Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-01 / 18. szám
wr 15 1992. V. 1. Már egy évezreddel ezelőtt izgatták az embereket a közelgő világvégéről elhangzott különféle jóslatok és misztikus félelmet keltettek bennük. Az első és a második évezred fordulóján a világ végéről terjesztett híreszteléseket gyakran kapcsolatba hozták a bibliai Ószövetséggel és Újszövetséggel. Jelenleg, a harmadik évezred küszöbén a régi rémhírek tovább élnek, amelyeket még hihetőbbé tesznek napjaink ökológiai problémái. Gyakran hallottunk olyan nézeteket, hogy a zöldeknek a nyolcvanas években terjesztett kételyeit alátámasztják a közelmúlt tudományos felfedezései. Bizonyos mértékig ez igaz. A közelgő világkatasztrófának azonban mélyebbek a gyökerei. Krisztus születése kétezer éves évfordulójának közeledtével az apokaliptikus félelmek erősödnek. A jelenlegi zöldek mozgalma és a Szent János Jelenések Könyvében említett Armageddon közötti párhuzam sokkal nagyobb, mint azt gondolnánk. AZ ÖKOLÓGIA ÉS AZ ÚJSZÖVETSÉG Az óceánok szintjének emelkedése, a kipusztuló erdők, a globális felmelegedés csupán csak néhány dolog a környezeti problémák közül, amelyekről rengeteget írnak a lapok. A zöldeket számos ország parlamentjeinek képviselőivé választják. A folyóiratokban számos környezet- védelmi cikk lát napvilágot ilyen címekkel: „Pusztuló világűr!“ „A Föld SOS-t kiált!“ A zöldekhez tartozás és hinni jóslataikban ma divat lett. A veszedelem azonban valóban reális. Viszont a zöldek filozófiája és az előrejelzés számos vallási elemet tartalmaz. Ezt a mozgalmat is azok közé lehet sorolni, amelyek elkerülhetetlen megrázkódtatásokat jósolnak minden évezred végén. Az évezred vége már a legrégibb idők óta olyan „szent határvonalat“ jelentett, amely a Messiás érkezését és a világ végét jelezte. A kereszténység előtti judaizmus hét napra osztotta fel a történelmet, ahol mindegyik nap ezer évet jelentett és ezt követte a végtelen nyolcadik nap. Az első keresztények, hittek ebben az ezeréves határban. Az első keresztények szemében az ezer évnek apokaliptikus jelentése volt. Az Újszövetség huszadik fejezetében Szent János azt mondja, hogy Krisztus visszatér a földre és ezer évig fog uralkodni, majd utána következik a végítélet. A vallási fundamentalisták szerint Jézus Krisztus ezeréves visszatérése „a tiszta zöld világot és a bűnözéstől mentes tiszta városokat fogja jelenteni. “ Noha ennek az ezeréves korszaknak a szószerinti értelmezése már nem nagyon közismert, azonban még sokan álmodoznak róla. Szent Péter ezt írta: „Az Istennel töltött egyetlen nap felér ezer évvel“. Nostradamus (élt 1503-1566) IX. Károly francia király udvari orvosa és asztrológusa volt. Rímbe szedett ezer jóslatot írt (Centuries atrologiques), amelyben 3000-ig megjósolta a jövőt. Nostradamus ezt írta: „1999. évben, annak hetedik hónapjában az egekből földre száll a terror hatalmas királya. “ Gondoljunk csak Stanley Kubrick „2001. év“ című apokaliptikus filmjére. Martin Amis kiadott egy könyvet „Londoni mezők“ címmel, amelyben 1999-re jósolja a világ végét. Számos hasonló jóslat volt már az előző évezred végén is. Szent Ágoston a IV. század végén megírta, hogy Jézus Krisztus uralmának ezer éve születésével kezdődött, ezért a világ vége 1000 körül bekövetkezik. A VII.—VIII. század idején az ezredik évet már összekapcsolták Krisztus uralkodásának végével és az Anti- krisztus, valamint Armageddon érkezésével. Ezer éve, az évtized vége tele volt mindenféle híreszteléssel. Akik a világ végét várták, érkezésének mindenféle jelét vélték felfedezni. Jézus ILYENNEK ÁBRÁZOLTA ALBRECHT DÜRER A VILÁGHÍRŰ FESTŐMŰVÉSZ AZ ELSŐ EMBERPÁRT, ÁDÁMOT ÉS ÉVÁT, A VILÁG TEREMTÉSÉNEK KEZDETÉN. lémák olyan hétköznapi esetei nem eléggé élnek az emberek tudatában, mint a veszélyes hulladékok vagy a kidobált műanyagüvegek. Hasonló felületesség tapasztalható a népesedési gondokkal kapcsolatban is, noha erre figyelmeztetett már Malthus angpl közgazdász-püspök is, a népesedési elmélet megteremtője. Szerinte a népesség szaporodása mértani haladványban fejlődik, az élelmiszertermelés viszont csak számtaniban, amíg ebbe bele nem szólnak a járványok, éhínségek és háborúk. Jelenleg a tudósok is rendszeresen felhívják erre a figyelmet. 1000-ben 200 milliótól kevesebb ember élt a földön. 2000-re bolygónk lakóinak száma eléri a hatmilli- árdot. Ma a környezeti problémák komoly nyugtalanságot keltenek az egész világon, viszont a születésszabályozással nem nagyon törődnek. A ZÖLDEK FILOZÓFIÁJA A zöldek programja, értékrend- szere jelentős mértékben a vallási ¿zótárra épül. A „tisztátalanság“ a keresztény etimológiában erkölcsi romlottságot, szennyet, a szüzesség elvesztését jelenti. A környezettel kapcsolatban ma használt számos kifejezést is a vallás vezette be. Bibliai eredetű hasonlatokat használnak a környezeti változásokkal kapcsolatban is. Egy szovjet kutató azt mondta, hogy az általános felmelegedés következtében Szibériában második „édenkert“ keletkezik. Róbert Ransey canterburi érsek rájött a vallás és a zöldek mozgalmának mély kapcsolatára. Egyik prédikációjában hangsúlyozta, hogy a mozgalom létrejötte komoly vallási esemény, mivel életre kelti azt a meggyőződést, hogy a természet szent, ezért az úr szolgáinak kötelessége védelmezni azt. SZÁMTALANSZOR MEGJÓSOLTÁK, VÁRTÁK AZ ELMÚLT KÉTEZER ÉVBEN • KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS A VILÁG JÖVŐJE • A ZÖLDEK MOZGALMA megjósolta, hogy a népek a keletkező tenger partján fognak izgulni és a közelgő hatalmas hullámok láttán elvesztik eszméletüket. Rettenetes katasztrófák sora következik be: árvizek, éhség, földrengés, viharok tengeren és szárazföldön, teljes Nap- és Holdfogyatkozás. A keresztény vallás főleg a természeti jelenségeket hangsúlyozta. Ezért a kontinensek és óceánok, valamint a légkör mindennemű változása felkeltette az emberek érdeklődését. Európa történelmének X. százada valóban katasztrofális volt. Németországban és a földrész más országaiban is éhínség pusztított, az emberiség történetében talán a legkegyetlenebb. Ez a lakosság rohamos szaporodásának és a változó éghajlati viszonyoknak a következménye volt. Az emberek a geológiai változásokat és a naptevékenységet figyelték. Egy későbbi forrásmunkából megtudtuk: „Egész Európa rettenetes földrengésektől rettegett... az égen félelmetes üstökös jelent meg... akik azt hitték elérkezett a világ vége, szinte megmerevedtek félelmükben. “ Ezzel az ezeréves emlékkel összhangban van a zöldek jelenlegi programja. Ugyanis olyan jelenségekről beszélnek, amelyektől őseink a világ végét várták. KÖRNYEZETI KA TASZTRÓFA Elpusztul a földet védő ózonréteg, az „üvegházi effektus“ elolvasztja a sarki jégmezőket, amelyek súlyos árvizeket okoznak, tönkre megy a mezőgazdaság, éhínség lesz. Elszaporodik a bőrrák, az élő szervezetek immunrendszere legyengül. Egy további téma a globális fel- melegedés. Az AIDS terjedése pedig általános pusztító járványra emlékeztet. Az atomfegyverek viszont Armageddon vízióját idézik fel, az éghajlati változások az özönvizet juttatják eszünkben. Ezzel szemben a környezeti probA zöldek filozófiája mélyen vallásos, hiszen szerintük a féktelen fogyasztás bűnös dolog, a szerénység pedig nemes, tiszteletet érdemlő viselkedés. Az emberi ostobaság, miként egykor az édenkertet, most elpusztítja a földet. A zöldek a mélyen bennük élő leszámolási félelemmel apellálnak. A környezet tönkretétele büntetés a falánkságért, habzsolásért, pazarlásért és a lelki értékek 1991. OKTÓBER 6-ÁN ILYEN VOLT A VILÁGŰRBŐL AZ ANTARKTISZ FELETT MEGÖRÖKÍTETT ÓZONLYUK, AMELY MA KOMOLYAN VESZÉLYEZTETI AZ EMBERISÉGET. (SZAGGATOTT VONALLAL KÖRÜLHATÁROLVA.) A NYÍL CHILÉRE MUTAT. elvesztéséért. Meg kellene javulnunk, változtatni kellene életstílusunkon. Jonathan Porita, az angol zöldek egyik vezetőjének szavai az Evangélium szellemében csengenek, amikor mozgalmának tagjaitól minimális követelményként jelöli meg „A Föld és valamennyi lényének“ tiszteletét és az ember lelki értékeinek fejlesztését. Az elkövetkező évezredben a tudománynak sok szempontból olyan jelentősége lesz, amilyet a vallás töltött be az első évezredben. A X. században a teológusok olyan tudással rendelkeztek, amelyek a széles tömegek számára elérhetetlenek voltak. A szerzetesek arról vitatkoztak, hogy mikor következik be az Apokalipszis, milyen méretű lesz és miket tekintsenek közeledése jeleként. „TÍZ ÉV MARAD A VILÁG MEGMENTÉSÉRE' Paradox dolog, hogy a tudósok, akik legkevésbé hisznek az előre megjósolt terminusokban, akarva- akaratlanul hozzájárultak a 2000. évet övező miszticizmushoz. Hány előrejelzésben szerepel 2000. mint határkő? A londoni könyvtárakban a környezetvédelemről szóló összes prognózis véget ér a 2000. évvel. John Budss neves angol óceanog- ráfus szerint 2000-ben a tengerek hőmérséklete legalább 0,5 Celcius fokkal emelkedik. A Greenpeace mozgalom egykori elnöke, B. Johnes pedig a következőket mondotta: „Az én számításaim szerint lehetséges, hogy csak tíz évünk van arra, hogy megmentsük a Földet. “ A lordok házának készített beszédének a tudósok ezt a címet adták: „2000 - a letarolt Britannia“. Michal Robinson a Smithsonian Intézetből azt jósolja, hogy 2000-ig kipusztul a trópusi erdők 65 százaléka. Akárcsak Szent János Jelenések Könyvében a jelenlegi prognózisok is Armageddonról és az édenkertről beszélnek. A politikusok igyekeznek az utóbbit kihangsúlyozni. Bush elnök azt ígérte, hogy 2000-ben minden amerikai tiszta levegőt fog szívni. Az Angol Munkáspárt célul tűzi ki 2000-ig valamennyi atomfegyver felszámolását. MI TÖRTÉNIK Á FÖLDDEL 2000-BEN? 1003 után sokan várták az elkerülhetetlen világvégét. Amikor a XI. században a turkesztáni szeldzsuk török törzs elfoglalta Jeruzsálemet, az emberek kezdtek készülődni a végítéletre. A templomok falain megjelentek az Armageddonról készített freskók. 1033-ban Jézus Krisztus születésének ezredik évfordulóján Európa még egy szörnyű éhínséget élt át, ami megerősítette azt a hitet, hogy az emberi nem számára bekövetkezett a vég. Nem így történt. De a kereszténység ezeréves édeni élete sem érkezett el a Földön. Ezért a vallási vezetők arra koncentráltak, hogy a paradicsomi élet a következő évezredben váljon valóra. Ez az ideál indította el a XI. és XII. században a keresztes hadjáratokat. A történelmi tanulságok szerint, ha a zöldek továbbra is az „ezeréves határkőre“ fognak koncentrálni, az ezredév vége felé közeledve egyre népszerűbbek lesznek. A következő évszázadban sokan elfordulnak a zöldektől, mások viszont egyre nagyobb felelősségérzettel fogják támogatni őket. Most, hogy Kelet és Nyugat között ledőltek az elválasztó falak, nem fenyeget-e olyan veszély, hogy újabb ellentétek keletkeznek a zöldek és ellenzőik között? A világ felosztása Észak-Délre kiélezi a ellentéteket a gazdagok és a szegények között, ami a XXI. században ökológiai keresztesháborúkhoz vezethet. (Financial Times nyomán: sz)
