Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám, szombat

1992. OKTÓBER 31. FÚJSZÓI HIREK-VELEMÉNYEK ALAPITVANYTETEL (Munkatársunktól) - A pozsonyi Magyar Kulturális Központban tegnap este - az Új Szó versenyének sorsolása előtt - kamarahangver­sennyel egybekötött, bensőséges ünnepség keretében bejelentették AZ ANYANYELVI KULTURÁÉRT ALAPÍTVÁNY bejegyzését, amelynek alpitói a Csemadok és a budapesti Interkoncert részvénytársaság. Ebből az alkalomból a pozsonyi MKK székházában ott volt Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja; Gábor József, a budapesti Művelődési és Közigazgatási Minisztérium helyettes államtitkára; Dobos László a Magyarok Világszövetségének alelnöke és több más jeles vendég. A helyszínen - első adakozóként - Kajla Júlia 500 koronát ajánlott fel az alapítvány céljaira. (-mik-) BINDER 200 MILLIÁRDJA... CSEND ÉS CSATORNAZAJ ILLYÉS GYULÁRA EMLÉKEZNEK (Munkatársunktól) - Illyés Gyula születésének 90. évfordulója tiszte­letére, hétfőn 19 órai kezdettel em­.lékesteť rendeznek a kassai Thália Színházban. A Pásztó András dra­maturg által szerkesztett, De én a sorsnak is beszéltem című műsort - melyben Kövesdi Szabó Mária, Dudás Péter és Pólós Árpád szín­művészek, valamint Kováts Marcell népzenész lép közönség elé - Csí­kos Sándor, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója ren­dezi. (-szák) A JÓKAI SZÍNHÁZ GYŐR UTÁN ­BUDAPESTEN (Munkatársunktól) - A Komáromi Jó­kai Színház társulata az elmúlt napokban a Győri Nemzeti Színházban vendégsze­repelt A padlás című musical-lel. Vajon milyen sikerrel - kérdeztük Beke Sándor­tól a színház igazgatójától. - Bár jómagam nem kísértem el a tár­sulatot Győrbe, de ahogy hallottam, óriási sikere volt valamennyi előadásnak. Olyan, mint itthon. Elmondhatom, vissza­várnak bennünket Győrbe A padlással. - Vasárnap újabb magyarországi ven­dégszereplés következik, a Jókai Színház a budapesti Nemzeti Színházban mutatja be Illyés Gyula a Tiszták című tragédiáját. - Igen, délután kettőkor indulunk, hét órakor kezdődik az előadás. Háy Gyula Mohácsával már szerepeltünk a Nemzeti­ben, ez az újabb fellépés annak a siker­nek a folytatása. Illyés születésnapja adja az apropót, tehát mondhatnám azt is, hogy a Nemzeti Színházban velünk ün­neplik a nagy magyar költő, író, gondolko­dó, 90. születésnapját. -Milyen érzésekkel indul a társulat Budapestre? - Kicsit szorongva, a Tiszták ugyanis nehezebb darab, mint a Mohács volt. Nagyobb a felelősségérzet is, azt hiszem, mert a Tiszták erőteljesebben szól rólunk, nemzeti kisebbségekről. -bor KASSÁK-MELLSZOBOR ÉRSEKÚJVÁROTT (Folytatás az 1. oldalról) Val együttműködve szervezte. Érté­kes anyagot kaptunk kölcsön Buda­pestről, az ebből összeállított kiállí­tást is tegnap nyitottuk meg. Este pedig műsoros est volt, amelyen magyarországi és hazai művészek magyarul és szlovákul Kassák-mű­veket adtak elő. Olyan zenedarabok is elhangzottak, amelyek valamikép­pen a nagy művészhez kapcsolód­nak. Rendezvényeinken több neves vendég vett részt, többek között Lu­zsicza Lajos, Szőke István és Csap­lár Ferenc, a Kassák Múzeum igaz­gatója, akitől nagyon sok segítséget kaptunk. Megemlítem még azt is, hogy ebből az alkalomból egy köny­vet adtunk ki Kassák és Érsekújvár kapcsolatáról. -r­RÖVIDEN + Hivatali jogkörével való vissza­élésért háromévi szabadságvesztésre ítélte a tábori Katonai Bíróság František Kind volt szövetségi belügyminisztert, négy évre Alojz Lorenc miniszterhelyet­test s három és fél évre Karel Vykypélt, az elhárítás volt főnökét. • Lovosicében összeütközött egy német rendszámú Audi személygépkocsi egy németországi autóbusszal. A balese­tet okozó személygépkocsi vezetője a helyszínen meghalt. Több mint egymillió koronás kár keletkezett. NAGY JÓZSEF TÁRLATA A pozsonyi Magyar Kulturális Köz­pontban (Somolického 1/a) 1992. no­vember 3-án (tegnapi számunkban a nyomda hibájából a dátum tévesen jelent meg) 16 órakor lesz Nagy József festőművész faliszőnyeg és olajfest­mény kiállításának megnyitója. A tárlat november 13-áig, hétköznaponként 9-től 16 óráig tekinthető meg. (Folytatás az 1. oldalról) bizottság kialakítására tett csehszlo­vák törekvéseket. A legutóbbi londo­ni tárgyalásokon kötött kompromisz­szumokban viszont enyhe előreha­ladást lát. A nagykövet véleménye szerint annak idején a magyar politi­kai erők a bősi ügyet faltörő kosként használták a korábbi rezsim elleni harcuk során, így ma már nehéz megkülönböztetni a racionális, illet­ve a politikai indokokat. Juraj Hraško, a szlovák parla­ment környezetvédelmi bizottságá­nak alelnöke szerint a Pat környéki talajok szikesedése nem írható a vízlépcső rovására. Elmondta, hogy amikor 1958-ban kutatásokat végzett ezen a területen, ez a hely­zet már fennállt. Hasonló jelenség figyelhető meg a Csallóközben is, 25 ezer hektárnyi területen. Václav Havel szerint az európai országok vezetőit Bős-Nagymaros problémája mint politikai veszélyfor­rás érdekli. A volt csehszlovák elnök szerint napjainkban politikai állás­pontok állnak egymással szemben, és ezek alátámasztására mindkét fél csak a neki megfelelő szakmai érve­ket használja fel. Daniel Kroupa, a Polgári De­mokrata Szövetség (ODA) alelnöke szerint mozgalma nem ért egyet a Duna elrekesztésével, mivel azt a vitát tovább mérgesítő egyoldalú lépésnek tartja. Király Miklós kormánytanácsos tegnap Budapesten bejelentette, hogy a közelmúltban Londonban folytatott tárgyalásokon a magyar küldöttség célja az volt, hogy a bősi vízlépcsőn rövid időn belül állítsák le a munkákat, és biztosítsák a Öreg­Duna eredeti vízmennyiségét. Véle­ménye szerint Magyarország to­vábbra is arra törekszik, hogy meg­találja azt a nemzetközi fórumot, amelynek döntését mind a két fél elfogadná. Amennyiben a csehszlo­vák kormány nem ratifikálja a londo­ni megbeszélések jegyzőkönyvét, a magyar kormány kezdeményezni fogja az EBEÉ válságmegelőző me­chanizmusának beindítását. Volt olyan, aki felemelőnek talál­ta, akadt olyan is, aki nem. Pénteken délután félszáz újságíró és a szlovák kormány több minisztere elsőként hajózhatott végig a felvízcsatornán. A fedélzeten álltam és mestersé­ges módon próbáltam szublimálni magamban a látványt, az élményt. A szublimáció, ami a szilárd anyag cseppfolyősodás nélküli légneműsí­tését jelenti, bizony nem akart sike­rülni. A beton beton, a víz víz ma­radt, illetve (átszatra vízzé vált im­már a sóder is. Igaz, hogy a sóder nem tűnt el, csak vizet tereltek fölé, s ezen a vízen hajózhattam a legel­ső hajón. Kolumbusz Kristófnak is érezhettem volna magamat, de messziről is látszott, hogy ez nem Amerika. Még csak India se, ahol éppen a napokban sikerült a környe­zetvédőknek az, hogy megakadá­lyozzák egy hasonló erőmű felépí­tését. Amerikai messze van, India sincs közel. A terelőgát azonban karnyúj­tásnyira volt, amikor a Martin nevű hajó kürtölt egyet és szinte észrevét­lenül elslisszolt balra, arra ahol még eddig hajó sem járt, ahol egy hete még gázló sem volt a gázló és száraz lábbal jártam Doborgazon. Ma állítólag a doborgazi kutakban is Skandinávia legnagyobb orszá­gának politikusai keveset tudnak a magyar kisebbségről és a közép­európai népcsoportok problémáiról. Ezért volt fontos, hogy Duray Mik­lós svédországi útját szakmailag bevezette Ann Marie Pennegard, svéd ENSZ-szakértővel folytatott tárgyalása Genfben. A svéd külpoli­tikusok 1968 óta ugyanis egy soha nem volt csehszlovák nemzetállam bűvöletében élnek és nem sokat tudnak a Csehszlovákia szétválását siettető belpolitikai feszültségekről sem. A toleráns megoldásokról neve­zetes svéd politika szakemberei nagy elismeréssel nyilatkoztak az Együttélés programjáról, hogy fel­A (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia korábbi kompromisszu­mos javaslatait, hozzátéve, hogy nem a szlovák fél hibájából nem született mindeddig semmilyen kompromisszum. Kijelentette: „Sen­ki sem oldhatja meg a belpolitikai problémáit a mi pénzünkön". Talán mondani sem kell, hogy bécsi sza­vait Mečiar Budapestnek címezte. Mečiar Helmut Zilk bécsi polgár­mesterrel is tárgyalt, s mindketten egyetértettek abban, hogy a lehető legszélesebb körű együttműködésre van szükség a két ország, s főleg a Pozsony és Bécs közötti régió között. Azt mondták, vállalkozói szempontból ez a régió a legérdeke­sebb, de ahhoz, hogy gazdaságilag gyümölcsözővé váljon, ki kell építeni az energetikai, közlekedési, keres­kedelmi és más összekötő rendsze­reket. Heves és indulatos vita tárgya lett a román parlamentben a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség nyilatkozata a nemzeti kérdésről, melyet a küldöttek országos tanácsa fogadott el az elmúlt hétvégi kolozsvári ülésén. A vitát a Ro­mán Nemzeti Egységpárt és a Nagy­Románia Párt kezdeményezte. E két szélsőségesen nacionalista cso­portosulás parlamenti képviselői újra az­zal vádolták meg az RMDSZ-t, hogy Ro­mánia-ellenes politikát folytat és el akarja szakítani Erdélyt Romániától. A naciona­listákat az Iliescu-féle Demokratikus Nemzeti Megmentési Front is támogatta, s képviselői követelték, hogy az RMDSZ vonja vissza az egész nyilatkozatot. Külö­nösen sértőnek nevezték azt az állítást, hogy Romániában asszimiláció veszélye fenyegeti a magyarokat. Az RMDSZ vezetősége csütörtökön Bukarestben sajtóértekezletet tartott az üggyel kapcsolatban. Tőkés László ezen hangsúlyozta, hogy a közösségek önkor­mányzata, autonómiája nem jelent sem­miféle támadást az ország egysége ellen, hanem a demokratizálódást szolgálja. megállhatnám a helyemet - száraz lábbal. Nem úgy a gáton, illetve áthaladván a két gát között. Márpe­dig aki nem tud vízen járni, az So­morjáról csak kerülő úton mehet Do­borgazra. Péntek délután két óra van - Do­borgaz tőlünk karnyújtásnyira, még­is távol. Három faluban arra ébred­tek az emberek, hogy egy adott perctől szigetlakóknak tekinthetik magukat, mert mindenre telt, csak éppen egy hídra nem. Három nap múlva állítólag idevontatják a kom­pot. És akkor mi van? Komp van. A tények megmásíthatatlanok, a Du­na elterelhető. Vajka, Doborgaz, Bo­dák lakossága Kolum-buszozhat kö­rül. Híd nincs, komp lesz, de az nem zárható ki, hogy a kutakba egyszer fordítva folyik a víz. A világ megfor­dul, akkor sem okvetlenül folyik ki a kútból a víz. Bele is folyhat - fö­lülről. A bősi erőmű betonkolosszusa előtt megfordul velünk a hajó. Visz­szafele is először megy. A z első hajó. Eddig szűz vízen jöttünk. Vissza­fele már nem megyünk szűz vizén. írhattam volna eseménytudósí­tást is, de minek. KESZELI FERENC vállalta az összes nemzeti kisebb­ség ügyét. Duray Miklós többek kö­zött előadást tartott a Külpolitikai Intézetben, melyben főleg az 1989 után kialakult helyzettel, a nemzeti kisebbségek nyelvi és gazdasági hátrányos megkülönböztetésével, a magyar kisebbség kollektív bűnös­ségének felnyitásával, valamint a szlovák alkotmány diszkriminatív rendelkezéseivel foglalkozott. Előa­dását élénk vita követte. A jelenlevő szakembereket elsősorban a szer­kezeti kérdések érdekelték. A svéd politikai közvéleményben kialakuló­ban van az a szemlélet, miszerint a bősi vízi erőmű körül keletkező konfliktusban a szlovák kormány fe­lelőssége a legsúlyosabb. - u ­RÉGIÓ Mečiar elsőrendűnek nevezte a gazdasági kontaktusokat, s a kö­zös tervekről szólva említést tett a pozsonyi és a bécsi olajfinomító kooperációjáról, valamint a Slovnaf­tot a Schwechattal összekötő olajve­zetékről. Amint tegnapi számunkban már beszámoltunk róla, Zilk polgár­mester már csütörtökön felvetette a Bécs és Pozsony közötti villamos­járat felújításának gondolatát. Az APA osztrák hírügynökség szerint Mečiar tegnap Bécsben kije­lentette: a Szlovák Köztársaság 1995-ben leállítja a Jaslovské Bohu­nice-i atomerőművet, ha abban az időben már áramot fog termelni a bősi erőmű. Arról nem számolt be a hírügynökség, mennyire volt hatá­sos ez a mézesmadzag Mečiar tár­gyalópartnerei körében, bár - mint ismeretes - az osztrákok igazán szeretnék, ha az atomerőmű leállna. Verestóy Attila szenátor, a szövetség szenátusi csoportjának elnöke pedig rá­mutatott arra, hogy az önkormányzat a polgári társadalomszervezés alappil­lére. A román külügyminisztérium nyilatko­zatot adott ki, melyben élesen elitéli a ma­gyarországi politikai köröket, melyek sze­rinte egyre gyakrabban beszélnek és ír­nak Erdélyről úgy, mintha teljesen külön­álló adminisztratív egység lenne, s nem Románia része. Példaként Horn Gyulát' idé/k, aki részt vett az RMDSZ kolozsvári "Jíw, s aztán úgy nyilatkozott, hogy Erdélyben volt látogatáson. A román kül­ügyminisztérium azt is kifogásolta, hogy a magyarországi politikusok egyre gyak­rabban látogatnak el úgy a magyarok által lakott vidékekre, hogy ezt előzetesen nem jelzik a bukaresti hatóságoknak. A minisz­térium ezért körlevélben utasította a me­gyék vezetőségét, hogy engedélye nélkül nem léphetnek kapcsolatba külföldi politi­kusokkal. Az RMDSZ és az ellenzék eb­ben a helyi szervek hatáskörének további megnyirbálását látja és tiltakozik ellene. KOKES JÁNOS ELLENTMONDÓ VÉLEMÉNYEK niszter-helyettes a megállapodás aláírá­sára. Hozzátette, ők csak a szövetségi kormány határozatát teljesítik, amelyet eddig Prága nem vont vissza. Határozott igennel válaszolt arra a kérdésünkre, tel­jesíteni tudják-e a szövetségi kormány említett határozatának azon pontját, hogy október 31 -ig hajózhatóvá teszik a Dunát. - Ha valaki nem gátolja majd munkánkat, akkor igen - mondta Obložinský, aki elá­rulta, hogy már találkozott a helyszínen az ÉK egyik szakértőjével. Az EK megfigye­lője - Obložinský szerint - a gyors befeje­zést tartotta legmegfelelőbbnek. Kissé másmilyen hangot ütött meg tegnap Jozef ZlOcha, szlovák környezet­védelmi miniszter. A Szlovák Rádiónak azt nyilatkozta, Csehszlovákia október 31 -tői felfüggeszti a Duna átterelését, ha igy dönt a hármas EK magyar-csehszlo­vák szakbizottság, függetlenül attól, hogy összeül-e addig a szlovák, illetve a szö­vetségi kormány. -A bősi vízlépcsőrendszer építését nem szakítják félbe az Európai Közösség Bizottságának tényfeltáró tevékenysége alatt, - jelentette ki Dominik Kocinger, a Szlovák Köztársaság kormánybiztosa a csehszlovák sajtóirodának. Szavai sze­rint a bizottságnak a szlovák és magyar féllel folytatott tárgyalások és a bősi vízie­rómű felülvizsgálata után szombatig elő­zetes elemzést kell kidolgoznia. Ezt fel­használva az Európai Közösség egy továbbbi bizottságának november 15-ig összegeznie kellene a Bőssel kapcsola­tos véleményét. Ján Obložinský, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat műszaki igazgatója, la­punk kérdésére azt mondta, hogy teljes ütemben folynak a munkálatok Bősnél. Őket, mármint a vállalatot nem érdekli, miről egyeztek meg a delegációk London­ban. S megkérdőjelezte, kompetens volt-e Zdenko Pírek, szövetségi külügymi­JÁN LÁNGOŠ FÜTYÜL A BEIDÉZÉSRE (Folytatás az 1. oldalról) selője, majd kollégáival a Mladá fronta Dnes-ben megjelent Langoš­interjút boncolgatta. Az igazságszolgáltatás képviselői elmarasztalták az exminisztert kije­lentései miatt, melyek sértőek rájuk nézve. „Lángoš jobban megválogat­hatná a szavait, és tudnia kellene, hol a határ. Azzal vádol bennünket, hogy ilyen nagy mennyiségű perira­tot képtelenség áttanulmányozni. Nos, mi erre tíz hónapot szenteltünk, s ez elegendő idő volt ahhoz, hogy a problémák mélyére hatoljunk. Egyébként Lángoš urat nem vádlott­ként, hanem tanúként akarjuk bei­dézni, s neki állampolgári kötelessé­ge elősegíteni a bíróság munkáját. Tudnia kell, ha továbbra is ignorálja az idézéseket, jogunk van előállíttat­ni. Egyébként ő csak egyike a több tucat tanúnak, teljesen felesleges személyének nagyobb figyelmet szentelni, mint bárki másnak." (Ezt éppen a bíróság és ügyészség kép­viselői tették - a szerk. megj.) (ov) PARLAMENTI VITA AZ RMDSZ-NYILATKOZATROL ILIESCU LETETTE A HIVATALI ESKÜT DURAY MIKLÓS STOCKHOLMBAN LEGÉRDEKESEBB AZ EURÓPA PARLAMENT MÉRSÉKELTE BÍRÁLATÁT Zdenko Pírek szövetségi külügymi­niszter-helyettes a Csehszlovák Sajtóiro­da tudósítójának Brüsszelben tegnap el­mondta, hogy az Európa Parlament csü­törtökön este hosszas viták után elfoga­dott egy határozatot Bős-Nagymarosról. Ez megelégedéssel szól a londoni cseh­szlovák-magyar tárgyalások eredménye­iről és kifejezésre juttatja azt a reményt, hogy a háromoldalú szakértői bizottság javasol olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. Pírek elmondta, az eredeti határozati javaslat egyértelműen a csehszlovák felet tette felelőssé a konfliktusért és az EP képviselői nyomatékosan követelték a bő­si munkálatok azonnali leállítását. A cseh­szlovák diplomácia azonban - Pirek ma­ga is ott volt Strassbourgban - óriási erőfeszítéseket tett, minek köszönhetően végül is egy sokkal mérsékeltebb hangvé­telű dokumentum született. Az Európa Parlament a jóváhagyott határozatot megküldte az Európai Közösségek veze­tő testületeinek, az EBEÉ-nek, az ENSZ­nek, valamint Magyarország kormányá­nak, illetve a csehszlovák szövetségi és a szlovák kormánynak. BŐS MAGÁNKÉZBE KERÜL?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom