Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-01 / 18. szám
Már csupán néhány hét választ el bennünket az országos parlamenti választások időpontjától, június ötödikétől és hatodikától. Ezért a Vasárnap százezres olvasótáborából is mind többen mérlegelik: elmenjek-e szavazni, s ha igen, akkor melyik pártra vagy választási koalícióra voksoljak? A kérdés első részének eldöntése ma már teljes mértékben a választópolgár joga. Mi mégis úgy véljük, akkor cselekszünk jól, ha elmegyünk választani. Számos érv közül hadd említsük a legfontosabbat. Két esztendővel ezelőtt, négy évtized kommunista választási színjátékai után, a 99,8 százalékot produkáló komédiákat követően valóban szabadon, demokratikus körülmények között szavaztunk. Ekkor jogi értelemben is megbukott a totalitárius rendszer. A választók döntő többsége a parlamentáris demokráciára voksolt. A bársonyos forradalom után alakult pártok arculata ebben az időben még csupán formálódott. Nem véletlen, hogy a legtöbb szavazatot a többféle eszmei és politikai áramlatot képviselő politikai mozgalmak - a cseh országrészben a Polgári Fórum, Szlovákiában pedig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen - kapták. Sokféle belpolitikai vihar, megrázkódtatás, remények és csalódások közepette az kétségtelenül eredménynek és jelentős előrehaladásnak számít, hogy mára sokkal jobban láthatók a politikai erővonalak Csehszlovákiában, mint két esztendeje. Létrejöttek és a korábbi koncepciókhoz képest konkrétabb választási programmal lépnek a polgárok elé a jobboldali és a baloldali tömörülések, s a politikai spektrum közepén helyet foglaló pártok. Ma már valamivel könnyebb eligazodni a sokféle párt és politikai mozgalom között azért is, mert társadalom- politikai, gazdasági és más fontos kérdésekben lényegesen különböznek programjaik. Egyes pártok például a piac- gazdaságra, mások a szociális piacgazdaságra helyezik a hangsúlyt. Bizonyos politikai erők továbbra is a feszített tempójú változások, mások viszont a megfontoltabb reformok hívei. Most valóban a választópolgároktól függ, júniusban milyen elképzelések, milyen pártok győzedelmeskednek, milyen úton halad tovább Csehszlovákia. Nekünk, magyaroknak azért is el kellene mennünk szavazni, hogy minél több képviselőnk legyen a parlamentbe, hogy sorskérdéseinkben, vagyis rólunk továbbra sem nélkülünk döntsenek. Az Idei választásokon négy párt, illetve politikai mozgalom szeretné elnyerni elsősorban a magyar választópolgárok bizalmát. Közülük az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt választási koalíciót kötött. Képviselőik akkor juthatnak be a parlamentbe, ha legalább a szavazatok 7 százalékát szerzik meg. A Magyar Polgári Párt egyedül indul az idei választásokon, nekik legalább 5 százalékot kell szerezniük ahhoz, hogy továbbra is ott lehessenek a prágai és a pozsonyi törvényhozó testületben. Szerkesztőségünk fölkérte a fenti négy politikai tömörülést röviden Ismertessék a Vasárnap olvasóival elképzeléseiket, választási programjuk fő elveit EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM Interjú dr. Duray Miklós elnökkel- Milyen elképzelésekkel és célkitűzésekkel lép az Együttélés a választók elé?-Választási programunkon már 1991 februárjában, 3. kongresszusunkon kezdtünk dolgozni. Akkor fogalmaztuk meg azokat a feladatokat, amelyek ma is meghatározó tételei programunknak. A törvényhozó testületekben arra törekedtünk, hogy konstruktívan vegyünk részt a törvények kialakításában, mindig szem előtt tartva, hogy ezek a törvények a magán- vállalkozásokat, a nemzeti kisebbségek által is lakott területeken működő ipari üzemek privatizálását és a mezőgazda- sági szövetkezetek ésszerű, hatékony átalakítását segítsék. Meg akarjuk akadályozni falvaink elszegényedését, és azt is, hogy újratermelődjön a földnélküli nincstelenek tömege. A munkanélküliség csökkentésére is vannak elképzeléseink, de hangsúlyoznom kell, hogy egy politikai szervezet önmagában nem képes ezt a súlyos problémát megoldani, módjában áll viszont olyan politikai hátteret kialakítani, olyan kapcsolatrendszert létrehozni, amely elősegíti a munkahelyteremtő vállalkozások beindítását és működtetését.- A füleki Kovosmalt esete nagy visszhangot váltott ki Dél-Szlovákia-szerte. Egyik napról a másikra ezrek kerültek az utcára ebben a városban, ahol egyéb munkalehetőség alig van. Mi lehelne itt a megoldás?- Füleken e miatt nagygyűlést is tartottunk, parlamenti képviselőink közbenjártak a miniszternél és sikerült elérnünk azt, hogy egy olyan bizottság vezette a csődeljárást, amelynek az lesz az érdeke, hogy a vállalat mihamarabb ismét üzemeljen és termeljen, persze nem a korábbi módon, hanem gyökeresen megváltozott formában. Azt is sikerként könyveljük el, hogy az egyes bizottságokban ott vannak a szakembereink is, akik védelmezik a munkások érdekeit. Külön is szeretném megemlíteni Simon János nevét.-Egy további, bennünket is érintő probléma a bősi vízerőmű ügye. Mi az Együttélés álláspontja- ebben a kérdésben?- Már mozgalmunk szerveződése idején leszögeztük; hogy a bősi erőművet elsősorban szakmai szempontból kell megvizsgálni és értékelni. Ebben a mostani formájában nem szabad tovább építeni és befejezni. Az Eurolánc mozgalommal összhangban úgy véljük, hogy a Dunának ezt a szakaszát ki kell hagyni az energetikai hasznosításból, csupán olyan fajta folyamszabályozást volna szabad végrehajtani, amely elősegíti a hajózást és nem veszélyezteti a természeti környezetet, az ivóvízkészleteket és az ott élő embereket. Sajnos a betonmonstrum mindezt fenyegeti.-Egy kicsit a bősi erőműnek is köszönhetően előtérbe került a régiókon belüli együttműködés szükségessége...- Valóban. A helyhatósági választásokat követően kezdtük szervezni önkormányzataink régiók szerinti szövetségét, s ma már ez a folyamat ott tart, hogy elmondhatjuk: megteremtettük a természetes érdekkapcsolatokra épülő régiók alapjait A legmesszebbre a csallóközi régióban sikerült eljutnunk, de nagyon jól alakul a helyzet az egész dunai és tiszai térségben, valamint a palóc régióban is. A régiókon belüli együttműködés kialakítása összhangban van azzal a célkitűzésünkkel, hogy az önkormányzatok legyenek a társadalom letéteményesei és ezekre épüljön a nemzeti kisebbségek kulturális és területi önigazgatása. Egyértelműen leszögeztük, hogy Csehszlovákia bármilyen államjogi átszervezését csak akkor tudjuk támogatni, ha ez automatikusan a nemzeti kisebbségek számára is az önrendelkezést jelenti. Ahol szórványban élnek a kisebbségek, ott egy területileg is megfogalmazható autonómiát kell szervezni.-Melyek az Együttélés legfontosabb oktatásügyi elképzelései?- Szorgalmazni fogjuk a nemzeti kisebbségek oktatásügyének a szervezeti formáját. Véleményünk szerint nagyon fontos, hogy az alapiskolák gazdasági szempontból a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerüljenek. Fontos, hogy az iskolaalapítás joga is az önkormányzatoké legyen. A teljes szerkezetű oktatásnak vagyunk a hívei, tehát annak, hogy mindenki az anyanyelvén tanulhasson ebben az országban az óvodától kezdve egészen az egyetemig. Határozott elképzelésünk van a magyar felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban is. Ezt egy városi magánegyetemként szeretnénk megvalósítani, nemzetközi támogatással.-Sokan vádolták az Együttélést az elmúlt két évben azzal, hogy túlságosan nemzeti beállítottságú. Hogyan látja a mozgalom elnöke ezt a kérdést?- Én ezeket a vádakat demagóg rágalmaknak tekintem, az Együttélés Politikai Mozgalom a leginternacionalistább politikai szervezet Csehszlovákiában, hiszen mi vagyunk az egyetlen olyan tömörülés, amely az összes itt élő nemzeti kisebbség érdekeit védi, s amely programjához híven, választási jelölőlistáján egyaránt indít magyarokat, ukránokat-ruszinokat, németeket, lengyeleket, sót cigányokat (romákat) is. Ez már önmagában is cáfolja azt, hogy mi csak egyetlen nemzeti kisebbség érdekképviseletét vállaltuk fel. Végezetül szeretném elmondani, hogy az Együttélés volt az egyetlen olyan parlamenti képviselettel rendelkező mozgalom Csehszlovákiában, amely az elmúlt két év során nem került válságba, s így végig következetesen tudott politizálni, nem került ellentétbe két évvel ezelőtt megfogalmazott programjával. Lacza Tihamér MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM Csáky Pál: A hit, amely erőt ad Két évvel a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megalakulása után, társadalmi létünk egy újabb fontos keresztútjá- hoz közeledve, először az általunk megtett útról kellene néhány szót ejtenünk. Ez az út nem volt könnyű, csakúgy, mint a társadalom egészének útja sem az elmúlt időszakban. Számos problémával kellett és kell ma is szembenéznünk: elsősorban az elmúlt negyven év pusztításával körülöttünk és bennünk. A kommunista türelmetlenség egyik fő célpontja az elmúlt évtizedekben épp a kereszténykeresztyén szellemiség volt, az erre épülő erkölcsi és társadalmi rend. Ez a csigolyákat roppantó nyomás máig érezteti a hatását: a legtöbb ember az elmúlt évtizedekben épp a hitét vesztette el, s itt most nemcsak az istenhitre gondolunk, hanem az értékek igazába vetett hitre is, arra a hitre, amely erőt ad az értelmes emberi léthez, amely megadja az ember hitét - és reményét a jövő iránt, amely minden nap, s a napnak minden órájában újra és újra értelmet képes adni az ember előrelendülő, jobbítani igyekvő lendületének. Hisszük, hogy mozgalmunk az elmúlt két év vajúdásai és tévelygései után letisztult. Abban, hogy ismételten, megmegújulva el tudott indulni a megkezdet: úton, kétségkívül nagy szerepe van a keresztény-keresztyén ideológiai alapnak, amelyre mozgalmunk támaszkodik. Azokat a mulasztásokat, amelyeket az elmúlt két évben belső problémáink megoldatlanságából eredően elkövettünk, a jövőben pótolni akarjuk. E célból dolgoztuk ki részletes programunkat, amelyet a közeljövőben a csehszlovákiai magyar társadalom elé tárunk. CÉLJAINK Az MKDM legfőbb célja tevékenységével a csehszlovákiai magyarság egészét szolgálni. Eme legfőbb cél meghatározása is mutatja, hogy nem törekszünk kizárólagosságra, elvetjük az intoleranciát, minden jó szándékú embert sorainkba hívunk - aki szándékainkkal egyetért és segíteni szeretné a munkánkat. Aki bármilyen oknál fogva nem óhajt belépői mozgalmunkba, tiszteletben tartjuk elhatározását; tőle azt kérjük, legyen a támogatónk. Szeretnénk, ha valóban széles rétegeket tudhatnánk magunk mögött, erőnk, akaratunk csak így érvényesülhet. Ellenkező esetben szerényebb eredményekkel kellene számolnunk; hiába a nagy célok, a szép tervek, ha kevés a kar, amely azokat megvalósítsa. Jelszónk: HIT, EMBERSÉG, SZOLIDARITÁS. Szeretnénk, ha munkánkkal hozzá tudnánk járulni a társadalom gazdasági, szociális és erkölcsi felemelkedéséhez. A KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA SZEREPE Bárki, aki végigtekint Európa történelmén, nem tagadhatja a kereszténydemokrácia hatalmas szerepét a kontinens nyugati részének háború utáni felemelkedésében. A kereszténydemokraták kezében összpontosul ma Európa gazdasági és politikai hatalma; kisebbségünk kapcsolódása Európa fejlettebb részéhez elemi érdekünk, s ezt csak egy jól működő, elismert mozgalom tudja biztosítani. Mozgalmunk léte ezen a ponton szolgálattá válik kisebbségünk számára; nem titkoljuk, hogy fejlődő külkapcsolatain- kat a jövőben gazdasági, oktatási és művelődésügyi kapcsolatokkal is szeretnénk kibővíteni. Vállalkozókat, tőkét, turistákat szeretnénk hívni Dél-Szlovákiába, így is hozzájárulva a régió felvirágoztatásához; ugyanakkor diákokat, mérnököket, értelmiségieket küldeni külföldi egyetemekre tanulni. Kiművelt emberfők sokaságára van szükségünk. Nemzeti önbecsülést és nemzetek közötti megbékélést hirdetünk. Büszkén valljuk magunkat magyarnak, büszkék vagyunk azokra a kulturális és történelmi értékekre, amelyeket nemzetünk Európában létrehozott. Ugyanakkor mélyen tiszteljük más nemzetek kultúráját és identitását is. Legfőbb célunk az elkövetkezendő években azoknak az alapoknak a megteremtése - jogi, gazdasági, kulturális, erkölcsi téren egyaránt -, amelyeken biztosan állva kisebbségünk nemcsak fennmaradását, de szabad, gyümölcsöző fejlődését is biztosítani tudja az elkövetkezendőkben. Eme nagyon fontos és nagyon igényes munka területén mindenkivel együtt szeretnénk működni, aki elveinkkel egyetért, s azokat támogatni tudja. Ha ismét csak Nyugat-Európa példájához fordulunk, azt kell mondanunk, hogy a térség legnagyobb kiegyezése az elmúlt évtizedekben a francia-német megbékélés volt. Ebben a folyamatban tagadhatatlan a kereszténydemokrácia pótolhatatlan szerepe. Kelet-Európa népei megbékélésének szükségességét hirdetve hasonló feladatot óhajtunk betölteni magunk is, elsősorban a magyar és a szlovák nép között. A nevünk egyben a programunk! MAGYAR NÉPPÁRT Valamennyiünk érdekében A Magyar Néppárt Országos Vezetősége nevében szeretettel köszöntöm nemzeti kisebbségünk valamennyi gondolkodó, jó szándékú tagját. Testvéreim, bizony sorsfordító időket élünk. Már két és fél esztendő választ el bennünket a tájainkon 1989 novemberében beindult nagy politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás kezdeteitől Az eltelt időszak hatalmas változásokat hozott országunk kül- és belviszonyaiban, de az egyes állampolgárok mindennapi életétis jelentős mértékben érintette. A megdőlt egypárturalmi rendszer helyén kialakulóban van a többpártrendszerű politikai élet, szabadabbá vált a sajtó, beindulóban vannak a magánvállalkozások, illetve folyamatban van az állami vagyon magánkézbe adása. Országunkban mind a cseh, mind a szlovák nemzet keresi a számára leginkább megfelelő - vagy annak vélt - politikai Önszerveződések kereteit és formáit. E nagy és felfokozott politikai hullámverésből mi magyarok sem vonhatjuk ki magunkat. A körülöttünk zajló események ugyanis bennünket is érintenek, akarva vagy akaratlanul mi Is részesei vagyunk a politikai erők játékának. A nagy politikai játszma pedig a mi bőrünkre is megy, akárcsak országunk valamennyi polgárának bőrére, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Csakhogy nekünk, nemzeti kisebbségnek részijén mások az elvárásaink, mint a többségi nemzetekhez tartozóknak, mivel több a félteni, a veszíteni valónk is. Sajnos, mi egyre nagyobb aggodalommal tapasztaljuk nyelvi jogaink sorozatos csorbítását, édes anyanyelvűnk további hátrányos megkülönböztetését az élet minden területén, pedagógusképzésünk megoldatlanságát, emberi és nemzeti önazonosságunkban való megmaradásunk feltételeinek romlását. Kijelentjük, hogy nem akarunk a szelek játékává válni! Kitartóan keresni akarjuk megmaradásunknak, nemzeti és nyelvi |ogaink védelmének, valamint politikai törekvéseink megvalósításának járható útjait. E célokért való hatékony küzdelem érdekében tartottuk elengedhetetlenül szükségesnek a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni első politikai pártjának, a MAGYAR NÉPPÁRTNAK megalakítását. Pártunkat a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma 1991 december 9- én törvényesen elismerte és nyilvántartásba vette A Magyar Néppárt elsődleges célja, hogy kellő következetességgel és célirányosan, keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban felvállalja a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek sokoldalú és hatékony védelmét. Magyar sorstársaink! A Magyar Néppárt Országos Vezetősége felhívja becses figyelmüket: semmi körülmények között ne feledjék, hogy országalapító első királyunk megfontolt és bölcs döntése következtében a kereszténység felvételével csatlakoztunk Európához. Egy évezreden keresztül annak keleti-délkeleti védőbástyája voltunk. Hármas egyigaz örökségünk: édes anyanyelvűnk, életképességét és csodálatosan éltető erejét újra és újra bizonyító kultúránk, valamint a bennünket éltető és felnevelő szülőföldünk. Lám, sorsunk mostoha alakulása következtében mégsem érezhetjük magunkat igazán otthon saját szülőföldünkön, mert sem egyrangúak, sem egyenjogúak nem vagyunk a bennünket másságunk miatt elmarasztalókkal! Tudjuk, nem hibáztathatjuk országunk jelenlegi vezetését a múlt rendszerek gaztetteiért. Egyre türelmetlenebbül várjuk azonban, hogy végre megszabadítsanak bennünket a kollektív bűnösség bélyegétől, annak hamis káini jegyétől. Várjuk, hogy alkotmányos jogok és törvények garantálják egyenrangúságunkat, nyelvünk és kultúránk megőrzését és ápolását, valamint az ellenünk aljasul elkövetett kisemmizö intézkedések jóvátételét