Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám, csütörtök

1992. DECEMBER 17. FÚJSZÓM HIREK-VELEMENYEK PARLAMENTI AUTOGRAMVADÁSZAT (Folytatás az 1. oldalról) december 31 -ei hatályú megszűné­séről és a fogyasztók védelméről szóló törvényjavaslatot jóváhagyták, a f95/1991-es számú, a munkavi­szony megszűnése esetén fizetendő végkielégítésről szóló törvényt mó­dosító javaslatot viszont másodszor­ra sem fogadták el. Az említetteken kívül egyebek mellett jóváhagyták a 119/1990-es számú, a bírósági rehabilitációról szóló törvényt módo­sító javaslatot is. A napirendi pontok között egy alkotmánytörvény-javas­latról való szavazás is szerepelt, annyian azonban az ülésnap egyik pillanatában sem voltak a teremben, hogy egy alkotmánytörvény-javas­latról szavazhattak volna; így a sza­vazást - bízva benne, hogy ma esetleg elegen lesznek - mára ha­lasztották. Tegnap egyébként 202 képviselő írta alá a jelenléti ívet, az ülésteremben jelen lévő képviselők •száma azonban csupán a szavazá­sok pillanatában emelkedett 150 fölé. Az olvasók érdeklődésére alighanem leginkább számot tarló, a fogyasztó vé­delméről szóló törvényjavaslatba foglaltak értelmében a kereskedő többek között még abban az esetben is köteles alapo­san tájékoztatni az általa forgalomba ho­- zott termék tulajdonságairól a vásárlót, ha az adott termék gyártója vagy szállítója nem bocsátotta rendelkezésére a megfe­lelő információkat. A rövidesen hatályba lépő törvényjavaslat 24. paragrafusa sze­rint azok, akik egy éven belül többször is ' megszegik a törvényt, akár egymillió ko­ronás pénzbüntetéssel is sújthatók. A bevezetőben említett autogramva­dászat lavináját egyébként Alena Martin­ková (független) indította el. A képviselő­nőn kedden még jót derültek az ülésterem •vendégek és újságírók számára fenntar­tott karzatain ülők, amint narancssárga kosztümjében padsortól padsorig ara­szolva sorra begyűjtötte képviselőtársai kézjegyeit, tegnap viszont már megdöb­bentően hatott, hogy egy-két kivételtől eltekintve minden jelen lévő képviselő követte a példáját. A tegnap megvitatott törvényjavaslatok előterjesztői és előadói persze eközben mondták a magukét. A képviselők pedig, amikor éppen nem a cseh vagy a szövetségi kormány vala­melyik tagjának autogramjára áhítozó kol­légáik által kialakított sorban álltak, sza­vaztak. Esetenként talán azt is tudták, hogy miről. KLUKA JÓZSEF KÉSZÜL A SZLOVÁK PÉNZ... Szigorúan meg kell különböztetni az új fizetőeszköz előkészítése folyamatának a két, fázisát, figyelmeztetett Marián Tkáč, a Csehszlovák Állami Bank alelnö­ke az SZK Sajtóügynökségének adott nyilatkozatában. Szerinte ugyanis az első szakaszban a műszaki megvalósításról van szó, és más szakaszt jelent az előké­szítés szempontjából az az idő, amely az új fieztőeszköz hatályba lépéséig telik el. Nyilatkozatában hangsúlyozta: „Azért kü­lönböztetem meg ezt a két fázist, hogy ne keletkezzen az a benyomás, hogy a szlo­vák szervek gyors ütemben dolgoznak a szlovák pénzen a jelenlegi csehszlovák korona mielőbbi kettéválasztása érdeké­ben." Az alelnök szerint az ötlettől a bankjegyek kivitelezéséig körülbelül hét-nyolc hónapra van szükség. Elmon­dotta továbbá, hogy a pénzelőkészítéssel kapcsolatos munkák ellenére a jövő év első felében Szlovákia még képtelen len­ne új bankjegyek kibocsátására. A szlovák bankjegyek kinyomtatására egyébként több külföldi cég felkínálta szolgáltatásait, s a napokban közülük vá­logatnak. A bankjegyek műszaki kivitele­zésében az egyik fő szempont, hogy a lehető legjobban védett legyen a pénz­hamisítókkal szemben. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. december 17-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44.943 46,29 Francia frank 5.360 5.49 Német márka 18.303 18.67 Olasz líra (1000) 20.345 20.24 Osztrák schilling 2.600 2.65 Svájci frank 20.374 20.80 USA-dollár 28.544 29.10 TÖRVÉNYES KERET AZ ÖNÁLLÓSÁGHOZ (Folytatás az 1. oldalról) ban lebonyolított ukrajnai útjáról. Úgy, mint már több esetben, most sem kapott elegendő szavazatot az az indítvány, hogy a napirendet egé­szítsék ki interpellációkkal. A Cseh és a Szlovák Köztársaság jóváhagyott négy szerződése a ket­tős adóztatás megakadályozására, a két köztársaság jószomszédi kap­csolataira és együttműködésére, va­lamint a Csehszlovák Hadsereg fel­osztására vonatkozik. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a Szlovák Köztársaság a széteső közös állam jogutódjaként tagja legyen több nemzetközi pénzügyi szervezetnek. Törvény született Szlovákia központi államigazgatási szerveinek kibővíté­séről: szlovák védelmi minisztérium ós négy központi hivatal létesül. A hivatalok a nukleáris ellenőrzés­sel, a szabványosítással, az ipari tulajdonnal, illetve Szlovákia állami tartalékaival foglalkoznak. A Tör­vénytárra vonatkozó törvény rendel­kezik a törvények, jogszabályok, központi rendeletek kihirdetéséről, és a Törvénytár megjelentetésével az igazságügyi minisztériumot bízza meg. Mivel Szlovákiának még nincs vé­delmi minisztere, Vladimír Mečiar kormányfő terjesztette elő a Szlovák Köztársaság hadseregének létesíté­séről szóló törvényt, amely szerint január 1 -jétől önálló hadserege lesz Szlovákiának. A tényleges katonai szolgálatukat teljesítők kötelezettsé­gei változatlanok maradnak, a hiva­tásos katonák egy hónapon belül kérhetik elbocsátásukat. A katonák január 31-éig új esküt tesznek majd le. A kormányfő elmondta, átmeneti törvényről van szó, a jövő év folya­mán több jogszabályt terjesztenek elö, hogy a hadsereg valóban kor­szerű haderővé válhasson. A tör­vényt simán elfogadták a képvi­selők. Élénk vita követte a nemzeti biztosító­ról szóló törvény előterjesztését. Roman Kováč miniszterelnök-helyettes a java­solt megoldás előnyeit ecsetelte, s birálta a sajtót, amely azt állitja, hogy az új biztosítási rendszer túl nagy terhet jelent majd a vállalkozók számára. Ennek ellenére a képviselők is első­sorban a vállalkozók biztosítási díjának összegét kifogásolták. Jozef Jakuš (DBP), a bizottságok közös előadója java­solta, hogy a tervezett 46 százalék helyett a vállalkozók a kivetési alap 35 százalé­kát fizessék a nemzeti biztosítónak beteg-, egészség- és nyugdíjbiztosításként. To­vábbá hiányolta a végrehajtási törvénye­ket; rámutatott, hogy a költségvetés sem teszi majd lehetővé a biztosító működé­sét. Figyelmeztetett az egészségügyben felgyülemlett problémákra s arra a téves nézetre, hogy az új biztosító megoldja ezeket a gondokat. A többi felszólaló - többségükben KDM-képviselők - is aránytalannak tartotta a vállalkozók meg­terhelését. Erről beszélt Fehér Miklós (Együttélés) is; azt indítványozta, hogy a biztosítási díj megállapításához a kive­tési alapot maguk a vállalkozók határoz­hassák meg, mivel szerinte a 35 százalék is aránytalan megterhelést jelentene az alkalmazottakhoz viszonyítva. Harna Ist­ván (Együttélés) 23 százalékot javasol azzal, hogy a további 23 százalékot az állam térítené meg a vállalkozók helyett. A kormány tagjai nem osztoztak a kép­viselők véleményében. Viliam Soboňa egészségügyi miniszter szerint veszélyes a százalékokról beszélni. Szó szerint azt mondta, senki sem tudhatja, mennyi pénz kell a jövő évben az egészségügyre, de a költségvetésből előirányzott 10 száza­lék bizonyára elég lesz, mert ez az arány világszerte bevált. Oľga Keltošová szo­ciális ügyi miniszter szerint a módosítő javaslatok elfogadása esetén változtatni kellene a költségvetésen, ami óriási ne­hézségekkel járna. Roman Kováč pedig úgy vélekedett, hogy éppen a javasolt 35 százalékos biztosítási díj károsítaná meg a vállalkozókat, és a csehországi megol­dás - a kivetési alap 50 százalékos csök­kentése - miatt 1,8 milliárd hiányozna a szlovák költségvetésből. Mivel a kormánytagok és a képviselők véleménye nem közeledett, a nemzeti biztosítóról szóló törvény vitáját félbesza­kították, és az egyeztető tárgyalások után holnap folytatják. A parlament az esti órákban még meg­tárgyalta a perrendtartásról szóló törvény módosítását. (csizmár) MENNYIT ÉR A POLITIKAI EGYEZTETŐ TANÁCS? (Folytatás az 1. oldalról) mondott parlamenti pártegyezke­déssel. Mindenesetre pikáns adaléka az egyezkedéseknek, hogy a röviddel a szlovákiai magyar értelmiség lévai találkozója után sugárzott tévériport kapcsán Keltošová miniszterasz­szony útilaput kötött a lévai munka­ügyi hivatal igazgatójának talpa alá, aki mellesleg nem más, mint az MPP részéről a találkozót szervező Zoller Mihály. így egyezkedjünk, mi egymással és a szlovák politikai • erőkkel! Nekünk áll a demokrácia, hiszen mindent közreadhatunk, ami nem tetszik Szlovákiában; nekik meg a hatalom áll, hiszen mindenkit leválthatnak és elküldhetnek, aki nem tetszik nekik Szlovákiában. Most már csak az érdekelne: megvédi-e a kisebbségi politikai egyeztető tanács Zoller Mihályt, aki mellesleg a Magyar Polgári Párt alelnöke, amely párt nem ül a szlo­vák parlamentben, ennélfogva nem egyeztethette önmagát a hatalom­mal? DUSZA ISTVÁN FELFELÉ A LEJTŐN FÖLDMŰVESEK TALALKOZOJA A TÁRCAVEZETŐKKEL (Munkatársunktól) - Az idén im­már második alkalommal találkoztak a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok dolgozói Pozsonyban a tárca vezetésével. A májusi talál­kozón ugyan még az előző kormány gazdaságpolitikáját bírálták nagy ve­hemenciával a gazdasági reform „előre látott" következményei által leginkább sújtott termelők szószólói. A tegnapi találkozón már enyhült a feszült hangulat, hiszen az ágazat vezetése az utóbbi fél évben kétség­telenül tett bizonyos lépéseket a válságos helyzet javítására. Ennek ellenére még mindig kritikus a helyzet, s amint azt Cyril Morav­čík a Szlovákiai Földműves-szövet­kezeti Szövetség elnöke bevezető értékelésében is elmondta, a terme­lékenység és a hektárhozamok csökkenése, a termékek minőségé­nek romlása, egyúttal a termelési költségek radikális emelkedése egyértelműen mély válságra utal. A szarvasmarha-állomány például csaknem 20 százalékkal, a tejterme­lés mintegy 30 százalékkal csökkent az előző évekhez viszonyítva. Ezt fokozta a szárazság okozta további 2,7 milliárd korona hiány, amelynek nagyságát az év végére mintegy 11 milliárd koronára becsülik az ága­zatban. Peter Baco szlovák földművelési miniszter tájékoztatójában újra hangsúlyozta, a kormány is tudatá­ban van annak, hogy az ágazat állami segítség nélkül nem képes kilábalni a válságból. Bizakodva tet­te hozzá, bizonyos jelek arra utal­nak, hogy a tárca elérte a gödör alját, s most már felfelé kéne ka­paszkodni azon a bizonyos lejtőn. Ehhez ugyan szűkített költségvetési források állnak rendelkezésre; hét­milliárd korona a támogatásokra, 1,4 milliárd pedig a piacszabályozási alapra, viszont több olyan intézke­dés is előkészületben van, amely a válságból kivezető utakon meg­könnyítheti a haladást. Többek kö­zött ígéretet kaptak a termelők a pénzforgalom felújítására és a hi­telpolitika, a váltókkal való fizetés gyakorlati bevezetésére, az elha­lasztott bértömegadó befizetésének végleges elengedésére, a biológiai készletekre számított hitelkamatok mérséklésére is. -tszl­BEFEJEZŐDÖTT AZ OROSZ - NÉMET CSÚCS MEGGYORSÍTOTT CSAPATKIVONÁS Helmut Kohl német kancellár tegnap befejezte moszkvai tárgyalásait. A meg­beszélések után megtartott közös sajtóér­tekeztelen mind Kohl, mind Borisz Jelcin orosz elnök megelégedéssel szólt az eredményekről. A tárgyalásokat Kohl je­lentős lépésnek nevezte a kölcsönös vi­szonyban, s mint mondotta, a legmegfele­lőbb időpontban került rá sor, éppen ak­kor, amikor Oroszország komoly nehézsé­gekkel küszködik. Foglalkozott az Orosz­országban élő németek problémáival. Látogatása során találkozott a németek vezetőjével is. Elmondta, Oroszország és Németország egyetért abban, hogy a le­hető leggyorsabban véget kell vetni a vér­ontásnak Boszniában. Jelcin is hangsú­lyozta, a boszniai és a szerbiai esemé­nyek azt mutatják, hogy az orosz és a német politikusoknak együtt kell működ­niük. Jelcin kifejezésre juttatta háláját a németek gazdasági támogatásáért és kiemelte: tárgyalásai a kancellárral a köl­csönős együttműködés fejlesztését szol­gálták. Kohl a sajtóértekezleten hivatalosan is bejelentette, hogy a volt szovjet hadsereg egységeinek kivonása a kéleti tartomá­nyokból 1994 augusztus végéig befejező­dik. A Jelcinnel kötött megállapodás alap­ján nyolc évre befagyasztják annak a 17,6 milliárd márkának a törlesztését, amellyel Oroszország a volt NDK vállalatainak tar­tozik. Ez a kedvezmény egyértelműen úgy magyarázható, mint a németek ellen­szolgáltatása azért, hogy a csapatok kivo­nását fél éwel előrehozzák. Jelcin tegnap Moszkvában vezető né­met vállalkozók csoportjával találkozott, az üzletemberek Kohl kancellárt kísérték el az orosz fővárosba. Jelcin arról biztosí­totta őket, hogy nem lesznek nagy sze­mélyi változások a kormányban, hiszen tudatosítják, hogy ez rossz hatással lenne a kapcsolatokra más államokkal. Meré­szebb fellépésre sarkallta a német vállal­kozókat az orosz piacon. Azt hangsúlyoz­ta, a napokban befejeződött küldöttkong­resszus lényegesen csökkentette a külföl­di beruházásokat fenyegető politikai koc­kázatokat. Jelcin elnök tegnap felszólította a kor­mány reformer minisztereit, hogy Viktor Csernomirgyin kabinetjében is folytas­sák a munkát. Név szerint Andrej Nye­csajev gazdasági, Alekszandr Sohin munkaügyi, sőt Andrej Kozirev kül­ügyminisztert is maradásra kérte. A mi­niszterek egyelőre nem, válaszoltak az államfőnek. Viszont Anatolij Csubajsz és Vlagyimir Sumejko miniszterelnök­helyettesek megígérték, hogy helyükön maradnak. ' Klaus Kinkéi német külügyminiszter moszkvai tárgyalásai után úgy vélekedett, hogy az oroszországi helyzet meglehető­sen komoly bizonytalanságoktól terhes. A Jelcin által szorgalmazott jogállamiság megteremtése, a piacgazdálkodás kiépí­tése, a reformpolitika még nem visszafor­díthatatlan. Ami az új miniszterelnök sze­mélyét illeti, Kinkéi azt mondta, a német kormány abból indul ki, hogy folytatni fogja a reformokat. A TÉVÉSEK FÜRGÉBBEK A KATONÁKNÁL (Folytatás az 1. oldalról) jelenleg mintegy háromezerre tehe­tő az amerikai és háromszázötvenre a francia katonák száma. A Szuezi­csatornán keresztül tegnap újabb amerikai és olasz hadihajók tartottak a szomáliai partok felé. A párizsi külügyminisztérium szó­vivője megerősítette, a francia ala­kulatok utasítást kaptak arra, hogy az ellenőrzésük alatt lévő térségek­ben lefegyverezzék az élelmiszer­küldeményekre vadászó szomáliai bandákat. A külügyi szóvivő ugyan­akkor nem túl meggyőzően, de cá­folta azokat a híreszteléseket, hogy Párizs, Washington és az ENSZ el­térően ítéli meg a szomáliai akció küldetését és céljait. Közvetve azon­ban mégiscsak elismerte: vannak bizonyos véleménykülönbségek, de ezeket nem kell mesterségesen el­túlozni. SZLOVÁKIA EBEÉ-TAGSÁGÁRÓL Mint a sajtóból értesültünk róla, az EBEÉ külügyminiszteri tanácsa decem­ber 15-i stockholmi ülése zárónyilatkoza­tának értelmében a résztvevők egyetér­tettek azzal, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jei hatállyal a helsinki folyamat rendes tagjá­vá váljon. Számunkra rendkívüli jelentő­ségű a zárónyilatkozatnak az a kitétele, amely szerint az EBEÉ miniszteri tanácsa bizonyos feltételeket támaszt a két utód­állam csatlakozásához: Mindkét utódál­lamnak előbb külön nyilatkozatbari kell elköteleznie magát a helsinki folyamat alapdokumentumaiban, például az EBEÉ 1975 augusztusában elfogadott zárónyi­latkozatában rögzített elvek betartására. A stockholmi értekezleten több külügy­miniszter felszólalásában rámutatott arra, hogy Szlovákiában rendezetlen a nemzeti kisebbségek joghelyzete, és javasolta a helsinki elvek betadásának ellenőrzését Szlovákiában. Ez a Szlovákiában élő nemzeti kisebb­ségek szempontjából sikeres lépés annak is köszönhető, hogy az EBEÉ-ben részt vevő országok külügyminisztereihez elju­tott a szlovákiai magyar koalíció három elnöke által december 11-én alá Id közös levél, amelyben felhívják a figyelmet a helsinki folyamatban elfogadott elvek és Szlovákia jogrendje közötti ellentmondá­sokra. (A levél a december 14-i lapban jelent meg.) Az EPM sajtószolgálata LÁTOGATÓBAN A NAT0-KÖZP0NTBAN (Folytatás az 1. oldalról) indul ki. A NATO fontosnak tartja a politikai-katonai kapcsolattartást a nemzetközi intézményekkel, az együttműködési, az információcse­rét az új parlamentekkel. Az NACC keretében hajlandó műszaki és szakértői tanácsokat adni - beleért­ve a konverziót is -, kész segítséget nyújtani a kiképzésben, biztosítani a megfigyelői missziókat a NATO hadgyakorlatokon. Ugyan a hidegháborúnak vége, de szembe kell nézni az újabb des­tabilizáló tényezőkkel - hangoztatták a szervezet képviselői. Olyanokkal, mint a migráció Keletről Nyugat felé, a szeparatizmus, az iszlám funda­mentalizmus, a terrorizmus, s nem utolsósorban, az etnikai, nemzetisé­gi konfliktusok, amelyek egyes NATO-vélemények szerint Magyar­ország és Szlovákia között hasonló, hosszú távú problémákat idézhet­nek elő, mint Törökország és Görög­ország közt. Lényegében ezzel, pontosabban a válsághelyzet meg­oldásával, az, európai regionális konfliktusokba történő esetleges NATO-beavatkozás lehetőségével volt kapcsolatos az Új Szó kérdé­se is. Csupán magánvélemények hangzottak el - érdemleges választ talán a tömb külügyminisztereinek mai tanácskozása adhat. A NATO brüsszeli központjában az információs osztály vezetője nyújtott betekintést a központ min­dennapi életébe, időszerű példákkal illusztrálva mondanivalóját. Beszá­molt Sali Berisha albán elnök teg­napi látogatásáról, melynek során az államfő aggodalmát fejezte ki a boszniai háború esetleges kiterje­dése miatt. Berisha, mint az első kelet-európai államfő, tagfelvételi kéréssel fordult Wörner főtitkárhoz. Szó esett a.szlovák gazdasági mi­niszter keddi tárgyalásairól is, a gaz­dasági gondokról, a jövőbeni katonai együttműködésről és a Szlovákiát különösen érintő konverzióról, melynek azonnali és teljes megvaló­sítására becslések szerint 150 mil­liárd dollárra lenne szükség. A mai NACC-megbeszéléseken többek közt bizonyára ez a probléma is napirendre kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom