Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám, hétfő

1992. OKTÓBER 5. . ÚJSZÓM HIREK - VELEMENYEK TIZENKETTEK - HARMAK MORAVČÍK NÉLKÜL Ma kezdődik az Európai Közössé­gek 12 tagországa, valamint a viseg­rádi hármak külügyminisztereinek tanácskozása. A fórumon Csehszlo­vákiát Zdenko Pírek külügyminisz­ter-helyettes képviseli, mivel Jozef Moravčík, a tárca vezetője, a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom mai politikai grémiumának tanács­kozásán vesz részt. HAVEL BELPOLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL UTÓPIA AZ UNIÓ Václav Havel, volt köztársasági elnök a sajtó képviselőinek nagy érdeklődése mellett sajtóértekezle­ten fejtette ki véleményét a legége­tőbb belpolitikai kérdésekkel kap­csolatban. Szerinte a CSNT-nek mi­hamarabb nyilatkozatot kellene elfo­1 gadnia, amellyel igazolná akaratát az önálló Cseh Köztársaság kiépíté­sére és a Szlovák Köztársasággal való szoros ' együttműködéshez szükséges elengedhetetlen egyez­mények aláírására. Havel hangsúlyozta annak fon­tosságát, hogy a cseh alkotmányt még ebben az évben fogadják el, különben a Cseh Köztársaságot jogi káosz fenyegeti. Utópiának mondta viszont a cseh-szlovák unió létreho­zására tett parlamenti javaslatot, amely szerinte nem lehet működő­képes. ÜZEMEL A LÉGIHÍD A körülzárt Szarajevóba tegnap délután négy humanitárius segély­. szállítmányt hozó repülőgép érke­zett: két amerikai és két kanadai gép több tucat tonna élelmiszert és gyógyszerküldeményt hozott a boszniai főváros lakóinak. A légihidat egyhónapos szünet után újították fel, mivel egy olasz repülőgép szeptember elejei lelövé­se óta leállították a segítésnyújtás­nak ezt a módját. SEVARDNADZE GÉPÉRE TÁMADTAK Nyugat-Abháziában szombaton este a levegőben „merényletet kísé­reltek meg Eduard Sevardnadze ellen". A grúz vezető polgári heli­kopteren repült, amikor üldözőbe vette őket egy felségjel nélküli kato­nai helikopter. Több veszélyes ma­nővert hajtott végre a polgári gép közelében, sőt, támadást imitált, s emiatt Sevardnadzéék gépe kényszerleszállást hajtott végre. Az incidenst a grúz belügyi szervek vizsgálják. Sevardnadze egyébként szombaton két ízben is telefonbe­szélgetést folytatott Jelcin orosz el­nökkel, de hem tudni, miről. Előző­leg az orosz honvédelmi miniszter óva intette Tbiliszit attól, hogy a grúz államtanács döntése értelmében át­vegyenek minden Grúzia területén található orosz hadianyagot. GYÚJTSANAK GYERTYÁT! A kubai vezetés a napokban az­zal a felhívással fordult a sziget lakóihoz, hogy minden használható alapanyagból kezdjenek tömeges méretekben gyergyát gyártani. Az AIN kubai hírügynökség jelentése hangsúlyozza, hogy nagy szükség lesz majd a gyertyákra, mivel az erőművek többségét már nem tudják ellátni olajjal, s ezért fel kell készülni arra, hogy többórás, söt többnapos áramszünetek is lesznek. A kubai hivatalos rádióadó beismerte, hogy már most is a stratégiai olajtartalé­kokat használják az erőművek. BÁNYABALESET A pécsi uránbányában szomba­ton este tűzvész pusztított, három bányász életét vesztette, egy pedig -súlyos széndioxid mérgezést szen­vedett az ezt követő robbanás miatt. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a karbantartási munkálatok kö­vetkeztében meghibásodott az ~ elektromos vezeték. MODOSITJAK ALAPSZABALYZATUKAT A MAGYAR KISEBBSÉGEK POLITIKUSAINAK TALÁLKOZÓJA A Középeurópai Népcsoportok Fórumának elnöksége szombaton tartotta rendszeres ülését, melyen részt vettek az Együttélés, a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a svájci Közép- és Kelet-európai Kisebbségvédelmi Társaság képviselői. Az ülést Duray Miklós, a KENF alelnöke vezette. Megtárgyalták az Európai Nép­csoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV) küldöttsége által a vajda­ságban tartott helyzetfelmérés ered­ményét és javasolták, hogy készül­jön hasonló felmérés Romániában és Szlovákiában is. Megvitatták a szervezet alapszabályzat módosí­tásának javaslatait, melyet a legkö­zelebbi közgyűlésen terjesztenek elő elfogadásra. A KENF egyes tagszervezeteinek képviselői elemezték országaik poli­tikai helyzetét, különös tekintettel a politikai szerkezet változására és a közép-európai dezintegrációs fo­lyamatokra. Kitértek a romániai par­lamenti választások és a Szlovák Köztársaság Alkotmánya elfogadá­sa után várhatóan kialakuló helyzet megvitatására. Ennek függvényé­ben elemezték a nemzeti kisebbsé­gek autonómiatörekvésének néhány szempontját. Hivatalosan felkérték gróf Ester­házy-Malfatti Alicét, hogy vállalja el a KENF tiszteletbeli elnökségét. A grófnő elfogadta a felkérést. A fó­rum soron következő elnökségi ülé­se 1992. november 7-én lesz. KLAUS TERVEZETCSOMAGJA (Folytatás az 1. oldalról) Václav Klaus, cseh miniszterel­nök szerint a legkisebb ok sem mu­tat arra, hogy az október 6-ra terve­zett kormánytalálkozó ne valósul­hasson meg. - Mindent megteszünk azért, hogy a megbeszélés létrejöj­jön - hangsúlyozta a kormányfő. Klaus ezzel reagált a szlovák kor­mány kijelentésére, amely a két kor­mány találkozóját az illetékességi törvényeknek a Szövetségi Gyűlés­ben való elfogadásától tette függő­vé. A cseh kormányfő arról is tájé­koztatott, hogy szombaton félórás telefonbeszélgetést folytatott Mečiar szlovák miniszterelnökkel. Hozzá­tette, hogy a cseh kormány számára elfogadhatatlan a Szövetségi Gyű­lés döntéseire várni akkor, amikor az lényegében működésképtelen. Kla­us figyelmeztetett, hogy Szlovákiá­ban bonyolódnak a problémák, amit ő a belpolitikai nyomás erősödésé­nek tulajdonított. Václav Klaus szerint a Cseh és Szlovák Köztársaság között állam­közi szerződéseknek kellene meg­határoznia a kapcsolatokat. Ezeket a szerződéseket a nemzeti tanácsok ratifikálnák. A cseh kormány elfogadta a Szlo­vák Köztársasággal létesítendő vámunió részletes tervezetét, amit hétfőn elküldenek a szlovák félnek. A javaslat több változatot tartalmaz, köztük olyat is, amely a vámunió részeként tartalmazza a mezőgaz­daságot is. Egy további változat fizi­kai vámhatár létrehozásával számol a két köztársaság között. Klaus sze­rint a vámunió nem feltételez közös költségvetést, és kizárja, hogy a vá­mokból befolyt pénzösszeg ä két köztársaság között osztódna szét. Ezt a cseh kormányfő konföderációs elvnek tartaná. Klaus kizárta azt a lehetőséget, hogy mint a PDP elnöke találkozna Vladimír Mečiarral, a DSZM elnö­kével, mielőtt a két kormány eszme­cseréje megvalósulna, amelyet keddre terveznek Židlochovicében. A cseh kabinet részletes tervet dolgozott ki a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti pénzügyi kap­csolatokra. Ahogy Václav Klaus hangsúlyozta, ez a tervezet tartal­mazza mindazon alapelveket, célo­kat és intézkedéseket, amelyek a két önálló pénznem létrehozásával kapcsolatosak. Klaus szerint ez a fo­lyamat szakaszonként zajlik majd, vagyis az új pénznem nem egyik napról a másikra valósul meg. - A kezdeti szakaszban feltétlenül megmarad a közös pénznem - mondta a cseh kormányfő. Hozzá­tette, hogy helytelen volna határidő­ket megállapítani, és figyelmeztetett arra: minden szakasz tennivalóit rendkívüli alapossággal kell átgon­dolnunk. Az állampolgársággal kapcsola­tos változásokat, tennivalókat tartal­mazza az a tervezet, amit szintén jóváhagyott a cseh kormány. A ja­vaslat egyértelműen csak egy állam­polgársággal számol,. elutasítja a kettős állampolgárságot. Ez azt jelenti, hogy a Cseh Köztársaság állampolgárai külföldiek lesznek Szlovákiában, úgy ahogy Szlovákia állampolgárai Csehországban. MEČIAR MAST AKAR Vladimír Mečiar szlovák kormányfő tegnap esti televíziós nyilatkozatában a kialakult belpolitikai helyzetre reagálva elmondta, hogy a szlovák kormány nem utazik Židlochovicébe. Javasolta, hogy az eszmecserén a két politikai erő képviselői a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány vezetői vegyenek részt azzal a céllal, hogy felújítsák a két szövetségi szerv működőképességét. A szlovák kormányfő szerint a föderáció megszűnéséről szóló törvény elvetése nem sikertelenség. - Ez a PDP és a DSZM sikere, bár kár, hogy ez nem nyilvánult meg kifejezettebben - hangsúlyozta Mečiar. ÜNNEPSÉGEK-INCIDENSEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) röviden az újraegyesülés körülmé­nyeit, majd kitért a súlyos gondokra, a munkanélküliségre, a lakáshiányra és arra, hogy a keletnémet tartomá­nyokból a néhai NSZK tartományai­ba járnak a fiatalok tömegesen mun­ka után. Az elnök megállapította, hogy a bonni kormány nagymértékű gazdasági támogatásban részesíti a keleti országrészt, ennek ellenére az azonban csak 7 százalékkal járul hozzá a német bruttó társadalmi termék létrehozásához. Ha a keleti rész az ezredfordulóra utol akarná érni a nyugatit, akkor évente 15 százalékos gazdasági növekedést kellene elérnie. A szónok elítélte a külföldiek elleni támadásokat, va­lamint a fajgyűlölet minden formáját. Beszédéből kiderült, hogy az or­szágban jelenleg több mint hatmillió külföldi él, ezeknek több mint a 90 százaléka nem kért menedékjogot. A következő szónok, Helmut Kohl kancellár is elítélte a fokozódó újnáci terrort és azt szégyenfoltnak minősítette. Kohl nagyobb toleranciára szólította fel a némete­ket. „Az idegengyűlölet és az anti­szemitizmus országunk szégyene" - mondotta Kohl. A távozó kancellárt a Dóm mellett megjelent szélsősé­ges tüntetők füttyel és tojásokkal fogadták. Incidensre is sor került, mivel egy ismeretlen férfi gyomron ütötte Kohlt, aki az első jelentések szerint elvesztette egyensúlyát. Ké­sőbb hivatalos közlemény is megje­lent erről, eszerint a kancellárt nem szándékos támadás érte, hanem a Kohlnak kezet nyújtó egyik polgárt valaki hátulról véletlenül nekilökte. A kancellárnak tojászáporban is ré­sze volt, amelyet baloldali tüntetők zúdítottak rá. A bonni kormány a Welt am Son­tag értesülése szerint azt fontolgat­ja, hogy betiltja az újnáci szerveze­teket, mivel túlnyomórészt tagjaik követik el a külföldiek elleni erősza­kos akciókat. A belügyminisztérium adatai szerint idén eddig 320 ezren kértek politikai menedékjogot Né­metországban. LESZ MÁSODIK FORDULÓ FUNAR A ROMÁN NEMZETI EGYSÉGPÁRT ÚJ ELNÖKE Néhánynapos késéssel tegnap Romá­niában nyilvánosságra hozták a szeptem­ber 27-ei elnökválasztások hivatalos vég­eredményeit. Az ugyanaznap lezajlott parlamenti választások hivatalos eredmé­nye viszont továbbra sem ismeretes, mert a leadott szavazatlapok több mint 14 százaléka érvénytelen volt, ami kételye­ket váltott ki a választások korrektségét illetően, s ezért az illetékes szervek elren­delték az ügy hátterének kivizsgálását. Az elnökválasztás első fordulójának győztese az eddigi államfő, Ion Iliescu, aki a leadott szavazatok 47,34 százalékát (5,64 millió szavazó) kapta. Nem érdekte­len, hogy az 1990 májusában lebonyolí­tott előző választásokkal összehasonlítva több mint 6,5 millióval kevesebben támo­gatták most Iliescut. Második helyen az ellenzéki Demokratikus Konvent jelöltje, Emil Constantinescu végzett a szavaza­tok 31,24 százalékával (3,7 millió szava­zó). Kettőjük között az október 11 -ére kiírt második forduló dönt majd, ahol valame­lyiküknek meg kell szereznie a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A harmadik helyen a szélsőséges román nacionalista körök, a Román Nemzeti Egységpárt jelöltje, Kolozsvár hírhedt magyarellenes polgármestere, Geor­ghe Funar végzett 10,88 százalékkal (1,3 millió szavazó). A Román Nemzeti Egységpárt orszá­gos vezetősége a hét végén viharos ülést tartott Marosvásárhelyen, amelyen levál­tották tisztségéből Radu Ceontea eddigi elnököt és utódjául az említett Gheorghe Funart választották. Bár Ceontea messzi­ről sem volt bárány, de Funar jóval túltesz rajta és teljesen egyértelműen a legszél­sőségesebb, legagresszívabb magyarel­lenes irányzatnak a képviselője. Nem tit­kolt célja egyesíteni pártját a másik, ha­sonlóan szélsőséges Nagy-Románia Párttal és egy erős nacionalista blokk kialakítása Romániában. Ezek az erők nyíltan együttműködnek a volt kommunis­ta nomenklatúrával és a Securitaté titkos ügynökeivel, s növekvő hatalmuk nagy veszélyt jelent a romániai magyarságra nézve. Példaként említsük meg Funar kolozsvári intézkedéseit a magyar isko­lák, egyletek, feliratok betiltására. Ezek a körök ugyanis soha nem rejtették véka alá, hogy céljuk Románia megtisztítása a magyaroktól, s ideológiájuk a kommu­nista-fasiszta elméletek keveréke. A két párt a parlamentben a bársonyszékek mintegy 15 százalékát mondhatja magáé­nak. Politikai befolyásuk pedig hasonló, mint Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Pártnak vagy a Matica slovenskának. Az utóbbi napok eseménye, hogy Ro­mániában megalakult a nyíltan fasiszta Nemzeti Légionárius Párt is. Az alakuló ülésre Bukarestben került sor. Elnöke a 39-éves lonica Catanescu, aki beje­lentette, hogy pártjának országszerte vannak támogatói és hivatalosan is be akarja jegyeztetni. Kokes János MAGYARSÁGA, KERESZTÉNY HITE PÉLDAÉRTÉKŰ (Folytatás az 1. oldalról) zéi, igent mondva a hírhedt zsidótör­vényre, mindössze egyetlen ember akadt, aki ellenszegült az emberte­lenségnek: gróf Esterházy János. 1944-ben ebben a házban tartóztat­ták le a nyilasok, néhány hónap múlva pedig Husák adja át őt a szovjet titkosrendőrségnek. Negy­venöt után krisztusi utat járt végig. Mártírhaláláig hű maradt elveihez, a szlovenszkói magyarsághoz. A szociális gondolkodású keresz­tény értékrend első jelentős képvi­selője volt. Meggyőződéssel hirdet­te a szlovák-magyar megbékélés, a kölcsönös tolerancia nemes esz­méjét, amely ma ugyancsak fölöt­tébb időszerű, hiszen ez az egyetlen út vezet a Kárpát-medence népei­nek békésebb jövője és boldogulása felé. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszédet követően gróf Esterházy Alice leplezte le édesapja emléktáb­láját. Utána Hites Kristóf San Fran­cisco-i bencés apát megható szavak kíséretében megáldotta az emléktáb­lát és az ünnepség résztvevőit. A to­vábbiakban szlovákiai magyar sze­mélyiségek léptek a mikrofonhoz. Duray Miklós igy kezdte emlékező beszédét: - Polgári életének egyik színhelyén tisztelgünk Esterházy János emléke előtt, miközben ham­vai számunkra ismeretlen helyen nyugszanak jeltelen sírban vagy más helyen, valahol Csehszlovákiá­ban. Először adatik alkalom arra, hogy emlékét jellel örökítjük meg. A még létező Csehszlovákiában ezt a mai napig nem tehettük. Hamvait elveszettnek nyilvánították, életét ta­bunak, halálát titoknak. A továbbiak­ban példaértékű emberi és politikusi magatartásáról szólt, majd így foly­tatta: - Ő volt az első, és csaknem egyetlen politikus, akire fel lehetett nézni. Ezt tette Fábry Zoltán is, aki évekig az ellentáborban volt. Őt vá­lasztottuk példaképül, amikor 1990 januárjában megalkottuk politikai programunkat. Beszédének záró ré­szében Duray Miklós részletesen szólt arról a tényről, hogy Esterházy János egy évvel ezelőtt nem kapta meg a Masaryk-díjat. - A tények és körülmények ismeretében erre a ki­tüntetésre soha többé nem javasol­juk Esterházy Jánost és senkit sem a sorainkból, mert alapvető értéke­inkkel fordulnánk szembe. Egy elég­tétellel azonban még próbálkozunk: az Esterházy János ellen hozott bí­rósági ítélet megsemmisítését és teljes jogú rehabilitációját követeljük. És áll előttünk még egy feladat: meg kell teremtenünk egy emlékhelyet, amely jeltelen sírja helyett emlékez­tet bennünket kimagasló életmű­vére. Bauer Győző arról szólt, hogy számos vonatkozásban hasonló korban, történelmi sorsforduló ré­szeseiként emlékezünk Esterházy Jánosra, akinek élete erőforrás és intelem, hogy sorskérdéseinkben, kultúránk, anyanyelvünk ápolásá­ban, gyökereink erősítésében le­gyen egységes a szlovákiai ma­gyarság. Bugár Béla hangsúlyozta: - Mi szlovákiai magyarok és magyar ke­resztények példaképünknek tekint­jük őt. Hiszen Esterházy János elvei, eszméi közel ötven év múltán sem vesztettek semmit időszerűségük­ből, és különös hangsúllyal érvénye­sek ma is. Üzenete tovább él ben­nünk. Ha a magyarság meg akarja találni szerepét Közép-Európában akkor olyan légkört kell itt teremte­nie, amely kizárja a gyűlöletet, a fél­tékenységet és biztosítja a különbö­ző nemzetek egymás mellett élését. Esterházy János a példa és erőfor­rás ahhoz, hogy magyarok, keresz­tények és demokraták maradjunk Szlovákiában is. Popély Gyula kiemelte: - Ester­házy János olyan lelki, erkölcsi és jellembeli tulajdonságokkal rendel­kezett, amelyek képessé tették őt heroikus végzetvállalásra és helytál­lásra. Ezt az embert ítélte kötél általi halálra a pozsonyi szlovák nemzeti bíróság. Esterházy személyében az egész szlovákiai magyarság nyaká­ra dobtak kötelet, jajdult fel a ször­nyű hír hallatára Fábry Zoltán. Mód­felett sajnálatos, de egyben jellemző mozzanata a mi groteszk világunk­nak, hogy Esterházy János grófot a bársonyosnak nevezett forradalom után nem rehabilitálták. Hamvai is­meretlen helyen nyugszanak, ha nyugodhatnak egyáltalán. Sorsa a görög tragédiák kegyetlenségét idézi, de élete így is erőt adó forrás és erkölcsi mérce valamennyiünk számára. Az emlékműsor további részében Schniererné Wurster Ilona a po­zsonyi, Balassa Zoltán pedig a kas­sai Esterházy-klub nevében méltatta névadójuk életművét. Utána a szlo­vákiai magyar, valamint a magyaror­szági pártok, társadalmi és kulturális szervezetek képviselői koszorúztak, majd a Szlovákiai Magyar Tanítók Kamarakórusának két műsorszáma zárta a bensőséges hangulatú ün­nepséget. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom