Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-11 / 292. szám, péntek

1992. DECEMBER 11. ÉRDEKESSÉG 6 ZABIHERCEG Ahogy illik, több neve is van, az első azonban Lajos, dédapja után. Mamája-igazi hercegnő, a papája azonban gorilla. Pontosabban: test­őr. Az is gsak volt; mégpedig a ma­ma, Stephanie monakói hercegnő testi épségét kellett vigyáznja, ehe­lyett a szívét lopta el. Meg á testét is megkapta, mint azt a gyermek születése bizonyítja. Daniel Ducruet és a rebellis hercegnő már másfél éve együtt él az uralkodó család minden rosszallása ellenére, de még házasságot sem voltak hajlan­dóak kötni, hogy legalább némileg enyhítsék a nagypapa bánatát. Hiá­ba a névadás célzatossága, sem Reinier herceg, sem a család többi tagja nem hajlandó elismerni, hogy a november 6-án született kisfiú va­lóban a családhoz tartozik. Stepha­nie pedig váltig azt hangoztatja, hogy az érzések fontosak, nem hol­mi papírfecni — mert szerinte a há­zasság ennyi, s nem több. A szülés után. azt nyilatkozta, hogy nagyon boldog, egyáltalán nem gondol — amúgy sem túl sikeres — popéne­kesi pályája folytatására, egyszerű­en anyáskodni akar. (g) EZ TALÁN SIKERÜL Férjhez megy viszont egy másik hercegnő — s nem is először. An­náról, II. Erzsébet affgol királynő lá­nyáról van szó, aki áprilisban vált el Mark Phillips kapitánytól, két gyermeke apjától. A felséges pár már 1989-ben megszüntette az együttélést. A Buckingham Palota a múlt szombaton közölte a hírt, ám az esküvő tervezett dátumát még nem jelentette be. Anna, a most 42 éves hercegnő új választottja a 37 éves, sötéthajú Tim Laurence korvett-kapitány. A csinos agglegényről ismerősei azt tartják, hogy felettébb diszkrét fér­fiú, igazi tiszt és igazi gentleman. BARBIE ÉS BARNEY Egy amerikai szaklap szerint — a karácsonyi ajándékvásár első hete alapján ítélve — Amerikában a gye­rekek a Jézuskának írt leveleikben Barbie babát és Barney-t kértek. Hogy kicsoda Barbie, az már régen köztudott, Barney-t azonban be kell mutatni — ami késik, nem múlik, feltehetően a mi tájainkra is meg fog érkezni. Barney egy jószívű lila dinoszaurusz, egy rajzfilmhős, aki nagyon gyorsan a gyerekek ked­vence lett. Szüleik most járják az üzleteket, vásárolják plüssfiguráját, ne meg a videokazettákat kedves filmjeivel. Merthogy nem mindenütt lehet kapni a 15-20 dolláros kazet­tákat, s a 12 dolláros plüssjátékot —a forgalmazók nem számítottak ekkora sikerre. Nem úgy a Mattel cég, amely va­lóságos rózsaszín álommal árasz­totta el a piacot. Az új sláger a szu­perhosszú hajú Barbie 12 dollárért, a nyaraló Barbie 40-ért, a beszélő 25-ért, a görkoris 12-ért. Megvehető természetesen a rózsaszín-kék kie­gészítők tömkelege, meg egy új ba­baház is, potom 55 dollárért. PAUK—HÉDER Együtt a Telesportban, együtt az Ötöd­ölőben, együtt a Rádió 102-ben. Az elvá­laszthatatlan páros: Palik László és Hé­der Barna. Illetlenség lenne őket nem együtt bemutatni. PÁLYAKEZDÉS PALIK: A közgazdasági egyetem évei alatt ta­xiztam. Elvégezvén az egyetemet, nem tudtam, mi legyek. Elmentem az orvostudományi egye­temre tanársegédnek. Látván, hogy tengek-len­gek, a családból valaki megkérdezte: miért nem leszel tévés? Bogarat ültetett a fülembe. Ettől kezdve három hónapon át nap mint nap meg­próbáltam bejutni a tévé épületébe. Nem sikerült. Édesanyám ekkor levelet írt Vitray Tamásnak, aki azt válaszolta, hogy hívjam föl. Anyám már csak a végeredményt közölte velem. Nincs ma­gának szája, hogy a mamája intézkedik maga he­lyett? — kérdezte Vitray. Majd elmondta, hogy a tévében nincs lehetőség, állásra meg pláne nincs remény. De én tanulni akarok — mondtam. Ettől kezdve árnyékot játszottam, mindenhova követ­tem. Amikor a dokumentumdráma szerkesztőség­ből elment a szerkesztő, megkérdezték, nincs-e kedvem odamenni. Akkor lett státus. HÉDER: Középiskolás koromban vívtam. Két évet Walesben jártam iskolába, ott beleszeret­tem a rögbibe. Amikor hazajöttem, körülnéztem, hol lehetne folytatni. Másodéves egyetemista­ként készült az edzőmmel és velem egy interjú. Rá három nappal felhívtak, nincs-e kedvem mű­sort vezetni. A MITIŐK felvételről ment, nem volt tétje. Ugyanakkor rutint adott, s igen kellemes légkörben zajlott. Olyan lehettem a képernyőn, amilyen az életben is vagyok. Ott találtam meg a stílusomat. SPORTOSZTÁLY PALIK: Sokat köszönhetek Vitraynak. Egy idő után, amikor már azt hittem mindent tudok, ő fo­gott vissza. De ő adta a kezembe azt a levelet is, aminek alapján egy fesztiváldíjas filmet for­gattam. Amikor lehívták a sportosztályra vezető­nek, magával vitt. Matt hülye voltam a sporthoz, én a tévébe voltam szerelmes. HÉDER: Úgy éreztem, közgazdászként kell hirdetnem az igét. A gazdaságpolitikai rovatban azonban nem hagytak igazán dolgozni. Szeret­tem volna a sportosztályra kerülni, de a válasz elutasító volt. Akkor elhatároztam, hogy a büdös életben soha nem kérem még egyszer. A belpo­litikai rovatba kerültem — jó iskola volt. 1989 elején megindult a napi Telesport-adás. Tavasz­szal a liftben Vitray odahívott. SÉTA CSAK FŰTÖTT SZKAFANDERBEN A SÚLYTALANSÁG ÁLLAPOTÁBAN KISIMULNAK A RÁNCOK Az űrrepülések ma már szinte mindennapossá váltak. Pedig nem is olyan egyszerű az élet egy Föld körül keringő űrhajóban, mint ahogy azt elgondolnánk. A startot követően az űrhajósokra ható terhelés meg­haladhatja saját testsúlyuk 3-4-szeresét is. A dübörgő hangú rakétahaj­tóművek kb. 10 percig dolgoznak, amíg az űrhajó Föld körüli pályára áll. A néhány száz kilométer magasságú Föld körüli térségben az em­ber teljesen elszakad a mindennapos életét meghatározó súlytól, vagyis beköszönt a súlytalanság állapota. Természetesen ekkor is hat boly­gónk gravitációs ereje, vagyis azöfhajó szabadon esik a Föld közép­pontja felé, azonban ugyanekkor nagy sebességgel tovább is halad a pályáján. A kétféle hatásnak köszönhetően minden test elveszíti a sú­lyát. Ez a földitől teljesen eltérő állapot új helyzet elé állítja szerveze­tünket. \ ' Az ember vérkeringése úgy változik meg, hogy az alsótest vérsze­gény lesz, míg például a fejünkbe sokkal több vér jut, mint bolygónk felszínén. Ennek köszönhetően az űrhajósok arca sokkal teltebb és ráncmentesebb lesz, mint a föld felszínén. Nagy nehézségekbe ütközik a mindennapos mosakodás is, hiszen itt nem érvényesül a földön meglévő hidrosztatikai nyomás. Ennek megfe­lelően a folyadék részekre szakad, ós kicsiny gömböcskékké áll össze, ezért az űrhajósok testét milliónyi apró vízgolyó éri zuhanyzás közben. A súlytalanság állapotában nagyban lecsökken a szervezet energiai­génye is. Egy napi étkezésnek mindössze néhány kanálnyi tejföl energi­ája is elegendő. Az asztronauták testének vázizomzata sorvadásnak in­dul, ritkul a csont és a kötőszövet is. Egészen más az élet az űrhajó falain kívül, ahol szó szerint az űr van, A nyomás nulla, a hőmérséklet pedig ott, ahol nem süt a Nap, -270 °C. Ezért az űrhajósok csak különleges ruhában, a légmentesen záró szkafanderben léphetnek ki a kozmoszba. Az űrruhában biztosíta­ni kell az életfeltételeket. Az asztronautának nemcsak levegőre, hanem egy hűtő- ós fűtőrendszerre van szüksége ahhoz, hogy életben marad­jon, mivel a napsütötte ós az árnyékos oldal közötti hatalmas hőmér­séklet-különbséget ki kell egyenlíteni. Ezért az űrruhában egy zárt cső­rendszerrel ellátott cirkulációs rendszert helyeznek el. Az űrruha anya­gának ellent kell állnia a világűrben állandóan meglévő porszemnyi nagyságú meteorok bombázásának, valamint védettséget kell nyújtania a kozmikus kisugárzást alkotó elektronok szüntelen áramlása ellen is. A sisak átlátszó részének belső felén aranyfüstréteget helyeztek el, hogy az űrhajós ugyanazokat a fénysugarakat láthassa, amiket itt, a föld felszínén valamennyien megfigyelhetünk. A külső részen a káros ultraibolya-sugarak elleni védőréteg van. Ebben a különleges öltözet­ben az embernek nem csak az űrhajón kívül kell tartózkodnia, hanem még különböző szereléseket is végre kell hajtania. Volt olyan asztro­nauta, aki azt mondta erre, hogy mintha bokszkesztyűben kellene a tűbe cérnát fűzni. A kitűzött feladatokat eddig mindig siker koronázta, pedig az ember meglehetősen sután mozog a számára teljesen ide­gen környezetben. (MN) RÁDIÓ 102 (BRIDGE) PALIK: A szaunában izzadtunk Barnával, és arról beszéltünk, milyen jó lenne egy rádiót csi­nálni. Azért nem tévét, mert arra semmilyen le­hetőség nem kínálkozott. A rádióra se. Két nap­pal később beszéltem Princz Gáborral, a Posta­bank elnök vezérigazgatójával. Szóba került a Rádió Bridge. Azt mondta, ha rövidesen letesszük az asztalára az elképzelé­sünket — megcsinálhatjuk. HÉDER: Mindig is a csapatversenyekel sze­rettem. Amikor vívtam, akkor is jobban ment a csapatban, mint egyedül. A rögbibe is azért sze­rettem bele, mert negyvenöt percen keresztül együtt tart tizenöt embert. Ezt a rádióscsapatot — száz ember — ketten szedtük össze. A tévé­nek megvan a varázsa, nélküle nem tartanánk itt. De egy hatalmas lélektelen intézmény. Csa­patszellem nem létezik. Érzelmileg a Rádió Bridge-hez kötődöm. CSALÁD PALIK: Boldoggá lesz a munka. Nem va­gyunk gazdagok, de jól meg vagyunk fizetve. Az egyetlen luxusom a fekete Honda CRX. Egyéb­ként egy negyven négyzetméteres tanácsi lakás­ban lakom a feleségemmel és a kétéves kislá­nyommal. Nászúton nem voltunk, hat éve sza­badságon se. Julis az érzékeny pontom: kétna­ponta fél órát tudok vele tölteni. Ennél többet szeretnék. , HÉDER: Nem vagyok nős, habár huzamosabb ideig facér sem voltam soha. Nem vagyok csajo­zós típus, mindig van egy kis bátorításra szük­ségem. Elég egy pillantás is. Nagyon szeretnék sok gyereket, de nem sürgetem. Tudom, hogy eljön a pillanat, amikor érzem, hogy ő kell, és most kell. Szeretnék eljutni a pályámon egy olyan pontra, amikor nyugodtan hátradőlhetek. Többet foglalkozni a szüleimmel, a barátaimmal s a családommal. Nem csak álmukban megpu­szilni a gyerekeimet. NÉPSZERŰSÉG PALIK: Megpróbálunk normálisan élni. Nem hisszük magunkról, hogy rettenetesen jó csávók vagyunk. Az látszódhat rajtunk, hogy boldogok vagyunk. Szeretek szerepelni, irányítani, szer­vezni. Lehetőséget kaptunk. Ahhoz már nagyon mísznek kell lenni, hogy valaki a lehetőségei ne érezze és élvezze. Holnap eltűnhetünk, és senki se fog emlékezni ránk. Minden napnak örülni kell. HÉDER: Népszerűek vagyunk? Nem tudom. Gyökeresen más természetünk van, ennek elle­nére sikerült valamit létrehoznunk. Amikor el­kezdtem tévézni, azt mondtam, adok magamnak öt évet. Ha nem találom meg a helyemet, ottha­gyom. Meg tudtam volna tenni. Könnyen kötök kompromisszumot, de nem egy életre. Az öt év tavasszal lejárt. (Kiskegyed) ÜRPRQJEKT 2020 Lehetséges, hogy egy japán cégnek köszönhetően (?) valóra válnak Verne Gyula álmai. Elgon­dolásaik alapja: miért kellene be­lenyugodnunk, hogy csak a Föl­dön van élet? A Shimizu fantaszti­kus terveket szövöget. Civilizációt tervez égen, víz alatt, sivatagban, mindenütt. Ahol élet v^n, ott szállodának is kell lennie, ugyebár, hiszen ahol élet van, oda látogató is jön. _Az űrhotelt nyolcvan férőhelyes utas­szállítóval lehetne megközelíteni. A gép merőlegesen indulna felfe­lé, és olyan utasokat venne csak fel, akik előzőleg speciális, há­romnapos kiképzésben részesül­tek. A „turistáknak" kirándulásokat szerveznének. Szerencsétlen pla­nétánkon legfeljebb utcára vagy udvarra néző szoba között lehet választani. Nos, 2020-ban, az űr­hotelben, eldöntheti majd a ven­dég, hogy mesterséges nehézségi erővel „ellátott" avagy súlytalan zónában klván-e éjszakázni. Ezzel még nincs vége. Tervezik egy űrállomás kialakítását is, amely héliumot ós oxigént állítana elő. (Ez utóbbit akár ma is el­kezdhetnék, idelent.) Az infra­struktúráról sem feledkeznek meg: tervezik egy óriási űrrepülőgép építését, amely a büszke Pacific Space Port nevet viselné. Ennyit az űrről. Nem szeré­nyebbek a cég sivatagi, illetve tenger alatti élet kialakítását célzó elgondolásai sem. (TM) A gigantikus űrrepülőtér terve Az oldalt szerkesztette: GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom