Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-27 / 280. szám, péntek

IPARI ÉS HÁZI VARRÓGÉPEK 3F 7 R MITSUB1SH SEIKO. PEGASUS. KANSAI SPECIAL ÉS EGYÉB Robotnícka ul. 9, 831 03 Bratislava tel./tax.: 07/611 65 ÚP-I«M/I PROFI PROFI LOCK LOCK • i li 1992. NOVEMBER 27. ÜNNEPSÉG - RENDŐRÖKKEL TURUL A HEGYEN A tatabányai önkormányzat szervezte alapítvány 25 millió forintos költséggel helyreállította a város felett magasodó Turul-emlékművet. Vasárnap Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében fogják felavatni. Az ünnepségre a vasútállomásról különbuszok indulnak, mert gyalog - a szombat esti tűzijáték esetleg fel nem robbant petárdái miatt - nem lehet a hegyre feljutni. Az autóbuszozást sajátos módon az október 23-i, Kossuth-téri események is indokolják. A rendőrség jelentős erők bevetésével akarja megelőzni, hogy a bőrfejűek - akik a szóbeszéd szerint országos találkozót szerveztek vasárnapra Tatabányán - ismét inzultálják az államfőt. Az óvatosság más okok miatt is indokolt. Szerdán a fővárosi bíróság 48 skinheadet mondott bűnösnek aljas indokból elkövetett súlyos testi sértésért. Két kivétellel, fiatalkorú bőrfejűek tíz alkalommal 21 cigányt és színes bőrű diákot vertek össze, amiért a bíróság nem jogerősen kilencüket a Thököly-börtönbe utalt. Nyilván irritálni fogja a szélsőségeseket a 15 éves Magyarfi Krisztián halála is. A fiú hasonló korú társával Salgótarjánban agyonvert egy 31 éves cigányembert, és mert lelkiismeret-furdalás gyötörte szerdán este a rendőrségi fogdában felakasztotta magát. V. PAIZS GÁBOR TÁDZSIK TÜZSZÜNET Az ország északi részében lévó Hodzsentban tanácskozik a tádzsik parlament, melynek szerdai ülésén részt vettek a huszonnégy legerősebb fegyveres csoport vezetői, s megegyeztek a tűzszünetben. A megállapodás részleteit egyelőre nem ismerjük. Annyit azonban tudni, hogy a fővárosi csoportok vezetői, akik eddig az előző iszlám kormányt támogatták, engedelmességet ígértek az új vezetésnek, élén a múlt héten tisztségbe lépett Imomali Rahimovval. CSAPATKIVONÁS A BALTIKUMBÓL Szerda esti ülésén az ENSZ-közgyűlés felszólította Oroszországot, vonja ki katonáit a balti köztársaságokból. Ivars Godmanís lett kormányfő a szavazás után New Yorkban megtartott sajtóértekezletén kijelentette: a határozatnak az a legfontosabb vonása, hogy globális szintre emelte ezt a problémát. A határozat felszólítja mind a négy államot, mielőbb kössenek konkrét megállapodást a kérdés rendezéséről, beleértve a pontos időpontokat is, hogy megakadályozzák az esetleges konfliktust. A közgyűlés felszólította a világszervezet főtitkárát; jó szolgálataival segítse Lettország, Litvánia, Észtország, illetve Oroszország megegyezését. TÜNTETÉS BRÉMÁBAN Brémában tegnapra virradó éjjel hozzávetőleg 4 ezren tüntettek a Németországban erősödő jobbol, dali radikalizmus és neonácizmus ellen. A tilhtetés során körülbelül 350 szélsőséges baloldali tüntető összetűzött a helybeli rendőrséggel, amelynek négy tagja megsebesült. Húsz garázda elemet, akik követeléseiknek egyebek között gépkocsik tönkretételével és az utcákon máglyák gyújtásával adtak hangsúlyt, őrizetbe vettek. A rendfenntartó erőknek a helyzetet éjfél körül sikerült konszolidálniuk. ÚJ ELNÖKE VAN LAOSZNAK A laoszi hivatalos rádióállomás jelentette, hogy a parlament rendkívüli ülésén a 78 éves Nouhak Phomsavant nevezték ki laoszi elnökké. Az új elnök, aki a november 21 -én elhunyt Kaysone Phomvihane helyébe lépett, a kemény kommunista irányvonal híve, tagja volt a Laoszi Forradalmi Párt politikai irodájának, s évekig töltötte be a pénzügyminiszter tisztjét, noha csak alapiskolai képesítése van, és korábban tehergépkocsi- vezető volt. 3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK —Ó/SZÓ FEGYVERES ENSZ-AKCIÓ SZOMÁLIÁBAN? Erdős André magyar nagykövet, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke a tanács szerdai ülését követően jelezte, hogy Szomáliában katonai erő alkalmazásával kívánják eljuttatni az élelmiszersegélyt az éhező lakosság számára. Eddig ugyanis - szavai szerint - a fegyveres bandák a nemzetközi élelmiszersegélynek a 70-80 százalékát ellopták. Úgy fogalmazott: oda jutottunk, hogy már nem alkalmazhatjuk a korábbi módszereket. E nyilatkozat alapján feltételezhető, Szomáliában az ENSZ történetében először szegik meg azt az alapelvet, hogy a világszervezet egyetlen konfliktusba sem avatkozik bele az összes résztvevő fél hozzájárulása nélkül. JELENTÉS AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSÉRŐL KUBA NEM MAGYARÁZKODIK Carl-Johan Groth, az ENSZ emberi jogi bizottságának nevében jelentést terjesztett a közgyűlés harmadik bizottsága elé. Ez a jelentés a kubai helyzetet térképezi fel az emberi jogok szemszögéből. Eszerint a szigetországban 1989 óta több mint 250 emberjogi harcost börtönöztek be. Az országon belül a diszszidensek, az adott jogszabályokat tiszteletben tartva, benyújthatnak különféle petíciókat és kérvényeket, amelyekbén síkraszállnak az emberi jogok védelmében, de ezért büntetik ókét. így például Santiago Medina orvost négyéves szabadságvesztésre ítélték azért, hogy munkahelyén a politikai foglyoknak szabadságot követelő plakátot függesztett ki. Groth nagykövet egyébként nem titkolta, hogy a jelentés kidolgozása során nem látogathatott Kubába, nem kaphatott magyarázatot sem a kubai hatóságoktól, sem az ottani disszidensektől. „Véleményem szerint - mondotta - minden, amit a jelentésben feltüntettem, megfelel az igazságnak". párizs, a bajkeverő Amíg Brüsszelben az európai tizenkettek bizottsága szerdán arra a következtetésre jutott, hogy a közösség és az Egyesült Államok között november 20-án megkötött kereskedelmi megállapodás a mezőgazdasági termelésről nem áll ellentétben a közös agrárpolitika reformjával, a Maastricht-pártiak pedig örvendezhettek: végre Spanyolország, az EK nyolcadik állama is ratifikálta az uniót előkészítő vitás szerződést, addig Párizsban épp a jövendőbeli közös európai politikát veszélyeztető események vetettek árnyékot a sikeres napra. A washingtoni kompromisszumos megállapodás miatt felbőszült francia parasztok tömege árasztotta el a mezőgazdasági minisztériumhoz vezető utcákat. Mintegy háromezren gyűltek össze, hogy nemtetszésüket, aggodalmukat és elszántságukat kifejezve tiltakozzanak, s nyomást gyakoroljanak a parlamentre, amely ,,még képes és elárulja a hazai termelőket, feláldozza a mezőgazdaságot". A tüntetők nem maradtak meg elszántságuk szavakba foglalt kifejezése mellett. Ennél több kellett, hát kiprovokálták az összecsapást a rendőrökkel. Pedig pár utcával odébb, a nemzetgyűlés épületében Bérégovoy miniszterelnök arról győzködte a honatyákat, hogy módosítani, a végső esetben érvényteleníteni kell a francia érdekeket keresztező mezőgazdasági megállapodást, amely 21 százalékkal csökkenti az államilag támogatott agrártermékek exportját és drasztikusan korlátozza az olajos magvak vetési területét. Ezt a megállapodást a párizsi kabinet otthon nem tudta, s tartva a parasztok haragjától nem is nagyon akarta „eladni". Pierre Bérégovoy nyilatkozatban ismételte meg a kormány immár jól ismert álláspontját, mely szerint az EK-bizottság Washingtonban túllépte tárgyalási hatáskörét, s a kormány most mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a Franciaország számára elfogadhatatlan GATT-megállapodás érvényesítését. Bérégovoy újabb tárgyalásokat javasol a tizenkettek berkeiben, ám ha ezek sem vezetnek eredményre, akkor Franciaország élni fog vétójogával. Választási okok miatt nem mindegyik honatyának tetszettek a miniszterelnök elképzelései, s így, jó francia szokás szerint, a parlamenti vita ismét belpolitikai csatározásba torkollott. Bérégovoy csapata a szocialistáknak és a mellettük szavazó kommunistáknak köszönhetően úszta meg a Brüsszelnek címzett, úgymond, egységes francia tiltakozást elutasító gaulle-isták és centristák újabb buktatási kísérletét. Ezúttal Párizs a bajkeverő, most ő okoz gondot a nyugat-európaiak gazdasági elitklubjának. Úgy tűnik, mindhiába a partneri figyelmeztetés, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben nem lehet kereskedelmi háborút kezdeni az Egyesült Államokkal. A Le Monde szerint a túlzott francia nyomás komoly válságba juttathatja az EK-t, s nem csupán a maastrichti politikát veszélyeztetheti, hanem a jelenleg jó kapcsolatokat is Párizs és Bonn között. Ez utóbbi ugyanis igencsak vehemensen propagálja a GATT-tárgyalások sikeres befejezését, s végső megállapodást a gazdaság liberalizálásáról, Tudatosítja, a közösség még nem olyan erős, hogy szembeszálljon az amerikai akarattal. Akkor sem, ha a franciák ezt az akaratot diktátumnak nevezik. URBÁN GABRIELLA Kezdhetném bármivel, híveinek széles tábora most úgyis azt várja tőlem, rögtön az elején mondjam ki, amit pár sorral lejjebb, vagy a végén írnék csak le: hiába, a Delon, az Delon. És valóban! Akárhány éves is, egyébként ötvenhét, varázsa a régi, vonzerejéből sem az idő, sem a másodszori apaság nem képes elvenni. Egyetlen napra jött Pozsonyba, a tévé kérte fel szilveszteri műsorába, s láss világ csodát: elfogadta a meghívást. Csak éppen ki kellett várni őt. Köd volt, sűrű, tejfehér köd, s nem tudott leszállni a gépe. Itt körözött hosszú percekig a fejünk fölött, aztán repült vissza Bécsbe. Onnan hozta egy hosszú, koromsötét ablakú, fekete Lincoln - tizenegy helyett negyed kettőre. Cézár vonulhatott be Rómába olyan kísérettel, mint amilyen őt követte a Charlie Centrumba. Üdvrivalgás, taps, hangosra sikeredett sóhajok, itt van, ő az, örüiet, ez még mindig állatian vonzó, istenem, ha egyszer... hát nézd, micsoda alakja van, na és a szeme! Mintha értené, mintha minden szót értene, pedig csak a tekintetekből, az arcokból olvas. A láz eléri Alain Délont. Köszöni, igazán köszöni, erre várt, de mégis... ezen nem lehet nem meghatódni. Ekkora rajongás, ilyen csodálat, érett gyümölcs hullik a fáról, neki csak kapkodnia kell, hogy egyetlen szem se vesszen kárba. Es ugyanezt érezheti Fokföldön, Kínába, Malibu szigetén vagy Amerikában. Ahol mozi van a földön, ott mindenütt otthon van, családos anyák, érett nők és félérett bakfisok kedvence mindenütt, és hát a férfiak... igen, „a szerelemben minden megengedett". Ezt ö mondja Rein A. Zondergeld könyvében. Meg azt is, hogy „a szenvedélyben hiszek és teljesen hidegen hagy, hogy mit gondolnak az emberek". Asztalhoz ül, tessék, itt vagyok, kérdezhettek. Mindent lehet, mindenre felelek. Negyvenöt perc és vége, de addig is: nagyon szeressetek! Gyors, féktelen mozdulatok, szemüveg le, szemüveg föl, most jobbra, most balra, most ide, most oda, ez az arc minden szögből tökéletes. Casanova? Nagy bukás volt. de hol van az már! ,,Nem is tetszett a szerep, de színész vagyok, s mint festő a palettára, úgy tekintek a hivatásomra, ezért vállaltam el." Papírról idézik tíz-húsz évvel ezelőtti szavait, ma is így gondolja, kérdezi szőke rajongója, ma is ugyanezt válaszolná? ,,Nem, csak az ostobák ragaszkodnak egykori véleményeikhez. " Taps. Ez igen! Jól kivágta magát. ,,Memoár? Majd később, most még fiatal vagyok." És nevet. És ragyog. ,,Hogy mezítelen voltam egy filmben? Ha olyan ä szerep, hogy megkívánja, bármikor megismétlem." O, csak ott lehetnék, hallom balról, aztán megint ő jön. ,,Csak a szerelem, az ne vesszen el, s ami ugyanilyen fontos számomra: a kislányom. Túl az ötvenen ez a legnagyobb örömöm. Aki még nem élte meg ezt az érzést, siessen, kövessen!" Nincs póz, nincsenek hatásvadász mozdulatok, itt most minden igaznak tűnik. Még a szöveg is. Hogy szeszélyesek a sztárok? Hogy közelről egyenesen kibírhatatlanok? ,,Az én esetemben nem a színész Delonnal nehéz együtt élni, hanem a magánemberrel, a férfival." Számokat mond, pontos adatokat. „Nyolcvanhét filmnek főszereplője, huszonnégynek producere, kettőnek rendezője voltam, hat nőt szerettem, egy fiam és egy kislányom van, és nem érdekel már egyetlen szerep sem, inkább még több gyerekre vágyom. Fogytán az idő, ki kell használnom." Fotókat mutatok neki egy könyvből, amelyet Münchenben írtak róla, fotókat, amelyeken szikrázóan fiatal, s ruhátlan. Húszéves lehet rajtuk, vagy huszonöt? Mintha csak Visconti tiszta lelkű Roccója nézne a fotós lencséjébe. Mit érez, amikor régi énjét, fiatalkori arcát látja, kérdezem, de egyetlen pillanatra sem jön zavarba. ,.Boldog vagyok." Ennyi. A többi lényegtelen. Boldog. És hogyne lenne az? Elért mindent, amit egy sztár a földi életben elérhet. Hány kérdés van még? Tíz, húsz, vagy csak öt? Gyorsan, még gyorsabban, mert visznek, mennem kell. Szappanokat cseréltek tizenegy előtt a Charlie Centrum férfi mosdójában. Kettétört, „adagolt" darabokat tűntettek el szélsebesen, mert mi lesz, ha Delonnak éppen ott és éppen akkor kell majd... legyen inkább Atlantic a keze ügyében, ne gondolja, hogy nálunk erre sem futja. Delon mindebből semmit sem tudott, mert arra sem volt ideje. Vitték, vigyázták, kocsiba ültették és elhajtottak vele. Csak a könnyek, a sóhajok, a sikongatások visszhangja maradt utána. És az érintetlen Atlantic. SZABÓ G. LÁSZLÓ Méry Gábor felvétele VOI LÁ!