Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-19 / 25. szám

#­■I A karcsúságért meg kell szenvedni Amikor néhány héttel ezelőtt a lé­vai rendelőintézet lelkes pszicholó­gusa beavatott a hipnózis segítségé­vel végbemenő, stressz nélküli fo­gyókúra titkaiba, azon nyomban meghívott a fogyni akarók kéthetes, június elejei kezelésére. Arra kért csupán, a kúra végeztével látogas­sam meg a hölgyeket, amikor már tudni fogják, hány kilót adtak le. Gyűgyön, a szövetkezeti gyógy­üdülőben (hivatalosan egészségügyi­szociális létesítménynek nevezik) nem hölgyektől, hanem két úrtól tudakoltuk, jó helyen járunk-e.- Hát nem látják? - mutatott hús- hegynyi társára Peter Marcek.- Ez is valami? - tiltakozott ne­vetve az azonnal bemutatkozó Igor Kadraba. — Láttak volna két héttel ezelőtt.- Miért, akkor hány kilós volt?- csevegtünk kedélyesen a bejárat­nál, s fürdőruhás beszélgetőtársain­kat egyáltalán nem zavarta az odase- reglett hölgyek fürkésző tekintete.- Sajnos, azt nem tudom. A für­dőszoba-mérlegre nem állhattam rá (teherbírása csak 125 kiló), üzleti mázsára meg restelltem. De nadrá­gomon érzem a súlyveszteséget, sőt, nem okoz gondot a cipőfűzők meg­kötése sem.- Én nemcsak karcsú lettem - ne­vette el magát a barátja - hanem abba hagytam a dohányzást is. Há­rom nappal ezelőtt dr. Molnár Péter pszichológus ezt is megcélozta, s azóta nem kívánom a cigit.- Uraim, fáradjanak a tornate­rembe - figyelmeztette beszélgető- társainkat dr. Zuzana Bieliková pszi­chológus, a kurzus másik vezetője, majd kollégájával együtt megismer­tetett a kúra lényegével.- A jelentkező hölgyek és urak (négyen vannak csupán), bármeny­nyit koplaltak is, nem tudtak lefogy­ni. A hipnoterápia arra kell, hogy egyrészt megszüntessük éhségérze­tüket, másrészt karbantartsuk lelki egyensúlyukat. Mert nem titok, a fo­gyókúrák legtöbbje alatt a nők rette­netesen idegesek, robbanékonyak, fáradtak. A csoport napirendje a kö­vetkezőképpen alakul — közölte készségesen, majd felsorolásba fo­gott: — Ébredés után a fél óra tornát és fél óra úszást fél órás reggeli követi, pihenésképpen összejövetelt tartunk, ahol megbeszéljük a napi problémákat. Azután egyéni foglal­kozás keretében vannak, akik hipno­terápiát kapnak, többen a medencé­ben tornásznak, illetve különböző vízi kúrákat vesznek. Aki mindezt végigcsinálta mehet a szaunába, masszázsra. Ebéd előtt még egy kis erősítő torna következik, majd jöhet a jóízű falatozás. Ebéd után sincs lazsálás, az egyik csoport a tornate­rembe vonul, igaz, a másiknak sza­bad programja van. A szabadidő sem jelent heverészést, hanem sétát a jó Jevegőn. Délután háromtól ismét testedzés következik, majd úszás. Az üvegben ásványvíz, a tányéron vitaminegyveleg (Méry Gábor felvételei) A „jótevők“ - dr. Zuzana Bieli­ková és dr. Molnár Péter csak az utolsó napon akarok örömet szerezni magamnak. A ruhámon ér­zem a súlyveszteséget, s határtalanul boldog vagyok. Hogy én mit szenved­tem kövérségem miatt! Egy év alatt - igaz hormonkészítményeket kel­lett szednem — tizenhét kilót híztam. És mert kövér voltam, még jobban kiborultam, és bánatomban ettem. Sokat. A hipnózis segített, megnőtt az önbizalmam, megtanultam figyel­ni testem jelzéseire, s ami a legcsodá­latosabb, élvezem a mozgást. Hi­szem, hogy hazatérésem után betar­tom az itt tanultakat, s önkontroll segítségével megszabadulok a továb­bi felesleges kilóktól. A csodagyógyszer sem segített Egy magát megnevezni nem akaró hölgy elmesélte, hogy gyakran fogta fogyókúrára magát. A koplalás min­dig segített, de mihelyt újra enni kezdett, zsírpárnái is megjelentek.- Tavaly ezer koronát dobtam ki az annyit hirdetett pirulákra. És a végeredmény? - közölte jókat ne­vetve. - Meghíztam. - Azt is el­mondta, hogy a csodagyógyszertől még ágynak is dőlt.- De most karcsú leszek és kívá­natos - hangsúlyozta tréfásan a négygyermekes családanya. Beval­lotta, a többi résztvevővel elhatároz­ták, nemcsak hogy évenként megis­métlik a fogyókúrát, hanem havonta egy hétvégén összejönnek, s a pszi­chológusok egy kis terápiával meg­erősítik őket fogyási szándékukban. Nem kell a bot sem Liliana Sajmírová, porckopásban szenved, ezért határozta el, ha törik, ha szakad, le kell fogynia.- Voltam már kórházi fogyókúrán is, de annyit szenvedtem, mint az állat. Tönkrementem idegileg, s egyáltalán nem tudtam örülni a súlyveszteségemnek. A férjem ol­vasott erről az új módszerről, s azon­nal bejelentkeztem. Bevallom, nem hittem abban, hogy a hipnózis hat rám, de abban sem, hogy nem leszek éhes. És ráadásul nehezemre esett a járás, nemhogy a torna! A harma­dik nap olyan rosszul voltam, hogy haza akartam menni. Mankót kellett kémem, hogy járni tudjak. Aztán megtörtént a csoda. Nem tudom mi­től, hogyan - de biztosan a hipnózis hatásától - fájdalmaim enyhültek, könnyebb lett a járásom, sőt a man­kót majdnem a presszóban felejtet­tem. Azóta sem volt rá szükségem. Hat és fél kilót hagyok itt, hát nem csodálatos? Jövőre én is eljövök, sőt, a havi összejövetelek szervezésében is részt veszek. Most már hiszem, hogy mosolyogva, jókedvűen is le lehet fogyni. Csupán sok mozgás, kalóriaszegény étel, és erős akarat kell hozzá. Tessék kipróbálni, ér­demes! Péterfi Szonya A könnyű kis vacsorát tánc, vagy előadóestek, illetve pszichoterápiás kezelések - relaxációs gyakorlatok, autogén tréning - követik.- Mi az, hogy könnyű kis vacso­ra? - kérdeztük szömyűlködve a hallottak nyomán.- A helyes étkezési szokások kia­lakítása minden jó fogyókúra alapja. Ha megszüntetem az éhségérzetet, minek sokat enni? - érvelt Molnár Péter pszichológus. - Az étrend összeállítását szakemberekre bíztuk, a tálalt ételek kalóriaszegények. Alapját sovány húsok és gazdag vita­minköretek képezik. A résztvevők­nek tetszik a szép, színpompás tála­lás, s minden egyes falatot lassan, élvezettel fogyasztanak el. Szöulju­kat vízzel oltják, a nap folyamán viszont gyógyteákat (csalán, csipke) isznak. Ez volna talán minden, a töb­biről győződjenek meg személyesen, - zárták le a beszélgetést és mi végigjártuk az üdülő „kínzókam­ráit“. Mindenkinek ajánlom Első utunk a kis tornaterembe vezet. Az erősítő biciklin Kvetoslava Predmerská taposta a pedálokat. (A csinos nő láttán, a kollégám azonnal engedélyt kért a fényképezésre, s némi habozás után meg is kapta.)- Mielőtt ide jöttem volna, otthon 21-napos fogyókúrát tartottam. Le­fogytam, de bőröm elemyedt. Azért határoztam el, hogy az intenzív test­edzéssel visszanyerem testem, izma­im rugalmasságát. S ha még fogyok is közben, az tiszta haszon. Nagyon jól érzem magam, végre csak ma­gammal törődhetek. Meggyőződé­sem, minden nőnek legalább évente egyszer szüksége volna az ilyen in­tenzív kúrára. Korra, súlyra való tekintet nélkül - közölte kissé kiful­ladva, majd a nyújtón folytatta az önsanyargatást. Társnője a bordásfa­lon izzadt, s talán örült is annak, hogy megzavartuk. Bozena Zábavíková öt kilót fo­gyott, s bízik abban, a folyamat nem áll meg.- A hipnózis alatt a pszichológus az édesség utáni vágytól szabadított meg. Tegnap szándékosan elsétáltam a cukrászdába, kitéve magam a kí­sértésnek. Nem futott össze a nyál a számban... Bezzeg a zöldségesnél, a paradicsom láttán! A hölgyek eldicsekedtek azzal, hogy a férjek messzemenően támo­gatták fogyási szándékukat, s átvál­lalták a háztartás vezetését, a gyere­kek nevelését. Naponta úszni kellene- közölte a medence felé igyekvő Viola Sulganová egészségügyi nő­vér. - Bevallom, én utáltam a me­dencét, mindig fertőzéstől tartottam. De most nagyon élvezem. Mind a ví­zitornát, mind az úszást. Nem tudom mennyit fogytam, mert a súlyommal Hoy Walford amerikai tudós szerint, ha sikerül gyakorlatban hasznosítani a biológiai ismerete­ket, az ember 130 évig elélhet úgy, hogy közben megőrzi testi és szel­lemi képességeit. Az öregedés ellen több dolgot ajánl, amelyek közül néhány már ma is rendelkezésünkre áll. így például a „szerény étkezés“, ami 1500—1800 kalóriára csökkenti a napi fogyasztást. Egyes orszá­gokban már elérték ezt a szintet, azonban nem az öregedés elleni küzdelemmel, hanem az éhínség következtében. A másik eszköz az emberi test hőmérsékletének egyfokos csök­kentése lenne. Mint ismeretes ezt az emberi agyban egy speciális „hőmérséklet-szabályozó“ irányít­ja. A majmokkal már ígéretes kí­sérleteket folytattak, de emberen még nem próbálták ki. Ugyanis az emberek nem szeretik, ha valaki az agyukban babrál. A professzor a fenti két problé­ma mellett továbbiakat is felsorol. Például a speciális vitaminkúrát, tornát és a stressz minimumra csökkentését. Azonban ugyan­olyan fontos az, hogy az ember jó kedvvel dolgozom. Nem holmi mellékes hobbira gondol, hanem a főfoglalkozásra, amelyet teljes odaadással kell végezni. Kerülni kell minden unalmat, tétlenséget. Vagyis a hosszú élethez, az élet szeretete szükséges. Ez eléggé ba­nálisán hangzik, de így igaz. Sokan ugyan szeretik az életet, de ezt különféle módon értelmezik. Pél­dául mértéktelenül sokat esznek, isznak. A falánk ember meggon­dolja azt, hogy érdemes-e koplalni azért, hogy 130 évig éljen. Azért, hogy megtudja mi lesz 50-80 év múlva, le kellene mondania a lak- mározások örömeiről. De éppen ez a kíváncsiság tanúskodik az ember nemeslelkűségéről, az élete szere- tetéről. Sajnos ezt a kíváncsiságot gyak­ran károsan befolyásolják az em­beriség jövőjéről terjesztett külön­féle ijesztő jóslatok. A természet pusztulása, a víz és a levegő szeny- nyezödése, a mezőgazdasági ter­mő területek, az erdők pusztává, ipari építkezésekké, szeméttele­pekké válása, a bonyolult kapcso­latokból eredő feszültségektől, vi­szonyoktól való szabadulás kilá- tástalansága, gyakran igen negatív képet fest a jövőről. Ezért talál­kozhatunk olyanokkal, akik tipp emiatt megkönnyebbüléssel távoz­nak az élők sorából. Mások őszin­tén, vagy kevésbé őszintén azt mondogatják, hogy az öregedéssel az élet elveszti vonzerejét és nincs értelme meghosszabbítani. Másrészt viszont csábító lenne egy egész évszázadon át élvezni az életet, tapasztalatokat gyűjteni. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a hosszú élet társadal­mi következményeiről szóló esz­mefuttatásokat sem. Képzeljük el, hogy a nyugdíjas kor' 110-120 éves korban kezdődne, vagyis az ember szakmájában dolgozhatna aktívan egy évszázadig. Walford professzor nem tesz említést a szaporodásról. Pedig ér­dekes lenne valamit tudni, hogy egyszer a nők képesek lehetnek-e 60—70 éves korukban is szülni. Történjék bármi is, legelőbb jó lenne felszámolni a stresszt a mun­kahelyen és nyugodt légkört te­remteni ott. Ebben viszont a bioló­gia nem sokat segíthet. (sz.) 1992. VI. 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom