Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
tíasárnap Má r csupán egy hét választ el bennünket az országos parlamenti választások időpontjától. A Vasárnap szerkesztősége politikai pártjainknak és mozgalmainknak a kampánycsend beállta előtt lehetővé tette, hogy még egyszer - a választások előtt immár utoljára - saját belátásuk szerint saját anyagaikkal forduljanak választóikhoz. Egyben szerkesztőségünk nevében kívánunk nekik sok szavazatot. Dr. Duka Zólyomi Emese, a 15-ös lista jelöltje (Szövetségi Gyűlés, Nemzetek Kamarája) MIÉRT VÁLLALTAM? A közelmúltban az Együttélés Politikai Mozgalom tagjai feltették nekem a kérdést: elvállalom-e az idei választásokon jelölésemet? Átgondolva meglehetősen szerteágazó tevékenységemet, úgy éreztem, nyugodt lelkiismerettel igent mondhatok, s vállalhatom ezt a megtisztelő feladatot. Tudatában vagyok annak, hogy jelölésem és esetleges megválasztásom között nagy a távolság és sok a kérdőjel. Ennek ellenére szükségét érzem tisztázni önmagam és a választók előtt azt a helyzetet, amely előállna megválasztásom esetén. Mint hívő keresztény, emberpárti, zenetudományokat végzett zenei-könyvtárosi és egyben pedagógiai állást is betöltő magyar, támogatva az Együttélés P. M. választási programját, elsősorban a következő részterületekre összpontosítanék: Hitélet. Támogatni kívánom a keresztényi élet erősebb összefonódását a napi gondok realitásával, a hívők és nem hívők közeledését, a magyar hitközösségek érdekeit (magyar papok, egyházi elöljárók a magyarlakta vidékeken stb.). Embertársi kapcsolatok. Minden erőmből embertársaimért fogok küzdeni. Váljanak olyan emberekké, akik a józan eszükre hallgatnak, akik a tisztességes megegyezés hívei, akik megőrzik nemzeti öntudatukat és nem szégyellik, hanem ápolják anyanyelvűket és nemzeti kultúrájukat. Kultúra. Mint aktív zenész (a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának segédkarnagya és énekese), mint muzikológus, (a pozsonyi Egyetemi Könyvtár zenei kabinetjének vezetője) és mint szervező (a Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke) minden erőmmel bekapcsolódom a kulturális élet formálásába. Szorgalmazni kívánom Pozsony háromnyelvű kultúrájának felélesztését és ápolását. Támogatni akarom a ma-< gyár kulturális intézményeket, egyesületeket. Oktatásügy. Mint zenepedagógus - jelenleg a Nyitrai Pedagógiai Kar óraadó tanára vagyok - szívemen viselem a következő generációk oktatását, a pozsonyi magyar óvoda és iskola napi gondjait, a szlovákiai magyar iskolaügy problémáit, a Pozsonyban tanuló magyar diákok támogatását, valamint a szlovákiai magyar felsőoktatás ügyét. Figyelni és segíteni kívánom a hazai magyar sajtó, a tv és a rádió helyzetét, és sürgetni fogom a magyar könyvek terjesztése körüli problémák megoldását. Nemzeti öntudat. A felsoroltak együtt alkotják majd a magyarságunk helyzetének megszilárdításáért való kiállásom alapját. Én a fokozatos, de biztos előrehaladás híve vagyok. Ehhez az eltökélt következetes munkámhoz kérem majd választóim bizalmát és támogatását. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőjeként két évet töltöttem el a Szövetségi Gyűlésben. Nem vagyok született politikus, csak a szükség kényszerített arra, hogy megpróbáljak azzá válni. Az alábbi sorokat próbálja minden hátsó gondolat nélkül elolvasni. Nemcsak Ön, én sem vagyok megelégedve az elmúlt 2 év eredményeivel. Igaz, hogy:- van földtörvényünk, de a burjánzó államapparátus bozótjában csak nehezen ismeri ki magát a jogos tulajdonát visszaigénylő polgár;- a tv és a rádió a törvény értelmében köteles az anyanyelvűnkön is sugározni, de a tőlünk levont adóból ,,csak 30 percre futja";-a törvény értelmében lehetséges magyar egyházi iskolák alapítása de a miniszteri irányelv ezt ügyesen akadályozza;- az SZNT nem hagyott jóvá 1 koronát sem a bősi vízi erőmű építésére, s lám a kormány mégis több mint 800 millió koronát költött rá. Az is igaz, hogy a MKDM képviselői mindent megtettek azért, hogy ez ne így legyen... s mégsem sikerült. Ennek ellenére azt kérem öntől menjen el szavazni, sőt juttassa be képviselőjelöltjeinket a parlamentbe. Miért?- Nincs alkotmányunk. Nem kétlem, ön is úgy gondolja, hogy alkotmányos jogaink törvénybe iktatásánál ott a helyünk.- A parlamentnek a 4 év alatt állást kell foglalnia a kassai kormányprogramhoz - a kollektív bűnösség elvének eltörléséhez. Ott a helyünk.- A járások átszervezése napirendre kerül, ön is a természetes régiók létrehozásának a híve?- A nyelvtörvényt a „nemzeti“ pártok szigorítani akarják. Bízunk benne, hogy ön nem.- Csak parlamenti képviselő nyújthat be törvényjavaslatot vagy annak módosítását. Az ön szava csak a megválasztott képviselőink segítségével jut el a kormány füléig. Ezért arra kérem önt, ne higgyen a tetszetős, de üres jelszavaknak. Nem létezik országot - nemzetet megváltó párt, csak a fennhangon hirdetett „tettek", melyek eredményét ön is saját bőrén érezheti. Kérem, olvassa el figyelmesen még egyszer ezt a pár sort, és gondoljon arra, hogy az 1992. június 5-6-ai parlamenti választások tétje a méltó létünk vagy nemlétünk, melyhez önnek is joga, sót kötelessége letenni voksát. Prikler László felvétele Beszélgetés dr. Popély Gyulával, a Magyar Néppárt országos elnökével- Mához egy hétre már urnákhoz járulnak országunk választópolgárai. Mit vár ön ezektől a választásoktól?- Hogy mit várok? Először is azt, hogy magyar választópolgáraink egy emberként élnek alkotmányos jogukkal, és elmennek szavazni. Én hiszek népünknek, és bízom megfontoltságában, valamint józan ítélőképességében, ezért bizton remélem, hogy választóink a magyar koalícióra, az MKDM-EPM-Magyar Néppárt koalíciójára voksolnak majd.- Miben látja ön a Magyar Néppárt hozzájárulását a magyar választási koalíció sikeres szerepléséhez?- Közismert, hogy én a felvidéki magyarság sikeres és eredményes politizálása alapfeltételének mindig a magyar erők összefogásának szükségességét tartottam. A Magyar Néppárt a magyar koalíció részeként megtesz minden tőle telhetőt nemzeti kisebbségünk egységes, elkötelezett választási fellépése érdekében. Arra is súlyt helyez azonban, hogy ez a koalíció a választások után is egységes politikai erőként, azonos célokat követve vegyen részt országunk politikai életében, illetve egységes szubjektumként jelenjen meg a nemzetközi politikai színtéren is. Nemzeti kisebbségünk csakis így válhat számottevő politikai tényezővé, csakis ezáltal vívhatja ki mind a hazai, mind a nemzetközi politika elismerését és tekintélyét.- A szélsőséges nemzeti eszmét képviselő szlovák lapok egynémelyike előszeretettel illeti a Magyar Néppártot, de konkrétan önt is a nacionalista jelzővel. Mi ezzel kapcsolatban az ön véleménye?- Nézze, ez olyan, mint amikor a tolvaj tolvajt kiált. Tény, hogy a hírhedt Zmena egyik májusi száma útszéli tónusban lenacionalistázott bennünket, az ilyen kirohanásokhoz azonban én már hozzáedződtem. E szélsőséges lapok támadásai személyem és a Magyar Néppárt ellen újból és újból csak arról győznek meg, hogy helyes úton haladunk, igaz célokat követünk. Sokkal inkább zavarna, ha dicsérően, elismerően szólnának rólunk.- ön nemcsak pártelnök és képviselőjelölt, hanem történész is, s mint ilyen, sokat foglalkozik a mi nagy nemzeti tragédiánkkal, Trianonnal is. Vajon feloldható-e valamiképpen ez a szinte génjeinkbe kódolt lelki trauma?- Egyetértve Sütő Andrással én is azt vallom - bár minél többen magunkévá tennénk ezt az elvet -, hogy nemzetünknek, nemzeti kisebbségünknek fel kell számolni a Trianon után bekövetkezett szét- esettségünk szellemi és tudati következményeit. Az összmagyarság- hoz való tartozás tudata azonban nemcsak egy néphez, nemzethez való tartozás tényét jelentse, hanem egy közös történelmi feladat vállalásának szükségérzetét is. Lacza Tihamér Méry Gábor felvételei 992. V. 29. Dr. Csekes Erika, a köztársasági elnök munkatársa Az elmúlt két évünk a politika, a politizálás jegyében zajlott. A parlamentben, a kormányban most születtek meg azok a törvények, rendeletek, amelyek valódi tartalmat adtak a rendszerváltás jelszavának. Közben az emberek élték a politikától látszólag távol eső, mindennapi életüket is. Nevelték gyerekeiket, gondozták kertjeiket, örültek és szo- morkodtak. És közben tudatosították, hogy mindaz, ami a távoli parlamentben, kormányokban történik, nem marad hatástalan az ő egyéni életükre sem. Az új törvények nagyobb szabadságot hoztak, meghozták a választás lehetőségét. De a több évtizedes diktatúra után, amikor mindenki számára mindent előírtak, kicsit tétovák vagyunk, segítséget, tanácsot várunk. Tanácsot, de nem parancsot. Gyakran keresték fel tanácstalan, elkeseredett emberek az Elnöki Irodát is. Hiszen ma nem csupán több politikai párt közül kell választaniuk a polgároknak, de azt is el kell dönteniük, hova fektessék be a privatizáció során kapott vagyonjegyüket, maradjanak-e munkahelyükön, vagy kezdjenek inkább vállalkozásba, megvegyék-e eddig csak bérelt lakásukat, kivegyék-e földjeiket a szövetkezetből, vagy inkább a szövetkezetét próbálják meg átalakítani. És mindeközben mindany- nyiukat nyomasztják a megélhetési gondok. A Magyar Polgári Párt vezetői, képviselői, képviselőjelöltjei nem csupán politikusok. Magánemberként ők is ugyanolyan gondokkal küszködnek, ugyanolyan döntések előtt állnak, mint önök. így tudatosították, hogy a törvények kidolgozásában való aktív részvétel mellett ma egy politikai pártnak más feladatokat is fel kell vállalnia: 1. Segítenie kell azokat a polgárokat, akik azért bizonytalanok, mert kevés az információjuk. Ezért szervezett a Magyar Polgári Párt Dél- Szlovákia-szerte előadásokat a földtörvényről, a transzformációs törvényről. Ezért segítette a Funda- ment Invest, a magyarlakta területek gazdasági fellendítését célként kitűző befektetési alap információs kampányát. Ezért nyújtott segítséget a Márai Sándor Alapítvány létrehozásához, amely szakmai konferenciák szervezése mellett Szlovákiában először hoz létre az etnikai konfliktusok kezelésével foglalkozó központokat. 2. Segítenie kell a hatékony érdekvédelmet. Ezért egyengeti a Magyar Polgári Párt a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Társulásának útját. Ezért szorgalmazta és szorgalmazza a gazdakörök megalakítását. Ezért vállalt oroszlán- részt a Csallóközi Régió létrehozásában, statútumának kidolgozásában. Ezért támogatja minden erejével a betegek, idősek, elesettek megsegítésére létrejött Caritas Szolgálat munkáját. Válasszon olyan képviselőket, akik bizonyították, hogy politikusként sem feledkeznek meg a mindennapok gondjairól! Szavazzon a három 40-es szavazólappal! Magyar Polgári Párt
