Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-22 / 250. szám, csütörtök
IÚJSZÓM GAZDASÁG LESZ VAMSQROMPO CSEHORSZÁG ES SZLQVAKIA KÖZÖTT? LEGALÁBB A KÜLVILÁG FELÉ EGYSÉGESEN 1992. OKTÓBER 22. EGY LEVÉL NYOMÁBAN BEFOLYÁSOLHATJA-E A SZAKSZERVEZET A BÉREZÉSI RENDSZERT? Munkahelyén, a dunaszerdahelyi Agrostav közös vállalatnál az új fizetési rendszer bevezetésével kapcsolatos aggályait fejezte ki levelében Puha <Ödön, bősi olvasónk. — Aggodalom fog el, — írja —, hogy a bérezés alakításában a szakszervezetnek továbbra sincs beleszólása. Tekintettel a jelzett probléma komolyságára, a helyszínen győződtünk meg a valós helyzetről, arról, partnernek tekintie a vállalat a szakszervezetet, mint a dolgozók érdekképviseletét. Megtudtuk, hogy a panaszos a részvénytársasággá alakult Agrostavból időközben önszántából más munkahelyre távozott, (gy ő nem tudott nyilatkozni. A vállalat szakszervezeti tisztségviselőinek és gazdasági vezetésének véleményét viszont közre tudjuk adni. Tóth Tibor, a szakszervezet elnöke: — Puha Ödön akkor irta panaszlevelét, amikor az új bérezési rendszer kidolgozása még nem zárult le, és a szakszervezet sem tárgyalhatta meg. Július második felében viszont kézhez kaptuk az új bérezésre tett javaslatot. Áttanulmányoztuk, megvitattuk és a vezetőségben döntő többséggel elfogadtuk. író Gizella, a szakszervezet gazdasági vezetője: — A kollektív szerződés értelmében a gazdasági vezetés f.elelős a béralap megteremtéséért, és a javadalmazás rendszerezéséért is. A szakszervezet tájékoztatta a panaszost az új fizetési rendszerről, annak logikájáról, (eltételeiről. Az új bérezést megvitattuk a vezetőségben. Javaslatunk alapján változásokat eszközöltek. A vezetés egyébként a szakszervezet munkája elé nem gördít akadályokat, dolgaiba nem szól bele. A 2,5 százalékos anyagi támogatást is probléma nélkül folyósítja. Elértük, hogy a kollektív szerződésbe került: azt a dolgozót, aki már több mint 10 éve a vállalat alkalmazottja, leépítés esetén történt elbocsátáskor három havi végkielégítés illeti meg. Úgy érzem, hogy a vezetés nem ellenség, inkább partner. Pajor Aranka, a bérezési osztály vezetője: — Az új bérezési rendszert, ahogy a július 21-én kelt jegyzőkönyv is bizonyítja, megtárgyalta a szakszervezet vezetősége, s három ellenében, hat szavazattal elfogadta. Ennek eredményeként néhány változást is eszközöltünk: például a második és a harmadik fizetési kategória helyett a negyedik és ötödik kategóriába soroltuk azokat a segédmunkásokat, akik a lő termelési részlegen jól megállják helyüket. Azt is el kell mondani, hogy az új javadalmazási rendszer kidolgozásával párhuzamosan a számítógépes könyvelésre is át kellett térnünk. Nagy József igazgató: — Az új bérezési rendszert olyan átmeneti időszakban kellett bevezetnünk, amikor még nem dőlt el, vonatkozik-e ránk a béralap korlátozását jelentő bérszabályozás. Ennek ellenére sikerült mindenkinél emelni a minimálbért, s méginkább a fizetések mozgó részét, amellyel a jó egyéni teljesítményt jutalmazzuk. Dolgozóink végleges bérét a részlegekről kapott javaslatok alapján állapítottuk meg. A bérezés új (eltételeit a szakszervezet vezetősége is részletesen megvitatta. Csodálkozom a panaszon, mert a vezetés és a szakszervezet között nincsenek öszszetűzések. Úgy látszik, ezúttal is bebizonyosodott: nem lehet egyformán mindenkinek a kedvére tenni. Tapasztalataink szerint a dunaszerdahelyi Agrostavban — szerencsére — nem zajlik késhegyre menő harc a szakszervezet és a vezetés között. A gondokat, vitás kérdéseket inkább tárgyalás, párbeszéd útján igyekeznek megoldani. Jeleit láttuk annak is, hogy kapcsolataikat tovább akarják javítani — a bizalom megerősítése és a kölcsönös előnyök reményében. MÁZSÁR LÁSZLÓ A napokban Kolodéjeben a cseh és a szlovák kormány megegyezett a két, januártól önálló ország közti vámunió létrehozásáról valamint a csehszlovák korona kettéválasztásának többlépcsős módozatáról. Ha e tervek valóban konkrét formát öltenek, akkor a békés válás esélyei jelentősen megnövekednek. Mind Csehország, mind Szlovákia Csehszlovákia utódállamának tekinthető majd, tehát nem szakad meg egyik oldalon sem a jogfolytonosság. Bár ez jelentősen megkönynyíti a két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások betartását és az új körülményekhez való alkalmazását, korántsem old meg mindent. Ezért az árucsere-pénzpiac és lakosságforgalom esetében vám- és fizetési unió felállításával számolnak, amely jelentősen javítaná hazánk alkupozícióit a külvilággal, elsősorban az Európai Közösségekkel szemben. Vámunió esetében Csehországnak és Szlovákiának egységes kereskedelem- és adópolitikát kell folytatnia, a valutagazdálkodás és költségvetés pedig szoros összhangot igényel. Ráadásul feltételezi, hogy a két szuverén" állam kompetenciájának egy részét feladja, s egy közös szervezetre ruházza jogait, amely koordinálja és megvalósítja a külfölddel szembeni álláspontot. Ez a módszer nem forradalmian új, voltaképpen az Európai Közösségek is hasonló elv alapján működnek. Jirí Brabec, szövetségi külkereskedelmi miniszterhelyettes így foglalta össze a Csehország és Szlovákia közötti — esetleges — vámunió előnyeit: „Jelentősen megkönnyítené hazánk és az Európai Közösségek közötti kapcsolatok tisztázását, ugyanis az EKhoz való társulási szerződést az idén már nem ratifikálják, és az ideiglenes szerződés 1992. december 31-ével lejár. Ugyanez vonatkozik az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kötött szerződésünkre. A vámunió megléte zökenőmentessé tenné a cseh és szlovák országrész közötti ipari, kereskedelmi kooperációt, a régi kötelékek nem szakadnának el. További előnye, problémamentessé tenné a Lengyelországgal és Magyarországgal folyó, a szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó tárgyalásokat. Ez nemcsak hazánknak fontos, hanem az egész térség, tehát a visegrádi hármak számára is, hiszen így sokkal vonzóbbá válunk a nyugati befektetők, elsősorban a nagypénzű óriásvállalatok szemében. Végül ne feledkezzünk meg az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményről (GATT), melynek tagjai vagyunk. A vámunió megléte volna a biztosíték, hogy a januártól kétfelé váló ország mindkét része betartaná az eddig kötött egyezményeket." Tegyük hozzá, még e feltétel sem biztosítaná" Csehország és Szlovákia azonnali GATT-tagságát. Csehszlovákia megszűnte után a két újonnan létrejövő országnak be kell nyújtani felvételi kérelmét a GATT-ba, amely csak akkor hagyja jóvá a jelentkezést, ha meggyőződik a kérelmező kedvező kereskedelempolitikájáról. Vámunió esetén egyértelmű volna a biztosíték, hogy az eddigi irányzatunkat folytatjuk, s ez lerövidítené a GATT-on kívül töltött időt. Hogy ez miért fontos? Azért, mert erre az időszakra nem kapjuk meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, ami komoly érvágást jelent a hazai exportőröknek. A magas vámfalak következtében kiszorulnak az eddig megszerzett piacokról, ezért az átmeneti időt minimalizálni kell. Emellett szükséges biztosítani a többi GATT-tagot, a vámunió révén nem éri őket diszkrimináció. Egyelőre az sem tisztázott, hogyan oldja meg a két fél az ún. közvetett adók behajtását. Mindannyiszor, amikor a polgár valamit vásárol, az állam az adó révén nyereséghez jut. Igaz, csak közvetett módon, hiszen a kereskedő fizeti ezt be, nem pedig a vásárló. A gond akkor keletkezik, amikor a polgár külföldön költekezik, hiszen ezáltal hazája költségvetése elesik az adótól. Még megoldatlan kérdés, hogyan néz szembe e problémával a két különváló ország. Talán a leginkább bevált módszert kellene alkalmazni: eszerint minden kivitel adómentes, ám a behozatal esetében a hozzáadottérték-adót meg kell fizetni. Vladimír Dlouhý cseh ipari és kereskedelmi miniszter is e verzió mellett kardoskodik, hozzátéve — szükséges a vámhivatalok felállítása már csak a mezőgazdasági termékek kereskedelme miatt is. Ugyanis biztos különböző lesz a két ország agrárpolitikája, elsősorban a szubvenciók kérdésében, ami jelentős árkülönbségeket fog okozni. Ez óhatatlanul a feketepiac megerősödéséhez vezetne, s szerinte a vámhivatalok elejét vennék e kedvezőtlen folyamatnak. Bármelyik módszert is vezetik be, annyi bizonyos: az idő sürget. December végén több fontos multilaterális kereskedelmi szerződés is érvényét veszti, s ha késlekedve valósítjuk meg a működő vámuniót, a két független ország gyakorlatilag elejétől kezdheti az Európai Közösségekkel, az E FT A-val és a GATT-tal való tárgyalásokat. Már a szerződések időleges hiánya is nehezen helyrehozható károkat okozna az amúgyis stagnáló és meglehetősen kedvezőtlen szerkezetű nyugati exportunknak, ami a gazdasági fellendülést mindkét országban méginkább elodázná. A Klaus- és Meőiar-kormányzatnak tehát minél előbb hozzá kell látni minimum az ideiglenes vámunió megvalósításához, hogy legalább a külvilág felé egységesen fogalmazzuk meg alapvető kereskedelmi és gazdasági érdekeinket. (sidó) 8 FÖLDÜGYBEN OKMÁNYELŐCSALOGATÓ NOVELLA Azok a jogosult személyek, akik annak idején megfogadták a tanácsot, s földjük, illetve egyéb vagyonuk alapján tulajdonjogukat egyértelműen igazoló okmányok nélkül is jelentkeztek a mezőgazdasági szövetkezet transzformációjába, ajándékot kaptak a végnapjait élő szövetségi parlamenttől. Sokadik nekifutásra október 9-én beleegyeztek a képviselők, hogy a föderációs törvényben a nemzeti parlament a köztársaság sajátos igényeivel összhangban változtatást eszközöljön. Olyant, amely lehetővé teszi, hogy a föld és egyéb vagyon tulajdonosa a mezőgazdasági szövetkezet nevesítésre kerülő vagyonából akkor is megkapja a rá eső részt, ha tulajdonjogát 1992. április 28-áig, illetve a jogosult személyek első közgyűlésén megszavazott pótterminusig nem igazolta. Ha beteljesedik, amit már a verebek is csiripelnek, vagyis a legiszlatív tanács után a szlovák kormány, majd az SZK Nemzeti Tanácsa is egyetért a Szlovák Köztársaság Földművelési Minisztériumának javaslatával, akkor a transzformációban való részvételhez a tulajdonjogot 1994. december 31-ig lehet majd bizonyítani. A mezőgazdasági szövetkezet működése alatt létrejött vagyonból tehát azok is részt, transzformációs vagyoni betétet kapnak, akiket az osztozkodásból hiányzó telekkönyvi kivonat, geodéziai parcellaazonosítás, póthagyaték, örökrészek arányos közjegyzői elosztása stb. miatt már májusban, illetve az akkor meghatározott, általában augusztusig, szeptemberig megadott halasztás lejártával kizártak. Az esetleges félreértések megelőzésére hangsúlyozni kell, hogy a tulajdonjog bizonyításának (minden bizonnyal elfogadásra kerülő) új záros határideje a 42/1992 Tt. sz., az ún. transzformációs törvényben eredetileg megadott 1992. április 28-ai záros határidőt változtatja meg. Minden más kötelezettség és időpont változatlan marad. Példának okáért még véletlenül sem szabad összetéveszteni a magyar kisebbség szempontjából nagyon lényeges (a földtörvényből adódó) 1992. december 31-ei záros határidővel, ameddig a konfiskált, vagyis az állami tulajdonba került földeket lehet visszaigényelni. Ugyancsak változatlan a földtörvényből adódó kötelezettség a kárpótlási igény benyújtására. Ez is 1992. december 31-én veszti t érvényét. Nem érdektelen a kérdés, hogy a várható változással a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációja szenved kárt vagy a föld és egyéb vagyon tulajdonosai nyernek? Az igen az utóbbira érvényes. Ha hosszabb idő áll a tulajdonjog bizonyítására, akkor többen kapnak transzformációs vagyoni betétet, vagyis olyan alapot, amellyel, ha nem is könnyű, de kevésbé nehéz belevágni a magángazdálkodásba. Azt sem hallgathatjuk el, hogy a tulajdonjog igazolása lehetőségének meghosszabbítását és az egyelőre nem neves íthető vagyoni betétek ún. tartalékalapba (letétbe) helyezését már a földművelési minisztérium előde is javasolta, csak ezt a mezőgazdasági szövetkeztek többsége nem tette meg. Esetenként azért nem, mert egyeseknek úgy telelt meg jobban, ha a mezőgazdasági szövetkezet transzformációs vagyonán kevesebben osztozkodnak. (gy az is előfordult, hogy bár a mezőgazdasági szövetkezetnek tulajdonában voltak a telekkönyvi birtoklapok és a geodéziai parcellaazonosítások, ezek beszerzésére a tulajdonost mégis az illetékes hivatalba küldték, ahol többhónapos várakozásra ítéltetett. A lentieket figyelembe véve az új transzformációs határidőnek alighanem okmányelőcsalogató hatása lesz. Ahol eddig nem tették meg, ott is előszedik azokat a telekkönyvi kivonatokat és geodéziai azonosításokat, amelyek alapján teljes biztonsággal kiszámíthatják a tulajdonos vagyoni betétjének értékét. Ügy, ahogy ezt sok helyen határidő-módosítás nélkül is megtették. Aligha kétséges ugyanis, hogy könnyeb most pontot tenni a számítások végére, mint évekig tartalékolni azt, amit egyszer úgy is el kell osztani. (egri) VÁLSÁGBAN A CSEHSZLOVÁK—MAGYAR KÜLKERESKEDELEM LEHETŐSÉG VAN, DE IGYEKEZNI KELL A természeti adottságok és a történelmi hagyományok eredményeként Csehszlovákia és Magyarország gazdasága jelentős mértékben kiegészíti egymást. Ennek alapján most, amikor lehullottak a megkötések és a volt KGST-országok is szabadon kereskedhetnek egymással, a kölcsönös kapcsolatok megélénkülését várnánk. Ehelyett viszont a két ország közti kereskedelem soha nem látott mélypontra zuhanását tapasztaljuk, ezen belül is főként a hozzánk irányuló behozatal csökkent drasztikusan. Ennek okairól kérdeztük Barna Józsefet, a budapesti Komplex Külkereskedelmi Vállalat pozsonyi képviselőjét: — A partnerek továbbra is érdeklődnek egymás iránt, de hiába teszünk ajánlatot, a jelenleg érvényes vám- és adótételek semlegesítik azokat az előnyöket, amelyeknek köszönhetően üzletet tudnánk kötni. Ezenkívül általános jelenség, hogy Csehszlovákiában jelenleg nincs fizetőképes kereslet azokra a termékekre, amelyeket korábban harminc évig szállítottunk, (gy például, mivel a mezőgazdasági szövetkezetek az átalakulás küszöbén állnak és nem tudják, mi lesz a gépparkukkal, mezőgazdasági gépbehozatalunk az öt éwel ezelőtti 60 millió rubelről tavaly 3 millió dollárra esett vissza. Ebben, persze, az is közrejátszott, hogy tavalyelőtt, az utolsó rubelelszámolású évben mindenki jól bevásárolt, és most Magyarországhoz hasonlóan itt is sok gép a raktárakban áll. • A korábbi évekhez képest menynyiben változott meg a külkereskedő munkája? — Régebben főként építőipari beruházásokat közvetítettünk, így magyar tervek alapján magyar vállalatok építették például a pozsonyi Bratislava Szállót, a Prior egy részét és a Družba kollégiumot, vagy a brünni Voronež Szállodát. Később a helyi építőipar megerősödésével, illetve a kevésbé igényes, de olcsóbb jugoszláv, lengyel konkurencia megjelenése után ez a tevékenység visszaszorult. Korábban lényegesen többet hoztunk be, mint amit kivittünk, volt olyan év is, amikor a különbség ötszörös volt. A helyzet azóta megváltozott, jelenleg a csehszlovákiai importunk kétszerese az exportunknak. Kénytelenek voltunk kibővíteni tevékenységünket is, ma már szemüvegtől szövetekig mindenfélével foglalkozunk. Sok lehetőség rejlik a harmadik piacra történő szállításokban is. A közelmúltban megtartott brünni vásáron például szó volt arról, hogy egyik csehszlovákiai partnerünk olyan kukoricakombájnokat szállít Németországba, amelyekhez évek óta magyar adaptereket használnak. Az üzlet sajnos, végül nem jött létre, de ennek oka az volt, hogy arrafelé az idén a kedvezőtlen időjárás következtében lefeküdt a kukorica és ennek betakarítását a csehszlovákmagyar gép nem képes olyan jól elvégezni, mint a német. Ebben az esetben újra bebizonyosodott, hogy hiába vagyunk árban jók, ha a minőséget illetően nem bírjuk a versenyt. Igyekszünk kihasználni kiterjedt partnerhálózatunkat is. Jó kapcsolataink vannak Kínától egészen Kanadáig, ezeken keresztül jelenleg olcsó árukat hozunk be Közép-Európába és ebbe próbáljuk bevonni Csehszlovákiát is. • Napjainkban például mivel foglalkoznak? — Itteni partnereinkkel csemege és ipari alma, illetve almasűrítmény szállításáról tárgyalunk. Nemcsak eladni szeretnénk, hanem venni is tudnánlc. Ebben a tekintetben csak a minőség és az ár számít. így például legutóbb az osztrák irodánk érdeklődött afelől, tudnánk-e ajánlatot adni olcsó magyar vagy csehszlovák almasűrítményre. A brünni vásáron pedig egy reményteljes üzletet indítottunk be a Česká Lípa-i Narexszel. Ennek keretében megpróbáljuk elterjeszteni az általunk gyártott nyugati minőségű, de olcsó barkácsgépeket Magyarországon. Úgyszintén tárgyalunk itteni mezőgazdasági gépek vásárlásáról. Például nálunk a Zetornak jó neve és megfelelő ára is van, ráadásul kiépített a szervizhálózata. Bár új traktorok iránt valószínűleg kisebb lesz a fizetőképes kereslet, sor kerülhet használt, vagy felújított gépek kivitelére is. • Küszöbön áll Csehszlovákia kettéosztása. Üzleti szempontból önnek milyen tapasztalatai vannak a két ország közti különbségekről? — Bizonyos mentalitásbeli különbség tapasztalható, főként az állami szférában. Itt a szlovákiai ügyek általában lassabban haladnak, Csehországban ezzel szemben hamarabb átvették a nyugati mentalitást. Például egy apróság — Karlovy Varyban vagy Prágában elképzelhetetlen, hogy egy vásárló nemzetiségével foglalkozzanak. Szlovákiában ez sajnos nincs mindig így, ez pedig hiba, mert rontja az üzletet. Jobbak a tapasztalataink a magánvállalkozókkal, ők mindkét országrészben nagyon rugalmasan reagálnak a lehetőségekre. -tl-