Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-23 / 251. szám, péntek

1992. OKTÓBER 23. I ÚJSZÓM HIT ÉS ÉLET 8 MEDITÁCIÓ Ha ketten mondják ugyanazt, az nem egészen ugyanaz. Ez a régi latin mondás jutott eszembe, amikor Péter apostol második levelében ezt a kifejezést olvastam: „isteni természet". A régi görögök, májd utánuk a rómaiak is azt vallották, hogy az ember isteni természet részese. Több mint az állat, és ez a több az isteni elem az emberi sorsban. Ezt a gondolatot Péter apostol így fogalmazza meg: Jézus Krisztus megismerése és a Benne ajándékozott ígéretek által „isteni természet részeseivé legyetek*' A szavak azonosak, a gondolat azonban egészen más. Értsük meg most a különbséget és a kitisztázott gondolatot. A görög—római gondolat lényege az, hogy mindnyájan isteni természet részesei vagyunk. Péter apostol viszont arra buzdít, hogy isteni természet részeseivé „legyünk"! A görög filozófusok szerint semmi különöset nem kell tennünk érte, hiszen ember' létünk egyszerű ténye már eleve az istenekkel közös szellemi gazdagság részesei vagyunk. Ez a filozófia semmit sem tud a bűnesetről és a mindenkori emberi nyomorúság romboló hatásáról. Krisztus tanítványa, Péter viszont ezeknek tudatában inti az atyafiakat, hogy ebből az elesett állapotukból jöjjenek, gyógyuljanak ki, és legyenek egyre inkább az isteni természet részeseivé. A teljes Szentírás üzenete e tárgyban tehát hármas hangzatban szólal meg. Isteni természet részesei voltunk, hiszen saját képére és hasonlatosságára teremtett minket Isten. Azután a bűnesetben nagyobbrészt elvesztettük ezt az istenképűséget és nagyon is az emberi természet részeseivé lettünk: önzők, erőszakosak, gyűlölködők, a haláltól reszkető emberek lettünk. Ámde a Jézus Krisztusban felkínált isteni, segítő szeretet és erő által ismét az isteni természet részeseivé lehetünk. Ezt a látomást fogalmazza meg Péter apostol. Érdemes elgondolkozni ezen a kettősségen: a görög filozófia azt mondja: vagyunk, a Biblia pedig ezt vallja: legyünk. Sokszor elfeledkezünk arról, hogy a Biblia egyik nagy áldása az, hogy új igazságokat, látomásokat közöl velünk, de a másik meg az, hogy új erőt és lendületet is ad a látomások megvalósításához. A Bibliában együtt van ez a kettő: minthogy új teremtés vagyunk (ez a hiten felragyogó látomás), azért legyünk új teremtés (ez a látomás megvalósítására mozgósító isteni parancs). A két tétel nem üti egymást, szép békességben összefér egymással és erősíti egyn.ást. Az emberlét csodája az, ha a „vagyunk" emberek („Én olyan vagyok, amilyen vagyok, hagyjatok békén engem!") megmozdulnak és elindulnak a „legyünk" irányába. Az igehirdetés és a keresztények megélt „krisztusi-mássága" ez a két Istentől rendelt mozgató erő, ami a „legyünk" irányába indítja, indíthatja el az embereket. Még megválaszolásra vár az a kérdés is, hogy miként lehet közelebbről is meghatározni az „isteni természet" tartalmát. Most csak három gondolatot pendítünk meg a Kijelentés gazdagságából. Először: lelkünk-szellemünk, igazságra, szépségre, jóságra szomjas belső világunk jelzi, hogy az ember több, miht mostani önmaga. A megvalósult emberi természet mögött ott rejtőzik a megvalósítható „isteni" létgazdagság. Másodszor: a szeretet olyan „isteni" minősége, ami messze túlhaladja az önző emberi szeretet szűkösségét. És végül: az örök élet. Az egyedül „halhatatlan" Isten minket is részeltet az örök életben. A hétköznapok ide-oda sodornak, a rövid lejáratú programok igénybe vesznek, elfárasztanak... Boldog az az ember, aki ezek mögött nem veszíti el az emberlét aranytonalát: legyünk az isteni természet részeseivé! Ember! Gúzsba vagy „kötve" te is, én is. Ne a kötelékeidet nézd! Ne babonázzanak meg emberi sorsod kötelékei! Tekints Jézus Krisztusra és végy Tőle erőt, hogy „isteni természeted" fénye is felragyogjon kötelékeid hatalma mögött! NAGY LAJOS ref. lelkész Értékes drágagyöngy a szeretet. Hogyha ez az egy a tied, elég neked. Szent Ágoston Ml SZERETNENK A TÁRSADALOMNAK" Ä Szlovákiai Apostoli Egyház naszvadi gyülekezete ez év nyarán imaházat avatott. Korábban azon a helyen nyolcszor nyolc méteres imaház állt, egy idős asszony lakott a házban, aki mielőtt meghalt volna, rá akarta íratni a házát a közösségre. Sajnos akkoriban a közösség nem rendelkezhetett ingatlannal, a néni a végrendeletet nem hitelesítette közjegyzővel, ezért az ingatlan az államra szállt. 1989 decemberében a gyülekezet visszavásárolta a házat, s elkezdték intézni az építkezést. A bontástól kezdve az avatásig kilenc hónap telt el. Az államtól 600 ezer koronát kaptak, a többi úgy jött össze. Aki tudott, bekapcsolódott az adakozásba a testvérek közű! — mondja Tóth József, a gyülekezet vezetője, más gyülekezetek is hozzájárultak, sőt a helybeli babtista testvérek is. • Hány tagja van a naszvadi közösségnek? — Nyolcvan felnőtl tagja. Csak azokat számítják annak,- akik önként hívő keresztények akarnak lenni. Csecsemőket nem keresztelünk, általában 18 éves koruktól teljes értikű tagok, de ha látjuk az őszinte bűnbánatot, a megtérés szándékát, akkor fiatalabbakat is. • Mióta működik Csehsziovákiá-. ban az Apostoli Egyház? — A háború után a Romániából és Magyarországról áttelepült testvérek hozták ide. Negyvennyolcban alakultak önálló kis gyülekezetek. Naszvadon is a háború után jött létre. Ugyan nem tiltották, de csak amolyan megtűrt gyülekezet volt. Több kísérlet történt, hogy a szervezeti szabályzatunkat hivatalosan elismertessük. Hivatalosan csak nyolcvanban ismertek el. Érdekes, hogy Csehországban csak nyolcvankilenc márciusában... • Hogyan lett ön lelkipásztor és hogyan került Naszvadra? — Hét éve élek itt, azelőtt Kassán dolgoztam a Vasműben, gépészként. Akkor még nem álltam lelki szolgálatban, csak gyülekezeti vén voltam. • Gyülekezeti vén? — Igen, ez azt jelenti, hogy a környéken levő gyülekezeteket látogattam, a magyar testvéreket bízták Kassa környékén a gondjaimra. Gépipari technikumot végeztem Magyarországon, tizenkét évig Miskolcon dolgoztam, Kassára nősültem, s mivel szükség volt itt lelkipásztorra, idejöttem. Akkoriban még nem voltak fizetett prédikátoraink, és ez jelenleg is probléma. Amikor Naszvadra jöttünk, az érsekújvári Teslában dolgoztam, de közben rokkantnyugdíjas lettem. Nyolcvankilenc után az állam lehetővé tette, hogy a mi közösségünk lelki munkásai is függetlenítve legyenek, de a törvényjavaslatot, hogy nemcsak azok az egyházak lelkészei kapjanak fizetést, amelyek eddig is elismert egyházak voltak, nem fogadták el, tehát az állam most is csak azokat az egyházakat dotálja, amelyeknek a lelkészei eddig is fizetve voltak. A helyzet maradt: most sem kapunk támogatást az államtól. • Honnan van mégis pénz? — Országos viszonylatban 15-20 függetlenített lelki munkás működik mindössze, adományokból élünk, és külföldi közösségek is támogatnak, tartjuk a kapcsolatot a magyarországi gyülekezetekkel is. Gyakran kapunk látogatókat, hiszen a világon 180 millió pünkösdi hívő él. Különösen Ázsiában terjed. Koreában — csak Szöulban háromnegyed millióan vannak. • Mikor keletkezett ez a vallás? — Régen. Mi az első keresztényekkel azonosítjuk magunkat. Az apostolok leveleit olvasva képet kapunk róla, hogyan éltek az őskeresztények. • Azt az életformát próbálják bevezetni? — Azt. • A mai világban? —- Megvalósítható. Nem abban, hogy minden vagyonunkat a közösségbe adjuk — ez ma lehetetlen, hanem az életstílusban, például abban, hogy akárki nem lehet gyülekezeti tag: ők sem csecsemőket kereszteltek, hanem csak azokat, akik bűnbánatot tartottak. • Milyen önöknél a hitélet? gondozójának. Istennek kell megvallani bűneinket. • Mi a véleménye az Apostoli Egyháznak az abortuszról? — Ellene vagyunk. Gyilkosságnak tartjuk. • És a vérátömlesztést tiltják? — Nem. Én magam tizenkétszer adtam vért. Amikor a Biblia a vérről ír, annak az evését tiltja. • Hogyan került ön a gyülekezetbe? — Istenfélő református családban nőttem fel. Aztán elcsábított a világ, megkóstoltam az italt. Estéről estére egy miskolci étteremben muzsikáltam, énekeltem, másfél évig. Részeges tánczenész voltam. Tudtam, hogy eltávolodtam Istentől, kezdtem magam megutálni, de nem volt erőm más életet élni. Keresztapám halálának a körülményei döbbentettek rá, milyen életet folytatok. Kétheti lelkitusa után döntöttem: szakítok eddigi életmódommal. • Szülei mit szóltak hozzá, hogy a református vallással is szakított? — Édesanyám akkor már nem élt; a református egyházban pedig akkoriban kihalt volt a lelki élet. Még otlhon laktam, amikor megtértem, ez 1968-ban volt. Apám ellenezte, nem tudott megérteni, annak ellenére, hogy látta rajtam a változz épülő imaház — Hirdetjük az evangéliumot. Isten nem akarja a bűnösök halálát, azt akarja, hogy az emberek megtérjenek hozzá. Nyáron Érsekújvárott utcai evangelizációt tartottunk a főtéren, egy egész hétig. Nem zárkózunk be az imaházainkba, azt akarjuk, hogy az emberek hallják meg az üzenetet, térjenek meg Istenhez. Olyan sok a társadalmi probléma! Mennyi bajt csinál a z istentelen életmód, a kábítószer, az alkohol! Több mint egy éve járunk a zselizi börtönbe havonta egyszer, üzenetet viszünk, hogy nekik is lehetőségük van a megváltozásra. Akinek bűnbánat támad a szívében, annak alkalmat adunk a személyes beszélgetésre. A katolikusok ezt gyónásnak mondanák. Megvallja bűneit, de nem kell részleteznie a lelki (Tóth József felvételei) zást. A rokonok piszkálták: miért engedi, hogy a fia szektás legyen... A megtérésem után azért imádkoztam, hogy a jó Isten rendeljen nekem feleséget A miskolci gyülekezetben nem voltak fiatalok; a kassai gyülekezettel látogattuk egymást. Három év telt el, amíg megérlelődött a szívemben, hogy a kassai prédikátor testvér lánya legyen a feleségem. A három év alatt ötször voltam Kassán, a kassaiak is annyiszor nálunk, a feleségem nem tudott magyarul, én nem tudtam szlovákul. Hetvenegy karácsonyán volt a lánykérés, februárban az esküvő. Négy gyermekünk van. A legidősebb fiunk 19 éves, Amerikában van bibliaiskolán. A nagyobbik lányunk egészségügyi nővér Komáromban, a kisebbik lányunk most Az utolsó simítások fog érettségizni egészségügyi középiskolában, s van egy tizennégyéves fiunk. • Milyen terveik vannak? — Szeretnénk a társadalomnak hasznára lenni. Évszázadokon keresztül, az elmúlt évtizedekben, sőt ma is látni, hogy az egyházak a politikai hatalomért vagy a vagyonért harcoltak. Mi adni szeretnénk a társadalomnak, éspedig azt, ami a legfontosabb: erkölcsi értékeket. Szeretnénk folytatni a börtönmissziót. Aztán itt van az Élet könyve akció. Ez Krisztus élete, szlovák nyelven megjelent, és engedélyt kaptunk rá, hogy terjesszük az iskolákban. Az amerikai testvérek félmillió példányban adták ki. • Mit szól ehhez a katolikus és a református egyház? — A szlovák fordítás a Szlovákiai Katolikus Liturgiái Bizottság engedélyével készült. A református egyház már kért tőlünk ötezer darabot. A könyvet ingyen adjuk. • Valamennyi szlovákiai iskolát ellátják? — Szeretnénk. Megpróbáljuk Magyarországról beszerezni a magyar iskolák számára is. Az ifjúság tájékozatlan Jézus Krisztus személyét illetően... Szeretnénk folytatni az iszákosmentést is. A legnagyobb probléma az, hogy anyagilag gyengén állunk. Főleg evangelizációs téren széretnénk tevékenykedni. Itt ez a szép imaház kétszázötven személy szamara, vasamaponként mindig összegyűlik itt 100-120 személy. Nem akarjuk más egyházak tagjait elcsábítani. Jó kapcsolatban vagyunk a helyi babtista gyülekezettel. A korábbi években az újév első hetében közös ökumenikus imahetet tartottunk — a katolikusokkal és az evangélikusokkal is. Az utóbbi két évben a katolikusokkal már nem... Az Úr Jézus azt mondta, nem az igazakért jöttem, hanem a bűnösökért. Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Szeretnénk felkutatni a bűnösöket, a társadalom söpredékét, a kriminalistákat, a részegeket, a paráznákat, a kábítószereseket — mert ahogyan egyik testvérünk mondta: ebben a tóban sok hal van, de kevesen halásznak. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA AZ ÚJVÁRI FERENCESEK TEMPLOMA Az érsekújvári Ferenc-rendiek klastromának és templomának keletkezéséről, építéséről sok-sok legenda kering és történelmileg is hiteles írás került közforgalomba. Strba Sándor tollából ezeket olvashattuk: „Pázmány Péter egy ideig azt tervezte, hogy kolostort alapít Körmöcön. Miután' 1622 tavaszán házat építtetett Érsekújvárott (érseki palota), meghagyja tisztének a következőket: »Az én házam mellett occupálj helyet pro claustro 25 barátért«. A kolostor és a templom építését 1626-ban kezdte, maga vezette és irányította. 1631. május 24-én szentelte fel, amikor a szerzetesrendeket ünnepélyesen bevezette." Mártonvölgyi László nyitrai író, az Emlékek földjén (1941) című könyvében szintén szót ejt az újvári ferences rendházról és templomáról, mondván,-hogy a fehér falú egyemeletes klastrom és a hozzácsatolt égbe szökkenő, karacsú tornyú templom, Érsekújvár egyik legszebb építménye. A továbbiakban ezeket vallotta: „Még Pázmány Péter telepítette ebbe az épületbe Szent Ferenc rendjét s azóta ugyanazon kolostor falai között élnek, ugyanabban a templomban imádkoznak az egek urához, sőt a régi rendtársak ugyanazon épület alatt is pihennek, amelyben életük idején munkálkodtak. Sok ferences fáradt teste tért meg pihenőre a kripta hűs sötétjében s a szóhagyomány szerint az újvári ferences kriptában pihen az egykoron dicsőséges kuruc brigadéros, Ocskay László teteme is, mintha nagy bűneit vezekelné az istenfélő környezetben." E sorokat írván egy nagyon régi, gyermekkori élmény, emlék buggyan fel bennem az újvári franciskánus templommal kapcsolatban. Meleg nyár volt, az érsekújvári búcsút, a „porcinkulát" ünnepelték városszerte. Nagyanyámmal és a többi búcsújáróval, a nagykéri vasútállomáson szálltunk vonatra. Újvárott nagy nyüzsgés fogadott, javában pezsgett a búcsús, sátoros ünnep. Nagyanyámék a ferencesek templomába mentek imádkozni, mi gyerekek a várossal ismerkedtünk. Estébe hajolván az idő, egyszer csak azt vettem észre, hogy társaim el-eltűntek mellőlem. Mit fesz ilyenkor egy hat-hét éves falusi gyerek? Bizony pityeregni kezd és pityeregtem, szipogtam, elcsuklott a hangom, még válaszolni sem tudtam a járókelőknek. Ekkor jött egy barát: „Nocsak, nocsak, miért sírsz, legényke?" — kérdezte és fejemre tette meleg tenyerét. A biztonságos kéz megnyugtatott és elpanaszoltam, hogy én is búcsújáró vagyok, de elvesztettem nagyanyámat. Az öreg barát kikérdezett, majd megnyugtatott, hogy ne féljek, hiszen ő nagyon jól ismeri a cétényieket. Nem tudom, merre kanyarogtunk, de miután feltűnt a ferences templom fehér tornya, nagy kő esett le szívemről. Nagyanyámat természetesen megtaláltuk, aki talán még ijedtebb és aggódóbb volt, mint jómagam, eltűnésem miatt... Azóta eltelt sok-sok esztendő és a franciskánus barátok is kimúltak Érsekújvár életéből. Ám nemrég, ott jártamkor hallottam, hogy újra megjelentek. Kép és szöveg: MOTESIKY ÁRPÁD