Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám, szerda

1992. DECEMBER 2. ÚJ szól SPORT PLUSZ 10 • „EGÉR" FIÚ ÜGYEI. Egerszegi Krisztina, a .barcelonai olimpia háromszoros úszóbajnoka ' legutóbbi nyilatkozataban magánéletéről is szólt. Elárulta, hogy van kát igazi barátnó'je, az egyik újságírónő', a másikkal pedig levelezés útján ismerkedett meg. Előttük semmilyen titka sincs. A fiúknak sem fordít hátat, só't! Leginkább Pucival, azaz Darnyi Tamással váit szót — az uszodában. Bevallotta, eddig két komoly kapcsolata vott: „Míndkettő a barátságból nőtt ki; mindkettő elmúlt! Mindkét fiúval, szerencsére, a szakítás után is jó barátok 'maradtunk..." Különben, a napokban „Egér" zuglói lakásába költözött, s ezt igy kommentálta: „A tizennyolcadik évem elérése jelentette a fordulópontot. Előtte szüleim akarata érvényesült, ma már azonban mindenben én döntök!" • MEGVERTÉK CLAUDE-OT! Budapesten, fényes nappal történt a következő bűneset: egy ismeretlen férfi megtámadta Jean Claude Mbembát, a Vasas labdarúgócsapatának néger csatárát, és leütötte, majd, angolosan távozott. A futballista arcát elborította a vár, véde„ kezni sem ereje, sem ideje nem volt. A tömeg csak döbbenten állt körülötte. Többen felismerték, sajnálták; nézték tehetetlenül. Claude bevallotta, mostanában félt egy kicsit, hiszen a magyar fővárosban egyre nagyobb . méreteket ölt az idegengyűlölet. Annak ellenére, hogy tudta, nincs teljes biztonságban, mégis reménykedett! Hiszen szeretik őt a Vasasnál, még az ellenfél szurkolói sem bántják, rengeteg a magyar barátja. Már nyolc éve Budapesten él, magyar a kisgyermeke is, az élettársa is... • KIHEZ MENT LITTBARSKI? Az 1. FCKöln futballcsapatának kapitánya továbbra sem hajlandó magyarázatot adni arra, hogy miért hagyta el november 14-én hajnali fél hatkor az együttes szálláshelyét, a Hyatt Szállót, és indult a 48-as autópályán, ahol aztán elvesztette kocsija felett az uralmat, nekirohant az utat szegélyező palánknak s kidöntött egy útjelző táblát. Az általa okozott kár 3000 márka! Büntetendő cselekményt követett el, mivel elhagyta a baleset színhelyét... Annak ellenére, hogy 40 perccel később telefonon jelentkezett a rendőrségnél. Vajon nová mehetett az egykoron válogatott középpályás? A pl értesültek szerint a 32 éves labdarúgó iránt komolyan érdeklődnek a japánok. • GLONEK — 76. A napokban három új idegenlégiós mutatkozott be az olasz labdarúgó A-ligában. A romániai Mateut (valamikor állítólag Máté!) a spanyol Zaragózából a Bresciához igazolt; a holland Roy búcsút mondott az Ajaxnak, s a Foggia játékosa lett; a pozsonyi Glonek pedig egyik napról a másikra a Slovan mezét az Ancona „szerelésére" cserélte! Olaszországban a csehszlovák válogatott hátvédje kapta a 76-os számot. Ennyi külföldi futballozik ugyanis a világ egyik legszínvonalasabb bajnokságában. • JACKERSON ALMAI... Két hét múlva feloszlatják a Csehszlovák Vfzilabda Szövetséget, amely közel hároméves ténykedése alatt nem sokat tett a sportág felemelkedése érdekében. Nem is tehetett, hiszen a prágai székhelyű szövetségben vajmi keveset tudtak arról, mi is történik a medencében. A fővárosnak ugyanis már két éve nincs I. ligás pólócsapata, s a válogatottban kizárólag szlovákiai vízilabdázók játszanak! Mégis mindenről Prágában döntöttek. De ebbe az érintettek már bele is nyugodtak. Abba azonban aligha fognak belemenni, hogy a vagyonelosztásnál 2:1 legyen a kulcs. Jirí Jackerson, a póló szövetség elnöke hallani sem akar másról. A „válóperen" tehát parázs vita várható... • REPKA; A PONTYOK RÉME. Repka Attila olimpiai bajnok birkózó nemcsak a szőnyegen verhetetlen, hanem a tóparton is. Kigondolta volna, hogy egy külföldi pecázás során alaposan „megaprftja" a halakat „Romániában, Nagyvárad mellett hatvan• nyolc pontyot fogtam a hét végén! Stílszerű, hiszen 68 kilóban lettem olimpiai aranyérmes..." Még mielőtt valaki készpénznek venné Repka nyilatkozatát, hozzá kell tenni, hogy a horgászok szeretnek füllenteni! (zsi) 200 m — arany, távolugrás — arany, 4x100 m — arany; 1987 (vb, Róma): 100 m — ezüst, távol — arany, 4x100 — arany; 1988 (olimpia, Szöul): 100 m — arany, 200 m — ezüst, távol — arany; 1991 (vb Tokió): 100 m — arany, távol — ezüst, 4x100 — arany; 1992 (olimpia, Barcelona): távol — arany, 4x100 — arany. Ugye, mennyire egyhangú és milyen sok. Leírni is nehéz, hát még megnyerni! Mielőtt még bárki csak egy pillanatra is kételkedne benne, kiről van szó, hívjuk segítségül a statisztikát. Névjegykártya: FREDERICK CARLTON LEWIS, született 1961. július 1 -jén Birminghamben (Alabama állam). Jelenlegi lakhelye Houston (Texas). Az eddigi „vagyona" — 1983 (világbajnokság, Helsinki): 100 méteres síkfutás — arany, távolugrás — arany, 4x100 m váltó — arany; 1984 (nyári olimpia, Los Angeles): 100 m — arany, UT A TRÓNIG A LEWIS-SZTORI „SZENT KÁROLY" KEDVENCEI ÉS HÓBORTJAI leginkább Carl örökölte a szülőktől. A családi szórakozásból a tinédzser Frederick számára - bátyjaival ellentétben — kemény edzéseket jelentő elkötelezettség kerekedett. Életre szóló szerelem. Mégis ma is imádja a tréningéket, de amikor a hobbiról kérdezik, már más (is) kerül a felsorolásba — kedvenc sportága: amerikai futball, kedvenc sportolója: Randall Cunningham, a Philadelphia Eagles hátvédje. Soha nem játszotta a tengerentúli focit, mégis szerződtetni akarta az NFL Dallas Cowboys, soha nem próbálta komolyan a kosárlabdát, mégis felajánlották neki, játsszon a Chicago Bulls csapatában. Maga, Michael „Air" Jordan is megpróbálta „áttéríteni", sikertelenül. A vonzalom ennél sokkal nagyobb volt, s az atlétika iránti elkötelezettségét csak erősítette a mármár misztikussá fejlődött Owenskomplexusa. „Elsó látásra beleszerettem Jesse mozgásába. Amint megláttam a berlini felvételeket, rögtön tudtam, ezentúl csak egy dolog érdekel: ha törik, ha szakad, utol kell érnem az utánozhatatlannak tűnő példaképet" — nyilatkozta nemrég Barcelonában a közben példaképpé nőtt egykori csodáló. Lewis és Owens egyébként kétszer találkozott egymással, először még valamikor 1977-ben egy itjúsägi versenyen, amikor az akkor már jó nevű Willie Bankset a „kis taknyos" több mint fél méterrel verte meg távolugrásban. Másodszor 1980-ban beszélgetett a két király. Ekkor ugyanis Carl már a moszkvai olimpiára készülő amerikai küldöttség tagja volt. Hogy miért nem lehetett már ekkor — 19 esztendősen — olimpiai bajnok, mindenki számára ismert. Lewis azonban nem nagyon törődött a hidegháborúval, politizálás helyett minden év Szilveszter éjszakaján szobája falára ragasztott egy cédulát, melyre felírta mekkorát akar,ugrani az elkövetkező évben, s mennyit akar lefaragni 100 méteres egyéni rekordjából. Az év végén, ha sikerült (az ellenkezője nem sűrűn fordult elő), a falra festette a számokat, majd újabb cetlit ragasztott... Ki tudja mit írt fel a cédulára 1990 Szilveszterén? Tokióban minden esetre 9,86-ot futott, ami ma is érvényes világcsúcs. Minden bizonnyal a beamoni bűvös szám (890) is felkerült erre a cetlire. Sikerült is teljesíteni a kitűzött célt, azaz mégsem. Ugyan 891 centimétert ugrott Tokióban, de mint ismeretes, a szél, na és Mike Powell szédületes harmadik évezredbeli ugrása közbeszólt. Emlékezzünk csak vissza, milyen sportszerűen viselte a vereséget, amely bizonyára mérhetetlenül fájt. És itt elérkeztünk élete legnagyobb tragédiájához. BEN JOHNSON. Mindenki ismeri a folytatást: Donicke professzor szerencsére rátalált a kanadai „Big LATOGATAS A BOSI BIRKÓZÓKNÁL NEGYEDIK LETT AZ ÚJONC Egy éve, amikor felkerült az élvonalba a bősi kötöttfogású birkózócsapat, többen csak legyintettek: úgyis kiesnek. Alaposan rácáfoltak a hitetlenkedőkre Rákóczi András edző védencei, hiszen a 4. helyen végeztek az I. ligában. Igaz, olyan egyéniségei vannak az együttesnek, mint a magyar „vendégmunkás" Vadász Csaba (Eb-ezüst, vb-bronz), Jankovics Tibor és Richárd Matejka (junior Európa-bajnok). Pedig mostoha körülmények között, a szlovák tannyelvű alapiskola tornatermében készül a gárda. Itt nincs erősítőterem, ami a kötöttfogásúak részére rendkívül fontos lénne. Rákóczi mesterrel ezekről a problémákról is beszélgettem a helyszínen, edzés közben. .ó'zelem,siker. E kát szóba V belesűríthető a lewisi életmű. Mégis mivel az, hogy Carl nyer, menetrendszerű tény, sokkal nagyobb port vertek fel eddigi, ritkaságszámba menő, de annál megdöbbentőbb vereségei. Bármennyire is hihetetlen, az amerikai feketék nagy többsége ki nem állhatja ezt a „beképzelt majmot". Az ok, a származás. Mondván, neki is éppoly „koszos kis niggerként kellett volna világra jönnie", mint a nagyvárosi fekete negyedek gettóiban éhező színes bőrűek százezreinek. Furcsa gondolkodásmód. „A sors egy chicagói nyomornegyed helyett New Jersey egyik viszonylag takaros városrészeben, Willingborgban láttatta meg a napvilágot a kis Carllal. Illetve pontosabban Birminghamban, de még mielőtt az öcsi tudott volna magáról, szüleim — tanárok lévén — jobb állás fejében New Jerseybe költöztek." Mivel a tengerentúlon már a 60-as évek elején is tisztességesen fizették az egyetemi tanárokat, Evelyn és Bili biztos anyagi körülmények között nevelhette a négy Lewis-csemetét. Ráadásul mind a papa, mind a mama profi atlétaedzőként dolgozott az egyetemen, így nem csoda, hogy a három fivér (Mack, Cieve, Carl) és kishúguk, Caroline hamar beleszeretett az atlétikába. Mack és Cle ve sokkal tehetségesebbnek mutatkozott a kis Cárinál, de hiányzott belőlük a kitartás. Ez úgy latszik, az öcskösben összpontosult. Bár a kis Carol is a legifjabb „bátyó" nyomdokaiba lépett (Helsinkiben világbajnoki bronzérmes lett távolugrásban, majd háromszor szerepelt olimpián az Egyesült Államok színeiben), joggal mondhatjuk: a királynő iránti elkötelezettséget • Sokan meglepődtek, amikor a korábban visszavonult Jankovics a bősiekhez szerződött, hát még az volt a szenzáció, amikor a sokszoros magyar bajnok Vadász Csaba is követte példáját. — Jankovicsot sikerült meggyőznöm, még korai lenne búcsút mondania az aktív sportolásnak. Szerencsére hallgatott rám, és idén megnyerte a szlovákiai bajnokságot, majd az országos fináléban — sérülés miatt — a második helyen végzett. A dániai Eb-n is indult, a költségeket az egyesület állta. Ami Vadász Csabát illeti, Szőnyi János a magyar válogatott szakvezetője személyes jóbarátom, és közbenjárása után került hozzánk. Mindketten vezéregyéniségei a gárdának, jó, hogy elhoztuk őket. Matejka is igazolja klasszisát; hosszú hátgerincsérülés után tért vissza a szőnyegre. • Rajtuk kívül még akad néhány „vendégmunkás" az együttesben. Miért? — Rákényszerítettek, mert több fiatalt is behívtak katonának... íme, a névsor: Németh (kétszeres országos bajnok, Eb—10.), Bátky (ifi Eb—2.), Halász (junior vb—8.), Varga (ifi vb—2.), mellett Farkas, ifj. Rákóczi, Hegedűs stb. Sajnos, ketten, Bodó Tamás és Bodó Igor abbahagyták az aktív sportolást. Az előbbi sérülés miatt, az utóbbi pedig kidobólegényként dolgozik, és többszörösét keresi annak az összegnek, amit birkózóként kapna... • A sportegyesületek nagy része komoly anyagi gondokkal küszködik. Mi a helyzet e téren a szakosztálynál? — A helyi állami gazdaság és a falusi önkormányzat mellett a pozsonyi Hydrostav vállalat is támogat bennünket. Besegít a Soós cég, a Bioterra és a dunaszerdahelyi FAN vállalat. Tudjuk, a birkózás nem tartozik az attraktív sportágak közé, ezért a labdarúgást sokkal nagyobb összegekkel támogatják. Nem vagyok a futball ellensége, ha tehetem, minden bajnoki mérkőzésen ott vagyok. • Nemsokára kettészakad az ország, s valószínűleg a jövőben a szlovák bajnokságban szerepeltek majd. Milyen célkitűzésekkel vágtok neki az idénynek? — Ha leszerelnek sajátnevelésű fiataljaink, sokkal erősebb együttes áll majd rendelkezésünkre. Bízom benne, találunk egy komoly szponzort, s ez megoldaná gondjaink nagy részét. A szövetségben is értékelik eredményeinket, a korábbinál jóval nagyobb pénzösszegeket kaptunk. Fő problémánk, hogy nincs sportcsarnokunk. Remélem, idővel ez a vágyunk is teljesül, hiszen 35-40 fiatal látogatja az edzéseket. • Mi lehet az oka, hogy az utóbbi években rendre leszerepelnek a csehszlovák birkózók a világversenyeken? — Az ok egyszerű. A magyar válogatott tagjaihoz képest a csehszlovák élbirkózók csak lötyögnek a tréningeken. Ilyen hozzáállással nem lehet komoly eredményeket elérni. Ezért legjobbjaink Tatán, Szőnyi János védenceivel együtt gyakorolnak; így ők is meggyőződhettek a hatalmas különbségről. Azon is elgondolkodhatnának a sportág vezérei, hogy például a Dukla Trenčín birkózói számára hatalmas összegért kiváló körülményeket biztosítottak, mégis világversenyeken alig érek el helyezéseket. A katona sportolók nemhogy fejlődnének, hanem évről évre gyengébben szerepelnek. Alaposan elkényelmesedtek! A pénz nagy részét inkább a kisebb, igyekvő egyesületek között kellene szétosztani, s véget lehetne vetni az ellenségeskedésnek. Némethet a Dukla edzői nem engedték szőnyegre lépni bősi színekben. Több fiatalt is elcsábítanak, legutóbb Bátky öt évre Trencsénbe szerződött. Havi fizetése_8500 korona lesz... • Úgy hallottam, Vadász és Jankovics csak a meccsekre jár, Ben" vizeletében a sztanozolra. Ekkor Lewis, az addigi küzdelme hevénél sokkal nagyobb intenzitással kezdett harcolni az anabolikus szteroidok ellen. Minden energiáját a dopping legyőzésére fordította. Persze, sok ellenséget szerzett ezzel. Egy biztos, a rágalmazások (egyesek azt mondták, az kiabál, akinek a háza ég) cáfolta Donicke professzor laboratóriumának legitimitásában rejlik: „Még, hogy Lewis kokszol?! Ez nevetséges, állítom, ennek lehetőségét biztonsággal kizárhatják" — mondja a kölni doppingvadász. S hogy mivel telnek Lewis napjai 1992-ben? Mindenekelőtt rengeteg reklámszerződése miatt (Panasonic, Kodak) gyakran zavarják mindennapjait, úgynevezett „reprezentatív kötelességek". Egyébként Santa Monicában nemcsak a világhírű Track Club atlétikai csapatban edz, többek között az egyik Lewis-utódként emlegetett Burrellel, e mellett ugyanitt jól menő sportáru-kereskedést vezet szinte egymaga. A jövőre is gondol, azokra az időkre, miután kénytelen lesz szögre akasztani a futócipőt. HÍIm azonban még hallani IVI

Q sem akar a visszavonulásról, inkább azt a bizonyos 1993-ra szóló szilveszteri cédulát írja, amelyre minden bizonnyal két bűvös szám is kerül majd. Az egyik 1996, a másik 9. FREDERICK CARLTON LEWIS, az atlétika élő legendája hazájában, Atlantában szeretne (olimpiai aranyakkal) végleg visszavonulni, s reméli, az ugyancsak legendás finn futó, PAAVO NURMI rekordját (9 olimpiai arany) is sikerül egyúttal megdöntenie. (f-détok) és az előbbi nemrégiben mérkőzésre jövet karambolozott. — (gy igaz, a légiósok zöme csak a bajnokikra érkezik. Sajnos, Csaba nem szólt a balesetéről, és szőnyegre lépett. Azonban a fájdalomtól nem tudott birkózni, s kórházba kellett szállítani. • Az ifjúságiak és a serdülők is remek eredményeket érnek el... — Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás-nevelésre, az ifi csapatunk már negyedik éve állandó résztvevője az országos döntőnek. A serdülő Farkas Csaba szlovákiai bajnokságot nyert. Két edzőtársammal, Gróf Árpáddal és Brezoczky Andrással igyekszünk megismertetni a gyerekeket e nehéz sportág szépségeivel. Továbbra is várjuk a közeli falvakból — Bodak, Vajka — az érdeklődőket, szívesen fogadjuk Őket. • A terveid, vágyaid? — Az a hitvallásom, hogy csak a kemény munka hozza meg gyümölcsét, ezért dolgozunk nagy szorgalommal. A sportolók hozzáállásával nincs baj. Meggyőződésem, még sok örömet szerzünk a birkózás híveinek. SZABÓ ZOLTÁN