Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám, kedd

1992. NOVEMBER 3. ÚJ SZÓ. HAZAI KÖRKÉP 4 BENZINARAK . 1992 NOVEMBERÉTŐL 17.30-19.30 - 21.00 (Folytatás az 1. oldalról) Bajkál utca: - Vasárnap - az árdrágítás első napján - rengetegen voltak. Mintha mi sem történt volna. Nyilvánvalóan utazniuk kellett az embereknek. Tegnap azonban alig jött autó. Különben szombaton sem voltak hosszabb sorok: körülbelül annyian jöttek, mint máskor. Egyéb­ként vasárnaptól is többnyire 2Ó0-300 koronánál állnak meg a benzinórák; teli tankot eddig még senki sem kért... Lamacs, Szlovákia legnagyobb benzinkútja: - Semmilyen változást nem figyeltünk meg, minden maradt a régiben. Szombaton sem voltak többen, vasárnap sem voltak keve­sebben, mint máskor. Nagyjából ugyanannyiért tankoltak, egyszóval mintha mi sem történt volna. Vajnoryi út: - Talán csodálkozni fog, de mi azt tapasztaltuk, hogy az emberek mintha tréfának vennék az egészet! „Mennyibe bérül? 20, vagy 25 koronába? Ó, csak 19,30?" - és mosolyogva fizettek. Vagy: „Hogy­hogy a gázolaj 14 korona maradt? Nincs itt valami tévedés?" Sokszor magam sem akartam hinni a fülem­nek, elvégre magam is autós va­gyok, de - ez van. Mi itt legalábbis ezt tapasztaltuk. xxx A napilapokban közzétett árjegy­zékben felfigyeltünk egy „rejtélyes" üzemanyag-fajtára: 98 oktános „Super Plus" benzin. Minthogy erről még soha nem hallottunk, sőt a há­rom megkérdezett pozsonyi benzin­kútnál sem ismerték, telefonon fel­hívtuk Oto Fukas mérnököt, a Ben­zinol kereskedelmi igazgatóhelyet­tesét, adjon részletesebb felvilágo­sítást, miről is van szó. Ime a vá­lasza: - Igen, létezik ilyen üzemanyag, de egyelőre egész Csehszlovákiá­ban mindössze 2-3 (csehországi) benzinkútnál kapható. Németorszá­gi behozatalból származik, ólom­mentes, és csak a legigényesebb autók számára szolgál. Szlovákiá­ban egyelőre nem kapható, de nincs is rá igény. (vas) Ami pedig az „érintetteket", tehát tulajdonképpen valamennyiünket il­leti, íme három vélemény: Svec Magda, Gímes, magánvállal­kozó: Mit csinálhatok? Biztos, hogy nem örülök neki, de kénytelen vagyok elfogadni. Pedig a kocsi nekem na­ponta kell. Virágot járok árulni Nyit­rára. S hiába ment föl a benzin ára, az árut nem adhatom drágábban, mert egyszerűen nem megy. Még az a szerencse, hogy itthon, a faluban is sokat el tudunk adni. Az áremelést azonban mindenképpen meg­érezzük: Szabó János, Nagykeszi, autó­szerelő: Nagyon is megérezzük, hogy a ben­zin árát megint fölemelték. Hiszen autó nélkül ma már nem lehet élni. Eddig még csak magáncélokra használtuk a kocsit, de éppen most szeretnénk magánvállalkozásba fogni. Egy nagyobb autót tervezünk venni, amit fuvarozásra használ­nánk. Hiába, valamit muszáj csinál­ni, ha az ember meg akar élni. Kertész Ferencné, nyugdíjas, Ér­sekújvár: Az az igazság, hogy nem nagyon örülünk az áremelésnek. De hát ki örülhet neki? Mi az az egy liter benzin, és most majd két koronával lesz drágább. Azt hiszem, ezentúl még inkább meg fogjuk gondolni, hova megyünk autóval. Most vasár­nap például már a temetőbe is bicik­lin mentünk, pedig bizony elég messze van. De muszáj spórolni. (for) GYŐRI BALETT POZSONYBAN JÖN GULLIVER UR Harmadik pozsonyi vendég­szereplésre készül a több mint tíz évvel ezelőtt alakult Győri Balett. Először 1980-ban léptek fel a Szlovák Nemzeti Színház­ban, s A Nap szeretteivel arattak kirobbanó sikert, másodszor pe­dig 1985-ben, a Boleróval. Mar­kó Iván távozása óta, a koráb­ban műsoron levő darabok ját­szási engedélyét elveszítve, ez idáig ritkábban lépett külföldi színpadra az együttes. E hét végén, vasárnap délelőtt 11 óra­kor és este hétkor első, Markó Iván nélkül készült előadásukat, a Gulliver úr utazásait mutatják be gyermek- és felnőtt közön­ségnek. A Jonathan Swift regé­nye nyomán megálmodott há­romfelvonásos balettet az együt­tes táncosai komponálták. Az el­ső felvonást (Gulliver a törpék országában) Bombicz Barbara és Villiam Fomin, a másodikat (Gulliver az óriásoknál) Kiss Já­nos, a harmadikat (Gulliver a nyihaháknál) pedig Demcsák Ottó jegyzi. Jelmez- és díszlet­tervező: Gombár Judit. - Én magam is régóta várom már a Győri Balett újabb ven­dégszereplését - mondja Emil Bartko, a Szlovák Nemzeti Szín­ház balettigazgatója. - Markó Iván idejében úgy terveztük, gyakrabban jönnek majd hoz­zánk. Iván távozása az együttes, éléről engem is meglepett, de tudtam: kezdődő együttműködé­süknek ez sem vethet véget. Kiss János, a társulat alapító tagjainak egyike, az együttes új igazgatója nagy örömömre ugyanazt akarja, amit mi, itt a Nemzetiben. Hogy Pozsony és Győr táncosai, a két színház a lehető legszorosabb kapcso­latban legyen egymással. De­cember 20-án, karácsonyhoz közeledvén Csajkovszkij Diótö­rőjével lépünk majd a győri kö­zönség elé, s a jövőben is azt szeretnénk, ha a másik fél azt adná, amit a legjobban képvisel. - Zord, politikai viharoktól sem mentes napjainkban érté­kes és tiszteletre méltó a vállal­kozás. - A kultúrában nincs nemzeti­ségi kérdés. A művészetben nem játszhat szerepet a politika. Győr és Pozsony közel van egy­máshoz és akárhogy folyik is a Duna, jószomszédi viszonyun­kat nem fertőzheti meg semmi. Ha Béccsel ápolni tudjuk kulturá­lis kapcsolatunkat, akkor Győrrel sem szakíthatjuk meg. Én azt szeretném elérni, hogy az elkö­vetkező hónapokban, években még többet adjunk egymásnak. Régóta vártam annak a lehető­ségét is, hogy Markó Iván ná­lunk, a mi táncosainkkal is mara­dandó értéket hozzon létre. Ha a terveink valóra válnak, a jövő évadban erre is sor kerülhet vég­re. -szó­BEFEKTETŐK FIGYELMEBE: CSEHORSZÁGI LEHETŐSÉG A KÖTELEZŐ TARTALÉKALAPOK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJ LEHETŐSÉGE A részvénytársaságok, korlá­tolt felelősségű társaságok, szö­vetkezetek és állami vállalatok egyaránt kötelesek tartalékala­pot képezni, s az így nyert pénz­eszközök forgatásának kiváló lehetősége a részjegyekbe tör­ténő befektetés. A Kereskedelmi Törvénykönyv értelmében a tar­talékalapon elhelyezett pénz­eszközöket banki folyószámlán kell tartani, illetve biztonságos, gyorsan pénzzé tehető vagyoni értékékben. A vállalatok zöme egyelőre a folyószámlán való el­helyezés lehetőségével él. Vincent Šinský mérnököt, az InterFinance Invest Fit. befek­tetési társaság igazgatótaná­csának elnökét arról kérdeztük, vajon milyen előnyökkel jár a tartalékalap pénzeszközeinek az említett új formában történő befektetése. A részjegy értékpa­pír, amelyet bármely természe­tes vagy jogi személy (tehát cég is) 1000-től 1 millió korona értékig megvásárolhat, s tulaj­donosa számára kétszeres hasznot jelent. Negyedévenként fizetnek utánuk osztalékot, mely azonban a befektetésnek nem a egyetlen célja. A fő cél az eredetileg elhelyezett összeg értékesítése. Amennyiben a vál­lalat tartalékalapjának egy ré­szét a részjegy-alapba fekteti, bizonyos idő elteltével a befek­tetett összeg jelentős növekedé­sének lehet a tanúja, és ameny­nyiben a vállalat úgy határoz, hogy részjegyét eladja, lényege­sen többet kap érte (általában a piaci árat). Ha pedig részje­gyét az alap kezelőjének adja el (viszonteladás), vagyis a befek­tetési alapnak, a visszavásárlást a kérvény érvényesítésétől szá­mítva legkésőbb egy hónapon belül kell megejteni, éspedig pi­aci áron (a befektetési társasá­gokról és a befektetési alapokról szóló törvény 10. §-ának 2. bek. és 13. §-ának 2. bek. értelmé­ben). Ily módon teljesítik a rész­jegyek gyors pénzzé tételének feltételét. • Azt mondja, igazgató úr, hogy nagyon előnyös, ha a tar­talékalapon levő pénzeszközök egy részét ily módon fekteti be a vállalat. Ha valóban előnyös ez a forma, miért nem jó, ha az egész tartalékalapját ily módon fekteti be? - Időnként minden vállalat rá­szorul, hogy tartalékalapjából merítsen, és kár lenne, ha vi­szonteladással lemondana a részjegy tülajdonjogáról. A be­fektetésnek ez a formája ugyan­is főleg, hosszú távon kifizetődő. • Milyen előnyei vannak en­nek a befektetési formának a klasszikus folyószámlán való pénzelhelyezéssel szemben? -Amennyiben hosszú távon számolunk ezzel a befektetési formával, mindenképpen elő­nyösebb, mint a kamatokból származó haszon. És szeret­ném hangsúlyozni, hogy az egész befektetés minimális koc­kázattal jár. Ugyanis minden be­fektetési - részjegy- - alap ko­moly eszközöket összpontosít, melyekért több tucat fajta érték­papírt vásárol, éspedig több ki­bocsátótól. Abban az esetben, ha egyik-másik értékpapír ese­tében veszteség keletkezne, ezt a másik értékpapírból származó haszon ellensúlyozná. E befek­tetési forma előnye ugyanis az inflációs elértéktelenedés elleni védelem. A klasszikus rövid le­kötési idejű banki betétekkel szembeni mérsékelten nagyobb kockázatot ellensúlyozza a hosszabb távon magyobb hasznot eredményező befekte­tés, miközben, amint arról már szó volt, a likviditás - vagyis a pénzzé tehetőség - nagyon magas fokú. Az Új Szó számára írta: Markéta Soukupová, Mladá fronta Dnes VK-173 NEMZETKÖZI ELISMERÉS A MAGYAR POLGÁRI PÁRT AZ ELDR-BEN Az Európai Liberális, Demok­rata- és Reformpártok Szövet­ségének (ELDR) Végrehajtó Ta­nácsa október 19-i brüsszeli ülésén jóváhagyta a Magyar Polgári Párt tagfelvételi kérvé­nyét. Ezt pénteken közölte hiva­talosan az MPP-vel Christian Ehlres, az ELDR főtitkára. Az ELDR 1976-ban, az Euró­pai Közösség tagországainak li­berális pártjait összefogó szer­vezetként jött létre. Egy tavalyi alapszabály-módosítás értelmé­ben (még) nem EK-országbeli pártok is kérhetik a megfigyelői tagságot, amennyiben eszme­rendszerük és politikai tevé­kenységük összhangban van az ELDR alapszabályával és prog­ramnyilatkozatával. Eddig ezt a státust Kelet-Európából csak a magyarországi FIDESZ és SZDSZ, valamint a szlovéniai Liberális Demokrata Párt nyerte el. A Magyar Polgári Párt e je­lentős esemény kapcsán nyilat­kozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy ez a nem­zetközi elismerés nagy jelentő­séggel bír az MPP és a szlová­kiai magyarság számára is, mert az elmúlt három év politizálásá­nak megbecsüléseként értékel­hető és annak, hogy a párt bizo­nyította életképességét és a li­berális értékekért való elkötele­zettségének szilárdságát. Meg­figyelői tagságának megszerzé­sével az MPP olyan jelentős nemzetközi fórumhoz jutott, amelyen felemelheti szavát a szlovákiai liberális demokrácia és a szlovákiai kisebbségek, mindenekelőtt a magyar nemze­ti kisebbség ügyének érde­kében. MÁSOK ÍRTÁK VILIAM SOBONA: AZ EGÉSZSÉGÜGY FELKÉSZÜLT A szlovák kormány múlt heti ülésén megtárgyalta a betegbiztosítás­ról valamint a társadalombiztosításról szóló törvény tervezetét. Egyiket sem fogadta el, ehelyett megbízta Oľga Keltošová munka-, szociális és családügyi minisztert és Viliam Soboňa egészségügyi minisztert, hogy dolgozzák ki közösen a nemzeti biztosítóról szóló törvény tervezetét. A Národná obroda ennek kapcsán Soboňa miniszternek tett fel néhány kérdést. • Kérem, jellemezze a nemzeti biztositót. - Közszolgálati intézményről van szó, amely átfogóan gondozza a tár­sadalombiztosítást. Gyakorlatilag kétfajta biztosítás tartozik majd ide - a betegbiztosítás és a nyugdíjbiz­tosítás. • Mi szerint különböztetjük meg a két biztosítást? - A betegbiztosítás abban az esetben gondoskodik a polgárról, amikor megbetegszik. Ez azt jelenti, hogy arra az időtartamra van bizto­sítva, amíg beteg, amikor is tárgyi és pénzbeli juttatásokat kap. Tehát or vosi ellátást, gyógyszereket, más egészségügyi anyagokat és pénz­beli juttatást. Ide tartozik a betegség, a családtag ápolása, az anyasági segély. A nyugdíjbiztosítás viszont hosszú távra szól, arra az időszakra, amikor az illetőnek már nincs a mun­kaviszonyból eredő bevétele. Ide tartozik a rokkantság és az öregség. Történelmi szempontból még egy fajta biztosítás alakult ki, a baleset­biztosítás. • Ki létesíti a biztosítót? - Az SZK Pénzügyminisztériuma. • Mit jelent a polgár számára a biztosító? - Gondoskodik róla betegsége alatt, öregségében és rokkantság esetében. A nemzeti biztosító nem tartozik majd egy minisztériumhoz sem. Közszolgálati intézmény lesz, amely gondozni fogja az állam, a munkáltatók és az alkalmazottak vagyonát. Az említett két miniszté­rium felügyeli majd. Igazgatótaná­csában képviselve lesznek a biztosí­tottak és a biztosítók is. • Ki képviseli majd a nyugdíja­sokat, a gyermekeket és a fiatalo­kat, tehát azokat, akiknek nincs keresetük? - Az állam. A biztosító saját kere­tein belül elválasztja a beteg- és a nyugdíjbiztosítás pénzalapját. Va­lamennyi biztosítási juttatást azon­ban ez a biztosító gondozza majd, ezért lesz nemzeti biztosító. • A nemzeti biztosítónak 1993. január elsejétől kellene működ­nie, attól a naptól, amikor érvény­be lép az új adórendszer. Valóban így lesz ez? - Attól függ, hogy a tárcák milyen mértékben készültek fel. Az első lépést mi már megtettük. Október 29-én utasítást adtam, hogy adjuk át egymásnak a nemzeti biztosítás­ról szóló tőrvénytervezeteinket. A mienk már elkészült. • Elégedett a kormány dönté­sével? - Nagyon. Nem titkolom, a DSZM egészségügyi klubjának működése óta azt állítottam, hogy az ideális biztosítási rendszer a nemzeti bizto­sító. • Mit jelent a gyakorlatban a kormány döntése? - Az egészségügyi, a társadalmi és esetleg más biztosítás pénzalap­ja külön lesz választva, de egy tető alá kerül. Ez lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogyan használják fel ezeket. Törvénytervezetünket a kor­mány legiszlatív tanácsának legkö­zelebbi ülésén beterjesztjük. • Nem jelent majd gondot az ilyen intézmény kiépítése? - Amennyiben a munka-, szo­ciális és családügyi minisztérium ké­szen áll, és a tárca azt állította, hogy felkészültek, akkor nem keletkezhet­nek problémák. A két fél rugalmas­ságától függ minden. • Milyen kötelességek hárul­nak önökre? - Az a rész, amelyért az egész­ségügyi tárca lesz felelős, elő van készítve, úgy, hogy a nemzeti bizto­sító megkezdheti működését. Janu­ár elsejétől működnie kell a beteg­biztosítónak, amely a nemzeti bizto­sító részét képezi. Csupán az a kér­dés, hogy a munka-, szociális és családügyi minisztérium készen áll-e. • Ismeretei szerint felkészült a munkaügyi tárca? - Amikor először találkoztunk Ol ­ga Keltošovával, és Jozef Tóth pénzügyminiszterrel együtt, a nem­zeti biztosító gondolatát támogattuk, a munkaügyi tárca ellene volt. Azt mondták, nem érthetnek vele egyet, mert 1993. január elsejétől nem ké­pesek működtetni a biztosítót. Nap­jainkban már azt állítják, hogy min­den rendben van. • Nincsen késő? Hiszen már november van! - Ha mind a két tárca felkészült, akkor nem. Mi semmit sem változta­tunk elhatározásunkon. • A szakmai szervezetek és a háromoldalú egyeztető tanács is véleményezheti majd a nemzeti biztosítóról szóló törvényterve­zetet? - Igen. (Národná obroda)

Next

/
Oldalképek
Tartalom