Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám, szombat

RIPORT 'äútj SZÔm VIHAROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS KOMÁROMBAN 1992. NOVEMBER 21 ELÁSSÁK A CSATABÁRDOT? Késő estig tartott a komáromi városi képviselő-testület ülése csütörtökön. Két „fekete alabárdos" - azaz városi rendőr állt a városháza kapujában. Szerencsére nem azzal a céllal, hogy senkit ne engedjenek be, így szem- és fültanúi lehettünk a forró légkörű összejövetel egy részének. Az előzményekről röviden csak annyit: a múlt héten Pásztor Istvánnál, a polgármesternél megjelent két képviselő kíséretében Szabó Kamill vállalkozó, a Real Kontrakt elnöke. Felszólították a polgármestert, mondjon le. Amennyiben eleget tesz kérésüknek, akkor a legközelebbi testületi ülésen eltekintenek a már korábban megfogalmazott nyílt levél felolvasásától, amelyben elmarasz-, talják a polgármestert, illetve a városi hivatal munkáját. (Az említett levélről az Új Szó is tájékoztatott.) Miután a polgármester nem tett eleget a felszólításnak, a tegnapelőtti összejövetélen Szabó Kamill beváltotta ígéretét. A komáromi polgárok, az ipartestület, és vállalkozók nevében felkérte Pásztor Istvánt, hogy mondjon le. A nyílt levél felolvasása után, anélkül, hogy megvárta volna az egybegyűltek reagálását, elhagyta az épületet. Miután a városban már jó két hete puskaporos a hangulat, s lehetetlen volt eltitkolni a polgármester és az alpolgármester közt kialakult ellentétet, az egyik képviselő azt javasolta, szavazzanak a hivatalvezető és az alpolgármester leváltásáról, illetve a polgármester esetében arról, hogy írjanak-e ki új választásokat. (Öt a testület nem válthatja le.) A két táborra oszlott képviselőtestület - a polgármesterpártiak, illetve az alpolgármester hívei - egyetértettek a titkos szavazással. Miután a testület ülése nyílt volt, a szavazás eredményét felolvasták a jelenlevő képviselőknek és vendégeknek. A 42 képviselő szavazása a következő eredményt hozta: Pásztor István polgármesternek 33-an szavaztak bizalmat, 9-en akarták visszahívását. Az alpolgármester, Szénássy Árpád esetében 21-21 volt a szavazati arány. Csintalan Miklós hivatalvezető mellett 22-en tették le voksukat és 20-an szavaztak ellene. Tehát mindhárman hivatalukban maradnak. Az egybegyűltek legtöbbjének véleménye? A szavazás lefolyt, a viszály megmaradt. Mi az ülés egyik szünetében megkérdeztünk néhány képviselőt, miként ítélik meg a kialakult helyzetet, látnak-e egyáltalán kiutat. Természetesen szót adtunk Pásztor Istvánnak és Szénássy Árpádnak is. Mácza Mihály: Jelen pillanatban nagyon nehéz valami okosat mondani. Tény, hogy szerencsétlen helyzet alakult ki, melynek nem az az orvoslási módja, hogy személyeket lőjünk ki. Meg kell beszélnünk közös ügyeinket. Sajnos, a testületnek ez eddig nem sikerült. Szomorú vagyok a kialakult helyzet miatt. Tény, hogy nagyon jó helyhatósági választás volt itt Komáromban, s az lett volna az igazi siker, ha ez az egység legalább az elvi kérdésekben megmarad és nem forgácsolódik szét kisebb horderejű problémákon. A mai szavazás azt bizonyította, hogy patthelyzet alakult ki a testületben. Vannak, akik a személyi változás hívei, mások megelégednek az adott felállítással. Jómagam nem tartom túl szerencsésnek ezt az összeállítást, mégis amellett vagyok, hogy a következő választásokig együtt kell maradni. Az az ismételt próbálkozás, hogy egyeseket váltsanak le, csak hátráltatja a munkát. Hinni szeretném, hogy nem áthidalhatatlan problémákról van szó. Ezeket tárgyalással meg lehet és meg is kell oldani, persze úgy, hogy közben javuljon a hivatal munkája. - Hogyan jellemezné a szemben álló feleket, vagyis Pásztori és Szénássyt? - Mindkettőjüknek vannak előnyeik és hátrányaik. Pásztor képzett ember, érti a dolgát. Mint mindenkinek, neki is vannak hibái. Elsősorban jobban oda kéne figyelnie a hivatal irányítására. Ez persze sok tényezőtől függ. Manapság rengeteg új törvény született, a város is hozott egy csomó új rendeletet, Pásztor István (fent baloldalt) és Szénássy Árpád (mellette) továbbra is közösen irányítják a Dunaparti várost. (

Va

s Gyuia felvétele) ezeknek az érvényesítését mind el kell sajátítani. Egyszóval: tanuljuk a demokráciát és az problémákkal jár. És Szénássy? Vele semmi gondom nem lenne, ha elfogadná beosztását, és nem próbálna időnként úgy intézkedni, mintha övé lenne a polgármesteri funkció. Kukel Imre: Az említett patthelyzet már régebben fennáll. A polgármester úr és a hivatala elleni kifogások nem újkeletűek. Én már február 13-án interpellációmban súlyos vádakkal illettem, és megkérdeztem Pásztor Istvánt, nem kíván-e lemondani. Többek között kifogásoltam, hogy a testület nem kap kézhez jól előkészített alapanyagokat. Ö a vádat nem ismerte el, és a problémákat sem orvosolta. A légkör valóban nem egészséges, ám azt hiszem, sokan túldramatizálják a helyzetet. Az ellentétek szerintem nem feloldhatatlanok. Én a polgármester jelölését nem támogattam, de kampányt sem folytattam ellene. Elsősorban a hivatal tétlenségét kifogásoltam. Pásztor István: Van-e a jelenlegi helyzetből kiút? Remélem igen. Úgy vélem, kénytelenek vagyunk, leszünk egymást továbbra is elviselni. Aki már arra sem képes, hogy a hosszú vita után elfogadja a szavazás eredményét, az vessen magára. A legfontosabb most a munka. Arra senki sem kapott mandátumot, hogy megsértődjön és ne dolgozzon. Véget ért egy fejezet, egy jó fél éve tartó áskálódási korszak. Borítsunk fátylat a történtekre, induljunk tiszta lappal. Most mindenki fogadja el az eredményt és kezdjen dolgozni. Aki holnap reggel újból kiássa a csatabárdot és áskálódni kezd, azt inkább nem minősítem. Szénássy Árpád: Én bízom a további együttműködésünkben. Pásztor Istvánt az első naptól kezdve Komárom polgármesterének tekintettem. Befejezésül hadd idézzük Sebők Zoltán szavait: - Merem remélni, hogy ez volt az utolsó bizalmi szavazás a testületben. Eljött a munka ideje, félre kell tenni a valós vagy vélt sérelmeket, ellentéteket. A polgárok ezt várják tőlünk. És nem csak itt Komáromban, hanem Pozsonyban, Kassán, Dunaszerdahelyen és másutt is. (ordódy) VIHARFELHŐK A „FARKAS-VÁROS" FÖLÖTT Egy év telt el azóta, hogy Rimaszombatban Farkas János, roma magánvállalkozó pártfogása alá vette a belvárostól mintegy négy kilométerre eső, Dúsa-úti lakótelepet. Ennek akkor mindenki örült: a város azért, mert évek óta hasztalan próbálták megoldani a 750 roma által lakott telep gondjait, az ott lakók azért, mert ettől remélték helyzetük jobbrafordulását, a vállalkozó pedig azért, mert magasan humánus cselekedetétől nemcsak sikert és elismerést, hanem vállalkozói hasznot is várt. A városi hivatal, a képviselő-testület előzetes beleegyezésével, megállapodást kötött a vállalkozóval. Ennek értelmében Farkas János, illetve az általa képviselt Farkas magáncég három évre vette bérbe a lakótelepet - a városi hivatal viszont fenntartotta magának az ellenőrzés jogát, főleg azért, hogy figyelemmel kísérhesse helyzetének alakulását és azt is, hogyan sáfárkodik a bérlő a hivatal célirányos dotációjával. A képviselő-testület által kijelölt ellenőrző bizottság októberben ejtette meg első helyzetfeltáró ellenőrzését. Valaki szétszedte a kazánházakat... Szeptember és október folyamán szinte mindennapos vendégek voltak a romák a városi hivatalban. Elpanaszolták, hogy jótevőjük gyakran elzárja a vizet, a hőszolgáltatásról már nem is beszélve. Valaki szétszedte a kazánházat, egyes berendezéseket ellopiak és most fagyoskodnak. Rágondolni is rossz, mi lesz télen. A polgármestert is gyakran ostromolták azzal a kéréssel, hogy be akarnak költözni a városba, mert a Fekete városban (sokan így nevezik a lakótelepet) már tarthatatlan a helyzet. Azt híresztelték, hogy a Farkas cég a város segítsége nélkül nem tudott, egyes esetekben pedig nem is akart segíteni rajtuk. A bérlők gyakran az állami cégekkel is összetűzésbe kerültek. Nem tudni miért, de úgy vélték, hogy a gázért, vízért, villamos energiáért nem kell fizetni, és a közterület-fenntartó vállalatnak sem tartoznak semmivel a szemételhordásért. Május végén vízórákat szereltek fel, mert az átalánydíj fizetésével nem értettek egyet a Farkas cég képviselői. A lakótelepen és a városban is egyre többen úgy vélték, Farkas urat inkább a vállalkozásai érdeklik és a lakótelep gondjait csak félvállról kezeli. Talán ennek tudható be, hogy a telepen élő romák körében ma nem népszerű Farkas János. A pénzinjekcióknak kicsi a látszata Az ellenőrző bizottság ilyen előzmények után érkezett a helyszínre. Mindenekelőtt arról a 450 ezer koronáról érdeklődtek, melyet a lakásgazdálkodó vállalat bocsátott a cég rendelkezésére a katasztrofális állapotban levő 12-es és 13-as számú ház felújítására. Megállapították: nem javították meg a tetőszerkezetet, nem cserélték ki az ajtókat és ablakokat, a pénznek viszont hűlt helye. Farkas úr sietett a magyarázattal: már megvette az ajtókat, ablakokat és egyebeket, de még nem jutottak hozzá a cseréhez. Az ivóvízért 298 ezer koronával tartoznak a bérlők. Ennek kapcsán derült ki, hogy fittyet hányva a szerződésben foglalt kötelezettségekre, nem kötöttek szerződést sem a vízművekkel, sem az energetikusokkal, a lakásgazdálkodókkal, de még a közterület-fenntartó 1 vállalattal sem. Még a járási tanügyi igazgatósággal sem egyeztek meg a helyi óvoda és iskola működtetésében. A már említett panelház gázszerelési munkálataira rendelkezésükre bocsátott 109 ezer korona is szőrénszálán eltűnt, a munkálatokat viszont ezidáig nem végezték el. A bizottság további hiányosságokat is felfedett. Fagypont alatt sem fűtöttek Mostanság mindenkit a fűtés kérdése érint a legérzékenyebben. Nincs hőszolgáltatás a lakótelepen, ezért a lakótelepi óvodát és iskolát be kellett zárni. A valós helyzetről Gál Mátyásnál, a lakótelep gondnokánál érdeklődtem. Elmondása szerint a helyzetet nehezíti, hogy több alkatrészt eltulajdonítottak. Ezek pótlása, illetve a javítások sok időt vettek igénybe. Intenzíven dolgoznak s bizonyos, hogy novemberben üzemelni fog a kazánház. A lakók nem fizetik a lakbért, ezért tudtukra kellett adni, hogy ez így nem mehet tovább. A vízcsapok elzárása is figyelmeztetés volt. Sajnos, nincsenek meg a műszaki feltételek, hogy csak egyes lakásokat kapcsoljanak le, így sokszor a rendeseknek is szenvedniük kell. Ezt a módszert továbbra is alkalmazni fogják, még akkor is, ha egyeseknek nem tetszik. A fűtés, körül kialakult patthelyzet következménye, hogy éktelen kályhacsövek díszítik most a lakótelepet, ugyanis sokan alkalmi tűzhelyeket, kis kályhákat szereltek fel lakásaikban. Mit tehet a város? Kovács László, a városi hivatal elöljárója mosolyogva idézi a „vezér", aki egyben a Roma Kongreszszus elnöke, tavaly elhangzott állítását. - Uram, ez a lakótelep egy év múlva olyan lesz, mint a többi - mondta. Sajnos, ez a legnagyobb jóakarattal sem mondható el. A beígért munkahelyekre is hiába várnak a lakók, bár kezdetben voltak reménytkeltő kezdeményezések. A városi hivatalban tudják, hogy a lakbérfizetés terén romlott a helyzet. Még a Farkas cég által üzemeltetett lakótelepi üzletnek és vendéglőnek is közel százezer koronás tartozása van. A polgármester és a városi képviselő-testület megértéssel kezeli az ügyet és hajlandó lenne segíteni, ha erre igény mutatkozna. Sajnos, Farkasék a pénzkunyeráláson kívül nem sok hajlandóságot mutatnak az együttműködésre. A polgármester például felajánlotta, hogy hajlandó a Losonci Gázszerelő Vállalatnál közbenjárni a munkálatok mielőbbi elvégzése érdekében. A városi képviselő-testület is segítő szándékkal hívott össze szeptember végén egy lakótelepi gyűlést. Több városatya és hivatali alkalmazott eljött, de az összejövetel nem hozott eredményt. A városi hivatal vezetője végül elmondta: ha Farkas úr rövid időn belül nem javíttatja meg a kazánházat, megteszi azt a város. A novemberi képviselő-testületi ülésen pedig valószínűleg napirendre kerül az a kérdés is, hogy az általános elégedetlenség miatt nem jelentené-e a kisebbik rosszat, ha a város kezdeményezné az egy évvel ezelőtt megkötött szerződés egyoldalú felbontását. POLGÁRI LÁSZLÓ PARKANYBAN ZAVARJAK A TÉVÉADÁSOKAT (Folytatás az 1. oldalról) Magunk is nyomoztunk a probléma kapcsán. Kiderült, hogy tévétorony nem létezik Párkány környékén, Hegyfarkon csupán ódon adásszóró-erősítő, reléállomás van. A városházán nagyobb problémának vélték a budapesti 2-es program vételének rossz minőségét. Bár a szlovák tévé adásait érő zavaró hatások létéről is tudtak, a levélírónk sugallta nemzetiségi ármánykodást nem vélték felfedezni a dolgok mögött. Ezt a kérdéskört, mint az egész várost érintő problémát, a városatyák közül senki sem vetette fel. Batta Attila alpolgármester: - Én a környékünkön állomásozó hírközlési katonai alakulat működésének tulajdonítottam a zavarásokat. Meg sem fordult a fejemben, hogy az erősítőállomással is okozhatók zavarások. Ján Cochert, a Cocher-Elektro magánbolt tulajdonosát, mint a távközlés szakterületén jártast kérdeztem: - Kizártnak tartom, hogy az erősítőállomást valaki zavarásra használja fel. Ez egy elavult, lengyel gyártmányú, rossz állapotban levő reléállomás. Karbantartóját nagyon jót ismerem. Felesége magyar és nem tételezem fel róla, hogy képes lenne nemzeti megtorlásokra felhasználni az erősítőállomást. Tudakozódtunk a Párkányban állomásozó katonai alakulat parancsnokánál, Ondrej Belák őrnagynál is: - Elterjedt a köztudatban, hogy a katonaság állhat a tévéadások zavarása mögött. Ez azonban, a Nánán levő rádiós alakulat nevében is állíthatom, tévhit. Nekünk megvannak a saját feladataink, távközlési technikánk pontos működési rendje, szigorúan meghatározott sugárzási sávjai. Hogy rendszeres és céltudatos technikai beavatkozással cenzúráznánk a tévé különböző csatornáin sugárzott adásokat, egyszerűen képtelenség. Szigeti László, a Párkányi Gimnázium igazgatója az átgondolt provokációs vételzavarást szinte kizártnak mondta: - A budapesti TV 2 vételével már hosszabb ideje problémák vannak. De az F 1 csatornán is előfordul, hogy eltűnik a kép. A minap a délutáni órákban sugárzott Belgium-Csehszlovákia kosárlabda mérkőzés hanghiba miatt élvezhetetlen volt. Az sem ritka, hogy a csatornákat újra kell keresni, mert egyszerűen eltűnnek. Tudom, hogy a katonaság elhatárolja magát a jelenségektől. Szerinlerrf ez mindenekelőtt technikai probléma, s megérdemelne egy alapos vizsgálatot. A Hegyfarkon levő reléállomásról tudom, hogy nincs ott állandó alkalmazott. Vozák Tibor, az Együttélés városi szervezetének elnöke konkrét negatív tapasztalatokkal nem érvelt. Inkább, hasonlóan több járókelőhöz, akiktől az ügyben érdeklődtem, a TV 2 rossz vételére panaszkodott. Névtelen levélírónk tehát létező problémára, a különböző tévécsatornák adásainak zavarására helyesen mutatott rá. Nacionalista indítékot és provokációs szándékot viszont konkrét személy vagy személyek részéről nem fedeztünk fel. Párkányban a levélíró szerinti problémák okozóját is felkerestük. Többnapos szolgálati úton tartózkodott, így nem tudtuk őt megszólaltatni. A problémán viszont rajta tartjuk a szemünket, szükség esetén viszszatérünk hozzá. MÁZSÁR LÁSZLÓ KÖZLEMÉNY A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pozsonypüspöki alapszervezetének elnöksége tisztelettel meghívja önt és ismerőseit a helyi VESNA kultúrközpontba 1992. november 23-ra, hétfőn 17.00 órakor kezdődő rendezvényére, ahol Bartakovics István és Farkas Pál parlamenti képviselők a kárpótlási és transzformációs törvényekről, a mezőgazdaság égető problémáiról, valamint a komáromi imanapról tájékoztatják a jelenlévőket. Az MKDM helyi szervezetének elnöksége