Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
Vasárnap 9 992. V. 29. Az oldalt szerkeszti: Szénási György ÚJ SZÍN A PALETTÁN Politikai vállalkozás — vállalkozói politika Mind a vállalkozók szövetsége, mind maguk a vállalkozók, gazdálkodók és iparosok úgy érzik, hogy az elmúlt két év alatt a politika nagyon keveset, néhány területen pedig semmit sem tett értük. Ez az oka annak, hogy létrehozták a Vállalkozók Pártját, amelynek feladata a majdani parlamentben a vállalkozók közvetlen érdekvédelme lenne. A gondolat nem új keletű, hiszen ilyen párt már létezett a második világháború előtt a Csehszlovák Köztársaságban. ,, Éppen most van kialakulóban a cseh és szlovák, illetve a csehszlovák tőke, és éppen most, amikor a hazai tőkének még esélye van arra, hogy kialakulása során a külföldi tőkével egyenlő rangra emelkedjen, most szorul rá a leginkább a politika támogatására. Mert ha egy-két éven belül nem tud megerősödni, akkor erre már nem lesz többé esélye." - A gondolatot Jozef Vesely, a párt egyik képviselőjelöltje fejtette ki Prágában az alakulást követő sajtótájékoztatón. Alapítóinak véleménye szerint a párt programja azonban nemcsak a jövőbeli tőkések és földbirtokosok, illetve a középvállalkozók és iparosok számára lehet érdekes, hanem a nyilvánosság számára is, mivel a vállalkozások azok, amelyek beindítják a gazdaságot, megteremtik a szociálpolitika anyagi feltételeit. Csak a működő vállalkozások szívhatják fel a munkanélküliek hadát és fizethetnek pénzt az államkasszába is. (Hogy ez a tényező nem elhanyagolható, arról az is tanúskodik, hogy ebbe a pártba integrálódott a csökkent munkaképességűek és testi fogyatékosok politikai szubjektuma, az Integráció Pártja is, gondolván, hogy az ő problémáikra is a pár sorral fentebb leírtak szolgálhatnak receptül). Ettől függetlenül a Vállalkozók Szövetsége továbbra is működik majd politikamentes, érdekvédelmi szervezetként, hiszen éppen e politikamentesség miatt hozta létre politikai szubjektumát: a Vállalkozók Pártját. Hogy milyen konkrét megoldásokra összpontosít majd a politikai paletta új színfoltja? Például az Ipartörvény módosítására. A törvényt ugyanis már közvetlenül elfogadása után is rengeteg bírálat érte, s a vállalkozók és iparosok szerint összhangba kellene hozni a józan paraszti ésszel. A következő tárgykör a gazdasági, agrár- és iparkamarák ügye. Létrehozásukat a szakma becsülete és a vállalkozói erkölcs magasabb szintre való emelése indokolja. Megszervezésükre ugyan született már törvény Szlovákiában és készül Csehországban is, de a vállalkozók véleménye alapján nem tökéletes és késik. Ami az országos, tehát a csehszlovákiai pártot illeti (kötőjel nélkül- hangsúlyozták), az a kuriózum fordult elő, hogy szlovákiai vállalkozók is indulnak cseh- és morvaországi listákon. A párt képviselői szerint ugyanis a vállalkozók mindig sokkal könnyebben jutnak egyezségre, mint a politikusok. A jobbközépre betájolt helyük például nem akadályozza őket abban, hogy akár a szociáldemokrata vagy néppárti érzelmű vállalkozók érdekei mögé felsorakozzanak, hiszen a vállalkozó mindig a vállalkozó - tehát a saját- érdekét védi. Ha van szlovákiai jelölt, miért nincs szlovákiai lista? - vetődhet fel a kérdés. A választ az adja, hogy sajnos a két országrész között még mutatkoznak különbségek a vállalkozói közeget illetően. A vállalkozáshoz nyugodt és biztonságos légkör szükséges, és Szlovákiában a politika még nem tudott olyan alapot teremteni ehhez, mint Csehországban - hangzott el a csehországi vállalkozók véleménye.-szénVállalkozói aktivitás Szlovákia egyes régióiban (100 aktív személyre eső iparosok részaránya járások szerint -1992. február 29-én) 1 ZSOLNA 2 DUNASZERDA- HELY 3 GALÁNTA 4 CADCA 5 NYITRA 6 SENICA 7 POZSONY-VIDÉK 8 POZSONY 9 KOMÁROM 10 DOLNY KUBIN 11 TAPOLCSÁNY 12 STARÁ LUBOVNA 13 ÉRSEKÚJVÁR 14 KASSA-VIDÉK 15 BESZTERCEBÁNYA 16 POPRÁD 17 KASSA-VÁROS 18 TRENCSÉN 19 POVAZSKÁ BYSTRICA 20 NAGYSZOMBAT 21 LÉVA 0.0 2.0 4.0 6.0 8.0 10.0 12.0 14.0 16.0 18.0 20.0 22 EPERJES 23 GARAMSZENTKE- Forrás: SZSH C TSŒXD Vámmentesen Emelkedő sorompók nyugat felé A vöröshiganyon és a lányokon kívül mindent Magyarországi ajánlatok Brünnben • Partnereket keresnek Az integrálódó Nyugat-Európa mintájára a közép- kelet-európai országokban is fokozatosan megindult az a folyamat, amely szorosabbá fűzött együttműködéssel és közös vállalatok, vállalkozások létrehozásával rakja le a térség majdani gazdasági integrációjának alapjait. Annál is inkább, mivel már szóba került egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásának lehetősége a térségben, amelyet - a most induló gazdasági folyamatok kedvező alakulása esetén - a gazdasági szakemberek mintegy tíz év múlva tartanak megvalósíthatónak. A közszükségleti cikkek idei brünni vásárán minden bizonnyal e folyamat elősegítésének szellemében szervezték meg a kiállításon részt vevő magyar- országi vállalatok, vállalkozók találkozóját a hazai kereskedelmi és gazdasági szakemberekkel. Dr. Lip- ták Sándor, a prágai magyar keceskedelmi kirendeltség helyettes vezetője elmondta, hogy a kirendeltség munkatársai több mint negyven éve ügyködnek a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok alakításán. Az utóbbi időben tevékenységük súlypontja a szolgáltatások irányába mozdult el. Jelenleg mintegy 50 magyar vállalat kereskedelmi kapcsolatainak lebonyolításában nyújtanak segítséget. Pozsonyban jó harminc éve szintén működik egy kirendeltségük, amelyet valaha azzal a céllal hoztak létre, hogy a határ menti kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokat istápolja. Ennek kereskedelmi tanácsosa, Németh Ferenc szerint ma már jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a gazdasági kapcsolatok alakításához. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg korábban a csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok egyharmadát kötötték meg szlovákiai vállalatokkal a magyarországi partnerek, jelenleg ez a számarány már mintegy felét teszi ki a létrehozott szerződéseknek. Az új feltételek között elsősorban a vállalkozások és a vegyes vállalatok kialakításánál ügyködnek. Nem is eredménytelenül, hiszen az utóbbi időben 74 vegyes vállalat és kft. jött létre az ö közreműködésükkel. A „partyt“ is abból a célból szervezték meg, hogy megteremtsék a további kapcsolatfelvétel lehetőségét. S mivel a délszlovákiai vállalkozók közül aligha vehetett részt e találkozón mindenki, talán nem lesz érdektelen a számukra, ha távirati stílusban felelevenítjük azokat az elképzeléseket, amelyek megvalósításához a magyarországi vállalatok cseh és szlovák partnereket keresnek. A szombathelyi Sabina Ipari Szövetkezet termékeinek értékesítésére (női és gyermekkonfekció, fehérnemű, valamint cipő, illetve házipapucs) közép-európai eladási hálózat létrehozását tervezi, amelyhez a csehszlovák piacon is kedvező lehetőséget lát. A Naturtex német -magyar tulajdonjogú magánvállalat ágyneműk, párnák, tollal töltött termékek gyártására, valamint lakástextil értékesítéséhez keres partnereket. A Miskolci Műanyagfeldo- gozó Rt. német-holland-magyar tőkéjű társaság többek között a világszerte ismert Flair kerti műanyag bútorcsalád gyártójaként keres az értékesítéshez további partnereket. A csehszlovák piacon egyébként ez a cég már jelen is van termékeivel. Az Iberpán spanyol-magyar kereskedelmi kft. tavaly mintegy 300 milliós forgalmat bonyolított le. Kézi- szerszámok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, kínálva a barkács és profi minőséget egyaránt. Szenczy János, a békéscsabai székhelyű cég elnök-igazgatója szerint az idén a félmilliárdos forgalom a cél, ehhez a szlovákiai érdeklődés, úgy tűnik, kedvező alapot teremt. Az ICO és a Budapiért vállalatok kínálata hasonló: papír, író- és irodaeszközök forgalmazását, valamint egyes termékek gyártását is ajánlják az érdeklődőknek. A Quad- riga magyar-amerikai vegyes vállalat 23-460 literes vízmelegítők, tárolórendszerek és mintegy 50 kazántípus forgalmazásához keres üzleti és garanciális partnereket. Megfelelő együttműködés esetén néhány év múlva összeszerelő üzem is szóba jöhet - állította a cég képviselője. Hasonló témakörben vállalkozik a Fégtherm Kft., amely gázüzemű vizmelegitökkel látja el eddig főleg a magyar piacot, de 20 százalékos exportjuk elhelyezésére nálunk is keresik a lehetőségeket. A Feruni- on prágai kirendeltségű külkereskedelmi vállalat kötőelemektől az építőanyagokig mintegy tíz ágazatban lát el export-import tevékenységet. A Hungaplest izraeli-magyar vegyes vállalat a háztartási csomagolóanyagok gyártásában 20 éve bevált technológiát hozott be Magyar- országra. A szlovákiai partnerek számára a kezdeti kereskedelmi kapcsolatokon túl még egy vegyes vállalat idei létrehozását is felcsillantották. A Titán kereskedőház - mivel a vascikkeik importja náluk eléri a 25-30 százalékot - természetesen csak eladható termékek iránt érdeklődik. A Weider Kft. világhírű amerikai-kanadai eröfejlesztó eszközöket és berendezéseket (fitness) gyártó cég első kelet-európa'i vegyes vállalata. Több mint 500 termékfajtát kínál értékesítésre. Az itteni piackutatás során arra a megállapításra jutottak, hogy az esztétikus kivitelben készülő házi eröfejlesztó berendezések, izomerösító eszközök kínálata nálunk eléggé szegényes, így rendkívül kedvező ajánlatokkal szeretnék bevonni a hazai gyártókat és forgalmazókat a termék értékesítésébe. A Konsumex Kft. gazdag kereskedelmi tapasztalataira alapozva ugyancsak gyártók és forgalmazók jelentkezését várja. A közép-kelet-európai térség gazdasági gondjaira jellemző, hogy a jelenlegi feltételek között általában mindenki csak eladni akar. Találóan jellemezte az Észak-magyarországi Innovációs Part Rt. képviselője, hogy a vöröshiganyon és a leánykereskedelmen kívül bármilyen üzletbe bátran belevágnak. Azért is, mert a keleti piac felbomlása ellenére a magyarországi vállalkozók szemében a csehszlovák-magyar gazdasági kapcsolatok továbbra is meghatározó jelentőségűek lesznek. Ebből a svájci-magyar alaptőkéjű Interbank (Pozsonyban is van kirendeltségük) is szeretné kivenni a részét. Interlízing néven leányvállalatot alapítottak, amely a műszaki újdonságok és gyártási technológiák Eázai honosítását finanszírozza. A kiállításon részt vevő vállalatok kínálatukkal feladták a labdát. A hazai vállalkozókon a sor, hogy ezt leüssék. T. SZILVASSY LÁSZLÓ Az Európai Közösségek államaival megkötött, március elsejétől érvényben levő asszociációs egyezmény feltételezi néhány vámtarifa csökkentését, illetve eltörlését is. Egy másik hasonló szerződés július elsejétől lép érvénybe, éspedig az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival. Természetesen minden szerződés közvetlenül érinti a turistaforgalmat és a kereskedelmi vállalkozásokat is. Elsősorban talán ismerkedjünk meg az egyes közösségek tagállamaival: Az Európai Közösségek országai: Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Nagy- Britannia, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Ezen országokból behozott, illetve a tőlünk oda exportált, a mellékelt táblázatokban feltüntetett árucikkek esetében, csökken vagy teljesen megszűnik a behozatali vám. A március elseje óta érvényes szerződés alapján a vállalkozók így könnyebben jutnak el egymás piacaira, de előnyösebbé válik a közszükségleti cikkek vásárlása a turisták számára is. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai: Ausztria, Finnország, Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svédország és Svájc. Ezekkel az államokkal a fentiekhez hasonló vámszerződés július elsején lép majd érvénybe. Mindazon vállalkozók és turisták számára azonban, akik külföldről árut szeretnének behozni, fontos tudnivaló, hogy ezek a szerződések nem változtatják meg az alapvető vámszabályokat. Hogy a vámhatóságokkal elkerülhető legyen a fölösleges huzavona, feltüntetjük az alapvető korlátozásokat: • Vámmentes behozatal - a limit háromezer korona marad személyenként. • 5 százalékos vám - ez 8 ezer korona értékű áru behozataláig terjed. (Természetesen ott, ahol a vámszabályok kedvezőbb vámot írnak elő 5 százaléknál, a 8 ezer koronás határig ezen a kedvező vámon kell elvámoltatni az árut.) • Nem szűnt meg a 15 százalékos vámtarifa - amelyet akkor kell fizetni, ha az egyén által behozott áru becsült értéke túllépi a már említett 3 ezer koronás határértéket. (Ez az illeték tulajdonképpen a forgalmi adót helyettesíti, amely alól külföldön a kivitelre szánt terméket felszabadították, s amelyet egyébként a vállalkozó vagy turista megfizetne Csehszlovákiában, ha az árut itt vásárolná.) És még egy fontos figyelmeztetés: az Európai Közösségek országaiból csak az ott gyártott áruk hozhatók be vámmentesen. Tehát, ha olyan videokamerát, számítógépet vagy varrógépet vásárolunk Nyugat-Európában, amelyet Japánban, Hong-Kong- ban készítettek, akkor erre a vám- kedvezmények nem vonatkoznak. (Profit) VÁMMENTES ÁRUK Videomagnók és videolejátszók Videokamerák CD-lemezjátszók Hordozható magnetofonok Autórádiók és hifi-tornyok ÁRUK CSÖKKENTETT VÁMTARIFÁVAL Számítógépek 4 % ( 5 %) Mélyhűtők 4 % ( 5 %) Hűtőszekrények 6,4 % ( 8 %) Varrógépek 4,8 % í 6 %) Új személygépkocsik 15,2 % (19 %) Televíziók 13,2 % (16,5 %) Megjegyzés: A zárójelben azt á vámtarifát tüntettük fel, amely a nem EK országokban gyártott áru behozatalakor érvényes. (3 %) (3,5 %) (3,5 %) (3 %) (2 %)
