Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-08 / 19. szám
r 9 1992. V. 8. Május második harmadában a napi középhömérsékletek a következőképpen alakultak: az átlagos 14,4, a legmelegebb 23,0, a leghidegebb 10,7 Celsius fok. A hét nevezetes napjai Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.). Az utóbbit korábban a gazdatisztek védőszentjének tartották. Az almatermésüek már elvirágoztak. Ilyenkor a legfontosabb teendőnk az alma- és a körtevarasodás, valamint a lisztharmat elleni permetezés. A varasodás és a lisztharmat ellen egyformán hatásos a Sápról (0,125%), Rubigan 12 EC (0,04%), Punch 40 EC (0,008 %), a Systhana 12 EC (0,04 %), Sonax C 52 WP (0,05 %), a Topas C 50 WP (0,1 %). Az ismertebbek közül az alma- és a körtevarasodás ellen a Novozir MN 80 (0,3 %), a Dithane M 45 (0,3 %), a Polyram Combi (0,3 %), a Perozin 75 B (0,4 %), a Baycor 25 WP (0,1 %) alkalmazható. Eljött a cseresznyelégy rajzásának az ideje; ellene Anthioval védekezzünk. A faápolási munkák közül végezzük el a vízhajtások, a gyökérsar- jak, tősarjak kimetszését. Csapadékszegény időjárás alkalmával ne feledkezzünk meg a szamóca rendszeres öntözéséről. A szőlőben megkezdődhet a hajtásválogatás, amely hozzájárul a szebb és a nagyobb fürtök kialakulásához. A hegyvidéken szőlőinket a szőlőorbánc fertőzheti. Ellene Dithane M 45-tel, Antracollal védekezhetünk. A lisztharmat ellen Thiovltet vagy Karathanet juttassunk ki. A fűtetlen fólia alatt fattyazzuk a folytonos növekedésű paradicsomot. Ennek köszönhetően korábbi, de kisebb termést kapunk. Hátránya az is, hogy az így nyert termés hajlamos a repedésre. Az uborka növekvő tápanyagigényét 100 liter vízben feloldott 60 gramm karba- mid, 100g szuperfoszfát, 80 g kénsavas káliból álló tápoldattal biztosíthatjuk. Kiültethetjük a paprikát, palántázhatjuk a tojásgyümölcsöt (60 x 40 cm-es kötésben), a patisszon tápkockás palántáit, a hosszú tenyészidejű fejeskáposzta-fajtákat, a nyári termesztésre szánt karalábét. Egyeljük a céklát, hidegágyba vessük el a karfiolt. Kevés vízzel öntözzük a paprikát; a sóskának, karfiolnak, karalábénak 20-30, a gyökérzöldségnek 10-15, a spenótnak 10-20 mm vizet adjunk. Az uborkát a baktériumos szögletes levélfoltosság ellen, a babot - kelés után közvetlenül - a baktériumos zsírfoltosság és a hervadá- sos fertőzés ellen 1,0 %-os bordói lével permetezzük. Ha a paprikapalántáknál palántadőlést tapasztalunk, akkor a fertőzési góc növényeit semmisítsük meg és Cineb 80-nal (0,5 %) vagy Dithane M-45- tel (0,3 %) végezzünk el beöntözést. A hagymát május folyamán a hagymalégy első generációja támadja. Ellene - április utolsó harmadától május utolsó harmadáig - Chinetrin 25 EC vagy Decis 2,5 EC 0,05 %-os oldatával permetezzünk. A sárgarépán a hónap folyamán jelentkezik a répalégy első nemzedéke. Vegyszeres védekezést azonban csak a második generáció rajzása idején - úgy június 10-20. között-, fertőzésveszélyes területeken ajánlunk. A máiusi esők kedveznek a gyomoknak is, ezért idejében kezdjünk el kapálni. A gyomirtást sem a zöldséges-, sem pedig a virágos- kertben ne mulasszuk el. Ha eddig nem tettük meg, akkor a héten metsszük meg a futórózsákat. Vágjuk ki a rózsa, az orgona tőből előtörő vadhajtásait, sarjait. -rVegyszermentes növényvédelem MELLÉKTERMÉKEK A NYÜLTAKARMÁNYOZÁSBAN Szalma, kukoricaszár, csutka és répaszelet A tápok nyersrosttartalmának növelésére az alábbi mezőgazdasági melléktermékek ajánlhatók: búzaszalma, kukoricaszár, kukoricacsutka, szárított répaszelet. A búzaszalmát kalapácsos darálóval durvára (3-5 milliméteres szemcséjűre) őröljük, s a nyúltápba keverjük. A szalmaőrlemény a házi- nyulak takarmányértékesítését, illetve testtömeggyarapodását nem befolyásolja, viszont az emésztőszervi megbetegedésből eredő elhullást erősen mérsékli. Felhasználását 10-20 százalékos arányban javasoljuk. Az őszi betakarítású (3-6 mm-es szemcseméretű) kukoricaszár-őrle- mény 10-15 százalékos adagolása meglepően kedvezően hat a takarmányértékesítésre és kedvezően befolyásolja az elhullás arányát. A nyúltápba 10 százalékos arányban kukoricacsutka-darát (furfurol- korpát) is keverhetünk. A szárított répaszelet a nyúl számára könnyen emészthető nyersrostot tartalmaz, s mint energiaforrásnak is nagy szerepe van. A tápba 10-20 százalékarányban keverve kedvezően befolyásolja a gyomor pH-ját (savasságát) is. A nyúltápok fentiekben vázolt dúsítása a tavaszi és a nyári kombinált takarmányozásnál - mint önköltségcsökkentő módszer - is eredményesen alkalmazható. Csiba László DÍSZBOGÁR, GUBACSSZÚNYOG... Az üvegszárnyú ribiszkelepke befurakodott hernyójával károsított hajtásokat, vesszőket tőből vagy az elágazódásnál kell kivágni. A fertőzött növényrészek a felületükön megjelent rágcsálókról, ürülékről ismerhetők fel. A málnát károsító karcsú diszbogár vagy gubacsszúnyog a jellemző kárképet mutató hajtás-, illetve vesszőrészek kivágásával és elégetésével semmisíthető meg. A díszbogár lárvájának károsítását orsó alakú, sima, a gu- bacsszúnyogét viszont gömbölyded és repedezett felszinű megvastagodások, vagyis gubacsok jelzik. Nem elegendő csupán ezeket eltávolítani. A kezelést a gyakori vesszöfoltosságokkal fertőzött hajtások, vesszők kivágásával és elégetésével is ki kell egészíteni. A didimellás vesszöfoltossággal fertőzött hajtások vagy vesszők a felületükön feltűnő, nagy kiterjedésű, barna, elmosódó szélű foltokról, az elzinoével károsodottak pedig a szürke színű, bemélyedő, lilás-piros szegélyű foltokról ismerhetők fel. Természetesen nem szabad a növényen hagyni más fertőzött vagy akár csak fertőzéssel gyanúsítható vesszőt és hajtásrészeket sem (1). GYOMIRTÁS A gyomirtás a talajmunkákkal együtt a növényvédelem része, a károsítok és kórokozók elszaporodásának feltételeit csökkenti. A hatékony megelőzés módszere a gyommentesség is. Különösen fontos ez olyan kertben, amely nemrég létesült és rét vagy legelő helyén alakították ki. A gyomokat a virágzásuk előtt kell eltávolítani! Ugyanis a virágzó állapotban kivágott gyomok még képesek lehetnek magvaik kifejlesztésére. Gyökérdarabjaik kiszedéséhez használjunk ásóvillát, mivel a kapa vagy az ásó aprítja a gyökereket és a gyökérdarabok újra gyomosíthatnak. ÁLLÍTSUNK CSAPDÁT A talajfelszínen mozgó kártevőknek ássunk be a földbe egy üveget, csábitó csapdát, úgy, hogy szájnyílása a talajszintnél kissé lejjebb kerüljön. A lesüllyesztett edény (vagy műanyag pohár) aljába öntsünk csalogatónak sört, esetleg szirupot vagy tiszta vizet. Az edényt korhadó deszkadarabokkal takarjuk le. A búvóhelyet kereső meztelencsigák és egyéb, a talajon kúszó kártevők is idehú- zódnak vagy beleesnek. A repdeső rovarok Is eredményesen csapdázhatók a fakoronában mintegy másfél méter magasan felaggatott beföt- tesüvegekkel, amelybe étecetes-cukros vizet töltünk, és a nyílásának lefedésére használt fólián ujjnyi lyukat nyitunk. Az ecet a méhek riasztását szolgálja, így azok nem esnek bele ebbe a csapdába. A csapda időnkénti kiürítésekor jól lehet tájékozódni a kertben mozgó, röpködő kártevők összetételéről és mennyiségéről. A hernyók befogására, elpusztítására hernyófogó övék is alkalmazhatók, méghozzá egészen október végéig. Az öv anyaga lehet arasznyi széles csíkra'vágott hullámpapír, zsákvászon, szalmafonat, esetleg egyéb hasonló anyag. Ezt 50-70 cm magasságban kell a fatörzsre felerősíteni, legalább egy helyen huzallal, zsinórral átkötve. A 7-10 naponként időszerű csere alkalmával a leszedett és lazán összecsavart öveket a legjobb olyan dobozban vagy hordóban összegyűjteni, aminek nyílását jól záródóan szúnyoghálódara fedi le (2). Ily módon az amerikai fehér szövőlepke, a gyümölcsmolyok és az egyéb kártevő rovarok képtelenek a záróhálón kijutni és elpusztulnak alatta. Ellenben a természetes ellenségeik, a növényvédelemben segítőtársnak számító számos apró hasznos CUKORDARÁLÓ A méhcsaládokat egész évben megfelelő népességben szükséges tartani. Hordástalan időben a méhe- ket etetni kell. Erre három lehetőség mutatkozik: szirup, cukorlepény és száraz porcukor. Osztrák tapasztalatok alapján egy magyar méhész HCD-30 típusszámmal jelzett cukordarálót készített, amit folyamatosan használ és gyárt is. A porcukrot 1,2 dm3 fa etetőbe, közvetlenül a keretek fölé kell Olvasói kérésre A háztáji borászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott derítés! eljárás a csersav-zsela- tinos derítés. A zselatin és a csersav a borban egymással oldhatatlan, pelyhes csapadékot képez, amely a felületén megköti a bor zavarosodását okozó részecskéket, majd leülepszik. A zselatin elsősorban a reduktív típusú fehérborok derítóanyaga. Mérsékelt oxidatív hatásánál fogva serkentőleg hat az újborok érési folyamatára. Derítéskor zselatinból hektoliterenként általában 2-20 grammot használunk. Az eredményes derítéshez szükséges, hogy a bor ugyanannyi csersavat is tartalmazzon. A vörösborok általában elegendő csersavat tartala derítés, akkor szükséges lehet az arányt 1:1-re emelni. A legtöbb esetben hektoliterenként 8 gramm zselatinnal és A csersav-zselatinos derítés maznak. A fehérborok derítésekor viszont egy gramm zselatinhoz kb. 0,5-1,0 gramm csersav is kell. A savanyú boroknál két rész zselatinhoz egy rész csersavat adjunk. Savszegény boroknál az eredményes derítéshez másfél rész zselatinra és egy rész csersavra van szükség. Ha még ebben az arányban sem tökéletes 4-6 gramm csersavval már jó eredményt érhetünk el. A derítés mértékét először próbaderítéssel, egyliteres mintákon kísérletezzük ki, majd 3-5 nap múlva megállapíthatjuk, hogy melyik minta szerint érdemes elvégezni a nagybani derítést. A tulajdonképpeni derítéshez először kisebb mennyiségű borban - állandó keverés közben - feloldjuk a csersavat, majd a hordóban lévő borhoz öntjük és elkeverjük. A zselatint kétszeri mosás és egy napig tartó hidegvizes duzzasztás után kevés borban vagy vízben, folyamatos - 40 C-fokos - melegítés és keverés közben oldjuk fel. Kihűlés után a feloldott zselatint kb. tízszeres mennyiségű borral hígítjuk, majd a hordóba öntjük, ahol alaposan elkeverjük. A derítőanyag 2-3 hét alatt leülepedik. Utána a megtisztult bor a zselatinüledékről lefejthető. A fejtést tanácsos szűréssel összekapcsolni. Korpás András mérnök parazita és ragadozó rovar, amely bebá- bozódás vagy telelés céljából ugyancsak a hernyófogó övben talált menedéket, a szúnyoghálón keresztül távozhat. ÉRDEMES KIVÁLOGATNI A fertőzések felszámolása során ne maradjanak vissza fertőzött, moníliás, kártevőket tartalmazó gyümölcsök. Már szedés közben érdemes kiválogatni az egészségesek közül a betegeket, romlókat. A fertözöttségük miatt ledobáltak és a hullott gyümölcsök ne maradjanak a fák, bokrok alatt. A szürkerothadással, illetve botritisszel és fakórothadással, valamint peronoszpórával fertőzött fürtöket, bogyókat, illetve maradványaikat sem szabad visszahagyni a szőlőtőkéken. Ez érvényes a veteményesre is. Legjobb már szedés közben eltávolítani a károsodott terményeket, a foltos babot, a rothadó paradicsomot és paprikát, a romlásnak indult sóskalevelet és egyéb pusztuló növényrészeket (3). Szinte hihetetlen, hogy mindez menynyire eredményes lehet. elhelyezni. A módszer alkalmazója szerint porcukros etetésnél kihordást még sohasem tapasztalt. A cukordaráló szögacél vázra épült, amely magába foglalja a 2 darab C45 K-HV minőségű (magyarországi megjelölés!) koracélból készült daráló-hengerpárt, a táphengerrel ellátott garatot, valamint a 220 V-os, 250 W teljesítményű villanymotort. TÁRCSÁS SZIRUPKEVERŐ A tárcsás szi- rupkeveröt cukorszirup készítéséhez használjuk. Alkalmas kúthi- deg vízzel történő cukorszirup készítésére. A teljesítőképessége: 50 liter víz és 50 kg cukor aránya esetén 5-6 perces keveréssel átlátszó, üledékmentes szirup. A szirupkeverő rozsdamentes acéllemezből, a szárrész hidegen húzott koracélból készül. A szár, átmérője 8 mm, így minden típusú kézi villanyfúrógépbe befogható. A szár hossza lehetővé teszi, hogy 90 literes edényben is biztonságosan használható legyen. Alkalmazásával nehéz fizikai munkától mentesül a méhész. Méhészújság
