Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 253. szám, hétfő

1992. OKTÓBER 26. ÚJ SZÓ; HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 MECIAR: KÖTELESSÉGÜNK BŐS ÜZEMBE HELYEZÉSE (Munkatársunktól) - A cseh kor­mánnyal való tárgyalásokon napi­rendre tűzött kérdéseket vitatott meg szombaton a szlovák kormány. Az azt követő sajtótájékoztatón Vladi­mír Mečiar kormányfő az ország kettéválasztásának még vitatott problémaköreit illető megállapodási esélyeket latolgatta. Elmondta, hogy elkészült az államszövetség szét­esése utáni szlovák-cseh együtté­lésről és gazdasági kapcsolatokról szóló memorandum, amelyet a szlo­vák kormány holnap nyújt át az Eu­rópai Közösségek bizottságának és Nagy-Britannia kormányfőjének. Bös pattanásig feszült problémá­jával kapcsolatban a kormányfő ki­fejtette, nem engedik, hogy Szlová­kiát bevonják ezekbe a vitákba, mert ez szövetségi kérdés. - Magyar részről a nyomás arra irányul, hogy levezesse a saját belső problémáiból eredő feszültséget. Másrészt, ez kí­sérlet arra, hogy saját hatása alá vonja Szlovákiát. Nem társat, enge­delmes partnert akarnának. S mind­ennek tetejében még azt is szeret­nék, hogy fizessünk. Szlovákia tar­tózkodó álláspontra helyezkedett. Tudjuk, hogy a vízmű üzembe he­lyezése kötelességünk - hangsú­lyozta a miniszterelnök. Nem mu­lasztotta el hozzátenni, hogy Ma­gyarország Nagymaros feladása mi­att néhány milliárd koronával tartozik Szlovákiának. Megdicsérte Rózsa Ernő képviselőt, hogy kiállt a vízlép­cső befejezése mellett. Elmondta, hogy az MDF részéről javaslatot kapott: mihamarabb találkozzon a DSZM és az MDF politikai vezeté­se. -zsár MA: VALASI EGYEZKEDESEK A JAVORINÁBAN MIT MONDOTT DURAY MIKLÓS? Sokan alaptalan kijelentésnek, rémhírterjesztésnek minősítik Duray Miklósnak, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének egy genfi saj­tóértekezleten elhangzott szavait. Különösen nagy visszhangot keltett, hogy nem tartotta kizártnak a polgárháború lehetőségét sem Szlovákiá­ban. Mivel nem ismerjük genfi nyilatkozatát - csak a hírügynökségi jelentésekből szerezhettünk róla tudomást - magához a politikushoz fordultunk, akit nyugat-európai körútjának egyik állomásán, Svédor­szágban értünk utol. Megkérdeztük: valóban polgárháborúról beszélt-e, és ha igen, mire alapozta véleményét? - Polgárháború kialakulásának veszélye is bekövetkezhet Szlová­kiában - hangzott kijelentésem. Hogy mire alapoztam véleménye­met, azt egy Szlovákiában élő em­bernek nagyon könnyű elképzelnie. Hazai sajtóértekezleteinken is rámu­tattunk már, hogy milyen veszélye­ket rejt a szlovák alkotmány, hogy politikailag, nyelvileg és az oktatás­ügyben is diszkriminálhatja a ki­sebbségeket. Nem biztosítja a szü­lőföldhöz való jogot, pedig kisebbsé­günket már kétszer, 1918 és 1945 után is kiűzték szülőhazájából. Ki­alakulhat olyan konfliktus, amely erőszakos cselekedetekhez is ve­zethet. Megemlítem még a minisz­terelnök fenyegető kijelentéseit, a nemzeti gárda megalakítását, a Magyarország iránti viszonyt, azt, hogy a bősi erőmű kapcsán semmi­be veszik a lakosság biztonságát, a természet védelmét. Számtalan olyan jelet sorolhatnék még, ame­lyek törvényszerűen a feszültség eszkalálódását eredményezik. - Nem tart attól, hogy az ilyen konfrontációs kijelentések ki­sebbségünknek többet ártanak, mint használnak? - A szándékokat le kell leplezni, míg nem késő. Ebben az esetben preventív politikát kell művelni, mert ha bekövetkezik a nem kívánt helyzet, akkor már nem lehet azt megakadályozni. - Milyen céllal tartózkodik kül­földön? - Tájékoztatom a nyugat-európai szakmai közvéleményt azokról a ve­szélyekről, amelyeket a szlovák al­kotmány tartalmaz. Sajtóértekezle­teket, előadásokat tartok, és politiku­sokkal is találkozom. KI A FELELŐS? (Folytatás az 1. oldalról) amely szerint a rendzavarásban a fegyveres erők tagjai is részt vet­tek civil ruhában, de kötelékben, olyan minden alapot nélkülöző meg­állapítás, amely csak a kijelentést tévőt minősíti. Minden közjogi tiszt­ségviselőnek, politikusnak magának kell eldöntenie, miként reagál, s ezért a kormány visszautasítja azokat a megállapításokat, hogy ott­lévő tagjait terhelné a felelősség, amiért nem szakították meg az ün­nepséget." A nyilatkozat a továb­biakban felhívja az ország lakossá­gát, hogy ,,a november 4-éig tartó ünnepségsorozaton őrizze meg mél­tóságát, fegyelmezettségét. Különö­sen ezekben a nehéz napokban, amikor az emlékezés mellett a Duna elterelésével kapcsolatban súlyos helyzet alakult ki." A belügyminisztérium is állást fog­lalt az üggyel kapcsolatban, vissza­utasított minden olyan feltételezést, miszerint a minisztériumnak része volt az incidensben. A budapesti rendőrfőkapitány he­lyettese úgy vélte, hogy pénteken, „rendőri szempontból említésre méltó rendzavarás nem történt". Szerinte ,,ma Magyarországon náci jelképeket hordani nem bűn." Az ország legfőbb ügyésze ezzel ösz­szefüggésben megállapította: a ma­gyar jogban nincs olyan rendelke­zés, amely kifejezetten tiltaná a fa­siszta szimbólumok viselését, -vpg­REPÜL A NEHÉZ KŐ... MORAVČÍK CÁFOL Jozef Moravčík szövetségi külügymi­niszter cáfolja Miroslav Maceknak, a szövetségi kormány alelnökének tegna­pi kijelentését, mely szerint az Európai Közösségek Bős ügyében kifejtett állás­pontjáról hézagosan és gyakran megkés­ve tájékoztatta a szövetségi kormányt. - A szövetségi kormány illetékes kép­viselői az Európai Közösségek vonatkozó állásfoglalásairól folyamatosan, teljes mértékben és azonnal tájékoztatva van­nak - hangsúlyozta a külügyminiszter nyilatkozatában, amelyet a Csehszlovák Sajtóirodához a Szövetségi Külügymi­nisztérium juttatott el. Az egyetlen hivatalos jegyzéket, me­lyet Bős kérdésében az Európai Közössé­gek kiadtak, Jozef Moravčík szerint azon­nal kézbesítették a szövetségi kormányhi­vatalba, vagyis még aznap, amikor meg­kapta a Szövetségi Külügyminisztérium, mégpedig azzal a figyelmeztetéssel, hogy sürgős ügyről van szó. A külügyminiszter megjegyezte, hogy az Európai Közösségek október 16-í rendkívüli gyűlésének hivatalos határoza­tai nem említik Bőst.-Bizonyos, Csehszlo­vákiával szembeni jelzésekről, amelyek a birminghami csúcstalálkozón születtek, és amelyek diplomáciai úton jutottak el hozzánk, a szövetségi kormány tájékoz­tatva volt - tette hozzá Jozef Moravčík. NÉHÁNY SORBAN O "7erblában szombaton a kormányzó OZ szocialista párt kongresszusán is­mét Szlobodan Milosevicset választot­ták meg a párt elnökévé. Azóta folynak a találgatások, vajon Milosevics megtart­ja-e az államfői tisztséget, vagy sem. Szerbiában ugyanis a mostani alkotmány tiltja, hogy az elnök tagja legyen bármi­lyen politikai pártnak. T ádzsikisztán fővárosában, ahol már napok óta tartanak a harcok, átte­kinthetetlenné vált a helyzet, miután szombaton Szafarali Kendzsajev volt par­lamenti elnök vezetésével a Népi Front vette át a hatalmat. Egyes források szerint Rahman Nabijev, a májusban megbukta­tott elnök a főváros közeléből figyeli az iszlám erők ellen irányuló akciókat. VALÓSÁG­ÉS ÉRTÉKFELTÁRÓ IGYEKEZET (Folytatás az 1. oldalról) ban a hallgatás évei (1945-^8) alatt születtek igen nagy figyelmet ér­demlő irások. Az előadó mindenek­előtt Szalatnay Rezső és Peéry Rezső memorandumaira és más al­kotásaikra hivatkozott, figyelmeztet­ve, hogy az irodalom polgári vonula­tának reprezentánsai kihullottak a szlovákiai magyar irodalomtörté­net emlékezetéből. Szombaton délután a rendezvény résztvevői Kassáról Stószra utaztak, ahol Bauer Győző, a Csemadok Országos Választmánya elnökének beszéde után megkoszorúzták a Fábry Zoltán-emlékművet a szülői házon, valamint sírját a temetőben. Este Kassán, a Thália Színházban nemzetiségi estet rendeztek, mely­nek műsorában a stószi német fú­vószenekar, kassai ruszin és ukrán énekesek, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium Csengettyű kórusa, és Kövesdi Szabó Mária színművésznő lépett közönség elé. Vasárnap a rendezvénysorozat szemináriummal folytatódott, me­lyen főleg a két világháború közötti Csehszlovákia történelmének egyes aspektusaival foglalkoztak. Szarka László történész A csehszlovák ál­lameszme és a magyar kisebbség helyzete 1918-38 között címmel tar­tott sok összefüggést tisztázó elő­adást, egyben a magyar pártok te­vékenységének kritikáját is adva. Az elmondottakhoz jól kapcsolódott Po­pély Gyula történész előadása, aki szintén a két világháború közötti csehszlovákiai magyarság jogi hely­zetéről tárt fel fontos dokumentumo­kat. Filep Tamás Gusztáv Szvatkó Pál portréját rajzolta meg, G. Ko­vács László pedig Szvatkó Pál lap­jának, az Új Szellemnek a történetét vázolta fel. A Fábry-napok vasárnap délután Máté Lászlónak, a Csemadok OV titkárának zárszavával értek véget, aki a háromnapos tanácskozást hasznosnak minősítette. (-szák) (Folytatás az 1. oldalról) tulajdonát képező 15 éves Poľana Szállóban - a szlovák kormányelnö­ki hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint - semmi lényeges nem tör­tént. Anna Nagyová ezt a luxus­szállóhoz vezető bekötőút egykori őrháza - ma büfé - előtt mondta el az ott összegyűlt, de két rádiós kol­léga kivételével (ők is csak néhány percre) tovább egy tapodtat sem tehető három tucatnyi újságírónak. Egyébként a biztonsági intézke­dés tökéletesnek tűnik, a kíváncsis­kodónak nincs esélye megközelíteni a kevésbé forgalmas helyen a len­gyel határállomás felé vezető or­szágúttól néhány száz méterre álló épületet. Tájékoztatónktól megtudtuk, hogy a két kormány tagjai megérkeztek; jelen van a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke, Ivan Gašparovič és estefelé kellett meg­érkeznie Milan Uhde cseh parla­menti elnöknek, s várják Jan Strás­(Folytatás az 1. oldalról) színre érkező összes magyar új­ságírónak azonnal feltűnik, hogy a piros-fehér-zöld lobogót fordítva helyezték el, de szombaton erről hiába győzögettük az illetékeseket. Az építők A nap ünnepélyessége szárnya­kat adott Július Bindernek, a beru­házó vállalat igazgatójának. Reggel nyolctól állta az újságírók rohamát, délután háromra azonban teljesen kimerült, ekkor gyorsan befejezte a látogatást. Addig persze nagyon sok minden történt. Binderúrminden­kinek türelmesen elmagyarázta: az elrekesztés augusztusban kezdő­dött és decemberben fejeződik be. A szombaton megkezdett ütem ke­retében a zárógátnak csak egy töre­dékét építik fel, annyit, hogy a kört­vélyesi tárolóban és a felvízcsator­nában biztosítható legyen a hajózás számára szükséges vízszint. A bősi vízi erőmű üzembe helyezésére azonban nem kerül sor, ehelyett mindaddig, amíg remény van a há­romoldalú szakértői bizottság mun­kájának megkezdésére, a gútori ka­pun keresztül a teljes vízhozamot visszajuttatják az öreg Dunába. Bin­der úr szerint a Dunán majd „meg sem látszik", hogy mellette ott van a vízlépcső. A tüntetők Mintegy háromszázan, az utat Rajkától gyalogosan megtéve dél­után egykor érkeztek az építkezési terület határához. Az élen Lipták Béla haladt Amerikából hozott transzparensével. A többiek főként Budapestről érkeztek, az esemé­nyek miatt meglehetősen zaklatott hangulatban. így nem csoda, hogy a bejáratot elálló rendőrkordonhoz érkezve meleg helyzet alakult ki (ki­derült, legtöbbjük azzal a tudattal kýt is, a szövetségi kormány elnö­két. A programról előzetesen annyit, hogy a hivatalos tanácskozás ma délelőtt kezdődik, s várhatóan a kora délutáni órákban fejeződik be. Ha a tárgyalás a tervek szerint alakul, akkor a sajtótájékoztató 15 órakor kezdődik. Hogy úgy lesz-e, az csak ma délután derül ki. Ha igaz, amit a jól őrzött szállodába bejutott kollé­gáktól hallottunk, vagyis hogy Vác­lav Klaus és Vladimír Mečiar igen kedvezően nyilatkozott a tárgyalásra elkészített Írásos dokumentumokról, egyezségjavaslatokról, akkor ennek semmi akadálya. A kormányfők úgy vélték, hogy a többfordulós egyez­kedések a javorinai tanácskozások­kal tulajdonképpen célegyenesbe érnek. Feltételezik, hogy megálla­podnak az anyagi javak elosztásá­nak módjában, továbbá a vám- és pénzunió ügyében, a többi gazdasá­gi kérdésben, s az állampolgárság kérdésében is. (gazdag) vágott neki az útnak, hogy Lipták úr Ígéretet kapott a társaság bebocsá­tására). A tolmácsként kiküldött rendőrhadnagynak félórás egyezke­dés után végül is sikerült kompro­misszumot kötnie, így négyen odavi­hették a transzparenst a Dunához. Binder úr eközben a rádiótelefon mellett nagyon haragos volt, ő ugyanis pénteken másban egye­zett meg valamelyik belügyminiszté­riumi főtisztségviselővel. Ennek el­lenére a megoldás eredményesnek bizonyult, a rendőrségnek nem kel­lett megküzdenie a felajzott tömeg­gel, Lipták úr pedig eljutott a hajóhi­dig, így helytállásáról világgá repül­hetnek a felvételek. Mielőtt a rendőr­ségi kocsi visszaszállította volna az eközben a bejáratnál magyar dalo­kat éneklő társaihoz, a gyengébbe­ken megkönyörülve magyarul is el­mondta, hogy azonnal útnak indul Washingtonba, ahol Lantos és Shays szenátorok által törvényja­vaslatot terjeszt a kongresszus elé a vámkedvezmény, illetve a világ­banki kölcsönök megvonására Szlo­vákiától. Szerinte ez meg is kapja a szükséges többséget, hiszen „barbár és illegális dolog, amit ez a Mečiar művel". Kő és beton harmonogram szerint Bármi is történt szombaton a ha­jóhíd közelében, a teherautók feltar­tóztathatatlanul ömlesztették a ha­talmas sziklákat a mederbe. Minden pontos harmonogram szerint folyt és távozásunkig semmi sem zavarta meg a „technokrata orgiát". Délután sorra kerültek az első betontömbök is, melyek nagy részét még annak idején Magyarországon gyártották a dunakilitihez tervezett záráshoz. Amennyiben az éjjel-nappal folyó munka következtében a gát a viz felszínére bukkan, a folyó a mellék­ágba, illetve a tárolóba kényszerül. Ennek pontos idejét senki sem tudja pontosan meghatározni. Volt, akitől 28 órát hallottunk, megint mások hétfő estére tippeltek. Hasonló a helyzet a hajózási tilalom feloldá­sával is. Binder úr mindössze annyit közölt, a Duna-bizottságtól kapott utasítás értelmében november har­madikán-negyedikén szabaddá kell tenniük a hajók útját. A munkával már azért is sietniük kell, mert az osztrák szakaszról áradást jelente­nek, nekik viszont másodpercenként kétezer köbméteres vízhozam felett meg kell szakítaniuk a munkát. (tuba) A Duna elrekesztésének követ­keztében: tegnap reggel nyolc óra­kor megindult a víz a bősi vízi erőmű felvízcsatornájába. A hajóhíd előtti folyószakasz szinte tegnaptól mint­egy három métert emelkedett. A víz minden valószínűség szerint ma kezd átfolyni a mellékcsatornába, amelyen át egy része, a zárógát alatt, visszajut az öreg Dunába. Egyébiránt, az elrekesztés hely­színére egyedül a szlovák sajtóiro­da, valamint a Reuter hírügynökség tudósítóit engedték be. Antall levele Moravčíkhoz Antall József magyar kormányfő az utolsó pillanatban sikertelen kí­sérletet tett arra, hogy megakadá­lyozza a Duna elterelését Bősnél. Az MTI hírügynökség szombati tájékoz­tatása szerint Antall levelet küldött Jozef Moravčík csehszlovák kül­ügyminiszternek, s ebben a munká­latok leállítása érdekében kérte köz­benjárását. Moravčík az MTI szerint azt mondta, hogy a szombati mun­kálatok csak a kezdeti szakaszát jelentik a Duna elterelésének. Cseh­szlovákia kész a további tárgyalá­sokra. Amennyiben bebizonyosod­na, hogy a bősi erőmű negativ ha­tással van a környezetre, akkor le lehetne bontani. Csehszlovákia azonban nem szeretne olyan dön­tést hozni, amely ellentétben állna a Cseh és a Szlovák Köztársaság érdekeivel - mondotta Moravčík. A Szlovák Köztársaság Külügymi­nisztériuma - azután, hogy ered­ménytelenül végződtek a háromol­dalú bizottság brüsszeli tanácskozá­sai Bős ügyében, valamint teljesítve a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kormányának határozatát - megállapítja, hogy a csehszlovák fél műszaki és ökológiai körülmé­nyek miatt kénytelen folytatni az ide­iglenes pótmegoldás megvalósítá­sát csehszlovák területen. A szlovák külügyminiszter hang­súlyozza, hogy a csehszlovák fél kész további tárgyalásokra, bármi­lyen előzetes feltételek nélkül. Szombaton az esti órákban isme­retlen férfi telefonon közölte a szlo­vák sajtóirodával, hogy ha október 31-ig nem állítják le a munkálatokat a bósi vízi erőművön, az egész ob­jektumot levegőbe röpíti. Közölte azt is, hogy a Szlovákia Dunájáért Moz­galom (Hnutie za Dunaj Slovenska - HZDS) nevében beszél. Jaroslav Pilát rendőrségi szóvi­vő elmondta, hogy egész Szlovákia területén nincs annyi robbanóanyag, amellyel levegőbe lehetne röpíteni a létesítményt. Washingtoni tüntetés Washingtonban szombaton helyi magyarok és amerikai környezetvé­dők a csehszlovák nagykövetség épülete előtt tüntettek a bősi erőmű befejezése ellen. A békés tiltakozás résztvevői levelet nyújtottak át a csehszlovák nagykövet helyet­tesének. Ugyancsak levelet küldtek a Világbank igazgatójának, s ebben arra kérik, ne nyújtson kölcsönöket Szlovákiának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom