek­nek nem királya. Hiszen min­dig valahol csatározik! Nem tanul uralkodni, a cseh föld nem nőtt a szívéhez.- Hogyan is tehettünk a fejére királyi korongi? Ho­gyan adhattuk hozzá felesé­gül a mi kis Erzsébetünket, a Premysl-ház utolsó sarját? - dünnyögték a tanácsadók és az udvarnokok az örökké üresen álló trón körül. Csupán Erzsébet hitt ab­ban, hogy Jánosból egyszer jó király lesz... Eltelt hat év, amikor a ki­rályi bölcsőben felsírt az utód. A kisfiút Vencelnek ke­resztelték, és János király magánkívül volt a boldog­ságtól:-A fiamért mindenre ké­pes vagyok a világon! Erzsébet királyné sugár­zott a boldogságtól, mivel meg volt győződve róla, ép­pen itt az ideje, hogy a király­nak megjöjjön az esze. Az anyukáknak meg az apukáknak azonban gyakran eltér az elképzelésük arról, mi a legjobb a fiuknak. János a kis Vencel bölcsőjétől nyomban háborúba indult fe­hér lován. Háborúskodott északon, háborút viselt dé­len, mindenhol fáradhatatla­nul harcolt. Amikor kiürült a kincstár, kölcsönökből fe­dezte a hadviselést. Állítólag csak azért, hogy a fiára olyan birodalmat hagyjon, amely tengertől tengerig terül el! Szegény Erzsébet kisírhatta a szemét, de a Cseh Királyság csak szegényedett, egyre sze­gényedett. Csehországban pedig elke­seredésükben fontolóra vet­ték, hogy fellázadnak János ellen. Elveszik tőle a királyi koronát, és inkább már most a kis Vencel fejére teszik, még mielőtt az apja ezt is el nem hadakozza. Végül Erzsé­bet is beleegyezett. Amint János hírét vette ennek - háború ide, háború oda -, nyomban Csehország­ban termett. Az összeesküvő- • két leverte, Vencelt elvette tőlük, és elvitte nagybátyjá­hoz, a királyhoz Párizsba. Er­zsébetet pedig kolostorba zá­ratta... S mint aki jól végezte dolgát, tovább háborúsko­dott.- Szívtelen apa. Féltékeny a saját fiára! Isten tudja, hová vitte, hol nemzetietlenedik el - pusmogták az örökké üres trón körül. Ez esetben azonban igaz­ságtalanul gyanúsították Já­nos királyt. Semmirevaló férj és semmirevaló király volt, az igaz, de a fiát mindennél jobban szerette. Egy alkalommal, amikor sok-sok év múltán János és Vencel együtt harcoltak a franciák oldalán, nem is gondolhattak a győzelemre. A csatát elveszítették, a fran­cia sereg megfutamodott. Já­nos király, aki akkor már vak volt, parancsot adott a csapa­tának!-Mindenki a fiamat védje! S belevetette magát a csa­tába egy utolsó felkiáltással: — Amíg világ a világ, nem történhet meg, hogy a cseh király megfutamodjék a csa­tából! Luxemburgi János hős­ként halt meg... Fia, Vencel pedig uralko­dása alatt kifizette apja min­den adósságát. A Cseh Ki­rályság ekkor vált Európa szívévé, Prágát pedig a világ legszebb városává fejlesz­tette. Vencel királyi neve IV. Károly volt. Schmidt Éva fordítása Az igazságos bíró (Koreai mese) A falucska vendéglőjében egy vándor üldögélt, borát iszo­gatva. Mellette a tűzön hús sült sercegő olajban; körös-körül kellemes illat terjengett. Egy szegény ember ment el a vendéglő előtt, és felkiáltott:- Ó, milyen kellemes illata van annak a húsnak! Amint ezt a bent ülő vándor meghallotta, felugrott, kisza­ladt a vendéglőből, elkapta a szegény ember karját, és azt mondta, hogy addig el nem ereszti, amíg meg nem fizeti a hús illatát. Mivel a szegény ember ellenállt, nagy veszekedéssel elmen­tek a bíróhoz. Az meghallgatta a panaszukat, majd a szegény emberhez fordulva, így szólt:- Tudhatnád, hogy más sülő húsát nem szabad szagolgatni. S mivel te ezt tetted, fizetségül az illatért adj két tallért. Majd a vándorhoz fordult:- Ez az ember nem evett a te húsodból, csak az illatát érezte. Ezért te meg hallgasd meg, hogyan csörögnek a tal­lérok. És a vándor füle mellett megcsörgette a pénzt. Aztán visszaadta a szegény embernek a tallérjait, és figyelmeztette, hogy máskor idegen illatokat lehetőleg ne szagolgasson! Szabó Magdaléna fordítása Radnóti Miklós Június Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derűs, nincs homlokán redő, utak mentén virágzik mind az akác, a csermelynek arany taréja nő s a fényes levegőbe villogó jeleket ír egy lustán hősködő gyémántos testű nagy szitakötő. Gondolkodom, tehát... Négy ismert magyar közmondást kapsz eredményül, ha az üres mezőkbe beírod a megfelelő betűket. Legalább három megfejtését kérjük. Készítette: B. A. [NT m □ö [NT R isjzi i i i i i irisi n [MT [vn HE : rrnsi i 11 i r i iái i. m □ n ],EE A számokkal jelölt fekete ábrák valamelyikével ponto­san kiegészíthető a bal felső sarokban látható rajz. Nos, melyik ábra illeszthető a kivágás helyére? Készítette: M. Motycík MEGFEJTÉS A június 5-ei számunkban közölt feladatok megfejtése: a bal oldali tárgyak közül a 6-os és a 17-es, a jobb oldaliak közül a 11-es és a 12-es; Garam, Ipoly, Vág, Bodrog, Latorca, Ung - szlovákiai folyók. Nyertesek: Révai Kinga, Nagysalló; Mester Péter, Rimaszombat; Gyurcsovics Erika, Ogyalla; Sztuppen Lívia, Buzita; Balázs Péter, Nagyzellő. * 1992. VI. 19. ♦ % ■ Janiga József illusztrációja

Next

/
Oldalképek
Tartalom