Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám, csütörtök

1992. NOVEMBER 12. HIREK - VELEMÉNYEK APROPÓ „ARANYKÖPÉSEK" Szerepzavarra utaló kijelenté­seket' hallat az utóbbi időben Matúš Kučera, a szlovák okta­tás- és tudományügyi miniszter. Legutóbb a Csehszlovák Sajtói­roda munkatársának szolgált meglehetősen marólúgos kije­lentéssel, amikor azzal magya­rázta Paul Hackernak, az Ame­rikai Egyesült Államok pozsonyi főkonzuljának és számos neves i külföldi vendégnek részvételét a nagyszombati egyetemi beik­tatási ünnepségen, hogy: ,.alig­hanem búsásan megfizették ne­kik az utat". Első hallásra rögtön az jut az ember eszébe, hogy a miniszter valamit utánzott, megpróbálta felvenni egy olyan politikusnak a modorát, akinek nem okoz kü­lönösebb gondot a nyegle vay­dalkozás. Sót, akinek ez nagyon is jól áll, mert önmagát adja. Csakhogy Matúš Kučera minisz­ter egyetemi tanár, a pozsonyi Komenský Egyetem történelem tanszékének vezetője. Nemré­gen nyilvános pályázaton meg­védte tanszékvezetői posztját, s helyettese közreműködésével e tisztséget most miniszterként is gyakorolja. Sőt, a hét egy napján előadást is tart a tanszék növendékeinek, akik nyilván ér­deklődéssel hallgatják szakmai igényességről tanúskodó fejte­getéseit, mint valamikor mi, egy­kori diákjai. Csakhogy... Félő, az egyetemi hallgatók jegyzik az ilyesfajta „aranyköpé­seit" is. Sőt! Történelemszako­sokhoz méltóan, fel is dolgozzák azokat. S lehet, hogy azon tépe­lődnek: milyen állapotok is ural­kodnak a miniszterek körében, ahol szemrebbenés nélkül elő lehet állni a megvesztegetés gyanújával. Az egyetemi közeg ugyanis ehhez nem nagyon szolgáltatott táptalajt. A törté­nész-tanárok hosszú évtizede­ken át ki sem juthattak Nyugatra. Ma már szabad az út mindenfe­lé. De a vendégtanárokat nem nagyon szokták lefizetni; a jutta­tások túlontúl szerényen csordo­gálnak. A politika nyilván csodákat tud művelni az emberekkel. Csak­hogy, amint befellegzett a politi­kai karriernek, ezt számon kérik. Előbb vagy utóbb, de minden­képpen - s egy egyetemi tanár­tól valószínűleg könyörtelenül. (kiss) A KORUNK SZÍNHÁZA RIMASZOMBATBAN (Munkatársunktól) - Ma kezdő­dik Rimaszombatban az a színházi fesztivál, amely harmadik alkalom­mal kísérli meg bemutatni azokat a törekvéseket, amelyek régiónk or­szágainak színházművészetét jel­lemzik. A Korunk színháza ezúttal is vendégül lát hazai és külföldi együt­teseket. Szlovákiából a zsolnai Báb­színház, a túrócszentmártoni SZNF színház, a kassai Bábszínház, a po­zsonyi Studio S és Csehországból a brünni Ha-divadlo vendégszere­pel. Magyarországról a budapesti Arany János Színház és a Függet­len Színpad lép fel. Részt vesz a fesztiválon a zakopanei Witkiewicz Színház is. A négy napig tartó rendezvény helyszíne a városi művelődési ház, ahol szombaton délelőtt A közép­európai dráma jelene és perspektí­vái címmel rendeznek tanácskozást. (d-n) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. NOVEMBER 12-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 43,760 44,85 Francia frank 5,361 5,46 Német márka 18,108 18,48 Olasz líra (1000) 21,215 21,30 Osztrák schilling 2,575 2,63 Svájci frank 20,131 20,58 USA-dollár 28,718 29;28 BORISZ JELCIN BUDAPESTEN A JÓ SZÁNDÉK MEGNYILVÁNULÁSAI (A Népszabadság diplomáciai tudó­sítójától) - A parlament előtti hivatalos ceremónia után az orosz államfő előbb Göncz Árpád köztársasági elnökkel talál­kozott. A tervezettnél hosszabbra nyúlt, jó hangulatú beszélgetés a két elnök közti személyes kapcsolat minőségére is utal - mondotta a sajtó képviselőinek az ál­lamfő szóvivője. Göncz Arpád bevezetőjében azt mondta, Magyarország közvetítő lánc­szem Kelet- és Nyugat-Európa között, és nem ütközőzóna. Szerinte létfontosságú Oroszország integrálása Európába, nél­küle nem képzelhető el a földrész kollek­tív biztonsági rendszere. Válaszában az orosz elnök úgy vélekedett, a bürokrácián kívül nincs semmi más akadály a gazda­sági kapcsolatok magasabb szintre eme­lésének útjában. Antall József miniszterelnök a ven­déggel folytatott megbeszélésen emlé­keztetett arra, hogy Magyarország és kor­mánya a tavalyi moszkvai puccs idején a legnehezebb időkben állt ki az orosz demokrácia mellett. A delegációk plenáris ülése után került sor a megállapodások aláírására. A sike­res szakértői tárgyalások nyomán elhárul­tak az utolsó akadályok a szovjet csapat­kivonás utáni követelésekről való kölcsö­nös lemondást (a nullamegoldást) rögzítő egyezmény elől is. Magyarország huma­nitárius megfontolásokból 10 millió dollár értékű gyógyszert adományoz az orosz hadseregnek, s megvizsgálja, miként tud­na segíteni a kivont katonák lakásproblé­máinak enyhítésében. Aláírták a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló közös nyilatkozatot, a honvédelmi és kul­turális minisztériumok együttműködési megállapodását, a levéltári együttműkö­dést és a második világháború idején elvitt műkincsek kölcsönös visszajuttatá­sát szabályozó két megállapodást. Az orosz vezetés jó szándékát demonstrá­landó, Borisz Jelcin 1956-al kapcsolatos dokumentumokat és több, eddig a moszk­vai raktárakban heverő műtárgyat adott át/ Jelcin a magyar államfő társaságában megkoszorúzta Nagy Imre és társai sírját, az új szovjet katonai emlékhelyet, s lerót­ta kegyeletét a Hősök terén és a Szabad­ság téri szovjet emlékműnél is. A köztár­sasági elnök és a kormányfő közös dísz­ebéden látta vendégül Jelcint, aki a Sza­bad György országgyűlési elnöknél tett udvariassági látogatás után beszédet mondott az Országgyűlés plenáris ülé­sén. Elutazása előtt Antall Józseffel közö­sen tartott sajtóértekezletet. BRIT-NÉMET CSÚCSTALÁLKOZÓ John Major és Helmut Kohl tegnap Oxford közelében, Ditchley Parkban foly­tatott több mint négyórás tárgyalásokat a maastrichti szerződésről és az amerikai -európai kereskedelmi ellentétekről. Kohl egyértelműen kiállt a maastrichti megálla­podások jelenlegi formájának megőrzése mellett, míg Major nem zárta ki bizonyos kiegészítések elfogadását. Mindketten üdvözölték a hírt a GATT-tárgyalások uruguayi fordulójának folytatásáról. Re­ményüket fejezték ki, nemcsak a fenye­gető kereskedelmi háborút sikerült mega­kadályozni, hanem siker esetén növelni lehet a fejlődő országoknak nyújtott segít­séget is. A brit kormányfő és a német kancellár támogatta az Európai Közösségek közös költségvetésének szigorú ellenőrzését. Ez érthető is, hiszen Németország a leg­nagyobb hozzájárulást fizeti. TÖBB FIZETES - AHOL LEHET (Folytatás az 1. oldalról) s a köztársasági költségvetésekből finanszírozzák majd. Foglalkozott továbbá a szövetsé­gi kormány azokról a szerződésekről szóló információkkal is, amelyeket a CSSZSZK kötött illetve köt Orosz­országgal, Ukrajnával, Belorussziá­val, Romániával és a Magyar Köz­társasággal. Az információk révén a kormány megismerkedett a szó-, ban forgó szerződések jóváhagyási folyamatában levő helyzettel, tekin­tettel az előkészítésben levő állam­jogi elrendezésre, illetve a szerző­désekre vonatkozó javaslatokkal. A kormány egyetértett azzal a javas­lattal, hogy a szerződéseket majd a nemzetközi jog új szubjektumai, vagyis Csehszlovákia két utódálla­ma bírálja majd felül. Számos gazdálkodó szervezet érdek­lődésére tarthat számot az a napirendi pont, amelynek értelmében a szövetségi kormány foglalkozott az ez év májusában hozott rendeletének módosításával. Az 1992-es évi bérfejlesztési és egyéb sze­mélyi költségek utáni szabályozott befize­tésekről van szó. A kormány jóváhagyta az engedélyezett bérfejlesztés módosítá­sát illetve annak kétszázalékos emelését. Az engedélyezett bérfejesztés a ban­kokra és a takarékpénztárakra nem vo­natkozik, az egyéb szubjektumok közül pedig azok a szervezetek, amelyek ese­tében a nyereség költségekhez viszonyí­tott aránya nem haladja meg a 12 száza­lékot (valamint a biztosítók esetében) a szóban forgó mutató 12 százalékos lehet, azoknál a szervezeteknél pedig, amelyek esetében a szóban forgó muta­tók egymáshoz viszonyított aránya meg­haladja a 12 százalékot, az engedélyezett bérfejlesztés 17 százalékos lehet. A kor­mányrendelet a kihirdetésével lép ha­tályba. A TÖRVÉNYHOZÁS SZAVAZ -ELLENVETÉST NEM TEHET (Folytatás az 1. oldalról) szerződések nem lesznek hosszú életűek. • Amint Mečiar kormányfő kije­lentette, a szerződések nem mó­dosíthatóak, mert ezáltal érvényü­ket vesztenék. így a parlamentek csak ratifikálni fogják őket. Mi lesz a képviselők esetleges észre­vételeivel? - Lényegében csak tájékoztató jelleggel tárgyalunk a szerződések­ről. Normális körülmények között a parlament a legfelsőbb döntő szerv, ami azonban nem jelenti, hogy a kormánynak nincs felelőssé­ge és nem köthet szerződéseket. Létkérdések esetében azonban az lenne a természetes eljárás, ha a kormány előzetesen kikérné a par­lament véleményét. A szerződése­ket két lépcsőben tárgyalnák, az előszerződést megvitatná a parla­ment, és az elhangzott észrevétele­ket a kormány felülbírálná, majd a másik szerződő féllel egyetértés­ben módosítana az eredeti szöve­gen. Erre most nincs lehetőség. • Milyen esélye van a szerző­dések elfogadásának a szlovák parlamentben? -Tekintettel arra, hogy a Mečiar pártnak többsége van, a szerződé­seket jóvá fogják hagyni még akkor is, ha bárkinek bárminemű kifogása lenne. • A Szövetségi Gyűlés ülésé­vel kapcsolatban olyan elképze­lés merült fel, hogy ha nem sike­rül dönteni a szövetség szétesé­sének kérdésében, akkor a ta­nácskozást félbeszakítva a köz­társaságok parlamentjei elé ter­jesztik az alkotmánytörvény ter­vezetét. Hogyan viszonyulna a szlovák parlament ehhez a kér­déshez? - A bizottságokban átfutott a szét­esésről szóló törvény. A mai erővi­szonyokat ismerve, a plénum azt feltehetően megszavazná. A ma­gyar képviselők a bizottságokban nem támogatták, de hogy most ho­gyan szavaznak, arról az adott helyzetben döntünk. -csi­AZ EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM ÉS A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM ÁLLÁSFOGLALÁSA A MAGYAR NYELVŰ HELYSÉGNÉVTÁBLÁK­HATÓSÁGI ELTÁVOLÍTÁSÁNAK ELRENDELÉSE ÜGYÉBEN NEM TILTJA EGYETLEN TÖRVÉNY SEM! Politikai mozgalmaink vezetőit, parlamenti képviselőinket az utóbbi napokban szá­mos önkormányzat, polgármester, illetve járási útkarbantartó vállalat vezetője kereste meg azzal a kéréssel, tegyünk lépéseket a magyar nyelvű helységnévtáblák hatóságilag elrendelt eltávolítása ellen. Tudomásunk van róla és bizonyítékunk van rá, hogy egyes járásokban a körzeti hivatalok közlekedési szakosztályai utasítják a községi (városi) hivatalt a magyar nyelvű helységnévtábla eltávolítására a Tt. 517/1990. számú, területfelosztási és közigazgatási törvényére, a 428/1990. számú, a közúti közlekedést szabályozó rendeletére hivatkozva. 1992. október 16-án kelt körlevélben pedig az SZK Közlekedési, Távközlési és Közmunkaügyi Minisztériuma utasította Szlovákia összes járási útkarbantartó vállalatát a nyelvtörvényre és a 99/1989-es belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva, hogy a magyar nyelvű vagy a kétnyelvű helységnévtáblákat szereljék le 1992, október 31-éig. Politikai mozgalmaink leszögezik: ilyen utasitás csak az említett törvények szándéko­san eltorzított értelmezésével adható ki, mivel ezek a törvények tiltó rendelkezéseket nem tartalmaznak, csupán azt, hogy a Szlovák Köztársaság területén minden települést meg kell jelölni a szabványos helységnévtáblával, melyen a település neve a hivatalos nyelven - tehát szlovákul - szerepel. A törvény nem mondja ki, hogy kizárólag (csak) szlovák nyelvű lehet a helység megjelölése. Amennyiben tehát az illetékes önkor­mányzatok testületei a magyarok által is lakott településeken úgy döntöttek, hogy falujukat-városukat a hivatalosan előírt szlovák nyelvű tábla mellett magyar nyelvűvel is megjelölik, ez a tettük nem sérti a hatóságok által hivatkozási alapként felsorolt törvényeket. Politikai mozgalmaink és parlamenti képviselőink lépéseket tettek és tesznek az említett hatósági rendeletek visszavonatása érdekében, és tiltakoznak az ellen, hogy a szlovákiai rendőröket, illetve közlekedésrendészetet vegyék igénybe bárhol is ezen utasítások végrehajtása során. A rendőri testületek feladata a törvényesség és a közrend védelme, nem annak eldöntése, hogyan értelmezni egy-egy törvényt. Az EPM és az MKDM felhívja az érintett önkormányzatok, községi és városi hivatalok, útkarbantartó vállalatok elöljáróinak figyelmét, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni ilyen utasításokkal. A rendszerváltást követően nem ez az első eset, hogy a kisebbsége­ket kényszeríteni akarják. Se önszántunkból, se kényszerből ne mondjuk le a nemzetközi dokumentumokban is biztosított jogainkról. Most, amikor az önállóság küszöbén megkülönböztetett figyelmet szentel a Szlovák Köztársaság politikai és társadalmi életének a világ és Európa minden fejlett állama, s amikor Szlovákia minden nemzetközi fórumon, bizonyítani igyekszik, hogy a területén élő összes más nemzeti­ségű állampolgára kisebbségi jogait biztosítja, nem engedhetjük meg, hogy jogainkat minisztériumi, hatósági rendeletekkel, körlevelekkel korlátozzák. -0­MAGYAR KÉPVISELŐK GAŠPAROVIČNÁL Az MKDM-Együttélés parlamenti kép­viselői tegnap találkozót kértek Ivan Gaš­parovičtól, a szlovák parlament elnöké­től, hogy tolmácsolják a kétnyelvű utca­és helységnévtáblákkal kapcsolatos ész­revételeiket. A részletekről Rózsa Ernő tájékoztatta lapunkat. -Jelzések érkeztek klubunkba, főleg a Dunaszerdahelyi járásból, Szepsiből, de máshonnan is, hogy erőszakos módon eltávolítják a magyar nyelvű információs táblákat. A közlekedési minisztérium egyik osztálya levélben figyelmeztette az útkarbantartó vállalatokat, hogy szedjék le a táblákat, de az állami közigazgatási szervek is adtak ki hasonló utasításokat. Úgy döntöttünk ezért, hogy tiltakozásun­kat fejezzük ki a parlament elnökénél az ilyen eljárás ellen, mert szerintünk nincs jogalapja, az intézkedés elhamarkodott. • Miként reagált erre Gašparovič úr? Sokat kellett kilincselniük, hogy fogadja önöket? - Ivan Gašparovič nem látszott na­gyon meglepődöttnek, lehet, már sejtette, milyen ügyben keressük őt. • Mégis mit mondott? - Hogy a törvény magyarázását nincs ki megtegye, mert nincs alkotmánybírósá­gunk. Személyes véleményként azt mondta, hogy nincs a kétnyelvű megjelö­lés ellen. Ugyanakkor állandóan a köz­ségekről szóló törvényre hivatkozott. El­mondtuk, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja kategorikusan az ilyen táblákat, sőt az emberi jogokról szóló alkotmány­törvény szerint van rá lehetőség. Követel­tük és kértük, hogy posztjából eredően tegye meg a szükséges lépéseket. Erre •ígéretet kaptunk, s arra is, hogy a kérdés a mai grémiumülésen is napirendre kerül. Az MKDM-Együttélés képviselői úgy döntöttek, hogy a parlament novemberi ülésén interpellálnak az ügyben, s hogy személyesen felkeresik a közlekedési és a belügyi tárca illetékeseit is. (gágyor) ÉRSEKÚJVÁR: HOLNAP DÖNTÉS? Az Érsekújvári városi képviselő-testületnek holnap kellene állást foglalnia, hogy eleget tesz-e az utcanévtáblákkal kapcsolatban a helyi népszavazás kiírását követelő kezdeményezésnek. Annak ellenére, hogy kezdeményezésüket a szavazóképes lakos­ság 14 százaléka támogatta csak, s nem húsz. De a hét végéig kellene kimondania a városi hivatalnak is, hogy szerintük sértik-e a törvényeket a kék alapon fehér betűvel írott magyar nyelvű információs táblák. A városi hivatal - véleményegyeztetés céljából - kedden meghívta az érintett feleket. Ám amint azt a szervezőktől megtudtuk, a nézetek cseppet sem közeledtek. A magyar nyelvű táblákat ellenző petíciós bizottság - mint arról már korábban is írtunk - a járási ügyészséghez fordult jogorvoslatért. Dr. Stanisla v Kecera főügyész lapunk kérdésére elmondta, hogy az üggyel valószínű­leg csak decemberben foglalkoznak majd, mert szeretnék a kerületi ügyszség vélemé­nyét is kikérni. Az volt egyébként a személyes meggyőződése, hogy az ilyen orientációs, utcanévtáblák, igen is sértik á nyelvtörvényt és a közigazgatási törvényt. Az idegen, például angol és német feliratok az üzleteken - szerinte - más eset, az nem ütközik törvénybe. - Ugyanakkor elismerte: semmilyen jogszabály nem tiltja a több tábla elhelyezését. G. A. GYÓGYSZER VAN, DE MEDDIG? (Folytatás az 1. oldalról) a lakosság gyógyszerhiánnyal való fenyegetésének nincs semmilyen ésszerű alapja. Azt elismerte, hogy a gyógyszerellátási problémák összefüggenek az eladósodással, vagyis az elsődleges és másodlagos fizetésképtelenséggel. (A Medika tartozásai 622 millió koronára rúg­nak, s a prágai Léčiva a megtérítet­len--számlákra hivatkozva október 26-án már le is állította a szállítást, márpedig mintegy 500 féle gyógy­szerről van szó. Leállította a gyógy­szerszállítást a Medika részére a Chemapol is, amely viszont a kül­földi gyógyszerek behozatalával foglalkozik. A Medika jelenleg saját tartalékaiból látja el a gyógyszertá­rakat, amelyek viszont ma már ma­gáncégektől is rendelhetnek árut, így nincsenek kizárólag a Medikára utalva. Az már más kérdés, hogy a legnagyobb szállítójuk mégiscsak ez a cég - a szerk. megj.) Soboňa miniszter úr azonban a szóban forgó nyilatkozatában ismételten hangsú­lyozza, hogy gyógyszerre van pénz, a minisztérium felszabadította az er­re szükséges összeget, átutalásukat azonban lassíthatják a különböző banki műveletek. Ezúttal is elmon­dotta, hogy a minisztérium megtéríti a gyógyszerimportért felelős vállala­tok adósságát. „Senki sem kény­szeríthet bennünket azonban arra, hogy elengedjük azokat az adóssá­gokat, amelyek fegyelmezetlenség­ből keletkeztek." Mindenesetre megkérdőjelezhető ez ajdjelentés, egyrészt, mert a Medika számára sem tartalmaz semmilyen megnyug­tató választ (ha minden igaz, a pénz már elindult az újára), más­részt, mert a miniszter úr megint­csak a tőle megszokott módon álta­lánosít. -pg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom