Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-19 / 25. szám

Vasárnap 1992. június 21. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.38, nyugszik 20.42 Közép-Szlovákia: 04.45, nyugszik 20.49 Nyugat- Szlovákia: 04.51, nyug­szik 20.55 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 23.40, nyugszik 10.55 Közép-Szlovákia: 23.47, nyugszik 11.02 Nyugat- Szlovákia: 23.53, nyug­szik 11.08 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ALAJOS - ALOJZ valamint Alojzia, Alóma, Demetria, Lejla, Radomér nevű kedves olvasóinkat • ALAJOS - a német Alois névből ered, ez a germán Alwis latinosított formája. Elemeinek jelentése: egész + bölcs. • 1882-ben született Rockwell KENT amerikai festőművész és békeharcos (f 1971) • 1912- ben született Karéi FÁBIÁN cseh író (f 1982). A VASÁRNAP következő számának tartalmából AZ ARANYMOSÓK Ozorai Katalin riportja „SOK DOLGOM VAN GERENCSÉREN“ Petröcl Bálint riportja ÉS MIT SZÓLNAK A MÉHEK? T. Szilvássy László írása EGYPERCES LEVELEK Szabó G. László beszélgetése Tanai Bellával egy Örkény-könyv kapcsán A CIGÁNY Primo Levi novellája ELSZÁLLNAK AZ ÉVEK FÉRFIAK OLDALA Érettségizett fiatalok: (Folytatás az 1. oldalról) LANTÓDY NORBERT Csilizradvány- Bennem már az érettségire készülődés zűrös napjaiban is több­ször önkéntelenül felmerült a kér­dés: tulajdonképpen mi lesz velem? Jelentkeztem a jogi karra - nagyon szeretnék bekerülni -, de nem biz­tos, hogy ez sikerül. A szüleim meg­nyugtatására ugyan máshová is be­adtam a jelentkezőlapom - neveze­tesen a Nyitrai Mezőgazdasági Egye­temre -, de jogász szeretnék lenni. Utána? Semmiképpen sem akarok leragadni mondjuk valami unalmas ügyvédi tanácsadóban. Én „mozgé­konyabb“ munkahelyet, élőbb fela­datokat képzelek el, például egy ma­gáncégnél. S ha netán nem jön össze egyik sem, hát legfeljebb beállók kamionsofőrnek. Imádok ugyanis mindent, ami az autókkal kapcso­latos ... PR0TICS ZSUZSA Pozsony- Én a Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de nem sok hiányzott egy tervezetlen „kitérőhöz“. Május­ban ugyanis váratlanul lehetőségem nyílt, hogy fél évre Angliába mehes­sek, gyermekgondozónak. A kiuta­zás ugyan csak szeptemberben lett volna időszerű, döntenem azonban napokon belül kellett, ráadásul az érettségi előtti hajrában. Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy ha elválla­lom, esik az egyetem, legalábbis egy időre. Viszont az előnyök sem tűn­tek elhanyagolhatónak, hogy csak a nyelvtudás tökéletesítését említ­sem. Mégis: maradt az egyetem. Per­sze, ha felvesznek. Az a másik dolog pedig talán majd összejön máskor. Mondjuk akkor, amikor már valóban felnőtt és önálló leszek... LUKÁCS LÓRÁNT Pozsony- Az én közvetlen célom a Test- nevelési Főiskola, a sport mellett angol szakkal kiegészítve. „Tarta­lékként“ a jogi karra jelentkeztem, de - 3800 jelentkező lévén - nagyjá­ból tudom, hogy mennyi az esélyem. Még ha bekerülnék is: tanulni soha nem szerettem túlságosan... Egy szó mint száz, a „tesi“ tűnik számomra megfelelőnek, angollal párosítva, mivel angolból érettségiztem. Való­színűleg csak „közember“ leszek utána bárhol a sport területén, de nem baj. A fő, hogy azt csinálnám, amit a legjobban szeretek. HORVÁTH LÁSZLÓ Nagymagyar- Szintén a testnevelésire jelent­keztem - és egy kicsit én is lusta vagyok... Mármint a tanulásra. Nem voltam eminens diák, no. Ha felvesz­nek, igyekszem elvégezni, ha nem, megpróbálom Nyitrán, a pedagógiai karon, szintén testnevelés szakon, ha pedig egyik sem sikerül - elme­gyek dolgozni. LELOVICS ANDREA Somorja-Talán furcsa, hogy azzal kez­dem: úgy készülök a Közgazdasági Egyetemre, hogy nem vagyok biztos benne, valóban érdekel-e ez az isko­la. Egyáltalán: úgy érzem, én még mindig nem tudtam eldönteni, mi is érdekelne valójában. Volt egy ha­sonló lehetőségem, mint Zsuzsának: én Kanadába mehettem volna gyer­mekgondozónak, babysittemek, egy évre. Illetve tulajdonképpen még mehetnék is, hiszen a jelentkezés határideje június vége. A szüleim azonban hallani sem akartak róla: a te célod most az egyetem! Elvégre miért voltál színjeles? Különben az az igazság, hogy engem talán a nyelvtanulás, konkrétan a tolmács pálya vonzott volna a leginkább. Ide azonban egyszerűen nem mertem jelentkezni, mert úgy éreztem, sem angolul, sem németül nem tudok olyan jól. A távolabbi jövő? Ha fel­vesznek és el is végzem, talán vala­milyen formában mégis a nyelveknél kötök ki. CSONTÓ KÁROLY Léva- Nekem is volt egy lehetőségem még itt, a gimnáziumban, ami talán az egész életemet meghatározta vol­na. A második évfolyam után ugyan­is Bécsbe mehettem volna sportisko­lába, mivelhogy focizok. Végül is nem mentem, mert féltem a nyelvi nehézségektől. A sport és az iskola különben itt is elég nehezen fért össze, de a legnagyobb gond előtt talán most álltam, melyiket válasz- szam? S minthogy bátraké a szeren­cse, jelentkeztem én is a Közgazda- sági Egyetemre! Ha felvesznek, igyekszem úgy megszervezni* hogy közben focizhassak valamelyik ke­rületi szintű csapatban. Az sincs ki­zárva, hogy egy-két évre megszakí­tanám az iskolát a foci miatt, bár erről például a szüleim hallani sem akarnak. Utána pedig? Most már sokkal több lehetőség van elmozdul­ni itthonról, akár a sport vonalán, akár más területen. NAGY JÚLIA Pozsonypiispöki- Én vagyok a negyedik ebből a társaságból, aki szintén a közgaz­daságira jelentkezett. Nem tekintem véglegesnek a választásomat. Mivel én is nagyon vonzódom a nyelvek­hez, de nemcsak azokhoz: szeretek utazni, tájakat megismerni, embe­rek, népek, települések történetével megismerkedni. Jó lenne ezt mások­nak továbbadni — például tolmács­ként vagy idegenvezetőként. Eddigi élményeim is ezt a tervemet erősítik: amikor leendő (?) iskolánkban vol­tunk egy rendezvényen, mélysége­sen megragadtak bennem a dékán szavai. A nyelvtanulás fontosságáról beszélt, rendkívül meggyőzően. Né­hány nappal ezután találkoztam egy illetővel, már nem is tudom, hogy hogyan és miről beszélgettünk, csak azt tudom, hogy huszonkét nyelvet beszélt... XXX A magam részéről sok sikert kí­vántam a fiataloknak terveikhez. S ha netán összejön félig tréfás, félig komoly óhajom, amellyel elköszön­tem tőlük - „viszontlátásra öt év múlva, ugyanitt“ - akkor egy másik, feltehetőleg még érdekesebb riport is készülhet majd... Vas Gyula (A szerző felvételei) fOOJÓ1 világvisszhang Csehszlovákia volt a bukott kom­munista rendszerek legnyugodtabb országa, azonban itt is komoly gon­dot okoztak a rendszerváltás kísérő jelenségei, a piacgazdaságra történő átállás fájdalmas következményei (infláció, munkanélküliség stb.). Nyugati politikusok, hírközlő szer­vek ugyan elvétve figyelmeztettek a csehszlovák ellentétek kiéleződé­sére, amely az ország kettészakadá­sához vezethet, de a veszélyt sokáig senki sem vette komolyan. Alapvetően megváltozott a hely­zet a választások után. A világsajtó naponta foglalkozik Csehszlovákiá­val, vezető politikusok figyelmeztet­nek a kettéválás következményeire. Azonban úgy tűnik, ez nem nagyon befolyásolja a bonyolult belső törté­néseket, amelyekről ma senki sem tudja hová vezetnek. Az ország egységének megőrzését szinte minden külpolitikai megfigye­lő minimálisra veszi. Ugyanis a föde­ráció helyett egy soha sehol ki nem próbált „gazdasági és védelmi uni­ót“ ajánl Meciar, ami nem konföde­ráció, hanem egy francia lap szerint a Szovjetunióban létrehozott Függet­len Államok Közösségéhez hasonló laza, működésképtelen szövetség. Egyes szlovák politikusok ma a Be­nelux államok példáját emlegetik, de a nyugati lapok erre azt mondják, hogy a jelenlegi szlovák gazdasággal ez csak lázálom. Nem is beszélve arról, hogy Klaus pártja ezt a szlo­vák javaslatot a teljes önállóságra előkészítő államformának tekinti és elutasítja. Lényegében minden poli­tikai manőverezés a válást készíti elő. Számos lap arról ír, hogy a kor­mányalapítási viták és a köztársasági elnök személye körül folyó alkudo­zás háttérbe szorítja a legfontosabb kérdést: mi lesz a gazdasággal? Az osztozkodás, Szlovákia gazdasági önállósága a választók számára sok­kal fontosabb dolog, mint az, hogy melyik párt hány miniszteri helyet kap és az önálló Szlovákia milyen vezető funkciókat biztosít a győztes párt elitjének. Sajnos, a különválás konkrét gazdasági következményei­ről igen keveset beszélnek Meciarék, a nemzeti törekvések elködösítenek mindent. A világsajtó kertelés nélkül megállapítja, hogy a válásban Szlo­vákia lesz a nagy vesztes. Csökken az életszínvonal, a piacgazdaságra történő áttérés üteme, még kevesebb lesz a külföldi beruházás és Szlová­kia nemzetközi elismeréséhez is ta­lán évekre lesz szükség. Sok írás bírálja a fejlett Nyugatot, mivel nem támogatták gazdaságilag eléggé Csehszlovákiát. A zökkenö- mentesebb áttérés a piacgazdaságra talán kiküszöbölte volna a jelenlegi ellentéteket és talán a föderáción belül is érvényesíteni lehetett volna Szlovákia önállósodási és nemzetkö­zi elismerési törekvéseit. Nyugati la­pok szerint a támogatás elmaradása a baloldal malmára hajtotta a vizet, amely ma a parlamentekben számot­tevő fölényben van. A világsajtó politikai manővernek tekinti a népszavazásnak Meciarék által javasolt menetrendjét: először szuverenitást, alkotmányt, és csak utána népszavazást az együttmara- dásról. Ugyanis Csehszlovákia bár­milyen egységét rögzíteni kell az alkotmányban is. Az elemzők sze­rint távlatilag Szlovákia győztes pártvezérei egyáltalán nem számol­nak Csehszlovákiával. Több nyugati lapban felvetik — az önálló Szlovákia megalakulása ese­tén - a területén élő magyar lakosok jövőjének kilátásait. Idézik Meciar kijelentését, hogy „az önrendelkezé­si jog csak a nemzeteket és nem a nemzetiségeket illeti meg". Ez az elkövetkező hónapokban még elég belpolitikai bonyodalmat okozhat, mivel a magyarok identitásuk meg­őrzésére valószínű az autonómia va­lamilyen formájára fognak töreked­ni. Es minél jobban megnyirbálják a nemzetiségi jogokat, annál jobban fogják a térségben emlegetni a tria­noni igazságtalanságokat — véli egy angol lap. A világ ma Csehszlovákiára figyel és a pillanatnyi politikai alkudozá­soktól sokkal jobban érdekli őket Közép-Európa jövőjének stabilitá­sa. Szűcs Béla « %• 1992. VI, 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom