Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám, szombat

1992. DECEMBER 12. , ÚJ SZÓM HIREK-VELEMENYEK ELTERO VÉLEMÉNYEK A MERÉNYLET OKAIRÓL Jirí Svobodának, CSMKP elnö­kének a gyógykezelése zavartalan, felépülésében nincsenek kompliká­ciók, a páciens jól érzi magát - jelen­tette kj a Cseh Köztársaság egész­ségügyi miniszterének szóvivője. El­lentétes kijelentések hangzanak el viszont a személye elleni támadás lehetséges indítékairól a belügymi­nisztériumban. A szóvivő tegnap ki­jelentette, hogy a jelenleg rendelke­zésre álló források alapján úgy véli, nem' valószínű a történtek politikai indíttatása. Viszont Ivan Vyletei, a CSK rendőrfőnöke nem tartja ki­zártnak a politikai motivációt. A szó­vivőjétől származó közlésben az is szerepel, hogy a Jirí Svoboda elleni gilkossági kísérlet többféle indítóok­ra vezethető vissza, a politikai, a személyes és a pénzügyi megfon­tolásokat is beleértve. A kivizsgálás jelenlegi szakaszában nem állapít­ható meg, hogy melyik a helytálló. BÁNYAI PAR BÉREMELÉS CSAK A VESZTESÉGESEKNÉL... - A bányaiparban dolgozók fize­tésemeléséről szóló megállapodást betartjuk. Béremelésre került sor azoknál a vállalatoknál, amelyek veszteségesek, és valóban szüksé­gük van a segítségre, mint a Szlovák Szénbányákban, a Besztercebányai Ércbányában és az Iglói Vasércbá­nyában - mondta tegnap Pozsony­ban Jozef Frankovský, a Szlovák Gazdasági Minisztérium osztályve­zetője a Szlovák Sajtóiroda munka­társának. Kifejtette, hogy azon válla­latoknál, ahol nyereséggel gazdál­kodnak, tekintettel a minisztérium korlátolt forrásaira, nem történt bér­emelés. Frankovský elmondta, hogy csak azon vállalatok részesültek állami támogatásban, amelyek' béralapju­kat saját pénzből nem tudták volna megteremteni. Figyelmeztetett, hogy 1990-től - akkor az állami támogatás 870 millió koronát tett ki - a dotáció állandóan csőkkent, és ebben az évben 145 millió koronát ért el. ÚJ CSEH PÉNZ A Cseh Köztársaság új bankje­gyek és pénzérmék kiadását tervezi. Ennek költségei 800-900 millió ko­ronát tesznek majd ki - mondta egy tegnapi prágai sajtótájékoztatón Leopold Surga, a Csehszlovák Ál­lami Bank osztályvezetője. A cseh 10 és 1000 koronás bankjegyek nyomását egy prágai állami nyom­dában rendelték meg. A többi cseh bankjegy nyomtatását pedig a nagy­britanniai Thomas Dela Rue cég vállalta. Feltehetően jövő év július végén, illetve augusztus elején, a kellő mennyiségű új cseh bankjegy kinyomtatása után, kerülhet sor az egyszeri pénzbeváltásra. KÖZLEMÉNY Az Eperjesi Református Keresz­tyén Egyházmegye Tanulmányi Központja és a Nagykaposi Római Katolikus Plébánia hivatal 1992. de­cember 13-án rendezi meg az Ung­vidék és a Bodrogköz pedagógusai­nak ökumenikus találkozóját Dereg­nyőn, 14 órai kezdettel. Advent - karácsony - keresztyén család címmel tart előadást dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus, egyetemi ta­nár Budapestről. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. december 14-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font: 44.572 45.11 Francia frank ,, 5.322 ; 5.46 Német márka 18.183 18.55 Olasz líra (1000) 20.499 20.62 Osztrák schilling 2.584 ' 2.63 Svájci frank 20.361 20.79 USA-dollár 28.719 29.28 VOLTAK, AKIK KIVONULTAK A TEREMBŐL... KONFERENCIA A NEMZETEK EGYÜTTÉLÉSÉRŐL (Munkatársunktól) - Nemzetek együttélése Kelet-Európában címmel nemzet­közi konferenciát tartottak Vágsellyén. Bár a tanácskozás elnevezése is arról árulkodott, hogy nem kizárólag a szlovák-magyar viszony elemzése volt a célja, tegnap mégis erről esett a legtöbb szó a vágsellyei polgármesteri hivatal, a községi hivatal, valamint a Matica slovenská és a Csemadok helyi szervezetének közös rendezvényén, melyen magyarországi, ausztriai és csehországi vendégek is részt vettek. A békés egymás mellett élés fontossá­gát hangsúlyozta bevezető beszédében Szabó Sándor polgármester. Hasonló­képpen a több éven át külföldön élő Imrich Kružliak, a Matica slovenská el­nökségi tagja is e gondolat köré építette felszólalását. Emlékeztetett a közös törté­nelmi múltra, a szlovák-magyar együtt­élés pozitívumaira, majd kitért a kultúra fontosságára, amelynek, mint mondta, helyre kell hoznia mindazt, amit a politika és a politikusok elrontottak. Más hangot ütött meg Andrej Strýček, a Matica slovenská alelnöke, aki sajátos történelmi visszatekintésében csak a szlovák nemzetet ért sérelmek felsoro­lására szorítkozott. Azt állította, hogy a szlovák-magyar együttélést nehezíti az a rágalomkampány, amelyet a magyar kormány, a magyar diplomácia és a sajtó a múltban és jelenleg is folytat Szlovákia ellen. A hallgatóközönség egy része úgy fejezte ki együtt nem értését a felszólaló­val, hogy kivonult a teremből. Váradi Lajos pozsonyi magyar konzul pedig szó­ban tiltakozott. Egyebek között azt mond­ta: ha együtt akarunk élni a térségben, akkor objektíven kell megítélni közös dol­gainkat. Arra kell összpontosítani, ami összeköt bennünket, s nem arra, ami elválaszt. Elutasította Strýček ama állítá­sát is, hogy Magyarország Szlovákia elle­ni kampányt folytatna. A konferencián immár mérsékelt hangnemben szólalt fel Viliam Sojka, az SZNP parlamenti képvi­selője és Eva Garajová, a Matica slo­venská elnökségi tagja, aki a Matica és a nemzetiségi kulturális szervezetek kép­viselői közti közelmútban megtartott talál­kozóról számolt be. Majd bírálóan szólt Duray Miklósról csütörtöki rádiónyilatko­zata kapcsán. Reményét fejezte ki, hogy Duray - szerinte - igaztalan kijelentései ellen a szlovákiai magyarság is felemeli szavát. A konferencia, illetve az ott elhangzot­tak felemás érzelmeket keltettek a részt­vevőkben. A találkozó szervezői minden­esetre pozitívan értékelték, hogy szó esett a problematikus kérdésekről ís. GÁGYOR ALÍZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁROZAT A CSSZSZK Alkotmánybírósága tegnapi nyilvános ülésén kihirdette határozatát, amely szerint a polgári szolgálatról szóló 18/1992. Tt. számú törvény második paragrafusa ellentétben áll az Alapvető Emberi és Szabadságjogok Alkotmánylevelével. Az említett paragrafus ugyanis az 1992. január 16-ig katonai szolgálatra besorozottak számára 30 napos határidőt szabott meg, amelyben nyilatkozhatnak a tényleges katonai szolgálat megtagadásáról. Az alkotmánybíróság fenti döntése megmásíthatatlan. Az idézett törvény 2. paragra­fusa 1. a bekezdése a dötésnek a törvénytárban való megjelenésének napján érvényét veszti. A POLOSKÁK CSAK SZUNNYADNAK (Folytatás az 1. oldalról) őriznie a lehallgatás megszünte­tését. Egyébként Ladislav Lis úgy véle­kedik, hogy a pozsonyi amerikai konzulátuson felfedezett lehallgató­berendezés körüli botrány Szlovákia elleni provokáció. Mert ,,Mečiarnak nem fűződhet érdeke ahhoz, hogy a szlovák-amerikai kapcsolatokban bonyodalmak támadjanak" - mon­dotta a Charta '77 egykori aláírója. Lis úgy véli, hogy a provokáció ,,nem hivatalos cseh szélsőséges körökből" indult ki, amelyek kapcso­latot igyekeznek fenntartani az egykori állambiztonság még aktív munkatársaival, hogy megingassák az SZK és a CSK közötti kapcsolato­kat. Jól tájékozott, magukat megne­vezni nem kívánó körök szerint az Štb után fennmaradt operatív mű­szaki berendezés iratanyaga nem teljes. Megerősítették, hogy a lehall­gatás egyes dokumentumait kiselej­tezték. A meg nem nevezett körök szerint az Štb volt munkatársai egé­szen pontosan tudják, hogy hol „kelthetők életre" most a lehallgató­berendezések. Jirí Dienstbier, volt külügyminisz­ter, a Polgári Mozgalom prágai konfe­rencián is nyilatkozott a lehall­gatási ügyben, és kételyeinek adott hangot, hogy bármely csehszlová­kiai kormányzat vagy annak aláren­deltségébe tartozó állami szak­apparátus lehallgatóberendezése­ket helyezett volna el. Elmondta, hogy amikor Svájcban eljutott hozzá a hír, a tipikus cseh-szlovák hanyag­ság egy újabb példáját látta benne. Egyébként Csehszlovákia szétesé­sével hozta kapcsolatba a történte­ket, minthogy a bizonytalanság lég­köre kedvez a külföldi hírszerzés­nek. A Bécstől szinte hajításnyira levő Pozsony ilyen szempontból ezernyi lehetőséget nyújt. Dienstbier az alapos kivizsgálás fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte, ahogy kezd egyre veszélyesebbé válni az ügy, annál kisebb az esély arra, hogy sikerül a végére járni. LESZ[?) KIEGYENSÚLYOZOTT KÖLTSÉGVETÉS (Folytatás az 1. oldalról) részét illeti, azokat figyelembe vet­tük. Pénzügyi részének teljesítése viszont a kormány feladata lesz - tette hozzá a pénzügyminiszter. Bár a kormány kiegyensúlyozott költségvetéssel számol, Július Tóth elismerte, hogy Európában nem is­mer olyan államot, amely betartotta volna az eredetileg tervezett ki­egyensúlyozott költségvetését. Sze­rinte a költségvetési deficit nem sza­badna, hogy meghaladja a Nemzet­közi Valuta Alap által megállapított 5 százalékot. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kormány - a fejlő­dés támogatásának tudatában - túl­lépi a gazdaság szerkezetváltására szánt 7,5 milliárd koronás kiadáso­kat. (mázsár) SEGÍTENI KÍVÁNNAK (Folytatás az 1. oldalról) szükségünk ahhoz, hogy a betegel­látás színvonala megfeleljen a köve­telményeknek. Bár arról nem volt szó, feltételezhető, hogy a tervezet készítői (akik ezzel kb. 4,5 millió schilling értékű „ajándékot" adnak Szlovákia fővárosának) kapják majd meg az építési (átépítési) munkála­tok jogát. Nincs ebben semmi kivet­nivaló, hiszen nyilvánvaló, hogy min­dennemű jótékonykodás mögött anyagi érdekek is meghúzód(hat)­nak. A szlovák félnek sem kell rosz­szul járnia, hiszen a szomszédság­nak köszönhetően - ha az önálló Szlovákiának lesz pénze a beruhá­zásokra - még munkához is jut(hat)­nak, mind a sínylődő építőipari vál­lalatok, mind a magánvállalkozók. A találkozón éppen ezért jelen is voltak a VAMED-GROUP, a kórhá­zakat és egészségügyi intézeteket építő vállalat képviselői. Szó volt még a kábítószer és az AIDS-elleni közös harc (Ausztriában ezer lakos már beteg, s kb. 10 ezren vírushordozók), a tudományos együttműködés szükségességéről is. Bár a megállapodások csak szó­ban hangzottak el, a két miniszter a jövőben szerződésben is rögzíti az együttműködést. (péterfi) KEMÉNY TÁRGYALÁSOK Az Európai Közösségek csúcstalálkozójának előestéjén Edinburgh-ban találkozott Francois Mitterand francia elnök és John Major brit kor­mányfő (Folytatás az 1. oldalról) Edinburgh-ban éles vitákra adott okot a spanyoloknak és a közösség néhány más szegényebb tagorszá­gának az a követelése, hogy kapja­nak több szubvenciót. A britek vi­szont egyértelműen ez ellen foglal­nak állást. Nehezen születhet meg­állapodás a határok ellenőrzésének kérdésében is, amely az egységes piac létrejöttével a tervek szerint megszűnik. Londonban és néhány más nyugat-európai fővárosban amellett kardoskodnak, hogy to­vábbra is legyen útlevél- és vámellenőrzés. Egon Klepsch a tegnap délelőtti ülés után azt nyilatkozta, hogy az Európa Parlament képviselői ellen­zik a maastrichti szerződés módosí­tását. Felszólította a csúcsértekez­leten résztvevő állam- és kormány­főket, hogy határozottan ítéljék el a fokozódó idegengyűlöletet, anti­szemitizmust, valamint a jobb, illetve baloldali szélsőségeseket. Az Európai Közösségeknek telje­sen új társulási megállapodásokról kellene tárgyalásokat kezdeni a Cseh Köztársasággal és a Szlovák Köztársasággal, mondotta tegnap az Európa Parlament elnöke. Véle­ménye szerint ez jobb megoldás lenne, mint a mostani társulási meg­állapodások módosítása vagy auto­matikus átruházása a két utódállam­ra. Szükség van az új szerződések­re, hogy azok valóban megfeleljenek a két köztársaságban kialakuló új és különböző feltételeknek, mondotta Klepsch. Itt elsősorban a gazdasági struktúrára és a nemzeti kisebbsé­gek problémájára gondolt. BRÜSSZELI TARGYALASOK BOSROL BUDAPEST MÉG BIZAKODIK Brüsszelben csütörtökön este fél­beszakították a bős kérdéséről folytatott háromoldalú tárgyalásokat, anélkül, hogy közeledtek volna az álláspontok. A két fél továbbra is eltérő nézetet vall arról, hogy milyen rezsimet al­kalmazzanak a Dunán mindaddig, amíg megszületik a Hágai Nemzet­közi Bíróság döntése. A csehszlo­vák küldöttség környezetéből kiszi­várgott értesülések szerint nincs egyetértés arról sem, hogy miként értelmezzék a háromoldalú szakér­tői csoport ajánlásait. Csehszlovákia kész ezeket tiszteletben tartani, vi­szont az említett forrás szerint Ma­gyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a bősi létesítményt fel kell számolni, holott korábban mindkét részről egyetértettek abban, hogy tiszteletben tartják a szakértők aján­lásait. A vízgazdálkodás rezsimjén kívül még arról a kérvényről sem tudtak közös nevezőre jutni, amelyben kö­zösen definiálnák a bősi vita tárgyát és ezt eljuttatnák a hágai fórumhoz. Állítólag az utóbbi vonatkozásában bizonyos előrelépés történt és a két fél gyakorlatilag tisztázta, hogy mi­lyen kérdések eldöntését bízná Há­gára. A C-variáns megépítése olyan „egyoldalú lépés, amely sérti Ma­gyarország szuverenitását és ellen­tétes a partneri együttműködés szel­lemével"- jelentette ki Joó Rudolf, a magyar honvédelmi minisztérium államtitkár-helyettese, a kor­mányhoz közel álló Magyar Fórum politikai hetilapnak adott nyilatkoza­tában. A magyar politikus a beszélgetés­ben azt állítja, hogy Budapest a bősi kérdést diplomáciai és nemzetközi jogi „problémának" tekinti. Bízik ab­ban, hogy az EK közvetítésével tár­gyalásos megoldás születik. Kato­nai, politikai biztonsági szempontból a vízmű rizikótényezőt jelenthetne természeti katasztrófa vagy terroris­ta támadás esetén, és provokáció­kat sem lehet kizárni. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a magyar-szlovák viszonyt oly mó­don kell alakítani, hogy hasonló helyzetek bekövetkezte esetén az egyik félre se vetődhessen a gyanú­sítgatás árnyéka. KERESZTÉNYDEMOKRATÁK ESZMECSERÉJE Ján Čarnogurský illetve Bugár Béla vezette a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttségét azon a találkozón, amelyre tegnap került sor Pozsonyban. Az eszmecseréről Bugár Bélát, az MKDM elnökét kérdeztük. - Ján Čarnogurský kezdeményezte, hogy üljünk le és beszéljük meg a leg­utóbbi belpolitikai fejleményeket, elsősor­ban a magyar helységnevek kérdését. Egybehangzóan elutasítottuk, hogy mi­nisztériumi rendelet született a helység­névtáblák eltávolításáról és a tévében betiltották a magyar helységnevek hasz­nálatát. Tárgyalópartnereink véleménye szerint a polgárok a községekben nagyon okosan, mindkét félnek megfelelően tud­ják megoldani a problémát, egy külön szárra erősített, kék tábla elhelyezésével. A tévéműsorokban elégségesnek tartják a szlovák feliratozást, tehát azt a megol­dást, amelyet mi már régebben javasol­tunk. Szóba került a szlovák-magyar vi­szony várható alakulása Szlovákia önálló­sulása után. Mi borúlátóbban ítéltük meg a kilátásokat, mint tárgyalópartnereink Ennek ellenére egyetértettünk abban, sokkal súlyosabb problémáról van szó, minthogy egy kézlegyintéssel elintézhető lehetne. Megegyeztünk: a kérdéssel fo­lyamatosan foglalkozni kell és a szlovák­-magyar viszonyt békés úton kell rendez­ni. Átadtuk partnereinknek a lévai találko­zó dokumentumait, amelyekre rövidesen reagálni fognak. Megegyeztünk abban is, hogy 1993 elején kezdeményezni fogjuk mozgalmaink találkozását a magyaror­szági Kereszténydemokrata Néppárttal, amelyen szóba kerülhetnének a szlovák­-magyar kapcsolatok, a szlovákiai, és a magyarországi kisebbségek helyzete. Örömmel nyugtáztuk, hogy a KDM támo­gatni fogja csatlakozásunkat az Európai Kereszténydemokrata Unióhoz és az Eu­rópai Demokrata Unióhoz. -esi

Next

/
Oldalképek
Tartalom