Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-22 / 21. szám
Május utolsó hetének középhőmérsékletei tájainkon várhatólag a következő módon alakulnak: az átlagos 17,1, a legmelegebb 23,8, a leghidegebb 11,0 Celslus-fok. A hét nevezetes napja Orbán (május 25.). A magyar népi meteorológia őt is a fagyosszentek közé sorolja. Orbánt a szőlőművesek védőszentjének tartották. Tiszteletére a szőlőkben több helyütt kápolnát, szobrot emeltek. Pártfogójuknak tartották őt a kádárok és a kocsmárosok is. A gyümölcsösben folytassuk a korai cseresznyefajták szüretének előkészületeit. Ha pedig már a szedésre Is sor kerülhet, akkor ne feledkezzünk meg róla, hogy a cseresznyét kocsánnyal (!) szedjük, de gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a termőrészt ne törjük le. A héten még folytathatjuk a koronaalakító zöldmetszést. Ha a talajban vashiány van, akkor annak jeleit a lombozaton (levélsárgu- lás) most már érzékelhetjük. E fontos elem pótlására levéltrágyaként pl. Sequestene Fe-138-at (0,05-1,0 %), Chlorofen-t használjunk. Az erősen meszes talajokon a kalciumtöbblet is sárgulást okoz. Ilyenkor legjobb a gyümölcsfák gyökérzónájában talajcserét végezni. Ne feledkezzünk meg róla, ha az érő szamócát továbbra is öntözzük, akkor ezzel a gombás betegségek terjedését segítjük elő. Permeteznünk kell az almafát a lisztharmat és a varosodás, valamint az almamoly ellen. A kórokozók és a kártevők ellen kombináltan, pl. Novozir MN-80 (0,2-0,3 %) +, Fundazol 50 WP (0,1 %) + Metation E 50 (0,2 %) keverékével védekezhetünk. Ha takácsatkákat is észlelünk, Bi 58 EC-t használjunk. A varasodás és az almamoly a körtét is károsítja, így ezt kezelni kell. Rajzik a cseresznyelégy, így ezt a kártevőt is irtani (Anthio - 0,15 %, Metation E 50 - 0,2 Bi 58 EC - 0,1 /) kell. A permetek megválasztásánál gondolnunk kell az élelmezésegészségügyi várakozási időre és nem utolsósorban a méhek védelmére is! A szőlőben - szélcsendes, meleg, derült időben - továbbra is végezhetjük a zöldoltást. Most már mindenütt permeteznünk kell a peronoszpóra és a lisztharmat ellen, a hegyvidéki szőlőkben pedig a szölőorbánctól kell megóvni (Dithane M 45, Zineb 0,5-os oldatával) tőkéinket. A borospincében - ha a bor apadását észleljük - töltögessünk. Ha kell, derítéssel vagy szűréssel javítsunk boraink küllemén. A fűtött fóliasátor alatt termelt paradicsom érését etilénnel gyorsíthatjuk. Csípjük vissza a sárgadinnye másodrendű hajtásait. Másodterményként most vethetünk gyökérzöldséget és megkezdhetjük a másodveteménynek szánt fejes káposzta palántanevelését is. A héten még szedhetjük a spárgasípokat. Utána azonban dolgozzunk be a talajba négyzetméterenként 2-3 kg érett trágyát és 50-60 g pétisót, majd 30-40 mm vízzel jól öntözzük be. Ezt követően terítsük szét a bakhátakat. A babot és az uborkát most is a baktériumos betegségek veszélyeztetik - ellenük többek között bordói lével permetezhetünk. A burgonyát veszélyeztető burgonyabogarak (és a levéltetvek) terjedése ellen több készítménnyel is védekezhetünk. Ilyenek például a Chinet- rin 25 EC (0,04 %), Sevin 85 WP (0,2 %), Safidon 40 WP (0,2 %), Ditrifon 50 WP (0,3-0,4 W), Karathe 5 EC (0,03 W), Ravion 85 WP (0,2 %), Unlsol 40 EC (0,2 %). Az erkélyládák beültetésére olyan virágokat válasszunk, amelyek jól bírják az erős napfényt. Ilyenek a muskátli, a petúnia; a begóniafélék azonban nem kedvelik a tűző, déli napfényt. A már elvirágzott hagymás növényekről a virágszárat vágjuk le. Nem kell őket (a jácintot, nárciszt, tulipánt) évente felszedni, a földben is maradhatnak, helyüket azonban jelöljük meg. -rA magyarországi és a külföldi szakboltokban Punch 40 EC néven új varasodás és lisztharmat elleni szer kapható. Már kis dózisokban is hatásos, gyorsan felszívódik, esöálló. Más készítményekkel könnyen keverhető, hosszú preventív és kuratív hatása van. Alkalmazása gazdaságos. K. Sz. nyomán Szarvasmarha 9 hónap 10 nap (285 nap) Ló 11 hónap 3 nap (336 nap) Szamár 12 hónap (365 nap) Juh 5 hónap (150 nap) Kecske 5 hónap (150 nap) Sertés 4 hónap (114 nap) Házinyúl 1 hónap (30 nap) Nutria 132 nap Nyérc 51 nap Csincsilla 111 nap Prémgörény 44 nap Ezüstróka 53 nap Kékróka 53 nap Nyestkutya 60 nap Kutya 63 nap Macska 60 nap Gazdakalendárium Olcsó és környezetkímélő Háztartásunk költségei erősen megnövekedtek. Többek között drágábbak lettek a bútorfényező és a tisztítószerek is. Néhány természetes, a háztartásban egyébként is használatos szerrel nemcsak olcsóbban, de környezetkímélő módon is rendben tarthatjuk bútorainkat vagy tisztára moshatjuk az ablakot. Festetlen, fényezetlen nyersfa bútorok ápolására olívaolajat is használhatunk. Felvitele után tiszta, nem szöszölő ronggyal dörgölhetjük fényesre a kezelt felületet. A fényezett, lakkozott bútorokat két evőkanál olívaolaj, egy evőkanál ecet és egy liter víz összerázott elegyével újíthatjuk fel. A keveréket először a bútoron egy kívülről nem látható felületen próbáljuk ki, hogy az adott fa és a lakkozás esetében eléri-e a megfelelő hatást. Ha az eredménnyel meg vagyunk elégedve, akkor szórópalackból permetezzük a bútorra. Utána a kezelt felületet tiszta ruhával töröljük szárazra. A megdrágult ablakmosó szerek helyett a még mindig olcsóbb és környezetkímélőbb ecetet ajánljuk. A kétszeresen hígított ecetet szóróflakonból permetezzük az üvegfelületre, majd rongydarabbal, újságpapírral töröljük szárazra. A Zöldköznapi praktikák nyomán Májusban, júniusban kezdenek el virágozni a nagy virágú iszalagok (Clementis), amelyek gyakran még októberben is díszei kertünknek. (P. R. felvétele) A kifutók határa Nem kevés az olyan tenyésztő, akinek bosszúsága adódik abból, hogy tyúkjai átrepülnek a szomszédba, s ott kisebb- nagyobb károkat okoznak. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kerítésnek a tyúkok repülési képességéhez viszonyítva megfelelő magasnak, a csirkék esetében pedig megfelelő sűrűségűnek kell lennie. Aki közepes testnagyságú fajtát tart, annak 150 cm magas kerítés már megfelelő, a kistestü olasz vagy leghorn tyúkok számára pedig még a 200 cm magasság is kevés lehet. Ezért számukra ajánlatos a viszonylag kisebb alapterület ritka fo- natú, de magas bekerítése. Azonos módon hatásosak az 50 cm hosszúságú falécek, pálcák, amelyek a kerítésoszlopokhoz befelé dölöen vannak felerősítve. Rájuk 2-3 sor vékonyabb drótot kell erősíteni. Ha a tyúkokat alacsonyan bekerített kifutóban tartjuk, akkor célszerű, ha az egyik szárny evezötollait tőből levágjuk. Ez a féloldali csonkítás a kétoldalinál előnyösebb, mivel a tyúk repülni akarván, elveszti az egyensúlyát. Ha a tollruha csonkulását el akarjuk kerülni, akkor a tyúkok hosszú szárnyevezőit az egyik vagy mindkét oldalon fogjuk össze egy keskeny bőr pertlivel, illetve arra alkalmas csattal. Az ilyen repülésgátlók könnyen felhelyezhetök majd el távol í thatók, sőt ismételten is felhasználhatók. Amennyiben a kifutó elég tágas, füves (tyúkonként 10-15 m2) s így a szárnyasok elegendő táplálékot találnak, aligha fognak átrepülni a kerítésen. Természetesen megfelelő mennyiségű folyadékról is gondoskodni kell. A tojásrakási időszakban egy-egy tyúk - a környezet hőmérsékletétől függően - naponta mintegy 2,5 deciliter folyadékot igényel. Az itatásra nemcsak a víz, de a sovány tej, savó vagy író is alkalmas. A kellő mennyiségű folyadék nagyon fontos, ugyanis a tyúk egy tojás képzéséhez mintegy 26 gramm vizet (tejet, savót...) igényel. Kisállataink nyomán Levélsarok Ke Lakatos István kőkeszi olvasónk arról panaszkodik, hogy tavaly környékükön a Kékfrankos fürtjeinek egy része elhalt vagy azok alsó és egyéb részei nem fejlődtek ki. A szemek apróbbak, fonnyadtak és savanyúak voltak. Olvasónknak nem sikerült a betegség okait feltárni, ezért lapunk szakíróihoz fordult tanácsért. Kérdésére Korpás András mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa válaszol. A leírtak alapján több mint valószínű, a fürtök kocsányának élettani elhalásáról - kocsányelhalás, kocsánybénulás - van szó. Ez viszonylag gyakori, komoly gazdasági károkat is okozó élettani betegség. Az intenzív tápanyagellátás bevezetésével, főleg az utolsó évtizedekben egyre gyakoribbá vált. A kocsányelhalásra érzékeny fajtáknál (ilyenek a Müller Thurgau, Rajnai rizling, Tramini, Blau- berger, Kékfrankos, Saszla-félék stb.) kedvezőtlen évben a fürtök 10-30 százalékát is károsíthatja. A betegség első tünetei az érés kezdetén, 6-12 cukorfok elérésekor jelentkeznek. A kocsányon élesen elhatárolt, barnás-feketés ovális foltok (elhalt szövetek) jelennek meg, amelyek fokozatosan nagyobbodva átérik a kocsány teljes kerületét, s ezzel a kocsány és a fürt egy részének elhalását okozzák. A károsított fürtrészen a bogyók fonnyadnak, savanyúak és alacsony cukortartalmúak maradnak. Tartós esőzések esetén az elhalt fürtrészek lehullanak. A kocsányelhalást elsősorban a magnézium hiánya, illetve á kálium és a kalcium (mész), valamint a kálium és a magnézium nem megfelelő aránya okozza. Az elemzés a károsított növényben általában sok káliumot és kevés magnéziumot, illetve kalciumot mutat ki. Könnyű homoktalajon, valamint káliummal túltrágyázott földben a kocsányelhalás gyakoribb. Nagyobb a károsodás hűvös, esős időjárás vagy az öntözés esetén is. Egyes alanyfajták (Köbér 5 BB, Teleki 5 C) érzékenyebben reagálnak a magnézium- hiányra, így a rájuk oltott fajtáknál is gyakoribb a károsodás. A kocsányelhalás helyes agrotechnikával és szakszerű tápanyagellátással megelőzhető. Fontos a jó talajszerkezet kialakítása és megtartása, amit megfelelő talajlazítással és szerves(istálló-) trágya felhasználásával könnyen elérhetünk. Nagy szárazság után kerüljük a sokkszerű, hirtelen, nagy vízmennyiséggel történő öntözést és a túlzott nitrogénműtrágyázást. A talaj kálium- és magnéziumtartalma között az arány lehetőleg 2,5-3 : 1 érték között mozogjon. A talaj Mg-tartalmát magnéziumot is tartalmazó műtrágyákkal növeljük. Ilyen az őrölt dolomitos mészkő, a Kieserit, a Romag és mások. A kombinált műtrágyák közül magnéziumot is tartalmaz az NPK-2, valamint a Cererit. Savanyú talajokon meszezni is kell. Az adagok kiszámításakor vegyük figyelembe, hogy a szőlő 150 mázsás hektárhozam mellett a talajból évente kb. 15-30 kg magnéziumot vesz fel. Ennek a mennyiségnek a pótlására 50 százalékos kihasználás mellett évente kb. 30-60 kg magnéziumot kell a talajba visszajuttatni, tiszta tápanyagban kifejezve. Hirtelen fellépő kocsányelhalás esetén a fürtzónát kell lemosás- szerűen permetezni, mégpedig magnéziumklorid és kalciumklorid 0,5 százalékos kombinált vizes oldatával. A kalciumklorid Calcosan- nal is helyettesíthető. A perzselés elkerülése végett tanácsos a per- metléhez 2 százalék cukrot is adni. Az elkészített oldattal háromszor, a 6, 8 és 10 cukorfok elérésekor kell a fürtöket permetezni. Megakadályozható a kocsányelhalás 2 százalékos magnéziumszulfáttal is. Előnye, hogy a gombásbetegségek és a kártevők ellen használt legtöbb növényvédőszerrel együtt is kijuttatható, tehát keverhető. 992. V. 22.
