Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám, hétfő

HÍREK - VÉLEMÉNYEK «ÚJ SZÓM 1992. NOVEMBER 30. JOTEKONYSÁGI GYŰJTÉS A MENEKÜLTEKNEK ADNI JÓ Bár szemerkélt az eső, a Somorjai Honismereti Ház vidámnak, derűs­nek tűnt. A kerítésre kötözött meg­annyi szines léggömböt lengette a szél, kapuját a fehér vászonsávra ragasztott piros keresztek díszítet­ték. Az udvaron a pázsit még üdén zöldellt és bentről gyermekzsivaj hal­latszott. Az emberek lépteiket sza­porázva igyekeztek a ház felé, ahol pénteken és szombaton ajándéko­kat gyűjtöttek a volt Jugoszláviából hozzánk menekülteknek. Jöttek fia­tal házasok csemetéikkel, hozták a már megunt játékokat; meggör­nyedt öreg néni, a befőtjeit; egy elegáns házaspár pénzt tett a kasz­szába... Szóval, visszhangra talált Özv. Bucsuházi Lajosné, az ada­kozó nyugdijasok egyike. (Méry Gábor felvételei) a kezdeményezés... Sok jó ember lelkiismeretét mozgatták meg, kitá­rulkozóvá, adakozóvá tették őket... - Kinek jutott az eszébe gyűj­tést szervezni? - Vagy két héttel ezelőtt mondom a feleségemnek, aki pedagógus és mozgássérült gyermekeket oktat: menjünk el a bősi táborba, kérdez­zük meg, nincs-e valamire szüksé­gük - idézte fel az eseményeket a Honismereti Ház igazgatója, Pre­sinszky Lajos. - Ott megtudtuk, hogy leginkább iskolaszerekre, játé­kokra, tisztálkodási és takarító sze­rekre, rádiókra, tévékre, rollerekre, kerékpárokra nem jut pénz. Meg azt, hogy ruhaneműre nincs szükségük, mivel azzal a vöröskeresztnek kö­szönhetően bőven el vannak látva. Már ott elhatároztuk, hogy gyűjtést szervezünk. Hazaérkezésünkkor éppen azon tanácskoztunk, miként, amikor csengettek. Néhány gyerek állt a kapuban, tudtam, a Magyar Ifjúsági Kereszténydemokraták so­morjai szerveztének tagjai, jelöltjei. - Lajos bácsi, tessék nekünk se­gíteni, meg szeretnénk ajándékozni a bősi menekülttábor gyermekeit. Jön a Mikulás, meg a karácsony... Csak nem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá... - Betessékeltem őket, összedug­tuk a fejünket és kitaláltuk. 2500 röplapot nyomattam, azt a gyerekek széthordták a városban, falragaszo­kon és az újságban is hirdettük ak­ciónkat. Az első perctől fogva bíztam a sikerben, ismerem a somorjaikat, tudom, emberszeretők, segítőké­szek. Azok a gyerekek,..akik Lajos bácsi segítségét kérték, azon a pénteken és szombaton ott nyüzsögtek a gyűj­tőhelyen, mindenkit barátságosan fogadtak, szortírozták az adományo­kat, nézegették az ajándéktárgya­kat, tisztelettel megköszöntek egy ceruzát is és a kapuig kísérték az időseket: Bodor Zoltán, Durkovic Erika és húga Éva, Wiener Móni­ka, Somogyi Ilona, Domszitz And­rea, akik közül ketten még utánam futottak, kérve, említsem már meg társaikat is, most nincsenek itt, de sokat segítettek: Andrássy Pétert, Nagy Tibort és Hecht Évát. Szívesen teszem. Horváth Erzsébet hatvanéves nyugdíjas, hat unoka nagymamája. Felpakolva érkezik: füzeteket, író­szereket, pipereszereket hoz. - Ez mind otthon volt? - kér­dezem. - Dehogy, megvásároltam. - Futja a nyugdíjból? - Hát... Ha azokra a szegény menekültekre gondolok és arra, még nem tudható, milyen sorsra jutunk mi, akkor hozzányúlok a megtakarí­tott pénzecskémhez is. Nem bor­zasztó, hogy idegenben, szeretteik nélkül, kényszerlakásokban, mások­ra utalva kell megélnük a kará­csonyt? Szerintem kötelességünk segíteni a rászorultakon. Csémy Tibor a Sósszigeti Mező­gazdasági Nyövénytermesztő Inté­zet kutatómérnöke. A hét és fél éves Örömmel értesítjük Olvasóinkat, hogy a Vox Nova Rt. kiadásában MEGJELENT a Vállalkozók kézikönyvtára-sorozat újabb kiadványa, a KERESKEDELMI TÖRVÉNYKÖNYV. A kiadvány az Ön könyvtárából sem hiányozhat, hiszen mindazok haszonnal forgathatják, akik vállalkoznak, (keres­kedelmi társaságokat, szövetkezeteket, korlátolt felelősségű társaságokat, részvénytársaságokat alapítanak). A Kereskedelmi Törvénykönyv a vállalkozással kapcsola­tos összes kérdésre választ ad! Ez a kiadvány a vállalkozók alfája és ómegája! x A Kereskedelmi Törvénykönyv utánvéttel megrendelhető szerkesztőségünkben (Új Szó, Pribinova 25., 819 15 Bratis­lava). x Ára 59 korona. A postaköltséget felszámítjuk. Viszonteladók jelentkezését is várjuk, számukra kedvező árrést biztosítunk. Evelin lányával és az egy évvel idősebb Melindával jött, nagy táská­val, sok játékkal. - Az ember a televízióban nap mint nap látja azt a borzalmat, ami Boszniában lejátszódik. Szörnyű! Mondom a gyerekeknek: válogassá­tok ki a játékokat, másoknak, szegé­nyebbeknek adjuk, amit ti már nem akartok. Minden játékukat berakták a táskába, nekem kellett visszahe­lyeznem a polcokra a legújabbakat, a legkedveltebbet, mert ők az össze­set odaadták volna. A feleségem mondta, hozzunk el néhány pár láb­belit is, lebeszéltem, de most még egyszer fordulunk, mert látom, azt is gyűjtik. Míg beszélgetünk, jönnek... so­kan. Ezt-azt hoznak, amit vásárol­tak, amit otthon találtak. Akadnak, akik séta közben tértek be, mert észrevették a falragaszt. Többnyire pénzt dobnak a perselybe. Mindenki izgatottan várja a vég­eredmédnyt. Szombat van, déli tizen­kettő után fél órával kerül sor a leltá­rozásra: 5125 korona gyűlt össze, vagy ötszáz üveg befőtt és lekvár, rengeteg iskolaszer, játék, mosó­szer, szappan és fogkrém, egy ba­bakocsi, több mint száz pár téli láb­beli, három TV-készülék, két rádió, két darab kerékpár és még egy cso­mó apróság, hasznos, szükséges, szívesen adományozott ... S mindez ma nagy dobozokban teherautóra kerül és eljut a bősi táborba. Hát ennyi. Akik szervezték és igyekezetük gyümölcsét élvezhetik -boldogok. Meg azok is, akik fárad­ságot nem kímélve összegyűjtötték az otthon nélkülözhetőt és a rossz időben is bevitték a gyűjtőhelyre. Az egész akciónak mégis volt egy sötét foltja: a város elöljárói, képvi­selői, a pártok tisztségviselői, jómó­dú polgárai közül senki sem tért be a Házba... Egy koronát sem adott, mosolyt sem varázsolt a lelkes ifjú és idősebb szervezők arcára. Elgon­dolkoztató, szomorú. De még be­hozhatják az elmulasztottat, mert szerdán a helyi kultúrház nagyter­mében a bősi és a nagymegyeri tábor gyermekei Mikulás-napot ün­nepelnek. A somorjai adakozók ven­dégei lesznek, s mivel bennünket is meghívtak, elomondjuk majd, mi­ként zajlott az ünnepség. OZORAI KATALIN Az Új Szó kérdezi: KI AZ ÉV CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR EMBERE? Nem nője, nem férfija, nem művésze és nem sportolója, nem politikusa és nem újságírója, nem pedagógusa és nem orvos­nője, nem plébánosa és nem papnője, nem magánvállalkozója és nem bankára stb., hanem az év embere, aki lehet ez is, az is, amaz is, nő is, férfi Is, művész és sportoló, politikus és újságíró, pedagógus és orvosnő, plébános és papnő, magánvállalkozó és bankár stb., tehát bárki csehszlovákiai magyar ember, tekintet nélkül foglalkozására, korára, nemére, vallására, aki valamivel vagy valamijével, valamely tettével vagy tetteivel elnyerte a Ked­ves Olvasó tetszését, és úgy gondolja róla, hogy számára a csehszlovákiai magyar közszereplök közül ő ért a legtöbbet, vagy ő volt a legfontosabb, legszebb, legokosabb, legjobb az 1992-es esztendőben. Ki-kí maga döntheti el, Illetve döntse el. És ha döntött, levelezőlapon küldje el szerkesztőségünk cí­mére a kiválasztott személy nevét, Az év embere megjelöléssel. Szeretnénk, ha egyszersmind kérdést is feltenne idei „kedvencé­nek", melyre a leginkább szeretne választ kapni - tőle. Aki a legtöbb szavazatot kapja, vagyis, aki olvasóink szerint az év embere Ies2, valamint a második és harmadik helyezettet vendé­gül látjuk szerkesztőségünkben, a győztesekre szavazók közül pedig hárman - sorsolással - két-kétezer koronát nyernek. Ezenkívül honoráljuk azokat a kérdéseket, melyeket nemcsak továbbítunk Az év csehszlovákiai magyar emberének (emberei­nek), hanem amelyekből, és természetesen a válaszokból, összeállítást is készítünk szilveszteri számunkba. Beküldési határidő: november 30. Eredményhirdetés: közvet­lenül karácsony előtt Várjuk szavazataikat és kérdéseiket. A SZERKESZTŐSÉG NÉHÁNY SORBAN A z Oroszországnak hitelező, Pá­rizsi Klubba tömörült országok azt szorgalmazzák, hogy Moszkva a jövö évben több, mint 5 milliárd dollárt törlesszen a hajdani Szovjet­unió kölcsöneiből. Ezt a hét végén Sohin orosz miniszterelnök-helyet­tes közölte, hozzátéve, hogy ez a követelés nem reális. Arra nem volt hajlandó, hogy egészen ponto­san megmondja, mennyit is követel a klub, azt azonban hozzáfűzte, hogy orosz részről legfeljebb három milliárdot képesek törleszteni. Azzal fenyegetőzött egyidejűleg, hogy ha a hitelezők nem állnak el követelé­süktől, akkor Oroszország csakis úgy tehet szert nagyobb bevételek­re, ha növeli olaj- és fegyverex­portját. T ermez üzbég városban ma talál­kozik az orosz, kazah, kirgiz és üzbég külügyminiszter, hogy megál­lapodjon közös békeerök létrehozá­sáról, amelyek elősegítenék a tád­zsik polgárháború befejezését. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt a tád­zsik parlament kérte hasonló béke­erők létrehozását, s az említett négy ország most várhatóan eleget tesz ennek a kérésnek. A termezi találko­zón Tádzsikisztán képviselői is jelen lesznek, továbbá Jevaenyij Sapos­nyikov marsall, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnoka is. N émetország több városában • a hét végén razziákat tartottak a neonáci erők főhadiszállásain, melyek során jelentős mennyiségű robbanóanyagot és fegyvereket fog­laltak le. Ezen kívül egy jegyzékre is bukkantak, amelyen olyan szemé­lyek listája szerepel, akiket a terro­risták támadásaik célpontjául sze­meltek ki. Ezen a „halállistán" első­sorban rendőrségi nyomozók nevei szerepeltek. Ezekre a házkutatások­ra azzal összefüggésben került sor, hogy a német belügyminiszter betil­totta a Nacionalista Front újnáci tö­mörülést. R ómában, Milánóban, Terstben, Bariban és további olasz váro­sokban, az elmúlt hét végén töme­ges tüntetésekre került sor a fajüldö­zés és az újfasizmus ellen. Elsősor­ban fiatalok vonultak az utcára, akik szigorúbb törvényeket követeltek az újnáci erők ellen, s egyidejűleg sür­gették a szélsőséges erők központ­jainak a bezárását. A római rendőrség nem messze az olimpiai stadiontól egy olyan re|­tekhelyre bukkant, amelyben újfa­siszta jelképeket és fegyvereket tar­tottak. Egyesek úgy vélték, hogy a tegnapi Lazio - AS Roma futball­mérközés délelőttjén akartak inci­denseket provokálni, A rendőrség egyelőre nem tudta, ki rejtette el a fegyvereket. A z Egyesült Államok kereske­delmi minisztériuma mától átla­gosan mintegy 15 százalékos vámot vet ki az országba behozott acélfaj­tákra. Erről a The Wall Street Jour­nal üzleti lap tájékoztatott amerikai acélipari cégek képviselőire hivat­kozva. Ez az intézkedés elsősorban a német, francia, olasz, dél-koreai, mexikói és brazíliai acélgyártókat érinti, akik washingtoni vélemény szerint jelentős mértékű állami tá­mogatásban részesülnek. A szaklap úgy véli, hogy ez az intézkedés gyakorlatilag leállíthatja az USA-ba irányuló acélbehozatalt. Hozzáfűzi még, hogy a lépés a legnagyobb amerikai acélgyártók kérésére tör­tént. A bécsi Hotburgban 31 órás próbálkozás után sikerült csak eloltani teljes mértékben a Habsbur­gok néhai rezidenciáját elborító lán­gokat. A tűzvész, mint ismeretes, péntekre virradóan keletkezett, a Hofburg egy részét teljesen meg­semmisítette, s az okozott kárt hoz­závetőleg 100 millió dollárra becsü­lik. A kiégett épületmaradványok el­takarítása várhatóan több napig is eltart, ezen kívül még el kell szivaty­tyúzni az oltásnál használt nagy mennyiségű vizet is, amely még to­vábbi anyagi károkat is okozhat. K ubában ezentúl az eddigi négy óra helyett naponta nyolc órán át szünetel az energiaszolgáltatás. A Prensa Latina az intézkedést a ka­tasztrofális olajhiánnyal indokolta. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy a kormány újra felméri a helyzetet és dönt arról, hogy további korlátozáso­kat vezessen-e be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom