Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-24 / 17. szám
Az elmúlt évben megtartott olvasói ankétunkra beérkezett válaszokban több tucat olvasónk kérte, hogy rendszeresen foglalkozzunk pszichológiai, önismereti problémákkal, amelyekből sokat tanulhatnának és nem hiányzik egyetlen valamirevaló magazinból sem. Az ankét kiértékelésekor meg is ígértük olvasóinknak, hogy kérésüknek eleget teszünk. Kísérletképpen összeállítottunk a világsajtóból egy oldalnyi anyagot, reméljük megnyeri tetszésüket, és ezt az első fecskét követhetik a többiek. PHILIP ZIMBARDE PSZICHOLÓGUS A BÁTORTALANSÁG ÉS AMI VELE ÖSSZEFÜGG CÍMŰ KÖNYVÉBEN AZT ÁLLÍTJA, HOGY A GÁTLÁSOSAK HELYZETE BIZONY NEM IRIGYLÉSRE MÉLTÓ. AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZAIBAN ÖSSZEFOGLALJA É KELLEMETLEN EMBERI VONÁS KÖRÜLI PROBLÉMÁKAT, AMELYEK SOKAKNAK MEGKESERÍTIK AZ ÉLETÉT. • Mi tulajdonképpen a gátlásosság? Menekülés az emberi kapcsolatoktól és mindennemű kockázatvállalástól, amelynek kisebbrendűségi érzés az oka. Ez olyan tudatalatti erő, amely meggátol abban, hogy minden lehetőségünket kihasználva, örüljünk mások társaságának. • A bátortalanság velünk született vonás? A családban, az iskolában és az egykorú társak körében szerzett bizonyos tapasztalatok hatására alakul ki. A nagyon gátlásosak egynegyede nem emlékszik arra, hogy gyerekkorukban ilyenek lettek volna. Sokan felnőtt korukra kinövik gyerekkori szégyellőségüket. Sajnálatra méltóak azok, akik egész életükben gátlásosak, félénkek, félszegek maradnak. • A gátlásosság valóban rossz vonás? A bátortalanok nagyon zárkózottak, szerények, félszegek, szívesen hallgatnak másokat és nem igyekeznek magukra vonni a figyelmet. Másrészt a gátlásosság akadályozza az ismerkedést, barátságok kialakítását és gátolja a saját nézetek, gondolatok kifejezését is. Ha valahol szemtől szembe állnak valamilyen tekintélyes személyiséggel, mint amilyen az iskolaigazgató vagy vállalati vezető, csak igen ritka esetekben képesek kifejteni saját véleményüket, állásfoglalásukat bizonyos problémákkal kapcsolatban. A bátortalanok csak véletlenül keltik fel mások figyelmét és nyerik el mások elismerését. A gátlásosság súlyosabb esetekben depresszióhoz, stresszhez és idegfeszültséghez vezet. A gátlásosak az intim kapcsolatokban is félszegek, ami a férfiaknál impotenciához, a nőknél pedig frigiditáshoz vezethet. • Mi a gátlásosság fő oka? A bátortalanság okát a biztonság- érzet hiányában kell keresni. A félénkek megelégszenek azzal, amit jól ismernek, kerülik az állásfoglalást és a kockázatot. Hiányzik belőlük az a bátorság, hogy saját életükkel, tapasztalataikkal kísérletezzenek, ezért örülnek, ha kézen fogják őket és mások döntenek helyettük. • Hogyan lehet segíteni a bátortalanokon? Ennek sok módja van. A gátlásosak rettenetesen félnek attól, hogy mások negatívan értékelik őket. Életük olyan, mint a színjáték: állandóan attól rettegnek, hogy a „nézők“ folyton őket figyelik. Ezért társaságban nem érzik magukat saját bőrükben. A szülőknek születésüktől fogva meg kell győzni gyerekeiket arról, hogy akkor is szeretik őket, ha valami rosszat követnek el. A gyereknek nem szabad azt éreznie, hogy emberi méltósága és érvényesülése a társadalom értékelésétől vagy „színészi teljesítményeiktől“ függ. Meg kell értenie, hogy minden ember értéke, legyen az kicsi vagy kiemelkedő, nem sikereitől, hanem belső tulajdonságaitól függ. • Hatással van-e a gátlásosság a munkahelyi előmenetelre és munkára? A bátortalanok rendszerint nincsenek úgy megelégedve munkájukkal, mint azok, akik mentesek a gátlásoktól. Az az érzésük, hogy nem értékelik eléggé munkájukat és jutalmazáskor is megfeledkeznek róluk. Az a gondolat gyötri őket, hogy senki sem veszi észre igyekezetüket, hogy csupán névtelen fogaskerekek a munkában. Örülnének, ha magasabbra kerülnének, azonban nem kockázat árán. És épp ebben gyökerezik gyakori belső konfliktusuk. • Megszabadulhat-e az ember e kellemetlen tulajdonságoktól? Ha a gátlásosság komoly problémává válik, szakorvoshoz kell fordulni. Azonban gyakran elégséges a tudatos elhatározás és annak következetes betartása. Az első lépés az, hogy meg kell tanulni kapcsolatot teremteni és azokat megtartani. A legegyszerűbb dolgokról is beszédbe elegyedhetünk teljesen idegen emberekkel is. Meg kell tanulni uralkodni magunkon, nem szabad képzelődni arról, hogy valami külöKÉRDÉSEK: 1. Betartja-e ígéreteit akkor is, ha az néha nehézségekbe ütközik? igen: 1 pont nem: 0 pont 2. Előfordul, hogy ingerült és megfeledkezik az udvariasságról? igen: Opont nem: 1 pont 3. Vannak olyan ötletei, elképzelései, amelyekről nem szívesen beszél? nős, rettenetes dolgok történhetnek. Beszélgetés közben a partner szemébe kell nézni és igyekezni kell felkelteni érdeklődését. Ezen kívül a kisebbrendűségi érzést azzal is lehet csökkenteni, hogy semmi rosszat nem mondunk magunkról. igen: 0 pont nem: 1 pont 4. Szokásait jónak és helyeseknek tartja? igen: 1 pont nem: 0 pont 5. Szokott pletykázni? igen: Opont nem: 1 pont 6. A vámvizsgálatnál bevallana mindent, még ha tudná is, hogy úgy sem találják meg amit visz? igen: 1 pont nem: Opont Saját félszegség, szégyellőség legyőzése nemcsak az érintett személy számára fontos, hanem annak a közösségnek is, amelyben él. A gátlásosságra mindenki csak ráfizethet a szerelemben, a barátságban, a munkában és az egész életben. 7. Elkésik néha a munkából és a találkáról? igen: 0 pont nem: 1 pont 8. Akad legalább egy ismerőse, aki kimondottan ellenszenves? igen: Opont nem: 1 pont 9. Szokott olyasmiről is beszélni, amihez egyáltalán nem ért? igen: 0 pont nem: 1 pont 10. Gyermekkorában mindenkinek és mindenben szót fogadott? igen: 1 pont nem: O pont 11. Elégedetlenkedik, veszekszik, vagy morgolódik néha? igen: 0 pont nem: 1 pont 12. Örült életében valaha mások kárának? igen: 0 pont nem: 1 pont 13. Nem hisz a babonákban és előítéletekben? igen: 1 pont nem: Opont 14. Szokott néhanapján hencegni? igen: 0 pont, nem: 1 pont 15. Ha levelet kap, nyomban válaszol rá? igen: 1 pont nem: Opont 16. Elhalaszt néha valamit másnapra, amiről tudja, hogy aznap kell elvégeznie? igen: Opont nem: 1 pont 17. Csalt már valaha? igen: Opont nem: 1 pont 18. Nem bánja, ha veszít társasjátékban? igen: 1 pont nem: 0 pont Hogyan szabaduljunk meg a kellemetlen gondolatoktól? Hogyan szabaduljunk meg a nem kívánt gondolatoktól? Dániel M. Wegner pszichológus megállapította, hogyha a megszokott módon erőszakkal el akarunk hes- segetni magunktól egy bizonyos gondolatot, épp ellenkező hatást érünk el. Wegner és kollégái egy csoport diáknak azt mondták, hogy ne gondoljanak a jegesmedvére és arra kérték őket, hogy rögzítsék magnóra gondolataikat és mindig nyomjanak meg egy csengőt, ha eszükbe jut a jegesmedve. A kísérlet során kiderült, hogy igen nehéz volt a diákoknak betartani az utasítást, hogy ne gondoljanak a medvére. Az ötperces teszt ideje alatt legalább percenként megszólalt a csengő. Más szavakkal, valamilyen gondolat aktív el- hessegetésének paradox módon az a következménye, hogy gondolunk rá. Miért ilyen nehéz megszabadulni a nem kívánt gondolattól? A tudósok magyarázata szerint, ha nem akarunk a jegesmedvére gondolni, akkor előbb gondolni kell rá. Mit tehet az ember? A tudósok egy másik csoportja azt mondta a diákoknak, hogyha eszükbe jut a jegesmedve, gondoljanak egy piros Volkswagen kocsira. Ezzel az egyszerű trükkel sikerült a diákoknak elhessegetni a nem kívánt gondolatot. A tudósok úgy gondolják, hogy ez a taktika segíthet a rögeszmék gyógyításában, de a toxikománia, így a dohányzás elleni küzdelemben is. Azt azonban nem titkolják, hogy még sok munkát igényel, míg teljesen megértjük a bizonyos gondolatoktól való megszabadulás lehetőségeit. ÉRTÉKELÉS: Három pontig: Minden körülmények között őszinte, igazmondó és egyenes ember. Nem titkol el és nem szépít semmit, szereti az objektív igazságot még akkor is, ha ez kellemetlen, bántó következményekkel jár. Mindez nagyon dicséretes dolog, de azért nem árt, ha néha eszébe jut a közmondás: Mondd meg az igazat, betörik a fejed. 4-6 pont: Józan megfontolás után többnyire eldönti magában, hogy a meztelen igazságot, vagy annak megszépített változatát mondja-e. A kíméletesség és a következmények mérlegelése épp olyan fontos önnek, mint a tények meggyőző ereje. Kapcsolataiban ez a vonás a jellemző és nagyon jól tudja, hol vannak a határok. 7-8 pont: Vágyai és elképzelései szerint átértékeli a valóságot. Erősen befolyásolják érzései. Nem tudatosan, azonban magabiztosan megszűri mindazt, amit maga körül lát, amit hall. Ezért a környező világot kicsit kiszínezi, átformálja, olyannak festi, mint amilyennek látni szeretné. Ez persze meglehetősen nagy kockázattal jár, mivel számos csalódást okozhat önmagának és környezetének. 9-11 pont: Nem látja reálisan a világot, ezért könnyen okozhat bonyodalmakat önmagának és mások életében. A valóság nem nagyon érdekli, inkább a megálmodott világot szeretné megteremteni. Ráadásul ezen elképzelések szerint szeretne élni. Ez inkább az érzések, mint a józan ész logikája. 11 és több pont: Érthetetlen! Komolyan gondolta ezeket a válaszokat? Mert ha igen, megbízhatatlan ember - elsősorban önmagát csapja be. Sürgősen meg kell változnia, még mielőtt elveszíti barátai, ismerősei bizalmát. SZEMFÜLES? Ha három perc alatt megtalálja a két kép között találhaU tizenöt apró eltérést, gratulálunk. (Megfejtés a 16. oldalon) (Psychology Today, nyomán) Az őszinteség már ősidők óta az egyik legszebb, de ugyanakkor legritkább emberi tulajdonság. Másoktól a legtermészetesebben elvárjuk, de magunk igen szükmarkúan osztogatjuk. Persze nem mindig hátsó gondolatokkal vagy becsapást szándékkal kerülgetjük. Az alábbi kérdések megpróbálnak fényt deríteni arra, hogy milyen az őszinteség, illetve mennyire szereti megszépíteni, kedvező színben feltüntetni a dolgokat, eseményeket. Mindegyik kérdésre igennel vagy nemmel válaszoljunk. Minden spekulálgatás nélkül, azonnal válaszolunk. Az a helyes, ha két-három perc alatt végez a teszttel. 8 1992. IV. 24. Frantisek Dostál felvétele
