Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám, szerda

1992. DECEMBER 16. ÚJ SZÓL H IT és ÉLET 6 LEGYETEK ERŐSEK AZ ÚRBAN Az egyre mélyebbre süllyedő gaz­dasági váléág és a vele süllyedő életszínvonal, a politikai bizonyta­lanság, a mind magasabbra törő nacionalizmus és az ezekből fakadó kiszámíthatatlan és bizonytalan jövő miatt egyre jobban szaporodik társa­dalmunkban az aggódó és kétsé­gekkel tele ember. Ki az, aki mď nem fél, nem aggó­dik? Ki tud ma erős és határozott lenni? Ki az, aki ma nem veszti el a fejét a baljós, a sötétségben ijed­ten vijjogó szirénhangok között? Vannak ilyenek! Hiszem, hogy vannak, ha kevesen is, akik példa­mutatásukkal, biztató szavukkal so­kakban még tartják a lelket, hogy föl ne adják és ki ne dőljenek! Ezek a kevesek azok, akik tudják és erős hittel hiszik és vallják, hogy a törté­nelem Ura az örökkévaló és minden­ható Isten, akinek hatalmában és kezében van életünk, családunk, minden lelki és anyagi javunk, egyházunk, népünk és hazánk sor­sa, jelene és jövője. A nyomorúság idején Isten a se­gítség. De azt is tudnunk kell; ha fel akarjuk venni a harcot, és győzni akarunk, akkor az Úr parancsa sze­rint fel kell öltenünk ama lelki fegyverzetet is, amelyről Pál apostol az Efézusi levél 6. részében reánk vonatkozóan (is) szól a 13-18. ver­sekben: „Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon és mindeneket elvégezvén megáll­hassatok. Álljatok hát elő, körülvez­vén derekatokat igazlelkűséggel és felöltözvén az igazságnak mellvasá­' ba. És felsaruzván lábaitokat a bé­kesség evangéliumának készségé­vel; Mindezekhez felvevén a hitnek paizsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megoldhatjátok; Az idvesség sisakját is fölvegyétek és a Léleknek kardját, amely Isten­nek beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által és ugyanezen dologban vigyázván minden állhata­tossággal. " VÖRÖS BÉLA SZENT GELLÉRT „Spanyolországban tanultam, Bri­tanniában művelődtem, Skóciában felőrlődtem a tanulmányokban, Ír­országban is tanultam, minden sza­bad tudományt elmémbe véstem" számol be egyik írásában Szent Gellért. Velencében született, 980 táján, előkelő patríciusi családban. Huszonöt évesen perjellé választot­ták a velencei bencéskolostorban. Nem sokkal ezután apját egy szent­földi zarándoklaton megölik a szara­cének, anyja is meghal, s Gellért egyre jobban befelé fordul. Elhatá­rozta, hogy felkeresi a Szentföldet. Hajóra szállt, de a vihar az isztriai partra sodorta a hajót. Itt találkozott a pannonhalmi főapáttal, aki rábe­szélte Gellértet és társait, hogy Ist­ván udvarába menjenek, és segítse­nek a magyarok megtérítésében. Gellért először Pécsre, majd Szé­kesfehérvárra került. Ott találkozott a királlyal. István rábizta fia, Imre nevelését. Amikor Imre átvette a du­kátus kormányzását, Gellért vissza­vonult a Bakony erdejébe. Remete­sége nem tartott soká, mert István őt szemelte ki az Ajtony legyőzése után alapított marosvásári püspök­ség megszervezésére. István halála után nehéz idők kö­vetkeztek. Egyik társa, Bod püspök életét ki is oltották, Gellért azonban csaknem sértetlen maradt, ami csak fokozta a pogányok indulatát. Egy kétkerekű kordén felvonszolták a mai Gellért hegy tetejére, és a hegy legmeredekebb oldalán a Dunába taszították. Vére ott ömlött ki, ahol ma a szobra áll. Marosváron, a püspöki székesegyházban temet­ték el. Sírját a Dózsa-féle paraszthá­ború során feldúlták, ereklyéi jórészt elvesztek. Csak annyi maradt fenn, amennyit korábban Velencébe vit­tek. Ezt ma Velence mellett, Mura­nóban őrzik. <Á) elkezdték hirdetni, hogy az evangé­lium minden néphez szól. Ezután alakították meg az első nem zsidó krisztusi közösségeket, amelyekhez ekkortól kezdve a zsidók már nem nagyon csatlakoztak. A mi mozgal­munk tehát a kétezer évvel ezelőtti szentföldi zsidó Krisztus-hívő közös­ség föltámasztójának, egyenes folytatójának számít. Manapság már nem tartozunk egyik hagyományos egyházhoz sem. - A történelem folyamán a zsidók elleni programokat, kiűzetéseket, az inkvizíció tetteit sok esetben azon személy nevében követték el, akit maguk dicsőítenek, messiásként tisztelnek. Hogyan tud élni ezzel a tudattal? - Az egyházatyák új hittudo­mányt kezdtek hirdetni: Isten el­hagyta a zsidó népet, mert az elve­tette a messiást. Az Újszövetség ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az Izraelnek szóló ígéret örök érvé­nyű. Jézus a zsidók királyaként szü­letett és akként is halt meg. Az intézményesített kereszténység fél­remagyarázta az Újszövetség sza­vait, és az Isten-gyilkosság vádjának terjesztésével gyűlöletet keltett a zsidók iránt. Az Irás szerint minden ember - nemcsak a zsidók - felelős a messiás megfeszítéséért, aki szenvedésével megváltotta bűnein­ket. A kereszténység tévedett ab­ban, hogy Jézus haláláért kizárólag a zsidók felelősek. Márpedig ha a keresztények bűntelenek, akkor a messiási megváltásra sincs szük­ségük. .. A Jézus-hívők elismerik, hogy a keresztény egyház igazság­talanul üldözte a zsidókat. Nem le­hettek a messiás igazi követői azok, akik az ő nevében képesek voltak embereket ölni. Különbséget kell tenni a vallás és a tiszta hit között. A nagy keresztény egyházak a val­lást képviselték. Ezzel együtt két­ségtelen: az egyházak keretén belül is mindig voltak igazán hívő em­berek. HERING JÓZSEF (Jeruzsálem) A BETLEHEMEK EREDETE A művészetben a leggyakoribbak a karácsonnyal kapcsolatos ábrázo­lások a karácsonyéj evangéliumi tör­ténéseit, a mágusok (vagy királyok), a pásztorok látogatását jelenítik meg. A Pásztorok imádása és a Ki­rályok imádása témájú képek jellem­zően eltérnek egymástól. Az előbbi életképszerű: a nép, az állatok, a táj intim hangulatú ábrázolása jellemzi. Az utóbbi, a királynak járó tisztelet­adás miatt misztikus tartalmú: a pom­pát, a mozgalmasságot, a felma­gasztosulást ábrázolja. Különösen érdekes ez például a firenzei Benoz­zo Gozzoli falfestményén, ami nem más, mint a kor nagy fejedelmének, Lorenzo Medicinek a diadalmenete. A három királyt napkeleti bölcsekként is ábrázolják, hiszen ők, a csillagok ismerői és megfigyelői látták meg először a Meg­váltó születését jelző csillagot. Márk evan­gélista sem királyok­nak mondta őket, s az, hogy keletről ér­keztek, onnan, ahol a fény is születik, jel­képes jelentésű. Ám a legendák királyként emlegetik és meg is nevezik őket a király­ságukkal együtt: Menyhért Núbia, Bol­dizsár Kodólia, Gás­pár Tartsis uralkodója volt. Jelenlétük a tör­ténetben és az ábrá­zolásokon a Jézust köszöntő pásztorok világának ellentétét jelzi. Ajándékaik: az arany, a tömjén és a mirrha is jelké­pek. Egyes elképzelések szerint nemcsak a különböző emberfajtá­kat, hanem az ember három életko­rát is képviselik. A hagyomány szerint az első bet­lehemet Assisi Szent Ferenc állítot­ta, valódi kisdeddel és állatokkal, amint ez Giotto Assisiben található falfestményén is látható. Kezdetben tehát igen közel állt a misztériumjá­tékhoz, a karácsonykor előadott és Jézus születésével foglalkozó vallá­sos színjátékhoz. Elterjedésében azután nagy szerepe volt annak, hogy ott is felállították, ahol nem volt templom, bár leggyakrabban a templomokban az oltár előtt láthat­juk még ma is, a karácsonyi idő­szakban. Talán a legrégibb az itáliai Santa Mária Maggiore Bazilikában álló, Arnolfo di Cambio által faragott, fél életnagyságú figurákból álló bet­lehem. Kiemelkedően fontos alakja a betlehemeknek a kisded Jézus, a Bambino figurája. Egyes Bambi­nóknak csodatevő hatást tulajdoní­tanak, mások körül különleges pro­fán szokások is kialakultak. Például a barokk Prágai Kis Jézust már a XVIII. század óta gazdag, király­hoz méltó öltözetekkel ajándékoz­zák meg; ezeket az ünnepi előké­születek során rá is adják. x TÉSZABÓ JÚLIA A pozsonyi vár harmadik emele­tén betlehem-kiállítást nyitottak. A prágai Nemzeti Múzeum néprajzi osztálya adta kölcsön legértékesebb darabjait. Számunkra az ún. szekré­nyes betlehem nálunk ismeretlen. Méry Gábor felvételén az egyik ilyen betlehem látható. A kiállítás szünidei programnak is pompás, hiszen kará­csonykor is megtekinthető, sőt még a jövő év elején is. A VILÁG LEGFIATALABB VALLÁSA: KERESZT ÉS MENÓRA JÉZUS-HÍVŐ ZSIDÓK JERUZSÁLEMBEN A KAODAIZMUS Az idén októberre eső sátoros ünnep (a Szukkot) idején színes, táncos, dalos csoport vonult végig Jeruzsálem utcáin. Az egyik transz­parensükön ez állt: ,,Mi a Messiás újbóli eljövetelére várunk." Súlyos, hitvitázó szavak ezek. A Jézus messiási mivoltát elfoga­dó zsidók elszigetelten, „bélyeges seregként" élnek a zsidó államban. A hagyományos - rabbinikus - zsi­dóság ráhatására az izraeli állami szervek „kitértekként" kezelik őket. Ezért rájuk - ha külföldön élnek - nem vonatkozik az úgynevezett ,,hazatérési törvény" sem. Zsidó ha­zafiaknak, cionistáknak vallják ma­gukat, a hadseregben katonai szol­gálatot teljesítenek. A mozgalomnak Izraelben kb. háromezer, külföldön pedig mintegy nyolcvanezer zsidó tagja van. Magyarországon is van­nak kisebb Jézus-hívő zsidó közös­ségek. Binjamin Berger pásztorral a Jeru­zsálem óvárosában álló Jézus­templomban beszélgetek. Berger a jeruzsálemi Jézus-hívő zsidók elöljárója, szellemi vezetője, akit a kereszténység kezdeti korszaká­ból vett kifejezéssel egyszerűen csak „roe'-nak (pásztornak) hívnak a hivei. A templomot 1849-ben szentelték föl. 1809-ben Londonban megalakult egy misszionárius társa­ság, amely a zsidók keresztény hitre való térítését tűzte ki célul. Ezt az eredetileg anglikán templomot is ez a társaság építette a viktoriánus kori Angliában dívó neogótikus stílus­ban. A templom alaprajza kereszt alakú. Magasba szökő, gótikus csúcsívekkel keretezett főhajó. A belépő tekintete mindjárt a főhajó végében levő, apszisban elhelyezett szárnyas oltárra emlékeztető három fatábla héber nyelvű feliratra irányul. A világ legfiatalabb vallásá­nak központja Saigon és a kam­bodzsai határ között fekvő Taj­nihn, ott lakik a Nagy Mester, az egyház feje, és ott található a fő­székesegyház. Ez a vallás csak 1925 óta létezik, s amint hívői tartják, ez ,,Ázsia nagy vallásai­nak és a kereszténységnek a szintézise." Tisztelik Konfuci­ust, Jézust, Victor Hugót és Jeanne d'Arcot, az orleans-i szüzet... A spiritizmus közvetítésével olyan történelmi személyiségek is védnökei lettek a vallásnak, mint például Pasteur, Lenin, Shakespeare, La Fontaine... és mások. A kaodaizmus túlélte a kommunista rezsim vietnami formáját, és ma jelentős politikai erőt képvisel. Az istentiszteleteken a hívők százai vesznek részt; jobboldalt állnak a nők talpig fehérben, baloldalt a férfiak; a taoisták pi­ros ruhát viselnek, a konfucia­nizmus hívei kéket, a buddhisták sárgát. A templomhajó homlok­zati falán hatalmas glóbuszon hatalmas szem vigyázza a híve­ket, amely a legmagasabb lényt, a Kao Dait jeleníti meg. A leg­főbb lény imádata éktelen lárma közepette történik. Az éneket ci­tera, oboa, flota kíséri... Kao Dait szólogatják, de ugyanúgy Jézust, Konfuciust is... A hívők szerint a lárma elősegíti a medi­tációt, a zaj kevésbé zavarja az embert, mind a csend. Az ünne­pi szertartás szombaton van és egy óráig tárt. A hívők naponta négyszer otthon imádkoznak. A kaodaista pápa évente csak kétszer jelenik meg a nyil­vánosság előtt, éjfélkor, holdtöl­tekor. Jean-Francois Mongi­beaux francia újságíró és Ge­A Nagy Mester rard Noel fényképész abban a szerencsében részesült, hogy a Nagy Mester fogadta őket. A hetvenkét éves főpap ifjú korában a francia hadsereg őr­mestere volt, hét évig élt Párizs­ban. Kezdettől fogva, tehát 1925 óta kaodaista, a vallás vala­mennyi alapítóját ismerte. „Én vagyok az emlékezet, az utolsó krónikás, mert a levéltárunk el­veszett." Az újságíró megkockáztatta: hajlandó volna-e őszentsége felöltözni ünnepi díszbe, és hagyná-e magát lefényképezni a katedrális előtt... A főpapok hüledeztek, hiszen a Nagy Mes­ter még sosem lépett ki fényes nappal tiarában... De a Nagy Mester nemcsak hogy nem há­borodott fel, hanem jót is neve­tett - és odaállt a fényképező­gép elé... (Külföldi lapok nyomán: K) Tízparancsolat, Miatyánk, Apostoli hitvallás. A föliratok előtti oltárszerú aszta­lon fémkereszt és menóra, a hétkarú lámpás. Berger pásztor készsége­sen válaszol a kérdéseimre, de a krisztusi szerénységre hivatkozva nem járul hozzá, hogy lefényké­pezzem. - Vallásos zsidó családban nevel­kedtem. Huszonöt évvel ezelőtt ma­gányomban hirtelen megjelent előt­tem Jézus Krisztus. Addig semmifé­le kapcsolatom nem volt ezzel a hit­tel, még az Újszövetséget sem ol­vastam. A megjelenés pillanatában a Szentlélek tudtomra adta, hogy Jézus Izrael igazi messiása. - Velem még sohasem történt ilyesmi, ezért megkérdezem: az ef­féle megjelenés alkalmával fizikai, képi vagy csupán lelki élményről van szó? - Minden hívő egyéni élményben részesül. Vannak, akik valóban fizi­kai értelemben vett jelenést látnak. Más esetekben a hívő a megjelenést az egész testében szétáramló áram­ütésként észleli. - Mikortól eredeztethető, vált önállóvá a Jézus-hívő zsidók moz­galma? - Valójában csak az e század hetvenes éveiben. Ezzel együtt ősi mozgalomról van szó. Jézus mes­siási mivoltában hívő első közösség majdnem kétezer évvel ezelőtt ala­kult meg Jeruzsálemben. Akkoriban más népek még nem ismerték a krisztusi tanítást. Időszámításunk után 90-ben a zsidó főtanács (a Szanherdin) kiközösítette ezt a cso­portot, mivel féltek attól, hogy a krisztusi tanok véglegesen tért hódítanak a zsidó nép körében. Nem sokkal később az apostolok A Jézus Templom úrasztala

Next

/
Oldalképek
Tartalom