Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-17 / 16. szám
Vasárnap 1992. április 19. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.41, nyugszik 19.35, Közép-Szlovákia: 05,48, nyugszik 19.42, Nyugat- Szlovákia: 05.54, nyugszik 19.48 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 22.45, nyugszik 06.26, Közép-Szlovákia: 22.52, nyugszik 06.33, Nyugat- Szlovákia: 22.58, nyugszik 06.39 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük EMMA - JELA, valamint Ezékiel, Gerold, Gilda, Kocsárd, Kunó, León, Zseraldina nevű kedves olvasóinkat. • Emma - a német Emma névből keletkezett, ez pedig Irma alakváltozatával együtt a germán Erm-, Irm- kezdetú női nevek önállósult becézője. Az említett előtag a hermion germán néptörzs nevére utal. Más vélemény szerint Irmin germán istenség nevét őrzi. • Húsvét vasárnap • 1912- ben született Glenn Theodore SEABORG Nobel-díjas amerikai kémikus • 1947-ben született JUHÁSZ Erzsébet jugoszláviai magyar író. A VASÁRNAP következő számának tartalmából CSEBERBŐL VEDERBE A cigányok sorsán nem javított a „bársonyos forradalom" AZ OTTHONOKBÓL IS KISZORUL AZ ANYANYELV Petröci Bálint riportja a Tőketerebes alatti falvakból HÁZASSÁG FORMÁN MÓDRA Szabó G. László beszélgetése Véra Kresadlová cseh színésznővel MELANKÓLIA Ernesto Bitonio novellája ÖNISMERET HÁZI PATIKA CSALÁDI POPKLUB Akom-bákom, berkenye, Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot, Ici-pici barna kislány, Az jutott az eszembe: Tégy virágot mejjembe. De ha virág nem lenne, Tégy tojást a zsebembe Kelj fel, kislány, kelj fel Cifra nyoszolyádról, Bár párfümöm nincsen, Rózsavizem lészen. Tartsd a fejed, kislány, Hadd locsolom szépen. E háznak kis kertjében van egy rózsatő, Rózsáskertben növelje a jó teremtő. Vizet öntök a tövére, Szálljon áldás a fejére, Az Istentől azt kérem, Piros tojás a bérem. Ajtó megett állok, Piros tojást várok. Ha nem adtok, lányok Mind a kútba hánylak. Ajtó megett állok, Ajándékot várok. Ha nem adnak piros tojást, Akkor tovább állok. Én kis kertészlegény vagyok, Virágokat locsolgatok. (Háromszéki magyar népköltészet, Konsza Samu gyűjteménye, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely.) Öntözőversek Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni. Szabad megöntözni? Ajtó megett állok, Pirost tojást várok, Ha nem adtok lányok, Estig es itt állok. Én kicsike vagyok, Szólani se tudok, Mégis az Istennek Dicsíretet mondok. Egy pár tojást várok. Az éjjel azt álmodtam, Rózsa nyílt ablakomban, El akart hervadni. Szabad megöntözni? Húsvét másodnapján Az a kévánságom, E háznak népire Ezer öröm s annyi áldás szálljon. Kelj fel párnáidról szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ. Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisnya szép piros tojással. Én kis kertben jártam, Ibolyát találtam El akart hervadni, Szabad megöntözni? Ajtó megett állok, Piros tojást várok Ha nem adnak, hazamegyek, S nagymamámtól kettőt kérek. Húsvét másodnapján az jutott eszembe, Cukros vízipuskát fogtam a kezembe. Elindultam vele piros tojást szedni, Adjatok, leányok, ha akartok adni, Mert hogyha nem adtok, mind vízbe borultok, Hogyha pedig adtok, áldást mondok rátok. E háznak kis kertében van egy rózsatö, Rózsakertben nevelje a jó teremtő, Vizet öntök rózsatőre, Szálljon áldás a fejére, Az Istentől azt kérem Piros tojás a bérem. Júliustól emelik a lakbért ELŐSZÖR AUGUSZTUSBAN • AZ EMELÉS KIZÁRÓLAG A LAKBÉRRE VONATKOZIK, A SZOLGÁLTATÁSOKRA NEM • A TÚLMÉRETEZETTSÉGÉRT JÁRÓ DÍJ TOVÁBBRA IS VÁLTOZATLAN Az emelés a 15/1992 Tt. számú rendelet értelmében kizárólag a lakbérre vonatkozik. A lakbérhez kapcsolódó szolgáltatási dijak már ez év januárjától külön tételként szerepelnek Ám az ún. „tiszta" lakbér sem emelhető minden esetben általánosan. A száz százalékkal emelendő lakbér kiszámítási alapjához nem számolható a túlméretezettségért és a magasabb kategóriáért járó díj. Ezek a díjak változatlanok. A lakbér új összegét tehát úgy állapítják meg, hogy a száz százalékkal emelt lakbérhez hozzászámítják a változatlan túlméretezettségi díjat. Mely tételek emelhetők a kétszeresére? 1. A lakóterület négyzetméterenként évente: I. kategória 26 korona II. kategória 18 korona III. kategória 14 korona Mellékhelyiségek négyzetméterenként évente: 1. kategória 12 korona II. kategória 10 korona III. kategória 10 korona. A rendelet pontosan körülhatárolja, mi értendő lakóterületnek és mi mellékhelyiségnek. 2. A lakáshasználathoz szükséges alapvető tartozékok dija (tűzhely, kamra, pince, higiéniai létesítmény, gáz-, villany- és vízvezeték, levezető csatorna): I. kategória évi 400 korona II. kategória évi 350 korona III. kategória évi 250 korona. Az évi bér csökken, ha a lakásban nincs gáz- vagy villanytűzhely, nincs fürdőszoba, csak zuhanyozó stb. 3. További lakásberendezési tárgyakért (konyhaberendezés, beépített fogas, etázsfűtés, erkély, fedett erkély, terasz) a hirdetmény ^külön-külön meghatározza az évi díjszabást. 4. A lakbér emelése vagy csökkentése a lakás minősége szerint. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében a lakbér leszállítható az alagsori és a felvonó nélküli felső emeleti lakásokért, továbbá olyan esetekben, ha egy háztartásban több család él, a nedves lakásokért, esetleg a súlyos egészségkárosultak esetében. Ugyanakkor a lakbér 30 százalékig emelhető a rendkívül jó minőségű lakásokért. A kedvezmény megszűnt Fontos figyelmeztetni arra, hogy ez évtől megszűnt a gyermekekre korábban vonatkozó kedvezmény. E kedvezmény megszűnéséig a lakbér egy gyermek esetében 5 százalékkal, két gyermek esetében 10 százalékkal, 3 gyermek esetében 30 százalékkal, négy és több gyermek esetében 50 százalékkal csökkent. E kedvezmény megszűnése következtében sokak lakbére már eddig is emelkedett. A július elsejétől érvénybe lépő emelt lakbért tehát nem a tavalyi, hanem a már kedvezmény nélküli idei lakbér alapján számítják ki. Először augusztusban Mivel a lakbér utólag fizetendő, a július hónapért esedékes összeget a lakók augusztusban fizetik (amennyiben a tulajdonos és a bérlő másképp nem állapodott meg). A tulajdonosoknak az új lakbérjavaslatot a hirdetmény hatályba lépésétől (1992. január 16.) számított 60 napon belül, tehát március közepéig kellett a bérlőkkel közölniük. Ameny- nyiben ezt nem tették meg, a bérlők ezt utólag is követelhetik. A tulajdonos e kötelességének nem teljesítése nem jelenti azt, hogy a lakbért nem emelhetik. A lakbért emelik a községi, a vállalati, az állami és a magánházakban, valamint a népi lakásszövetkezeti házakban, továbbá a családi házakban bérelt lakásokért. Az emelés nem vonatkozik az 1958 után létesült lakásszövetkezetekre és a diplomáciai testület lakásaira. A magánházakban bérelt lakások esetében, ahol az ötvenes évek folyamán rendelet szabályozta a felettébb alacsony lakbért, most ez száz százalékon felül is emelhető - a rendelet megszabta keretek között. (Rp) Helytörténeti és honismereti A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség és A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány harmadízben hirdet helytörténeti pályázatot Bölcsőnk címmel a csehszlovákiai és a kárpátaljai magyar tanulóifjúság részére. A pályázaton egyaránt részt vehetnek egyéni indulók és iskolai kisközösségek tagjai (2-5 fő), akik még nem töltötték be 18. életévüket. Kérünk benneteket, hogy írjátok meg szülővárosotok, falutok, településetek újkori történetét a tizennyolcadik századtól kezdődően, különös tekintettel az emlékhelyek, emléképületek, emlékművek, emléktáblák, pályázat a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság múltjáról temetők, sírok történetére. A pályázat alapkövetelménye, hogy történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, fotókra, egyéb ábrázolásokra és visszaemlékezésekre támaszkodjék, azok lelőhelyének feltüntetésével. Körülbelül 30 gépelt oldalas munkát várunk. A pályázatok jeligések. A beküldött pályamunkához mellékelni kell a pályázó, vagy pályázó közösség tagjainak nevét és lakcímét tartalmazó lezárt borítékot, amelyre kívül a jeligét és a pályázó, vagy pályázó közösségek tagjainak életkorát kell felírni. A pályamunkákat a szerzői jogok tiszteletben tartásával kezeljük. A pályamunkák beadásának határideje: 1992. december 1.,sa következő címre kell beküldeni: A Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány titkársága, Közgazdaságtudományi Egyetem, 1828 Budapest, Fövám tér 8. Az ünnepélyes díjkiosztó 1993 márciusában várható. Az idén is minden pályázat nyer! Az első díj 25 000, a második 20 000, a harmadik 15 000 magyar forint értékű, minden egyes további résztvevő öt hasznos könyvet kap jutalmul. fOOJát az erőszakról Az emberiség történelmét végigkísérik az erőszakosságok, háborúk, lázadások, függetlenségi harcok, megtorlások. Ezeknek a kegyetlen eseményeknek egyszerű emberek a szenvedő alanyai, áldozatai. Magasztos célokat, mély érzéseket felkavaró okokat mindig találnak a politikusok, hadvezérek, világmegváltók. Mostanában gyakran gondolok ilyesmikre, amikor esténként végignézem a tévéhíradót. Borzasztó képsorok, hátborzongató tragédiák, értelmetlen vérengzések elevenednek meg előttem minden nap. Tombol az erőszak. Igyekszünk ezeket a szörnyűségeket elhessegetni magunktól. Közben különféle nemzetközi fórumokon megpróbálják oltani a tüzeket, tárgyalások útjára terelni a gyűlölködést, újabb és újabb kompromisszumokat agyainak ki, megkísérlik egymástól elválasztani az elvakult ellenfeleket. Azonban az eredmények egyelőre igen kétes értékűek és ideiglenesek. Igaz, néhány tűzfészket Afrikában, Ázsiában sikerült kioltani, de a Közel-Kelet még mindig robbanás- veszélyes és a volt szocialista országokban új fegyveres konfliktusok robbantak ki. Azzal, hogy megszűnt a két világhatalom nukleáris szembenállása, a legnagyobb katasztrófa veszélye elhárult az emberiség feje felől, de új erőre kapott a nacionalizmus. Még a nyugati demokráciákban is szinte naponta követnek el terrorcselekményeket az ír, a baszk nacionalisták. Azonban az igazi fegyveres konfliktusok Jugoszláviában és a volt Szovjetunió önállósult országaiban (Azerbajdzsán, Moldávia) tombolnak. Legutóbb pedig a négy országban élő harmincmilliónyi kurd önálló országának megteremtéséért újultak ki a harcok. Az erőszak elkövetőinek zászlaján mindenütt ott áll a szabadság jelszava. Azonban ezt a szabadságot mindenki másképp értelmezi. A horvátországi, bosznia-hercegoviniai szerbek Szerbiához akarnak tartozni, a karabahi örmények Örményországhoz, a moldavai oroszok pedig Oroszországhoz. Számukra ez jelenti a szabadságot. A történelmi határokat kikényszerítetteknek tekintik és követelik az önrendelkezési jog érvényesítését népszavazással. Közben tobzódik az erőszak, falvak égnek ki, ezrek menekülnek el otthonukból és ártatlan emberek százai pusztulnak el. Mi hálát adhatunk az égnek, hogy Közép-Európát elkerüli az erőszak, pedig a kialakult nemzeti határok itt sem ideálisak. De igazi nemzeti államot (ahogy egyes nacionalista politikusok elképzelik) itt nem lehet teremteni, csak a szétszórt, nagyszámú etnikumok felszámolásával (asszimilációval, kitelepítéssel). Azonban a második világháború óta eltelt évtizedek bizonysága szerint ez sem teremtette meg a nacionalisták által óhajtott nemzeti államot. Ráadásul le kell szögezni azt is, hogy a Balkánon más az emberek mentalitása és sok emberben még él a bosszúvágy az ősökön elkövetett méltánytalanságok, üldözések miatt. Mi mindig jobban beletartoztunk Európa vérkeringésébe, szellemiségébe. így remélhetőleg gyorsan integrálódunk az egyesülő Európa valamennyi szervezetébe, ami útját állja régiónkban a szélsőséges politikai irányzatok hatalomra jutásának és az egyes országok nyílt szembenállásának. A határok nélküli Európa ideálja szöges ellentéte minden erőszaknak, mindennemű nemzetiségi elnyomásnak, más népek lebecsülésének. Az erőszak nem old meg semmit, csak gyűlöletet szül és szenvedést okoz a népeknek. A húsvéti gondolat azonban mélyen benne él minden ember szivében: bízunk az emberiség feltámadásában, az erőszak bukásában. _ „ Szűcs Béla 1992. IV. 17. ilasúrnap
