Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17 / 246. szám, szombat
1992. OKTÓBER 17. íÚJSZÓM GAZDASÁG B rTi^ iTTTii c- piacképek TANULD A BIBLIÁT! A PEPSI COLA ESETE AZ EVOLÚCIÓVAL A Pepszi az arabok bojkottjától való télelmében már évtizedekkel ezelőtt lényegében feladta a hatalmas, 285 millió dolláros évi forgalommal kecsegtető izraeli üdítőitalpiacot, ezért azft e pillanatban 75 százalékban a nagy rivális, a Coca-Cola uralja. A Pepsi most mégis harcba szállt a piaci részesedés növeléséért, és ehhez az izraeli közvélemény formálásában nagy szerepet játszó egyházi körök bizalmát akarta elsősorban megnyerni. A legfontosabbat - nevezetesen a kóser minősítést - sikerült is megszerezniük, amikor bizálmasan közölték a cég kólaszirupjának összetételét. Ezzel a reklámelőnnyel indította el a Pepsi nagy kampányát. Mindenfelé az országban kiragasztották azokat a hatalmas plakátokat, amelyeken a majomtól az emberig tartó tizenötmillió éves evolúciót ábrázolták a kökvetkező szlogennel: „Az első választása a Pepsi Cola volt és maradt." Ez az egyébként szellemes plakát hatalmas botrányt váltott ki ortodox körökben. A szigorú rabbik és tóratudósok rövid úton tudatták a Pepsi menedzsereivel, hogy Mózes első könyvében világosan az áll: a Föld és az ég teremtése hatezer és nem tizenötmillió évvel ezelőtt történt, és mivel csak ez után következett az ember teremtése, a majomnak, tizenötmillió éves múltjával, azonnal el kell tűnnie a Pepsi-poszterekről, egyébként oda az üdítőre kiadott kóser tanúsítvány. Márpedig az izraeli piacon ez rendkívüli értékű, pótolhatatlan üzleti jelentőségű dokumentum. A rabbik még azt is kikötötték, högy a plakátokon természetesen sem nőnemű személyek nem szerepelhetnek, sem erkölcstelen szövegek nem közölhetők. A vádak hallatán azonnal elnézést kértek a Pepsi menedzserei hiányos bibliai műveltségük miatt, és egyetlen éjszaka alatt eltávolították az összes majmos posztert az izraeli utcákról. A reklámbalfogás mintegy kétszázezer dollárjába kerül a kólakonszernnek. HÚZZÁK AZ ORSZÁG ARANYFOGÁT A szövetségi vagyon elosztásának egyre élesedő vitájában felszínre került a sztovák aranykincs kérdése is, amelyet a szlovák állam megalakulása után gyűjtöttek össze közadakozásból - hangsúlyozzák sokan - de esetleg más, ma nem nagyon firtatott forrásokból is. A témát az állampolgárok körében világnézettől és pártállástól függő misztifikáció övezi. Anton Hrnko, a SZNP parlamenti képviselője - történészként - nyilatkozott a témáról a napokban: Mindjárt a szlovák állam megalakulása után gyűjtést indítottak és a lakosság nagy mennyiségű aranytárgyat adott át. így a Németországnak eladott fegyverekért kapott arannyal együtt 1944-re 7,5 tonna gyűlt össze. Ehhez jött még mintegy 500 kilogramm Körmöcbányáról származó aranyérme is. Imrich Karvaš, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke látva a politikai helyzet alakulását, még negyvennégyben eljuttatta a 7,5 tonnát svájci bankokba, a" körmöci aranykincset pedig a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Moszkvába vitték. A háború után az arany a Csehszlovák állam tulajdonába került a Moszkvából visszakapott mennyiséggel együtt. Ez jól jött . a Csehszlovák Állami Banknak, mert annak tartalékait elszállították a németek, majd Amerikába került, ahonnan a hetvenes évek végén szolgáltatták vissza. Az erre vonat• kozó dokumentumoknak az Állami bank archívumában kell lenniük. Akármilyen furcsának is tűnik, de a piacgazdaság felé haladó, (még) csehszlovák gazdaság legnagyobb piacát ma úgy hívják: vagyonjegyes privatizáció. Még mindig föderális jellegű, de hogy így is fejeződjék be, ehhez decemberig le kellene zárni. Talán ez indította irányítóit, a Szövetségi Pénzügyminisztérium illetékes részét arra, hogy a szerdán megkezdődött negyedik fórért, s így csak 500 koronáért lehetne majd eladni. Ez, úgy vélem nagyon-nagyon szélsőséges eset lenne. A másik száz pontunkért egy pontosan száz pont értékű részvényt rendelhetnénk, amelynek a piaci értéke is megegyezne a névlegessel. Ezt mondjuk 1000 koronáért lehetne eladni. De hogy milyen lesz a piaci érték, azt majdnem annyi tényező befolyásolja, mint a várható időjárást. így előre csak annyi jósolható, hogy amelyik részvény most olcsó, az a részvénypiacon biztosan nem drágul meg azonnal, s ugyanígy a dráMILYEN LESZ A RÉSZVÉNYPIAC? dulót az eddig lezajlottaknál rövidebbre szabja. A mostani megrendelési lehetőség október 14-től, tehát e hét szerdájától, október 27-ig tart, vagyis keddhez egy hétre zárul. Ajánlatos erről nem megfeledkezni azoknak, akik még valamilyen befektetnivaló pontok tulajdonosai, mert egy ötödik fordulóra - bár nem kizárt, hogy lesz - már semmi garancia nincs. Másrészt viszont az, aki eddig aktívan részt vett a befektetési játékban, a negyedik fordulóra annyi tapasztalatot és olyan áttekintést szerzett, hogy az új árjegyzék alapján bizonyára ki tudja választani az ideálisnak tűnő megoldást, amit esetleg már nem utasítanak vissza túlkereslet miatt. Erre a fordulóra, egyébként most először, árnyalatnyival több befektetési pontja maradt az egyéni befektetőknek, mint a privatizációs alapoknak, s ez azt jelenti, hogy az alapok jobb befektetők voltak, Vagyis nem ragaszkodtak annyira a legjobbnak tartott (bank, hotel) részvényekhez. A mostani, negyedik fordulóban kiegyenlítődtek az árfolyamok. Már nincs akkora különbség, mint az előző fordulóban, amikor a legolcsóbb részvényekből 97-et adtak száz pontért, míg a legdrágábbak darabja 800 pontba került. Most a legolcsóbb 60 darab száz pontért, míg a legdrágábbat pontosan ezer pontért adják.. Mindig felmerül a kérdés, hogy melyiket, a drágát vagy az olcsót válassza-e az ember. Ha semmit sem tudunk az adott társaságról, csak azt, hogy mennyiért kínálják részvényeit, akkor kezdjünk el számolni. Szerezhetünk például 500 részvényt száz pontért, amely csomagnak névértéke ugyan 50 ezer korona, de a piacon - mivel nem bíznak benne - csak 10 koronát kínálnak majd darabjága részvények valódi ára sem lesz sokkal alacsonyabb. Általában azonban azzal lehet számolni, hogy a részvényárfolyamok először esni fognak, mert sokan akarnak majd azonnal pénzt látni a „jegyen szerzett" részvényekből és a részvénypiacon túlkínálat, tehát nyomott árak lesznek. Aki viszont ezekre akarja majd'alapozni a jövőjét, az így olcsón hozzájuthat egy tekintélyesebb részvénycsomaghoz. Azt azonban még nem tudni, hogy milyen formában bonyolódhatnak majd le ezek az üzletek, hiszen hiányzik az értékpapírokról szóló törvény, amely rendet szabna az értékpapír-kereskedelemben. A törvényjavaslat már készen áll, és^gzámol azzal, hogy a részvények nagyobb része regisztrált részvény lesz, s hogy a vagyonjegyes privatizációban szerzett részvényekkel kereskednei lehet majd. Éppen ennek a törvénynek kellene megszabnia, hogy az első hullám befejezése után milyen formában kapják meg részvényeiket a részvényesek. Szabályoznia kellene az átadás módját is, amely akár hosszadalmas és bonyolult is lehet, ha nem dematerializált, tehát regisztrált részvények mellett döntenek, hanem a konkrét, papírra nyomtatott változat mellett. Ezeket ugyanis még el is kellene készíteni, ami nem olcsó mulatság, és nem egy részvénytársaságnak talán pénze sem lenne rá, adósságai mellett. A törvényjavaslat szerint a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak az első hullám befejezése után 1 hónapon belül be kell jelentenie, hogy ki milyen formában és hol kapja meg részvényeit. A törvény jóváhagyása tehát nélkülözhetetlen lenne, és a megszűnőben lévő parlament azzal tenné a legnagyobb szolgálatot a lakosságnak, ha azt - amíg teheti - idejében elfogadná. -szénCSALADI GAZDÁLKODÁS TÖBB BE ÉS TÖBB KI A bérből élők családi bevételeinek növekedését szemlélteti a mellékelt grafikon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkások és alkalmazottak jobban is élnek mint annak előtte. A statisztikai vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a megélhetési költségek 54 százalékos emelkedése mellett az átlagos család ugyanolyan mennyiségű élelmiszerért, iparcikkért, szolgáltatáséit-mint 1990-ben, tavaly már 24 ezer koronával többet fizetett. Mivel azonban a bevételei nem növekedtek, így természetesen a fogyasztását volt kénytelen csökkenteni. Ha például az 1990-es évi fogyasztást a lentebb leírt árucikkeknél 100-nak vesszük, akkor marhahúsból 89,6, disznóhúsból 94,1, halból 69, zsiradékokból 95,4, tejből 80,2, sajtból 85,5, lisztből 93,2, rizsből 65,1, cukorból 84,6, üdítőből 80,7, sörből 78,6 volt a tavalyi fogyasztás, tehát sehol sem emelkedett. Mindenesetre a háztartások sokkal gyorsabban tanultak meg (kényszerültek) gazdaságosan költeni mint az állami vállalatok. A gazdaságos családi költségvetés azonban nem jelent spórolós költségvetést. A takarékosság még nem ment ki a divatból, de a családok 14 százaléka már nem rakja bankba a pénzét, 40 százalék csak néha tesz valamennyit a könyvecskére és rendszeresen csak a családok 20 százaléka látogatja a takarékpénztárakat, miközben megváltozott a takarékossági kedv oka is. A bankszakemberek szerint a két legfontosabb motiváló tényező most, az életszínvonal csökkenése esetére kialakítani valamilyen tartalékot, illetve a gyerekek számára tartogatni valamit. Ami a „statisztikai átlagcsalád" költekezésének havi megnövekedését illeti, az a vizsgálatok szerint a következőképpen oszlik meg: ebből: lakbér, háztartás 182 közlekedés, posta 80 javítások 53 személyi szolgáltatások 38 művelődés, kultúra 23 üdülés, gyógyítás, gyermekgon,56 8 ÉLELMISZER 583 ebből: húsfélék 168 hal 10 zsiradék 48 tojás 17 tejtermék 82 liszt, kenyér 76 burgonya 10 zöldség 22 gyümölcs 45 KÁVÉ, TEA, EGYÉB, 57 ital 91 üzemi konyha 46 iskolai étkezés 21 étterem 18 egyéb 25 IPARCIKKEK 868 ebből: cípő, textil 256 tisztítószerek 73 háztartási cikkek, bútor 136 autó, benzin 161 tévé, rádió, könyv, sport 152 dohányáru 36 egyéb iparcikk 45 SZOLGÁLTATÁSOK 440 dozás egyéb LEVONÁSOK 527 ebből: adó és illeték 406 egyéb 121 BETÉTEK, KÖLCSÖNÖK 488 ebből: takarékosság 400 hitel 88 EGYÉB KIADÁSOK 42 A CSALÁD HAVI PÉNZKIADÁSÁNAK NÖVEKEDÉSE TAVALY: 2948 (A számadadok koronában értendők) Évente több mint 500 milliárd a családi kasszákba mid. Kčs 200 H 100 H —I 1 —I —I —I —I —I —I 1 1990 1991 1992 A háztartások bevétele az elmúlt két évben GRAFIKA: Digital Systems SZÉNÁSI GYÖRGY
