Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-27 / 13. szám

ámtalan évfordulós meg­emlékezés is közrejátszott a „népek tanítója“ Jan Amos Ko­mensky (latinosított humanista ne­vén Comenius-kultusz tájainkon meggyökeresedett sajátosságainak kialakításában. Az alkalmi írások az elmúlt évtizedekben a mindenkori jelent szívesen tüntették fel Ko­mensky gondolatainak beteljesülé­seként. Ugyanakkor nemritkán az időtlen életműből kilúgozott általá­nos érvényű elvek hangoztatására korlátozódott a Komensky-hagyo- mány ápolása. Minderre azért is ke­rülhetett sor, mert Komensky világ­javító eszmevilága valójában - utó­pia. S mint ilyen, lehet pusztán szel­lemi, erkölcsi ösztönzések forrása, de a gyakorlatba történő átültetés erőltetett szándéka könnyen vezet­het hatalmi döntés, nyomás és erő­szak alkalmazásához. S ilyenkor vagy az eszményt kell a valósággal azonosítani, vagy azok szembesülé­sét kerülve kell a célképzetet kialakí­tani. Alighanem kivételes szemléle­tességgel érhető tetten a Ko- mensky-örökség effajta kezelése az anyanyelvi oktatás pótolhatatlansá- gát kimondó elvnek a sorsában, mely elv a kisebbségi közegben a szó legszorosabb értelmében a védekezés és az önfenntartás fegyverévé tette Komensky egyéni­ségét. Az elméleti továbbgondolás lehetőségének azonban a többség részéről megnyilvánuló érdektelen­ség is korlátokat szabott. Alkotó továbbgondolás... Alighanem kulcskérdés a Komensky-utópiákból meríthető elgondolások életszerűvé, szervessé tételében. Napjainkban az összeurópai fej­lődés is támaszthat ilyen irányú el­várásokat Komensky gondolatrend­szerével szemben. De ehhez az életmű egymást kiegészítő belső összefonódottságának érzékelésére van szükség. Nélkülözhetetlen a Ko­mensky világjavító törekvésének valamennyi elemét egységben látta­tó megközelités. A köztudatban Komensky szelle­me a korszerű nevelési és iskola- szervezési tevékenységére korláto­zódik. Úgy tűnik, hogy elhalványul a népek jövójén töprengő segítő szándékú filozófus és a gyakorlati politikus. Szépirodalmi alkotásai iránt pedig még a cseh szakmai közegben is csekély érdeklődés mu­tatkozott. Pedig épp ezek világítják meg ismeretelméleti és társadalom­szemléleti (az ő esetében filozófiai) állásfoglalásait - írja Dobossy Lász­ló, aki Mayer Judittal együtt lefordí­totta A világ útvesztője és a szív paradicsoma című kétrészes, ön­életrajzi elemekkel teli regényes el­mélkedését és a barokk prózsa sajá­tosságait kimutatva értékes kiegé­szítéseket fűzött hozzá. K omensky világnézeti alapállá­sa ahumanizmusból fakadt, a nyugati polgári életeszménnyel és tudományos megismeréssel kapcso­latos személyes élmények és tapasz­talatok hatására. Filozófiai érvelése azonban vallási köntösben jelentke­zik. A világ birtokba vételének opti­mizmusa viszont már polgári indítta­tású, az emberi megismerés határ­talanságáról vallott meggyőződésre épül. A világ meghódításának ké­pessége munkál a teljes emberi is­meretanyagnak az összegezésére és a tudás összességének az át- nyújtására irányuló panszofiának nevezett törekvések mögött. Ez a tu­domány értelmezés táplálta a világ­javító szándékot, az ember felemel­kedését, a társadalmi reformokat és az egyetemes béke megteremtését szolgálva. A tudás mindenhatóságá­ba vetett hit és a teljességigény kölcsönhatásában teljesedett ki Ko­mensky pedagógiai ihletésű demok­ratizmusa, mely a polgári természet- jogra hivatkozva a nevelés minden­kit egyformán megillető felfogásá­ban jutott kifejezésre. Persze, itt szerepet játszott az egymásrautalt­ság erejének felismerése a fehér­hegyi csatavasztés után bujdosásra kényszerült, nem katolikus vallási közösségekben. Komensky a huszi­ta mozgalomból kinőtt Csehtestvér Szövetség művelődési és közös­ségélményét vitte magával Lengyel- országba, ahol második hazára talált. Innen utazott rövidebb időre a pol- gárosult Németfalföldre, Angliába, majd Svédországba is. A száműze­tés hányattatásai és a nemzetközi kitekintés egyaránt erősítette benne a politikai szerepvállalási készséget, amely a Habsburg-ellenes koalíció létrehozására irányult. Talán sárospataki, 1650-től 1654- ig tartó négyéves tevékenységében jutott leginkább kifejezésre a fent jelzett összetevők egybefonódása Amikor elfogadta az erdélyi fejedel­mi Rákóczi-család meghívását, pe­dagógiai munkáival, főként a Didác­tica magnával (Nagy oktatástan) már európai hírnévre tett szert. Ek­koriban, londoni tartózkodásának idején megszületett az a műve is, amely a Via lucis (A világosság útja) címet viseli. Ebben a fény fogalmát azonosította az egyetemes béke­eszménnyel, miközben a hozzá ve­zető utakat, módokat fürkészte. A Bodrog-parti városkában eltöltött időszakot Komensky rendszerré összeálló nevelési elgondolásainak műhelyeként is jellemzi a tudomá­nyos kutatás. Ettől azonban jóval átfogóbb volt a pataki munkássága, mely Kovács Endre szavai szerint ,, termékeny kezdeményezései ré­vén hozzánótt a magyar kultúra ügyéhez, történetünknek szerves részévé vált“. Itt állította a panszofia elvét kifejezetten politikai elképzelé­sek szolgálatába. Abban reményke­dett, hogy az elhunyt I. Rákóczi György fejedelem kisebbik fia vállal­kozik majd a Habsburg-ház meg­döntésére. Közvetítőként vett részt a Rákóczi Zsigmondot a „téli király" Phalzi Frigyes lányával összeháza­sító, de végül tragikus kimenetelű kí­sérletben. A közelgő lakodalmat olyan alkalomnak tekintette, ahol a főrangú vendégek véleményt cse­rélnek, és a protestáns vezetőkre sikerül kiterjeszteni a panszofia vonzerejét. Ennek érdekében szor­galmazta a Világosság testületének megalkotását, ami a Londonban fo­gant békeeszme magyarországi átültetéseként értelmezhető. N agy horderejű társadalom­szemléleti felismerések egé­szítették ki Komensky pataki mun­kásságát. Itt, Magyarország példá­ján döbbent rá, Apáczai Csere Já­nossal párhuzamosan a Nyugat- a Kelet-Európa közötti fejlődési szintkülönbségre.,, A szomszédi sze­retet arra késztet, kedves magyar szomszédok, hogy mindenekelőtt komolyan tanácsoljam: töreked­jetek jó és rossz tulajdonságaitokat jobban megismerni, azokat növelni, emezeket kisebbíteni" - mondotta A lelki tehetségek kiműveléséröl tar­tott előadásában. A fenti idézetből érzékelhető, hogy Komensky a tár­sadalmi állapotokat és a gazdasági elmaradást a tudatlanságból vezette le. Úgy vélte, hogy maga a művelt­ség viszi az országot a gazdasági fejlettség magasabb fokára, persze oly módon, hogy ráébreszti a köz­ponti hatalmat a felvilágosult abszo­lutizmus bevezetésére. Komensky társadalomkritikáját és reformgon­dolatait egyes kutatók úgy értelme­zik, hogy azokban kifejezésre jut 400 évvel ezelőtt született Jan Amos Komensky a nyugati fejlődési feltételeket ke­let-európai viszonyokra alkalmazó alkotó szellem, ami egyet jelent a részlegest és az általánost, a nem­zetit és az európait összekapcsoló elhivatottsággal. Kettős utópia sajátos feloldódá­sának lehetünk tanúi mostanság. Évtizedeken át a Jaltát követően kialakult politikai erőviszonyok tették illuzórikussá az európai kettéválás felszámolását. A politikai akadályok elhárultak, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Komensky idejében felismert elmaradás leküzdését rop­pant történelmi terhek nehezítik. Sőt, fenyeget az újabb perifériára sodródás veszélye, miközben a nyu­gat-európai fejlődés társadalomala­kító és politikai erővé tette a szellemi értékeket. I gaz, Komensky teljességre törő műveltségeszménye ma is vágykép. De a nyugati információ- robbanás nem vernei tudományos­fantasztikus regényélményként, ha­nem létproblémaként veti fel a kér­dést: puszta utópia-e Komensky jö­vőképe és világjobbító szándéka, vagy reális programok kidolgozásá­ra sarkalló hagyaték. Kiss József A korabeli könyvnyomtatásról készült illusztráció Komensky Orbis Pictus című müvében. * Új törvény az abortusz szabályozására? (2) CSEHSZLOVÁKIÁBAN 100 SZÜLÉSRE 75 ABORTUSZ JUT A Cseh és Szlovák Köztársaságban 1990-ben 180 ezer esetben került sor a terhesség művi megszakí­tására, főképp a nagyobb városokban. Ez a szám tavaly sem változott lényegesen. Szlovákiában éven­te mintegy 50 ezer abortuszt hajtanak végre. Köztársaságunkban az abortuszok számának ala­kulását 1958 óta követik figyelemmel. Akkor a művi megszakítások száma 89 076 volt. Azóta ez a szám évente emelkedő irányzatot mutat. Száz szülésre átlag hetvenöt abortusz esik. Prágában és Pozsony­ban az abortuszok száma magasabb a szülések számánál. Mivel magyarázható az abortu­szok magas száma? Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint elsősorban Is a fogamzásgátlás és a szexuális nevelés hiányával. Fogamzásgátlás alacsony szinten MUDr. Jaroslav Zvérina, a tudo­mányok kandidátusa, a prágai Sze- xuológiai Intézet dolgozója szerint a fogamzásgátlás terén köztársasá­gunkban siralmas állapotok uralkod­nak. Az erre vonatkozó statisztikák bizonyítják, hogy nálunk egy érett korú férfi évente mlndösssze három óvszert használ. Ezzel szemben Svédországban hatszor többet, Ja­pánban pedig a házastársak csak­nem 80 százaléka alkalmazza a fo­gamzásgátlásnak ezt a módját. 15-től 45 éves korig hazánkban a nők 5 százaléka használ hormo­nális fogamzásgátlót, és 15 százalé­ka spirált. Egyes fejlett országokban viszont a nők 75 százaléka él a kor­szerű fogamzásgátlás lehetősége­ivel. A fejlettebb országokban a ter­hesség-megelőzés hathatós állami támogatással történik. Országunk­ban mindmáig egyetlen születés­szabályozással foglalkozó család- tervezési tanácsadó se létesült. Mindez a nőgyógyászokra hárul. Ugyanakkor a fogamzásgátló sze­rekből sincs kellő választék. Marad hát a legvégső és minden bizonnyal a legrosszabb megoldás: a művi megszakítás. S most éppen a cseh és a szlovák kormány egy­aránt ennek szabályozását tűzte programjára. Szlovákiában szigorúbb feltételek Eddig az egész köztársaság terü­letén egységes törvény volt érvény­ben. Most a szlovák és a cseh kormány külön-külön törvényjavas­latot hagyott jóvá és terjeszt a nem­zeti parlamentek elé. A terhesség megszakítását ko­rábban afféle társadalmi bizottság engedélyezte, amelyben az orvoso­kon kívül például jelen volt a nemzeti bizottság képviselője is. Később (1986-ban) ez a korlátozás meg­szűnt és a döntés a nő kizárólagos joga volt, amit csupán egészségügyi szempontok korlátozhattak. A szlovák kormány új törvényja­vaslata lényegesen korlátozza a ter­hesség művi megszakításának le­hetőségét. Elsősorban is megszün­teti a nő kizárólagos döntési jogát és a terhességmegszakitás engedélye­zését szakbizottságtól teszi függő­vé. Ez a lehetőség is a terhesség első tíz hetére korlátozódik (Cseh­országban 12 hét). Milyen esetekben kérheti a nő terhességének megszakítását? Első feltétel az írásban benyújtott kérvény (amennyiben a művi be­avatkozást egészségi állapota nem zárja ki). A törvényalkotók a következő szempontokat tekintették indo­koltnak: • a magzat rendellenes fejlődé­se. ami a megszületett gyermek sú­lyos testi vagy szellemi károsodását okozhatná, • a magzat vagy a leendő anya életének elháríthatatlan veszélyez­tetettsége, % a nő egészségének veszélyez­tetése, • a terhesség bűncselekmény következtében történt keletkezése (megerőszakolás), • szociális kényszerhelyzet. Csehországban 2000-4000 korona Míg Szlovákiában a készülő tör­vény hangsúlyozottabban a magzat védelmét szorgalmazza, Cseh­országban inkább a nő szabad dön­tési joga áll előtérben. A törvényja­vaslat kimondja: ,,... a terhesség művi megszakítására akkor kerül sor, ha azt a nő Írásban kéri, ameny- nyiben terhességének ideje nem ha­ladta meg a 12 hetet és egészségi állapota ezt nem akadályozza“. A művi megszakítás költségeit a ké­relmező téríti. Ez az összeg előrelát­hatóan 2000-4000 korona lesz, a terhesség idejétől és az orvosi beavatkozás bonyolultságától füg­gően. A betegbiztosítás tehát a művi megszakítást nem téríti. Az abortusz csak olyan esetekben lenne ingye­nes, ha a terhesség a nő életét, egészségét vagy a gyermek egész­séges fejlődését veszélyeztetné. Az abortuszt kérvényező nőt az orvos köteles felvilágosítani a lehet­séges következményekről. Ameny- nyiben ez után is ragaszkodik a ter­hesség megszakításához, annak végrehajtásáról az orvos (tehát nem bizottság) dönt. A Cseh Egészségügyi Minisztéri­um képviselője szerint,,a nőnek biz­tosítani kellene azt a jogot és lehető­séget, hogy salát helyzetére való tekintettel dönthessen, akar-e gyer­meket vagy sem“. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozók megtagadhatják az abor­tusz végrehajtását, amennyiben az ellenkezik meggyőződésükkel vagy lelkiismeretükkel. Ez alól kivétel az olyen eset, amikor a terhes nő egészségét vagy életét hirtelen be­következett veszély fenyegeti. A szlovákiai bizottságok esetében a megvesztegetés lehetősége vala­mivel kisebb, hisz kollektív szerv dönt az abortusz engedélyezéséről. Azért ez a lehetőség sem zárható ki. Ján Őarnogursky szlovák kormányfő szerint a változó összetételű bizott­ságok működtetésétől jobb megol­dást eddig nem találtak a törvényes feltételek teljesítésének ellenőrzé­sére. Amennyiben a jövőben más mechanizmus alkalmasabbnak mu­tatkozik, átveheti a bizottságok sze­repét. Alois Rakús szlovák egészség- ügyi miniszter állítása szerint egy erre vonatkozó felmérés keretében a megkérdezettek háromnegyede egyetért az abortusz jogi szabályo­zásával és csupán a 27 százalékuk helyesli a művi megszakítást kizáró­lag a terhes nő kérvénye alapján (az indok feltüntetése nélkül). Abortusz - turizmus? Az abortuszról szóló szlovák és cseh törvényjavaslat lényegesen kü­lönbözik egymástól. Mi történik ak­kor, ha ilyen formában elfogadja a Szlovák és a Cseh Nemzeti Ta­nács? Dr Slavomír Hubálek, a Cseh Egészségügyi Minisztérium szóvivő­je szerint amennyiben Szlovákiában bizottságok döntenek a terhesség- megszakítási kérelemről, ugyanak­kor Csehországban nincs szükség bizottsági jóváhagyásra, nem zárha­tó ki, hogy a szlovákiai nők Cseh­országba mennek az abortusz elvé­geztetésére. Rakús szlovák egészségügyi mi­niszter kijelentette, hogy ai abor­tusztörvény nem radikális, nem je­lent teljes betiltást. Szerinte a szlo­vákiai nők a feltehetően szabadabb csehországi lehetőségeket nem fog­ják tudni kihasználni. (Hazai forrásanyagok alapján feldolgozta: zs. I.) KÖVETKEZIK: 3. „Természetellenes“ fogamzásgátlás és az abortusz 6 1992. III. 27. ÚBUJBSBfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom