Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám, csütörtök

FOGYASZTÓI FIGYELŐ MINDEN MÁSODIK VÁSÁRLÁSNÁL BECSAPNAK HIÁNYCIKK A BECSÜLET A piacgazdaságra való áttérés következményeit leginkább a fo­gyasztók érzik. Tehetetlenül szemlélik a felfelé kúszó árakat és gyakran hangoztatják: valaki már rendet csinálhatna, hogy a keres­kedők ne uralkodjanak felettünk kényük-kedvük szerint. A Szlová­kiai Kereskedelmi Felügyelőség központi igazgatóságához is töb­ben fordulnak panasszal: tegye­nek valamit, nézzenek utána, mennyiért árusítanak egy-egy boltban. Mit válaszolnak ilyenkor? — kérdeztük Danuša Krkošová mérnöktől, az igazgatóság osz­tályvezetőjétől. — Sajnos, nemtübunk megnyug­tató választ adni. Az árakat semmi­féle előírás nem szabályozza. A ke­reskedő olyan árrést alkalmaz, amelyen feltételezi, hogy a fo­gyasztó még elfogadja, elviseli. Tény: a kiadások nagyban növe­kedtek és ennek következtében Sokak számára tanulságos lehet az egyik pórul járt fogyasztó esete, aki nem kívánja, hogy nevét nyilvá­nosságra hozzuk, hisz nem nagy di­csőség a becsapott szerepét vállal­ni. „A televízióban közvetített reklám alapján megrendeltem a hodoníni W. S. Kft-től a Robotpartner márkájú gyümölcscentrifúgát, 4990,- koroná­ért. A gépet utánvéttel meg is kap­tam, de a szavatossági levelet nem mellékelték hozzá. Többszőr próbál­tam használni, de mindig nagyot csalódtam. Nem működött úgy, mint ahogyan reklámozták. A gyü­mölcsöt, zöldséget összezúzta, de megközelítőleg csak az egyharma­dát facsarta ki, a többi a hulladékba került. Hogy ne vesszen kárba, egy 25 évvel ezelőtt 150 koronáért vásá­rolt kéziprés segítségével nyomtam ki a levet a megmaradt gyü­sok családban a korábbihoz képest csökkent az életszínvonal. — De nem úgy á kereskedőké... — Ezt nem róhatjuk fel nekik. Ók csak élnek az adott lehetőséggel. És nem változtat a helyzeten a sokat hangoztatott konkurencia sem. Ta­núi vagyunk: olyan szolidárisak, hogy az árakban nagyon gyorsan megegyeznek és olyan szinten tart­ják ezeket, hogy valamennyiüknek a lehető legnagyobb haszna legyen. —A magas árakba végül is—más megoldás híján — még bele is tö­rődnénk, ha tudnánk, becsületesen bánnak velünk. — Ezt viszonfnem mondhatjuk. A drágaság ellenére lépten-nyomon megkárosítják a fogyasztókat. Ezt a munkatársaim ellenőrző vásárlásai­nak értékelése alapján teljes mérték­ben alátámaszthatom. A napokban összegeztük az eltelt háromnegyed év alatt végzett tevékenységünket. Ellenőreink 15 762 kereskedelmi mölcsből. A készülék másik hibája, hogy miközben a gyümölcsöt vagy zöldséget vágta, a lé a gépen végig­csurgott és ezáltal megkárosodhat a motor. A feladónál reklamáltam a terméket, kértem, cseréljék ki a gé­pet, vagy pedig küldjék vissza a pénzemet. Azt válaszolták: elnézé­semet kérik, de a pénzemet nem küldhetik vissza és azt ajánlják, a már kifizetett ősszegért válasszak valamit az általuk forgalmazott cik­kek közül, de hogy melyek ezek, ar­ról nem tájékoztattak. Újra írtam a kft-nek, visszaküldtem a gyü­mölcscentrifúgát. Erre közölték ve­lem: szerintük a reklamációm nem indokolt, és ha nem érdekel a kíná­latukból valamilyen más termék, ak­kor visszaküldik az általam kifogá­solt gépet. Nem tudtam, mit tegyek, ezért azt javasoltam: ha a reklamáci­ót nem fogadják el, hát küldjék egységet kerestek fel. Próbavásárlá­saik 47,49 százalékánál árdrágítást állapítottak meg. Ez azt jelenti, hogy a még említett magas árak ellenére is majdnem minden második vásár­lásuk során megpróbálták becsapni őket. Bizonyára a vásárlókat is körül­belül ilyen arányban rövidítik meg. — Az árdrágításokon kívül gyak­ran vagyunk tanúi annak is, hogy nem megfelelő minőségű árut ad­nak el. Ezzel kapcsolatban milyenek a tapasztalataik? — Egyértelműen azt mondhatom, rosszak. Az említett időszakban 25 931 820 korona értékű áru for­galmazását tiltották meg a minőségi kifogások miatt, sőt több mint 300 ezer korona értékű élelmiszert az el­lenőrzött helyszíneken megsemmi­sítettek, mert ezek elfogyasztása esetleg káros következményekeljár­hatott volna. Az ellenőrzések során rendszeresen veszünk élelmi­szermintákat is, és ezeket laboratóri­vissza. Már jó ideje semmilyen vá­lasz nem érkezett. Teljesen tehetet­len vagyok." Nem csupán a panaszosnak, a többi vásárlónak is jó tudni, mi a te­endő, ha hasonló helyzetbe kerül. A hibás készüléket írásban kell reklamálni. A reklamációs rendet a Polgári Törvénykönyv és annak az 1991/509-es számú novellája szabá­lyozza. A 620-as paragrafus 2. bekezdé­sének utolsó mondata világosan fo­galmaz: „Az eladó köteles a vásárló­nak szavatossági levelet adni, ame­lyen fel van tüntetve a szavatossági idő." A 622. paragrafus pedig a követ­kezőképpen szól: „Ha olyan hibáról van szó, amelyet ki lehet javítani, a vásárlónak joga van arra, hogy in­gyen, időben és rendesen kijavít­sák. Az eladónak kötelessége a hi­umunkban ellenőrizzük. Az eredmé­nyek nyugtalanítóak: az 5421 ellen­őrzött minta 31,19 százaléka nem felelt meg a normáknak. A mikrobio­lógiai elemzésekkor a kifogásolt minták aránya 32,1 százalékos volt. — Mindezek hallatán akaratlanul is felmerül a kérdés: legalább figyel­meztették a rajtakapottakat? — A vétkesekkel minden esetben foglalkozunk. A magánszemélyek­nek 5996 pénzbírságot szabtunk ki: összesen 15 949 900 korona bünte­téstfizettek. A szervezetek 23 kifogá­solt esetükért 993 000 koronájuktól búcsúztak el. A 147 súlyosabb üggyel a továbbiak során az illeté­kes, többek között a bűnüldöző szervek foglalkoznak. — A fogyasztók szempontjából szavai nem éppen megnyugtatóak. — Ilyen a helyzet a piacon. A ke­reskedők nem becsülik meg a vásár­lókat, kölcsönös viszonyuk egyálta­lán nem nevezhető jónak. Úgy tűnik, az eladók nagy része nem törekszik arra, hogy bizalmat keltsen. A fo­gyasztó kevés információt kap, a reklámok gyakran félrevezetők, a rossz minőségű áruról és az egész­ségi szempontból kifogásolható élelmiszerekről már nem is szólva. bát minden felesleges halasztás nél­kül helyrehozni. Ha a tárgy még nem volt használ­va, a vevő kérheti a javítás helyett a tárgy kicserélését. Az eladó a hiba kijavítása helyett mindig kicserélheti a hibás terméket." Megszívlelendő a szóban forgó törvény 623. paragrafusa is: „Ha olyan hibáról van szó, amelyet nem lehet kijavítani, és amely akadályoz­za azt, hogy a készüléket úgy hasz­nálhassuk, mint a hiba nélkülit, a vá­sárlónak joga van az áru kicserélé­sére, vagy joga van a szerződéstől elállni. Ugyanilyen joga van a vásár­lónak akkor is, ha a hiba ugyan eltá­volítható, de a javítás utáni ismételt előfordulása vagy további hiba miatt nem tudja a dolgot használni." Ennyit tehát az ide vonatkozó tör­vényből. A károsultnak kell eldönte­nie, hogy az eladó a törvénynek megfelelően járt-e el, vagy sem. A paragrafusok tükrében felülbí­rálhatja a saját eljárását is. Ha úgy ítéli meg, hogy az eladó törvényt sér­tett, nem marad más hátra, minthogy bírósághoz forduljon. 1992. NOVEMBER 12. NAGYÍTÓ ALATT A TÁBLACSOKOLÁDÉ A HAZAI IS FINOM ÉS OLCSÓBB Igazán nem panaszkodhatunk, hogy boltjainkban kevés az édes­ség. A csokoládék választéka bősé­ges, néha azt sem tudjuk, melyiket vegyük meg. A Szlovákiai Kereske­delmi Felügyelőség munkatársai összehasonlító vizsgálatokat végez­tek, hogy megállapítsák, milyen a minőségük. A pozsonyi Figaro 8, a tőketerebesi Deva 5, a déčíni Diana 3, az olomouci Zora 6, a prágai­modranyi Orion 3 termékét, valamint 9 importált táblacsokoládét tesztel­tek. Összesen 34 fajtát; volt köztük keserű, félédes, tej-, tejszínes, man­dulás, mogyorós és mazsolaszőlő­vel ízesített. A vizsgálatkor a műszaki normá­katvették alapul, de a termékek kivi­telét is értékelték. Megnézték, mi­lyen a csokoládé alakja, színe, ösz­szetétele, a csomagolás megfelel-e az előírásoknak, figyelembevették a nedvesség-, a cukor-, a tejtartalmu­kat és az adalékanyagok arányát és az árukra is figyeltek. Az első vizsgákon kettő kivételé­vel helytálltak a csokoládék. Kiváló minősítést kapott 16 fajta; 13 hazai (a vizsgált 25-ből) és három külföldi (a tesztelt 9-ből). A német 100 gram­mos Die Echte Sprengel Ganzé Nüs­se in Alpengrahn-ban a mogyoró ke­sernyés ízét kifogásolták, a spanyol gyártmányú La Estrelláról pedig azt állapították meg, nem is csokoládé, hanem csupán csokoládéíz. Ez ugyan apró betűkkel a csomagolá­son fel van tüntetve, de az árban (22 koronába kerül) nem tükröződik ez a minőségi különbség. Az adatok feltüntetése megfelelt az előírásoknak, csupán a déčíni Diana, 100 grammos keserű csoko­ládéjáról hiányzott a minimális eltart­hatóság ideje. A svájci Milk Hazel Mit-tal kapcsolatban kifogásolták: a csomagolásról a vevő nem tudhatta meg, hogy mazsolaszőlővel ízesített csokit vesz. A gyártás dátuma valamennyi vizsgált darabon fel volt tüntetve, a külföldieken pedig az eltarthatóság utolsó napja szerepelt. A csomagolás vonzósága szem­pontjából három importált és hat ha­zai került az élmezőnybe. Az itthon gyártottak közül a pozsonyi Figaro és a tőketerebesi Deva termékeinek csomagolásával voltak leginkább megelégedve a szakemberek, négy fajtát pedig azért marasztaltak el, mert a csomagolásuk már'több éves hagyományos gyártmányról árulko­dik. A külföldiek színes, fényes, tet­szetős papírja mindenképp von­zóbb a vásárlók számára. t A vegyi-fizikai összetételük min­den esetben megfelelt az érvényes normáknak. A külföldiek nedves­ségtartalma alacsonyabb volt, mint a csehszlovák gyártmányoké. Az im­portáltak száraz anyagában a cukor­tartalom magasabb, de a tejcsokolá­dékban kevesebb a tejcukor. Az összesített értékelésből kitűnik: a mi csokoládéink is finomak, minő­ségük ellen nincs különösebb kifo­gás és nem utolsó szempont az sem, hogy az áraik miatt elérhetőbbek. S ha ŕnár az áraknál tartunk: egy-egy fajta ára 2, 3, sőt 5 koronával is eltér az egyes kereskedőknél. Ezért érde­mes megnézni, melyik boltban vá­sárolunk édességet. Jó lesz megjegyezni Csokoládé Szavatossági fajtáj a idő keserű csokoládé tejcsokoládé félédes csokoládé tejszínes csokoládé tejszínes kávés csokoládé Ízesítettek: mandulás 6 hónap diós 5 hónap mogyoró s 5 hónap Főzőcsokoládé 12 hónap ^Ép I I; illliilililiil Ilii Az IKEA pozsonyi boltjában nagy választékban kaphatók lakáskiegészí­tők, egyszerű, de célszerű bútordarabok Prikler László felvétele MIT VIGYÜNK AJANDEKBA? Régi szokás szerint vendégségbe ajándékot szokás vinni, ezzel mintegy megköszönjük a meghívást, s egy kicsit hozzájárulunk a költségekhez. Hagyományosan a háziasszony egy csokor virágot, netán egy doboz bon­bont, a házigazda egy üveg bort, a gyerekek egy-egy tábla csokoládét kap­nak. Ezek az ajándékok egyszerűek, ámde személytelenek. Lehet, hogy a há­ziasszony nem szereti a vágott virágot, de a cserepes növénynek örül. Lehet, hogy a házigazda bor helyett szívesebben iszik sört. Sok szülő nem örül a csokoládénak, mert romlik tőle a gyerekek foga. Ha névnapi vagy születésnapi ünnepségre várnak minket, az ünnepeltnek személyes ajándékot is vigyünk. Sose vásároljunk túl drága holmit, mert az esetleg erőn felüli viszonzásra késztet. Könnyeb a dolgunk, ha az ünnepelt­nek hobbija van. Ha nem tudunk ilyesmiről, nyugodtan beszéljük meg a há­zastársával, hogy minek örülne. A könyv, nőknél a kozmetikum, a lakásdísz mindig szép ajándék. A gyerekek a legjobban a játéknak örülnek, bármilyen olcsó is legyen. Mutatvány - Unom mára nyulat, galambot, másfél kiló tőkehúst varázsoljon ebédre! Barát József karikatúrája Az oldaft összeállította: DEÁK TERÉZ MÁS KÁRÁN ÉRDEMES TANULNI HOGYAN ÉS Ml ALAPJÁN REKLAMÁLJUNK? 12 hónap 8 hónap 8 hónap 6 hónap 6 hónap

Next

/
Oldalképek
Tartalom