Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-17 / 16. szám

ÚBUjgSBH-+ * 1 7 392. IV. 17. Április 18-24. között a több évtizedes megfigyelések szerint tájainkon a napi átlagos középhómérséklet 11,5, a legmelegebb 19,0, a leghidegebb 5,2 Celsius-fok. Az elkövetkező hét nevezetes napja április 24-e, Szent György napja, a pásztorok ünnepe. Régsnte ekkor hajtották ki az tállatokat a legelőre. Sok helyütt tüskés ágat tűztek a kerítésre, ajtóra, hogy a rontás elkerülje a gazda portáját. A gyümölcsösben folytassuk tovább a hónap folyamán megkezdett növényvédelmi munkákat. A már korábban említett kártevők, kóroko­zók mellett megjelenik a málna elzinoés vesszófoltosságának kóroko­zója. Jelenléte a vesszőn szürke közepú, lilásbarna szegélyű foltokról ismerhető fel. Ha rügypattanás előtt az ilyen vesszőket nem távolitot- tuk el vagy rügypattanáskor nem használtunk Kuprikolt (0,4-0,5 %) vagy Orthocidot (0,3%), akkor később a' gombabetegségek és a sodrómolyok ellen egyszerre, Novozir MN 80 (0,2 %) és Bi 58 EC (0,1 %) kombinációjával védekezzünk. Olyan növényvédő szerekkel, amelyek rezet tartalmaznak, most már ne permetezzünk! Április végén válik időszerűvé a szamóca sodrómolyok és a sza­móca bimbólikasztó elleni kezelése. Erre a célra Decis 2,5 EC-t (0,02 %), virágfejlódés és virágzás kezdetén Nudrin 90-et (0,2 %) vagy Actellic 50-t (0,2 %) használhatunk. A hónap utolsó harmadá­ban jelentkezik a cseresznyelégy. Figyeljük meg gyakoriságát, hogy a későbbiekben - rajzásakor - (csak) a kellő mértékben permetez­zünk. Az őszibarackfákon csapadékos időjárás esetén hamar elsza­porodnak a fekete- és a zöld öszibarack-levéltetvek. Ellenük, a gom­babetegségekkel párhuzamosan, szerkombinációkkal védekezzünk. Hatásos ellenük a Bi 58 EC (0,1 %), a Hostaqick 50 EC (0,1 %), a Pirimor DP (0,05-0,075 %). Az almafákat a virágzás előtti pirosbimbós állapotban Dithane M-45-tel, Orthociddal vagy Fundazol 50 WP-vel védhetjük meg a kártevőktől. A szőlőben megkezdhetjük a gyomirtást. Kapálással ugyan fárad­ságosabb, de környezetkímélőbb, sőt olcsóbb is ez a művelet, ha azonban nagy szőlőnk van, s így mégis a vegyszerek mellett döntünk, ügyeljünk a fiatal hajtásokra! További feladatunk ilyenkor a nyak- és a vadhajtások eltávolítása. A fűtött fóliasátorban az uborkát már ismertetett módon kezeljük. A paradicsomnál megkezdhetjük a fattyazást. (Ne feledjük, hogy ezzel a művelettel korábbi és nagyobb gyümölcsöt, de kisebb össztermést kapunk!) Szabadföldön palántázzuk a paradicsomot, fóliával takart fészekbe a spárgatököt, ültessük ki (50 x 50 cm-es fészekbe) a tápkockás csemegekukoricát. Ha a talaj hőmérséklete már elérte a 10-12 C- fokot, akkor vethetünk uborkát, laska- és istengyalulta tököt, zöldba­bot és szárazbabot. További teendőink: takarjuk ki a hajtatott burgonyát, földtakarással védjük viszont a korai burgonyát (lombját) az éjszakai fagyok ellen, s öntözzünk. A fejes salátának, spenótnak 10-20, zöldborsónak 25-30, a karalábénak, karfiolnak 15-20 mm vizet adjunk. A cseresznye virágzásával egy időben rajzik a hagymalégy, amely főleg a csapadékos években károsít. Az imágók (ivarérett, szárnyas egyedek) ellen a rovarölő szerek valamelyikével, a lárvák ellen Basudin 10 G-vel (5 g/m2 vagy soronként 1-1,5 g/m) védekezzünk. A hónap végéig még ültethetünk fenyőféléket és más örökzöld cserjéket. A későbbiekben ehhez már csak augusztusban foghatunk. Eljött az ideje a páfrányfélék szaporításának is. A cserepüket kinőtt növények átültetését tovább már ne halogassuk. -r­JAVÍTOTT A gérláda nem mozdul el fűré­szeléskor, ha aljára csapokat szere­lünk. Az alaplapot kb. háromnegyed vastagságig alulról fúrjuk ki, a lyu­kakba ragasszunk szorosan illesz­kedő keményfa csapokat. A csapok helyét jelöljük át a munkaasztal fe­KÖRNYEZETBARÁT HÁZTARTÁS Nem tudhatjuk, mit eszünk meg II. Egy átlagos brit állampolgár több mint négy kilogramm kemikáliát és tartósítószert eszik meg évente. Ehhez még hozzájön a friss árukban található vegyszermaradványok mennyisége, a víz és a levegő szeny- nyezettségéből adódó vegyi anyagok tömege. Az sem titok, hogy e téren mi is csehül állunk... HÁMOZZUNK VAGY NE? A héjban nemcsak a gyümölcs, zöldség saját természetes tartósító­anyagai, színezékei és viaszai ra­kódnak le, hanem a növény itt sza­badul meg az anyagcsere-mellék­termékeitől, felesleges, esetleg mér­gező anyagoktól, növényvédő sze­rek maradványaitól. Ezért felhasz­nálás előtt hámozzunk meg minden ismeretlen eredetű gyümölcsöt, zöldséget. A déligyümölcsök héját sok háziasszony előszeretettel használja a sütemények ízesítésére. Erről le kell szoknunk! Ahhoz, hogy a citrom, a narancs sokáig eltartható legyen, penészek ellen bifenilekkel tartósítják, melyek leginkább a héj­ban koncentrálódnak, és rendkívül mérgezöek. Nem kell viszont tartani a vegy­szermentesen és szennyezéstől mentes környezetben termelt növé­nyek héjától. Házinyulak etetése I. A nyúltenyésztésnél olyan növényi eredetű takarmányt is hasznosíthatunk, amely más ál­latoknál kevésbé vagy egyálta­lán nem jöhet számításba. Ilye­nek a konyhai hulladékok, a gyomnövények, s ilyen a szemtermés több fajtája Is. Nagyon fontos, hogy az ete­tés változatos legyen; egyaránt biztosítanunk kell a szerves anyagokat, ásványi sókat és a vitaminokat. Az etetésnél bizo­nyos alapelveket is be kell tarta­nunk - így például csak fokoza­tosan térhetünk át az egyik ta­karmányról a másikra, a száraz­ról a zöldre, a gyári, granulált tápról a szemes takarmányra és vissza. Az állati szervezet számára szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok, ásványi anyagok, vitaminok a gyári, koncentrált és a természetes takarmányokban is megtalálhatók. A koncentrált takarmányok közül fontosak a granulált nyúl- tápok. Hátrányuk azonban, hogy egy részük, amíg a tenyészetek­be jut, porrá válik. Ajánlatos ezért átrostálni, majd a kirostált anyagot vízzel kissé nedvesítve feletetni. Ha nem így teszünk, akkor a tápban lévő por izgatóan hat a nyulak nyálkahártyájára, erős tüsszögést és nyugtalansá­got okoz. Ez az állatok étvágyta­lanságával párosul. Javasolha­tó, hogy a nyúltápot más abrak­félével felváltva etessük. Számí­tásba jöhet a zab, búza, búza­korpa, az árpa, továbbá a ke­nyérhulladék, takarmányborsó, kukorica, napraforgó, esetleg az extrahált napraforgópogácsa. Dr. Juhász Árpád GÉRLÁDA lületére, s a jelölt helyeken a csapé­nál néhány tized milliméterrel na­gyobb átmérőjű fúróval készítsünk furatokat. Egyéb munkák végzése­kor a négy furat nem zavar, a gérlá­da használatakor viszont hasznos.-E­LE A KENNEL! A kereskedelmi forgalomban kap­ható aszalt szilvát és más gyümöl­csöket fogyasztás előtt forró vízzel mossuk le, hogy kéntartalmát csök­kentsük. A ként a gyártók a szárítás során a káros rothadási folyamatok megelőzésére alkalmazzák. A kén az emberi szervezetben a B,-vita­mint pusztítja, ezzel idegrendszeri károsodást okozhat! SUGÁRZÁSKEZELÉS Nyugaton megoszlanak a véle­mények a sugárkezelésről, mint tar­tósítási módról. Egyrészt igaz, hogy megakadályozza a hagyma és a burgonya kihajtását, késlelteti a gyümölcsérést, elpusztít egyes baktériumokat és tárolási kártevő­ket. A táplálék nem válik sugárzóvá az eljárás során, és a higiéniai eljá­rások is egyszerűsödnek, s olcsób­bak így. Másrészt a besugárzás a vi­taminok lebomlását nagyon meg­gyorsítja, s átalakít fontos tápanya­gokat is. Magyarországon leggyakrabban fűszerek tartósítására használják ezt a módszert. Az élelmes vásárló fel is fedezhet egy kör alakú, fehér címkét a csomagoláson, melyen ez áll: „Sugárzással tartósított“. Nők Lapja Nektártermelés és mézgyűjtés A méhészek általában egyfor­mán használják a két szót: nek­tártermelés és mézgyújtés, de lényeges különbség van közöt­tük. A nektártermelés a nektárt biztosítja, a növénytől függ és befolyásolja a talaj és a klíma. A mézgyújtés a család és a ren­delkezésre álló nektár viszonyla­tát fejezi ki. Népességben, fiasí- tásban, kaptártér-szervezésben és egyéb tényezőkben eltérő családok csoportjában nagyon különböző szintű mézgyújtés mutatkozhat ugyanabban a nek­tártermelő környezetben. A ha­tékony kezeléshez szükséges a nektárkiválasztást befolyásoló feltételek általános ismerete. A nektárkiválasztás általában bővebb a kedvező napsütés, ta­laj és nedvesség hatására, ha a növény jól növekszik. A vege­tativ szervek túlzott növekedése azonban sok fajnál nem vezet jó nektárkiválasztáshoz. Súlyos aszályok, növénybetegségek, erős rovarkártételek gyakran ká­rosítják a nektárkiválasztást. Méhészújság „Az én méheim olvasni is tudnak“ 1 MÉZELŐ i Amikor Frank Lutz, a híres amerikai entomológus (rovarku­tató) megtudta, hogy a méhek látják az emberi szem számára láthatatlan ultraibolya fényt, el­határozta, hogy kipróbálja: be lehet-e tanítani a méheket, hogy egy ultraibolya színű jelet meg­találjanak. Egy három részre osztott hosszúkás ládát készí­tett. Középre cukorszörpöt he­lyezett, melyet a méhek csak az oldalsó kiegészítő dobozon ke­resztül érhettek el. Mindkét ki­egészítő oldalsó dobozon volt egy kis rés, de az egyik oldalon drótháló zárta el az utat. Mindkét rés meg volt jelölve, az egyik ultraibolya (az emberi szem szá­mára fehér) színű jellel, a másik (valódi fehér) jellel. így az ultra­ibolya színű jel felöl el lehetett érni a cukorszörpöt, a fehér jel felöl nem. Lutz tudta, hogy a méhek már megtanulták, melyik jel felől tud­nak hozzáférni az élelemhez, ezért elhatározta, hogy megtré­fálja néhány odalátogató barát­ját. Azt mondta nekik, hogy az ö méhei tudnak olvasni. Az ultra­ibolya jel fölé odaírta: nyitva, a fehér fölé pedig, hogy zárva. Barátai legnagyobb megrökö­nyödésére - néhány eltévedt méh kivételével - az összes méh a jó bejáraton át repült be. A tré­fa sikerült, a hiszékeny barátok elhitték, hogy a méhek tudnak olvasni. Mú Az üzletekben kapható postaládák ál­talában nem alkalmasak a nagyobb, A 4- es formátumú újságok, egyéb küldemé­nyek gyúródésmentes befogadására. Legjobb - s persze sokkal olcsóbb - ezért, ha magunk látunk munkához, s a mellékelt ábra alapján elkészítjük az „ideális" postaládikót. A ládika hát- és oldallapját (1) 0,5 mm vastag pléhből hajtjuk meg. Előtte azon­ban közel a felső széléhez vágjunk ki egy 220 x 20 mm nagyságú, téglalap alakú nyílást. Erősítsük fel a fenéklapot, majd 0 3 mm átmérőjű nítekkel a 6-os szám­mal jelölt terelóket. Ezeket szintén 0,5 mm-es pléhből hajthatjuk. A postalá- dika tetejét az ábrán látható pánttal (5) fogjuk a hátlaphoz. A ládika elülső falát plexilapból alakítsuk ki. Alul vágjunk rajta egy kisebb nyílást, így ujjunkkal könnyen felemelhetjük. Az utcaajtón, kapun vágjunk ki szintén egy 220 x 20 cm-es nyílást, s ennek megfelelően, belülről erősítsük fel posta­ládánkat. Az Udélej sí sám nyomán

Next

/
Oldalképek
Tartalom