Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-10 / 240. szám, szombat

HÍREK-VÉLEMENYEK FÁK-CSÚCS GYÉR EREDMÉNYEKKEL Kirgizia fővárosában, Biskekben tartott tegnap csúcstalálkozót a Független Államok Közössége. Mind a 12 tagország elküldte delegációit, csak Türkménia nem képviseltette magát legfelsőbb szinten, mivel elnöke elutasítja a szorosabb együttműködést a FÁK keretében. Megfigyelői státussal Grúzia és Azerbajdzsán is képviselteti magát a miniszterelnök-helyettesek által. . ÚJ szól 1992. OKTOBER 10. Délelőtt az államfők és a miniszterelnökök tanácskoztak Levon TerPetroszjan örmény államfő elnökletével. Délután az államfők és a kormányfők külön-külön tanácskoztak, majd aláírták a jóváhagyott dokumentumokat. Délelőtt a FÁK-tagországok elnökei úgy döntöttek, létrehoznak egy konzultatív gazdasági tanácsot. Jóváhagyták az egységes valutarendszer tervét is, amelyet Borisz Jelcin orosz elnök terjesztett elő. Elutasították viszont Jelcin szövetségesének, Nurszultán Nazarbajev kazah elnöknek azt az indítványát, amely az eddiginél szorosabb együttműködést javasolt. Az orosz rádió jelentése szerint a konzultatív gazdasági tanács létrehozását Ukrajna is jóváhagyta, bár eddig ellenezte mindennemű új szerv létrehozását a FÁK keretében. Az eredeti napirenden szerepelt volna a tadzsikisztáni helyzet megvitatása is, s esetleg az államközösség részvétele a konfliktus rendezésében. Bár ezt Akbars Iszkandarov tádzsik elnök kérte, tegnap ő követelte a napirend módosítását. Az említett kérdések mellett megvitatták a vagyonjogok kölcsönös efismeréséről és a gazdasági törvényhozás közelítéséről szóló dokumentumokat, valamint első olvasásban a Független Államok Közössége Alapokmányának tervezetét is. HOLNAP ELDŐL, Kl LESZ ROMÁNIA ÚJ ELNÖKE Romániában holnap megtartják az elnökválasztás második fordulóját, melyben a baloldali Demokratikus Nemzeti Megmentési Front jelöltje, a jelenlegi államfő, Ion Iliescu és a közép-jobboldali ellenzéki koalíció, a Demokratikus Konvent jelöltje, Emil Constantinescu méri össze erejét. Az első fordulótól eltérően ezúttal a győzelemhez elég megszerezni a leadott érvényes szavazatok több mint ötven százalékát. A szeptember 27-én lebonyolított első fordulóban Iliescu a szavazatok 47,3 százalékát, míg Constantinescu a szavazatok 31,24 százalékát szerezte meg. Ennek alapján úgy tűnik, hogy a második forduló esélyese a jelenlegi államfő, aki most a román nacionalista körök nyílt támogatásával is számolhat. Volt elnökjelöltjük, Gheorghe Funar, aki az első fordulóban a szavazatok mintegy 13 százalékát szerezte meg, legutóbb Iliescu választási nagygyűlésén is részt vett. Constantinescu elsősorban a gyorsabb reformokat követelő politikai csoportosulások, a fiatalok és a jelenlegi rendszerrel elégedetlen rétegek szavazatait szeretné megszerezni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetősége szintén felhívta híveit, hogy támogassák Constantinescut, mert győzelme esetén javulhatna a magyarság és a demokrácia helyzete Romániában. Bár Iliescu az esélyesebb, nem kizárt a meglepetés sem. Főként ha tekintetbe vesszük, hogy a felmérések szerint holnap még kevesebben kívánnak az urnákhoz járulni mint két héttel ezelőtt, amikor 76 százalékos volt a választási részvétel. A választások tétje nagy,, s ezért a Theodor Stolojaň által vezetett, nemsokára lelépő kormány újra felszólította a lakosságot, hogy vasárnap menjen el szavazni. Közvetlenül az elnökválasztások második fordulója után, hétfőn Romániába akart látogatni Mihály volt román király. A genfi román követségen azonban vízumkérését elutasították. Á román kormány nyílt levélben pedig felkérte a volt uralkodót, hogy tekintettel a még be nem fejezett választásokra és a választásokkal összefüggő politikai egyezkedésekre, kormányalakítási tárgyalásokra, halassza el tervezett útját. A második elnökválasztási forduló első eredményeit hétfő folyamán hozzák nyilvánosságra. Ezután várhatóan felgyorsulnak a politikai események és a nyilvánosság elé kerülnek a kormányalakítási tárgyalások, valamint a születő új kormány politikai-gazdasági programelképzelései. Már most viszont nyilvánvaló, hogy nehéz szülés lesz, mert egyetlen pártnak sincs monopolhelyzete és akár a baloldal, akár a közép-jobb is csak más pártokkal szövetkezve tud egy életképes kabinetet létrehozni. Nemzetközi megfigyelők véleménye szerint ezért Romániában a következő hetekben belpolitikai válság kialakulásával kell számolni. KOKES JÁNOS Szigorú ám az orosz kormányzat és rendőrség... Amint arról már hírt adtunk, karhatalommal foglalták el Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő alapjának moszkvai épületét. ENSZ'MISSZIÓ GRÚZIÁBA Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön rövid ülést tartott, ezen írásos nyilatkozatot olvastak fel, amelyben a testület a grúziai harcok azonnali beszüntetésére szólít fel. A Biztonsági Tanács támogatja Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár döntését, hogy pozitív választ ad Grúzia kérésére és misszót küld ki a Kaukázuson túli országba. A dokumentum hangot ad a BT mély nyugtalanságának a helyzet roszszabbodása miatt Grúziában, ahol az utóbbi napokban az abház szeparatista erők több városból és faluból kiszorították a kormánycsapatokat. A BT felszólítja az érintett feleket a szeptember 3-i megállapodás tiszteletben tartására. Ez a megállapodás megerősíti Grúzia területi integritását, tűzszünetet szorgalmaz és kötelezi az ellenséges táborokat az erőszakról való lemondásra. Az ENSZimissziót Grúziában a főtitkár valamelyik helyettese fogja vezetni, valószínűleg Antoine Blanca, az ENSZ genfi hivatalának vezetője. A misszó egyes tagjai feltehetően hosszabb ideig maradnak Grúziában. MULASZTASOK ES HIBÁK MAGYARORSZÁGI LAPOK ELEMZŐ ÍRÁSAI BŐS-NAGYMAROSRÓL A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap kivonatosan ismertette a Magyar Nemzet és a Népszabadság Bőssel kapcsolatos írásait. A Magyar Nemzet cikkírója szerint a jelenlegi időszakban, amikor Pozsony bejelentette Bős gyors befejezését, úgy tűnik, Magyarország két és fél év alatt keveset tett ennek a megakadályozásáért. És most, amikor a kormány nemzetközi fórum elé akarja terjeszteni a dolgot, úgy tűnik, már későn van. Igaz, utólag nincs értelme keresni, hogy ki a bűnös ezért a helyzetért. A cikk rámutat a továbbiakban, Bős-Nagymaros elutasítása Magyarországon á szocialista rendszerrel való konfrontáció jelképévé vált, s ezért senkinek sem volt bátorsága arra, hogy megváltoztassa a véleményét. Senki sem tudott ezért okosabbat kitalálni, mint azt hangoztatni, hogy a vízlépcsőt nem akarjuk. A kormány mossa a kezeit, azt állítva, nem tehet semmit, mert köti a parlament határozata. Az Országgyűlés viszont arra vár, hogy a kormány terjeszszen elő valamilyen javaslatot. Ki tudna logikus magyarázatot adni arra, a magyar fél miért nem tette meg időben azokat a lépéseket, amelyeket most áll szándékában megtenni, hiszen még most sincsenek teljesítve az ehhez szükséges feltételek. A Népszabadság szerint a magyar fél az 1977-es államközi szerződés aláírása óta eltelt időszak értékelésében túl sok hibát követett el. Minden jel arra utal, hogy Budapest éppen a kulcsfontosságú kérdésekben helytelenül értelmezte a kérdéseket. A legnagyobb hiba, hogy nem ismerte fel: Mečiar a csehek által rámért vereség után Bős kérdésében nem hátrálhatott meg, mert maradék népszerűségét is elveszítette volna. Ugyanakkor a szlovák kormányfő kezére játszott, hogy a magyar kormány álláspontja kizárta a kompromisszumokat, s ezt könnyen lehetett ellenséges magatartásnak értelmezni. Amellett Mečiarnak olyan szüksége van az ellenségképre, mint a sóra, mert olyan helyzetben van, hogy életet kell lehelnie egy kevésbé életképes és nagyon szegény államalakulatba. Nem lehet megszabadulni attól a gondolattól, hogy Pozsony erős embere céltudatosan játszik a kapcsolatok megromlásával. Ezt ugyan átlátszóan csinálja, de eddig nagyon is sikeresen - állapítja meg a Népszabadság. B

ár nem érhette váratlanul a világot Willy Brandt halálhíre, mégis micsoda megdöbbenést váltott ki... A háború utáni időszak egyik legkiemelkedőbb európai politikusa távozott. Brandt hosszabb ideje betegeskedett, a nyár vége óta többszöri műtéten esett, át - mindhiába. A rák nem engedte, hogy elfogadja az utolsó meghívást is és Berlinben részt vegyen a Szocialista Internacionálé kongresszusán, ahol személyesen akarta átadni utódjának az elnöki tisztséget. A német szociáldemokrácia nagy alakja utolsó napjait távol a politikától, békességben töltötte Bonn melletti házában. Willy Brandt (eredeti nevén Herbert Frahm) 1913-ban született Lübeckben. A fasizmus térnyerése idején a meggyőződéses demokratának és antifasisztának, a kommunistákkal szimpatizáló fiatal újságírónak Dániába, Norvégiába, illetve Svédországba kellett menekülnie. A náci Németország kitagadta őt, megfosztotta állampolgárságától. Később, a háború befejezése után tudósítóként tért vissza hazájába, ahol újra letelepedett és Willy Brandt néven nyert ismét állampolgárságot, az SPD tagjaként pedig hírnevet és elismerést. Politikai karrierje lényegében 1957-ben kezdődött Berlinben, ahol, mint a város polgármestere (1913-1992) élte át a megosztás keserű napjait. Megdöbbenéssel és felháborodással volt kénytelen tudomásul venni, hogy szögesdróttál, később betonkolosszussal zárják el a szovjet szektort és választják el egymástól a német családok tucatjait. A szociáldemokrácia jelöltjeként először 1960-ban, majd 1965-ben, már az SPD országos elnökeként megpályázta a kancellári tisztséget - egyelőre sikertelenül. Ám 1966-ban külügyminiszterként és alkancellárként bekerült a szövetségi kormánykoalícióba, 1969-ben pedig, a harmadik nekifutásra végre elérte politikai célját. A szociáldemokraták a szabaddemokratákkal karöltve kiszorították a keresztény uniót és Brandt átvette a kormányrudat. Az NSZK első szociáldemokrata kancellárja teljesen új irányvonalat választott. A német-német, illetve, a kelet-nyugati megbékélés útját kereste, amiért sokan támadták, gyűlölték, mások támogatták és becsülték őt. Brandt kormánya írta alá a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és: az NDK-val tenruáiioti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezményt, valamint a NyugatBerlin státusát rögzítő négyoldalú megállapodást, az ő kabinetje nyitotta meg a normális államközi kapcsolatokhoz vezető utat. Míg a világ 1971 -ben Nobel-díjjal jutalmazta a béketörekvéseit, addig az NSZK-ban épp e politikája - a kommunistákkal való kiegyezés - miatt került veszélybe kancellári tisztsége. A parlamenti ellenzék 1972-ben bizalmi szavazást indítványozott, s Brandtot csak két szavazat mentette meg a bukástól. Mára kiderült, hogy az egyiket a Stasi vette meg, ám a másik támogató szavazat mivoltát továbbra is homály fedi. Paradox, hogy két év^el később a bukását előidéző botrányt mégis a kelet-német állambiztonság idézte elő, amely saját ügynökét fészkelte be a kancellári hivatalba. Brandt bűnösnek érezte magát és lemondott. Később, 1987-ben ugyancsak egy kisebb botrány miatt, de nem haragban vált meg pártelnöki tisztségétől. (Archívumi felvétel) T

ekintélyén nem esett csorba, Brandt kihasználva népszerűségét, tovább folytatta aktivitását, harcát a békéért, a demokráciáért, a német-német közeledésért, a remélt egyesítésért. Megelégedéssel nyugtázta az egyesítés napjaiban, hogy végre „összenő az, aminek össze kell nőnie", ha sok-sok áldozat árán is. Politikai pályafutása alatt ő maga megannyi áldozatot hozott a németekért, a fasizmus idején becsületet és bizalmat vesztett Németországért. Nevében térdre borulva kért engesztelést annak idején Varsóban. (urbán) • A Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Középiskola igazgatósága értesíti a munkatársakat, volt diákokat, ismerősöket, hogy hosszú szenvedés után elhunyt SCHICK KÁROLY az iskola volt igazgatóhelyettese, tanára. Temetése 1992. október 11-én 13 órakor lesz a sikabonyi temetőben. Az iskola igazgatósága. VK-44 NÉHÁNY SORBAN O

roszország parlamentje csütörtökön késő este szavazattöbbséggel döntött arról, hogy december 1-re összehívják az Oroszországi Föderáció népi képviselőinek rendkívüli kongresszusát. A „szuperparlament" ülésén elsősorban a gazdasági reformokkal és a föderáció új alkotmányával kapcsolatos kérdéseket kellene megvitatni. A képviselők közvetlenül azután döntöttek a tanácskozás összehívásáról, hogy a parlament csütörtökön elégtelennek minősítette a kormány szociális és gazdasági reformprogramjának megvalósítását. R

ichard von Weizsäcker német államfő a Bild című napilap tájékoztatása szerint a keletnémet evangélikus egyház képviselőivel 1984-ben megtartott találkozóján alkalmatlannak nevezte Helmut Kohl kancellárt. A bulvárnapilap a volt NDK titkosszolgálatának adataira hivatkozik. 1984 májusában, három nappal az elnökválasztás után Weizsäcker a keletnémet Eisenachba utazott. A Stasi 48 órán belül tájékoztatott az államfő véleményéről, miszerint Kohl kancellár „ugyan gyorsan eufóriába kerül, ám az alkalmatlanság határán van" Kohl ugyan jószándékú, de képtelen megfelelő vezetői tevékenységet is kifejteni". A német elnöki hivatal szóvivője cáfolta ezeket az információkat, szerinte az idézetek nem felelnek meg az államfő nyilatkozási módjának. K

ijevi jelentések szerint a krími parlament csütörtöki ülésén elítélte a krími tatárok keddi támadását a legfelsőbb tanács épülete ellen és „terrorista cselekedetnek" nevezte az akciót. A parlament alkotmányellenes struktúrának nevezte a krími tatárok parlamentjét, amelylyel szemben bírósági eljárást kellene indítani. A törvényhozás a továbbiakban határozatot hozott egy különleges rendőri egység létrehozásáról. P

ablo Escobarnak, a kolumbiai kokainkartell szökésben levő vezetőjének három „szárnysegédje" tegnap meglepetésszerűen megadta magát a medellini hatóságoknak. A három drogcsempészt az Antioquia közigazgatási központjától mintegy 20 kilométerre levő Itaguiba szállították. Itt tartják őrizetben a kolumbiai narkókartell hírhedt vezetőit. J

osef Mengele doktort, az egyik legkeresettebb náci háborús bűnöst közvetlenül a háború után fogságba ejtették és két amerikai gyűjtőtáborban töltött rövid időt. 1945 nyarán tévedés folytán szabadon engedték. Erről csütörtökön tájékoztatott az amerikai igazságügyi minisztérium különleges nyomozóhivatala. A 197 oldalas jelentés szerint ez az eredménye a hét évig tartó nyomozásnak. Mengele állítólag legalább egy esetben álnevet használt, a német hadsereg sorkatonájának adta ki magát. A jelentés nem zárja ki azt sem, hogy másodízben Mengele név alatt jegyezték be és engedték szabadon. T

egnap a Pioneer 12 nevű amerikai űrszonda elérte a Vénusz atmoszféráját és röviddel azután megsemmisült. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) dolgozói szerint a szonda üzemanyaga kimerült, s ezt követően a bolygó vonzáskörébe került. A Pioneer 12-t 1978-ban engedték ki, s még ugyanabban az évben elérte a Vénusz pályáját. Több ezer felvételt továbbított az irányítóközpontba erről a bolygóról, melynek hőmérséklete eléri az 500 Celsius-fokot. A mérések bebizonyították, hogy a Vénuszon 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt óceánok voltak.