Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám, kedd

KÖNNYEK TENGERE Azt mutathattam meg a színpadon, ami bennem is nyomot hagy: a búcsúzások fájdalma. > Ezen a ponton, úgy érzem, rólam is szól a koreográfia. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1992. december 29. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 305. szám A SZLOVÁK ÁLLAM Ahogy Európa súlyos politikai káoszában született az első önálló szlovák állam, ugyanúgy most is egy belső és külső bizonytalanságot lovagolt meg a választásokon győztes mozgalom, valamint kiszolgálói. (8. oldal) Dobrica Csoszics és Butrosz Ghali BOSZNIA TÉRKÉPÉT RAJZOLGATJÁK GENFBEN AZ ENSZ-FŐTITKÁR A JUGOSZLÁV, A HORVÁT ÉS A BOSNYÁK ELNÖKKEL TALÁLKOZOTT Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár Genfben tegnap külön-külön tárgyalt Dobrica Csoszics jugoszláv állam­fővel, Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel. Csoszics ós Tudjman is megbeszé­léseket folytatott, a két ország viszo­nyának normalizálása és a boszniai tűzszünet volt az eszmecsere té­mája. — Franjo Tudjman szerint mielőbb politikai megoldást kell találni a boszniai helyzetre, mert a harcok más vidékekre is átterjedhetnek, és veszélyeztethetik a világbékét. Úgy vélekedett, a repülési tilalom érvé­nyesítése és a humanitárius segély­akció csak másodrendű a politikai . megállapodás megkötésével szem­ben. Figyelmeztetett arra, hogy az iszlám fundamentalisták igyekeznek támogatni a muzulmán erőket, míg az oroszországi konzervatív csopor­tok a szerbek támogatására akarnak sietni. Tudjman és Izetbegovic úgyszin­tén különtárgyalásokat folytatott; a muzulmánok és a horvátok Cyrus Vance és lord Owen vezetésével (Folytatás a 2. oldalon) NEM CSUPÁN RÓLUNK VAN SZÓ KISEBBSÉGI PEDAGÓGUSOK LESZNEK-E? Az utóbbi időben különösen sokat foglalkoztunk a Nyitrai Pedagógiai Főiskola időszerű gondjaival. Egyrészt azért, mert csakugyan gondokat okozott az oktatásügyben amúgy sem kivételnek számító rögtönzéses tárca-kézivezérlés, másrészt - és főleg - azért, mert a magyar pedagó­gusképzés székhelye és egyetlen műhelye: Nyitra. Az eredetileg pedagógusképző kar idén nyáron egyetemmé avan­zsált, a törvényhozás azonban mó­dosította eredeti és törvényesített szándékát, késő ősszel pedig meg­oldotta az összeférhetetlennek bizo­nyuló együttélést a két nyitrai szak - a mezőgazdasági és a pedagógiai - között, s vélhetőleg megnyugtató döntést hozott, legalábbis a pedagó­giai kar számára: főiskolává nyilvá­nította. Idén tehát a Nyitrán tanuló magyar pedagógusjelöltek - össze­sen hatszázhúszan - már főiskolai diplomával végeznek, ami végső so­ron nem nagy változás ahhoz ké­pest, ami a magyar tanítóképzésben Nyitrán végbemenni kívánkozik. A nemzetiségi pedagógusképzés ugyanis nem elégedett meg a ma­gyar tagozat bővítésével, hanem a változások és a kor dinamikájával, valamint az- igényekkel számolva létrehozta a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát. Nem csupán abból (Folytatás a 2. oldalon) VÁLLALKOZÓK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSA A megnövekedő terhek miatt több százezren fogják visszaadni vállalkozói engedélyüket - állították a magánvállalkozók, miután megis­merkedtek az új társadalombiztosítási rendszer alapelveivel. A törvény­javaslatok tárgyalása során a szlovák parlament, elismerve a kifogáso­kat, módosította az eredeti javaslatot. Ennek lényegéről kérdeztük Harna Istvánt (Együttélés), a költségvetési albizottság elnökét: - Mint ismeretes, társadalombiz­tosítási díjként ezentúl a jövedelem 46 százalékát kell befizetni. Az al­kalmazottak esetében ebből 11 szá­zalék terheli a munkavállalót, 35 százalék pedig a munkaadót. Ebből következően a magánvállalkozókat az egész összeg sújtja, és a parla­mentben végül is az ellenzéki és a kormánypárti politikusok egyaránt elismerték, hogy ez - elsősorban a kisvállalkozók esetében - túlságo­san nagy terhet jelentett volna. Erre elsőként a Cseh Köztársaságban jöttek rá, ráadásul az illetékes tör­vény elfogadása után. A parlamenti vita során én megol­dásként azt javasoltam, hogy a kis­vállalkozók által fizetett társadalom­biztosítási díjat a felére, 23 száza­lékra csökkentsük. A parlament vé­gül is Miroslav Tachý keresztény­START-TÁRGYALÁSOK Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter, Andrej Kozirev orosz külügy- és Pavel Gracsov védelmi miniszter tegnap Genfben kezdett tárgyalásokat a START II szerződés megkötéséről. Eaglebur­ger több mint 50 százalékosnak ne­vezte a tárgyalások sikeres befeje­zésének esélyét. A készülő szerződés kétharmad­dal csökkentené az atomrakéták számát. Ami a nyitott kérdéseket illeti: Washington követeli az SS-18­as orosz interkontinentális rakéták valamennyi silójának felszámolását. Ellenben az orosz fél el akarja érni a B-1 -es amerikai bombázók olyan módosítását, hogy csak hagyomá­nyos fegyverek hordozására legye­nek alkalmasak. Ha sikerül megol­dani ezeket az ellentéteket, akkor január 2-3-án Szocsiban megtartják George Bush és Borisz Jelcin ta­lálkozóját. A START I szerződést tavaly jú­lius 31-én írták alá Moszkvában. A Szovjetunió széthullása miatt azonban még mindig nem lépett ha­tályba. Oroszország ratifikálta a szerződést, de Ukrajna, Belorusz­szija és Kazahsztán egyelőre nem. KÖVETKEZIK AZ EGYÉNEK FONTOS DÖNTÉSE BUZITÁN ELFOGADTÁK A TRANSZFORMÁCIÓS TERVEZETET • AZ AGRÁRTERMELÉS ÉLETKÉPESSÉGÉÉRT MEG KELL KÜZDENI (Munkatársunktól) - Egyórás ké­séssel kezdődött tegnap a Buzi­tai Mezőgazdasági Szövetkezetben a (volt) helyi földtulajdonosok és ag­rártermelők kártérítési, illetve tulaj­donjog-rendezési igényeit törvényes úton tisztázni hivatott tanácskozás, mert a meghívott 374 jogosult sze­mélyből a szervezőknek csak akkor­ra sikerült összetoborozniuk a dön­téshozatal érvényességéhez szük­séges 188 főt. A gyér érdeklődés okát egyesek a csípős hidegben, mások a még ünnepi hangulatban látták, s alighanem azoknak is iga­zuk volt, akik úgy vélekedtek, hogy a hiányzás a kártérítés körül orszá­gosan tapasztalható lassú, körülmé­nyes ügyintézéssel, s az agrárter­melés még mindig alacsony rangso­rolásával is magyarázható. - A szüleimtől '56-ban egykettőre elvették a földet, de mi, az örökösök hiába járjuk már évek óta a telek­könyvi hivatalt, a közjegyzőséget, a bíróságot, még mindig nem kaptuk meg a tulajdonjogunkát igazoló ok­iratot.. . - panaszkodott az egyik fel­szólaló. Nem volt egyedül. Ugyan­akkor akadt, aki azt szerette volna tudni, mennyi földadót kell majd fi­zetnie, s az vajon nem lesz-e több, mint a haszonbér. Számos kérdés maradt tisztázatlan, ám néhány lé­nyegesben döntés is született. A je­lenlévők elfogadták például az egyetlen előterjesztett transzformá­ciós tervezetet, mely szerint a va­gyonnévlegesítésben az egy hektár földterület vagyonértéke Buzitán kö­zel 25 ezer korona, a ledolgozott időszak évei pedig 2269 koronát érnek az összesítésben. A tanács­kozók megállapodtak abban is, hogy a jogosult személyeknek január 10­éig kell eldönteniük: kiveszik-e földjüket és vagyonrészüket, hogy tagjai akarnak-e lenni az új társulás­nak, azaz a tulajdonosok szövetke­zetének, illetve földjüket haszonbé­rért mások rendelkezésére bocsát­ják. Szinte mindannyian úgy véle­kedtek, az agrártermelés életképes­ségéért alaposan meg kell majd küz­deniük. (gazdag) demokrata képviselő hasonló pénz­ügyi kihatású javaslatát fogadta el. Esíerint a minimális kivetési alap csökken az eredetileg javasolt felé­re. A kivetési alap lényegében az adóalapnak felel meg, csak éppen nem lehet belőle levonni a törvény által a családra stb. megengedett összegeket. A döntés értelmében a legkisebb kivetési alap a minimálbér kétszere­se lehet, így a vállalkozók által fize­tendő legkisebb társadalombiztosí­tási díj jelenleg lényegében ezer koronát tesz ki. Változás történt a felső határ tekintetében is. Az eredeti javaslat szerint ugyanis a vállalkozók legfeljebb a minimál­bér tizenötszöröse után fizettek vol­na díjat, a parlament ezt a határt harmincszorosra emelte. -tl­STRASBOURGI FELTÉTELEK NAGYOBB FIGYELEM A NEMZETISÉGEKNEK Az Európa Tanács munkájában való részvételt a Szlovák Köztársa­ság a nemzetiségi kisebbségek helyzetének megoldásáról kidolgo­zott tanulmány révén érheti el - je­lentette ki Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának el­nöke miután visszatért Strasbourg­ból, ahol Catherine Lalumiere-rel, az ET főtitkárával tárgyalt. Az ET Elnöksége a jövőben nagyobb fi­gyelmet szentel a nemzetiségi ki­sebbségek és etnikai csoportok fej­lődésének. E célból a jövő év elején egy küldöttség is ellátogat Szlová­kiába, majd jelentésük alapján az ET végrehajtó bizottsága dönt az SZK fölvételéről. Bonyolultabb lesz bejutásunk Ivan Laluha szerint az Európa Parla­mentbe. Ez egyrészt a társulási szerződés felosztásával függ össze Csehország és Szlovákia közt, más­részt azonosulnunk kell az európai polgárság gondolatával, amely az európai nemzetek kölcsönös szoli­daritásán és együttműködésén alapul. UJSZÓ -INFORMÁCIÓ KITÖRHET A FOGU(N)K? Bár Szlovákia fővárosában nem számítanak újdonságnak az ünnepek előtti ellátási zavarok, mégis meglepő a kereskedők közönye. Az egyszerű halandó ugyanis azzal számol, hogy saját érdekükben (a hasznot tartva szem előtt) szerzik be a kívánatosabbnál kívánato­sabb, friss árut, s állnak a vásárlók rendelkezésére netán a hivatalos záróra után is. Sajnos, ott még nem tartunk... A hiányos ellátás okairól a Szlo­vákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársaitól reméltünk választ, ám az ellátás minőségének felügye­lete nem az ő asztaluk. Dr. Marta Černá igazgató elmondta, hogy a kereskedelmi törvény értelmében az üzletek tulajdonosai, bérlői dön­tenek arról, milyen árut, mennyit és kitől rendelnek. Nincs központi uta­sítás, rendelet... Az ünnep előtti alapélelmiszer-hiány viszont arra utal, hogy a fővárosban nagyon ke­vés az ízig-vérig kereskedő. Az ügy kapcsán megszólítottuk a körzeti, illetve városi hivatalok fe­lelőseit, de ők sem mondtak sokat. Csupán azt, hogy nem utasíthatják a kereskedőket, mikor, mit és meny­nyit rendeljenek. Hatáskörük csak arra terjed ki, hogy megszabják és ellenőrizzék a boltok nyitvatartási idejét. Az elmondottak mind a ma­gán-, mind az állami szektorra érvé­nyesek. Jelenleg nincs olyan szerv, amely szavatolná az ellátás zökke­nőmentességét. Mit tehetnénk mindehhez? Ezen a hé]pn újból többnapos munkaszü­net lesz, s az elmondottak alapján - ha tetszik, ha nem - fel kell készül­nünk a gyatra ellátásra. S arra, hogy az új esztendő első napjaiban az önálló Szlovák Köztársaság főváro­sának lakosai kemény kenyeret maj­szolnak majd. Csak ki ne törjön a fogu(n)k! (péterfi) Meg sem vásárolták vagy máris kidobták őket? (Prikler László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom