Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-09 / 290. szám, szerda
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. DECEMBER 10. SZARAJEVÓI ELVÁGTÁK A KÜLVILÁGTÓL A BOSZNIAI SZERBEK NEM KÍMÉLIK AZ ENSZ-KATONÁKAT SEM A szerb harckocsik tegnap délelőtt lezárták a Szarajevóból a város repülőterére vezető utat, s a bosnyák fővárost így teljesen elvágták a külvilágtól. A Reuter hírügynökség szerint erről a Szarajevóban állomásozó ENSZ-erők képviselői számoltak be. A szerbek és a muzulmánok közti kemény harcok tegnap délelőtt is folytatódtak, egyrészt a repülőtéri út mentén, valamint a közeli llicsbe vezető út közelében. Ez utóbbi várost a szerb erők tartják megszállva. A Reuter arról is beszámolt, hogy az UNPROFŐR képviselői megközeli• tették a szerb egységeket, a tüzelés beszüntetésére akarták őket felszólítani, de kénytelenek voltak viszszavonulni, mivel a szerbek rájuk is lőttek. A repülőtéri út elfoglalásához vezető harcok már hétfő este kitörtek. A belgrádi televízió reggeli jelentése szerint a muzulmánok kísérleteztek offenzívával, ám sikertelenül. A zágrábi rádió viszont azt állította, hogy a szerbek vették ágyútűz alá a bosnyák főváros központját és más negyedeit is. Találat érte a víztornyot és egy magasfeszültségű villanyvezetéket, minek következményeként f a városban újra nincs víz- és áramszolgáltatás. Mindkét oldal a harcok folytatódását jelentette a többi boszniai harctérről is. Nem tekinthető váratlan fejleménynek, hogy a boszniai szerbek tegnap lőtték az ENSZ-katonákat, hiszen egyre növekednek köztük az ellentétek. A szerb erők vezérkara hétfő este élesen tiltakozott az UNPROFOR-nál amiatt, hogy a muzulmánok intenzív támadásokat hajtanak végre a szerb állások ellen Szarajevóban. A szerb vezérkar nyomatékosan követelte az ENSZerőktől, közöljék a világgal, ki sérti meg a tűzszünetet. Ha ezt nem teszik meg, akkor a szerbek elfogultnak és részlehajlóknak fogják őket tekinteni. A VÁLLALATI KAPCSOLATOKÉRT SZÖVETSÉGI KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG SZÍRIÁBAN Rudolf Filkus, a szövetségi kormány alelnöke népes delegáció élén Szíriában tartózkodik. A küldöttség tagjai túlsúlyban a kormány gazdasági tárcákért felelős miniszterei, köztük Jan Klak pénzügyminiszter és Jaroslav Kubečka gazdasági miniszter is. Rudolf Filkus, a szíriai féllel folytatott tárgyalásokon kijelentette, hogy a csehszlovák gazdaság mostani átalakításának időszakában Damaszkusz nem számíthat kormányhitelekre, hiszen Prága jelenleg más államokkal szemben is így jár el. Szerinte a jövőben főleg a vállalatok szintjén kell a kapcsolatokat építeni. Filkus szerint a cseh, illetve a szlovák utódállamok elismerése döntő fontosságú lesz a kereskedelmi kapcsolatok alakulása szempontjából. Szóba került a Szíriával szemben fennálló csehszlovák követelések törlesztésének a kérdése is, amelyre nem lesz könnyű megoldást találni. A szíriai tárgyalópartner indítványozta, hogy a problémát az egyes ágazati miniszterek tárgyalásain próbálják rendezni. A VALLÁSI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÁRA LETARTÓZTATTÁK A SZÉLSŐSÉGES INDIAI NÉPPÁRT VEZETŐIT Az indiai kormány tegnap betiltott minden olyan szervezetet, amelyek vallási összeférhetetlenséget hirdetnek, vagy szélsőséges csoportok érdekeit képviselik. A döntésre Delhi azt követően kényszerült, hogy hindu fanatikusok vasárnap Ajodhjában leromboltak egy mecsetet, majd országszerte erőszakos akciókra került sor, amelyeknek eddig több mint 220 személy esett áldozatul. Az indiai rendőrség tegnap letartóztatta a szélsőséges jobboldali beállítottságú hinduista Indiai Néppárt vezetőit és megkezdte a nyomozást az ajodhjai események elkövetői után. A delhi parlamentben ökölpárbajra került sor azt követően, hogy letartóztatták az indiai ellenzék parlamenti vezérét, Lal Krisan Advanit. Az alsóház elnöke emiatt több órára megszakította az ülést. MOSZKVA AZ ENGEDMENYEK JEGYÉBEN BORISZ JELCIN KÍNÁBA KÉSZÜL Amint az várható volt, Borisz Jelcin elnök Jegor Gajdart, az eddigi ügyvezető kormányfőt javasolta a népi küldöttek kongresszusának a kabinet élére. Ám mielőtt megtette volna javaslatát, egészen váratlanul felajánlott egy engedményt a küldötteknek: javasolta, hogy a védelmi, a biztonsági, a belügy- és a külügyminisztert az államfő a parlament jóváhagyásával nevezze ki. Mielőtt Jelcin felszólalása elhangzott, reggel még találkozott valamennyi frakció képviselőivel. Nem hivatalos források szerint mindkét oldal elégedetlen az eddigi tanácskozással, annak konfrontáciős jellegével, s egyöntetűen a kongresszus kompromisszumos befejezése mellett szálltak síkra az elnököt támogató és elutasító frakciók. Állítólag e kompromisszumkészség demonstrálásaként javasolta Jelcin az említett négy miniszter kinevezésének parlamenti jóváhagyását. Megjegyezte, tudatában van annak, hogy nagyon sok küldött nehezen fogadta el a szombati titkos szavazás eredményeit a kabinet létrehozásának módjáról. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre lett volna szükség, ennek eléréséhez mindössze négy szavazat hiányzott, így maradt az eredeti változat, hogy a kongresszus csak az elnök által javasolt miniszterelnök személyét hagyja jóvá, a kormány többi tagjára a miniszterelnök tesz javaslatot, saző esetükben az elnök dönt. A 36 éves Jegor Gajdart pz orosz gazdasági reform atyjának tartja az elnök, benne látja a garanciát arra, hogy az országban megvalósulnak a szükséges változások. Gajdar sorsáról ma szavaz a kongresszus. Kinevezéséhez elég az 1040 küldött abszolút többségének támogatása, vagyis minimum 521 szavazat. Az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatban utasította el az orosz küldöttkongresszus Szevasztopolról szóló határozatát, amely szerint az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának kell megvitatnia a város státuszának kérdését. A dokumentum szerint ez a határozat Ukrajna területi egysége elvének megsértését jelenti, s így elfogadhatatlan. A nyilatkozat szerint az ilyen lépések nem segítik elő az ukrán-orosz viszony megszilárdítását, ugyanakkor megsértik az EBEÉ és az ENSZ elveit. Az üggyel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy Szevasztopolban állomásozik a fekete-tengeri flotta fő része, amely nem tartozik Ukrajna irányítása alá, ugyanakkor a város az ukrán területnek számító Krím-félszigeten fekszik. Anton Vaszilijev, az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap tájékoztatott Borisz Jelcin kínai látogatásáról, melyre december 17-19 között kerül sor. Mint mondotta, a látogatás egyik fő célja, hogy stabil és ideológiamentes jelleget adjanak az orosz-kínai viszonynak, ami garancia lenne mindkét ország számára, hogy a konfrontáció nem fog megismétlődni. LESZ AMERIKAI-OROSZ CSÚCSTALÁLKOZÓ? Nem kizárt, hogy George Bush és Borisz Jelcin újra találkozik, még azt megelőzően, hogy a Fehér Házban megtörténik az elnökváltás. Mariin Fitzwater szóvivő szerint egyelőre nem terveztek csúcstalálkozót, azonban december derekán az európai biztonsági értekezlet stockholmi ülésén találkozik Eagleburger és Kozirev külügyminiszter. Megbeszéléseiken a stratégiai fegyverrendszereket korlátozó START- II szerződésről lesz szó. Bush és Jelcin vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a szerződés szövegezése körüli problémákról. Esedékes találkozójukon is elsősorban ez lesz a fő téma. Jelentések szerint az amerikai-orosz csúcsszintű találkozóra valószínűleg Alaszkán kerül sor . __ AZ EK EDINBURGI TANÁCSKOZÁSA ELŐTT Brüsszelben az Európai Közösségek külügyminiszterei tegnap elsősorban a csütörtökön és pénteken a skóciai Edinburgban esedékes csúcsértekezletük előkészítéséről tanácskoztak. A DPA hírügynökség úgy értesült, hogy tegnap főleg az Európai Unióra vonatkozó maastrichti szerződést népszavazáson elutasító Dánia magatartásáról volt szó. Hurd brit külügyminiszter, megerősítette, hogy e kérdésben továbbra sincs semmilyen fordulat és véleménye szerint a 12 ország küldöttsége eltérő véleményeket képvisel majd a csúcson. Hurd szavait támasztotta alá Jacques Delors, az EK-bizottság elnöke is, aki szerint a tizenkettekre nagyon nehéz csúcsértekezlet vár. Kedves hölgyeim, tudnak olyan ajándékról, mellyel megörvendeztethetik saját magukat vagy azokat, akik kedvesek önöknek, s mely szép, értékes, és hasznos ráadásul csaknem az egész év folyamán használható? Helyes. Ez az automatikusan nyitódó - divatos esernyő tőlünk minden színben, fafogantyúval és tartópánttal. Ára, a forgalmi adóval együtt 125 korona + postaköltség. Nagykereskedőknek: 1. egy kartondoboz (48 db) darabonkénti ára 112,50 korona 2. három és több kartondoboz átvétele esetén 106,25 korona darabja Utánvéttel megrendelek önöknél: /.db kék színű esernyőt db zöld színű esernyőt db piros színű esernyőt db fekete színű esernyőt db sárga színű esernyőt db narancssárga színű esernyőt db virágmintás esernyőt db széles csíkos (sárga, zöld, kék, piros) esernyőt db keskeny csíkos esernyőt db esernyőt különböző színű részekkel (narancssárga-szürke-barna) Név (a cég neve) Cím (postai irányítószám) ....; TAJEKOZTATÁS A VILÁGNAK A Szövetségi Külügyminisztérium hivatalos jegyzéket adott át ezekben a napokban a diplomáciai képviseleteknek. A jegyzék, amely magába foglalja a szövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény nemzetközi vonatkozásait, hangsúlyozza, hogy a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság utódállamai az önálló Cseh Köztársaság és az önálló Szlovák Köztársaság. Kormányaik a közeljövőben azzal a kéréssel fordulnak majd az egyes országokhoz, hogy ismerjék el őket és kössenek diplomáciai kapcsolatokat nagyköveti szinten 1993. január elsejétől. EURÓPA SVÁJC NÉLKÜL? A vasárnapi svájci referendum a legfrissebb példa arra, hogy a parlament és a közvélemény akarata lehet egymással teljesen ellentétes. A berni törvényhozás már hónapokkal ezelőtt helyeselte, a kis ország szavazópolgárai pedig elutasították, hogy Svájc , csatlakozzon a január elsejétől létrehozandó európai gazdasági térhez. Svájc tehát nem kér abból, hogy beleolvadjon egy olyan szabadkereskedelmi övezetbe, amelyhez 19 európai állam tartozna. (Az Európai Közösségek tizenkét és az EFTA, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hét tagországa). Ennek oka vélhetően az, hogy a kis lélekszámú Svájc megijedt a nagy Európától - akárcsak nemrég a dánok a maastrichti szerződés következményeitől. Megijedt attól, hogy alig hallik majd a pár millió svájci szava és akarata a csaknem 400 millió főt számláló új gazdasági térben, miközben rájuk tör a többi 18 országból az immár teljesen szabaddá váló áru-, tőke- és utasforgalom, amely január elsejétől minden akadálytól mentes lenne. Az átlagsvájci a szavazáskor nyilván úgy mérlegelt, hogy vajon kell-e neki mindez, ha a remélt gazdasági előnyökkel párhuzamosan nyilván beözönlenek az országba a bevándorlók és menekültek is, ami felboríthatja a meglévő kiegyensúlyozott politikai helyzetet, és társadalmi feszültségeket okozhat. Érthetően a svájciak féltették azt, amit talán egész Európa • irigyel ettől a semleges államtól: a politikai és gazdasági stabilitást. Igaz, hogy mindössze egy százalékkal voltak többen azok, akik így gondolták, hiszen 49,7 százalék a térhez való csatlakozásra voksolt. Nyilván ök úgy vélik, főleg a frankofón svájci kantonokban, hogy sikeresen állnák a sarat a hirtelen rájuk szabaduló tőke-, áru- és emberáradattal. Azt most lehetetlen eldönteni, hogy melyik tábor számításai válnak majd valóra. Az Európai Közösségek brüsszeli központjában egyértelműen hibának tartják a svájci elutasítást, amellyel nagy lehetőséget szalasztanak el. Svájc elszigetelődhet Európától, sót, az eddig jól működő konföderációs elrendezés válsága is elkezdődhet, hiszen a franciák lakta kantonok igennel, a németajkúak pedig nemmel szavaztak. Brüsszelben, de Bernben is törhetik a fejüket a politikai megoldáson. A referendum utáni helyzetet bonyolítja, hogy Svájc már hivatalosan kérte felvételét az EK-ba, s az európai gazdasági térhez való csatlakozással lényegében bebocsátást nyert volna a brüsszeli előszobába. De a „nem" bizonysága szerint nem kívánja ennek küszöbét átlépni, így felmerül a kérdés: vajon nem óhajt-e lehetetlent azzal, hogy az EKtagságra ugyanakkor továbbra is számít. E patthelyzetben több megoldás is kínálkozik. Vagy nem alakul ki az említett gazdasági tér, amit Brüsszelben kizártnak tartanak, vagy eddig módosítják a megteremtésére vonatkozó szerződést oly módon, hogy azt Svájc is elfogadhassa. De ha változtatnak rajta, akkor mind a 19 ország parlamentjével újra kell ratifikáltatni, pedig Lichtenstein kivételével ez már mindenütt megtörtént. Brüsszelben mindenesetre vérbeli diplomaták dolgoznak, hiszen akármennyire is sokkolta őket a nemleges svájci döntés, mégsem bőszültek fel ezen, hanem úgy értékelték a számukra rendkívül kellemetlen fordulatot, hogy demokratikus döntés, amit tiszteletben tartanak, s ezek után a dolguk az, hogy megkeressék a legelfogadhatóbb politikai megoldást. (p. vonyik)
