Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám, péntek

HÍREK - VELEMENYEK . ÚJ SZÓ. 1992. OKTÓBER 16. NEM Ml OKOZZUK A NYOMORT BESZÉLGETÉS BIRGIT BREUELLEL, A BERLINI PRIVATIZÁCIÓS HIVATAL ELNÖKÉVEL Amikor 1990 júniusában létrehozták a berlini vagyonügynökséget (Treuhand), kevesen bíztak abban, hogy a hatalmas holdingtársaság, melyre rábízták az NDK egész állami vagyonát a szocialista tervgazdál­kodás súlyos örökségével együtt, teljesíteni tudja alapfeladatát: képes megteremteni a feltételeket a piacgazdaságra való áttérésre, szilárd alapot tud biztosítani a vállalatok privatizálásához, amivel garantál­hatná a keletnémet ipar konkurencia-képességét. A vagyonügynökség sikereiről, kudarcairól, a kelentémet privatizációs folyamatról kérdeztük a társaság elnökét, Birgit Breuel asszonyt. - A Treuhandnak megalapítása óta majd "9000 vállalatot, illetve vál­lalati részleget sikerült privatizálnia. Többségüket a nyugatnémet vállal­kozók kebelezték be. Milyen vállala­tok iránt érdeklődtek a külföldi be­fektetők? - Valóban, a legtöbb üzemet a nyugatnémet beruházók vették meg, külföldi kézre eddig a privatizá­lásra szánt vállalatoknak csupán az öt százaléka jutott, azaz 462 vállalat. Ha azonban a beígért beruházások és munkahelyek számát vesszük összehasonlítási alapul, akkor a kül­földi vállalatok tíz százalékos része­sedéséről beszélhetünk. A vagyon­ügynökség ugyanis külföldről több mint 13,3 milliárd márka értékű be­ruházásra és 117 075 munkahely biztosítására kapott ígéretet. Ez a beruházási kvóta megfelel annak, amit a negyvenes években Nyugat­Németországban értek el. Az új ke­leti tartományokban pedig két év alatt ehhez a kvótához közelítettünk. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban rendkívüli mértékben megnöveke­dett a külföldi beruházók érdeklődé­se minden olyan vállalat iránt, amely minőségi fogyasztási cikkeket gyárt. Szerintem az érdeklődés elsősorban az attraktív ajánlatoknak köszönhe­tő, amelyeket egyébként pályázatok útján ismertetünk. - Az amerikaiak, kanadaiak alig, a japánok, úgy tűnik, egyáltalán nem érdeklödnek. Miért nem? Csak a földrajzi helyzet játszik szerepet, vagy netán a távolabbi országok félnek a rossz infrastruktúrától, a ke­let-európai államokban tapasztalha­tó adminisztratív akadályoktól? -Természetesnek vélem, hogy európai szomszédaink, akikhez már az egyesítés előtt is szoros kereske­delmi szálak fűztek minket, most különösen angazsálják magukat az Treuharid-Untemehmen Az új német tartományokban jelenleg még 3810 vállalat vár a privatizálásra új tartományokban. De már az ame­rikai aktivitás is nyilvánvaló. Az ame­rikai beruházók eddig 50 vállalatot vettek meg. Példaként említeném az eisenachi Opel szerelőüzemet (az Opel az amerikai General Motors leányvállalata), a „Coca-Colát", amelyet az ügynökség az elsők kö­zött privatizált. Ami a japánokat illeti, teljesen igaza van. Még mindig azon töprengenek, kifizetődő-e egy létező vállalatba beruházni. - Hogyan reagálnak a keletné­metek a privatizációs folyamatra? - Gyakran feledésbe merül, hogy 40 évig tartó tervgazdálkodás követ­kezményeit próbáljuk felszámolni. Nem a Treuhand okozza a nyomort, de tevékenysége révén egyszeriben láthatóvá válnak a múlt bűnei. Meg­értem, hogy félnek, aggódnak az emberek, akik számára igencsak fájdalmas az átalakulási folyamat. Ám tudni kell, hogy a keletnémet gazdasági struktúra felújításához, az emberek életszínvonalának re­mélt emeléséhez csakis a privatizá­lás útja vezet el. - Még mindig majd' 4000 vállalat vár tulajdonosra. Milyen ütemben halad jelenleg a privatizáció? A kez­deti szakaszhoz viszonyítva lelas­sult vagy felgyorsult? - A 3810 privatizálásra szánt vál­lalat 70 százaléka ötvennél keve­sebb alkalmazottat foglalkoztat. E vállalatokat, úgymond, kreatívan privatizáljuk. Pályázatokat hirdetünk és katalógusokat adunk ki, melyek­ben bemutatjuk az említett kisebb vállalatokat. Nem az a fő szempont, hogy milyen ütemben halad a folya­mat, hanem az, hogy új utakat talá­lunk. Egyébként az utóbbi hónapok­ban valóban gyors ütemben halad­tunk, havonta kb. 600 vállalatot pri­vatizáltunk. - Bevált-e a Management-Buy­Out eljárás, az a privatizációs re­cept, amely lehetővé teszi, hogy az egykori állami vállalatok vezetői megvehetik a korábban általuk irá­nyított üzemet? - Úgy vélem, az MBO alapján privatizált 1.706 vállalat bizonyítja, hogy vonzó ez az eljárás. Elsősor­ban a szolgáltatások terén, a gép­és építőiparban vált be. A területi szempontokat figyelembe véve a legtöbb MBO-vállalat délen, Szászországban és Mecklenburg­Előpomerániában jött létre. -,,Ismét bebizonyosodott, hogy a berlini ügynökségnek még mindig nincs következetes szanálási kon­cepciója" - vádolta a hamburgi Spiegel a Treuhandot azzal kapcso­latban, hogy a szászországi Freital Nemesacélgyár tervezett felszámo­lását a tartományi kormány megaka­dályozta. Valóban ,,hiánycikk" a koncepció? - Nem. Koncepciónk szerint a he­lyi vállalatok számára előteremtjük a kellő tőkét és a menedzsmentet. Az ügynökségnek törvényben rögzí­tett megbízást kell teljesítenie. Dr. Rohwedder, a Treuhand koráb­bi elnöke (1991 -ben a Vörös Hadse­reg Frakció tagjai meggyilkolták - A szerz. megjegyzése) ezt a kö­vetkezőképpen határozta meg: gyors privatizálás, határozott szaná­lás, óvatos felszámolás. Ha komoly befektetőt találunk, privatizáljuk a vállalatot. A „komoly" azt jelenti, hogy fizetőképes, jó vállalkozási tervvel rendelkezik, maximális be­fektetés és munkahely biztosítására kötelezi magát. Ahol a beruházó nem akar szerződést kötni, vagy ahol nem találunk befektetőt, s a vo­natkozó vállalat szanálás alá esik, mi nyújtunk segélyt, fontos, hogy a folyamat során ne kerüljön ve­szélybe hitelünk. Nos, épp ez a ve­szély állt fenn a szászországi válla­lat ügye körül kirobbant vita során. Remélhetőleg a beruházó és a vál­lalat vezetői végül is elfogadják kon­cepciónkat. - Gyakran bírálják az ügynöksé­get, amiért, úgymond, az utcára kül­di az embereket. Hogyan reagál erre a kritikára? - Tisztelem a keletnémeteket azért, ahogyan terheiket viselik. Emellett kénytelenek vagyunk eltűr­ni, hogy az állásukat féltő emberek rajtunk, a végrehajtókon töltik ki mérgüket. Ám nem szabadna meg­feledkezniük arról, hogy a 40 évig tartó tervgazdálkodás következmé­nyeit képtelenség két éven belül fel­számolni. - Miként ítéli meg a csehszlová­kiai privatizációs folyamatot? - Véleményem szerint minden or­szágnak, így Csehszlovákiának is megvan a saját privatizációs politi­kája. Kívülről nem Ítélkezhetünk. - Vajon profitálhat-e Csehszlová­kia a vagyonügynökség által felállí­tott nemzetközi tanácsadó társaság tevékenységéből? - Szeretnénk, ha mások tanulná­nak tapasztalatainkból. Ez év júliu­sában ezért kezdte meg tevékeny­ségét a kelet-európai tanácsadó tár­saság (TOB), amely, ha kívánatos, Közép-Kelet-Európában tanácsadó­ként részt vehet a piacgazdasági struktúrák létrehozásában. Termé­szetesen Csehszlovákia is igénybe veheti a TOB szolgálatait. URBÁN GABRIELLA SZARAJEVÓ CSITULT A CSATAZAJ PANICS: K0SZ0V0 SZERBIA ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE Tegnapra virradó éjszaka vi­szonylag nyugodt volt a helyzet a bosnyák fővárosban, csak a nyu­gati negyedekben és külvárosokban folytatódtak a több napja zajló har­cok. Bár átmenetileg csitult a csata­zaj, Szarajevóban szaporodnak a gondok, mivel lehűlt az idő, nincs áramszolgáltatás, nincs fűtőanyag. Az UNPROFOR szóvivője közölte, az ENSZ jelentős mennyiségű dízel­olajat szándékozott küldeni Szara­jevóba a távközlési központ generá­torai számára, hogy helyreállhasson a telefonösszeköttetés. Az elmúlt napokban az ENSZ már 14 tonna fűtőanyagot szállított Szarajevóba a kórházak, a telekommunikációs központ és a legnagyobb pékségek számára. A szóvivő szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hét végén helyreállítsák a víz- és áramszolgáltatást. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha szándékosan senki sem teszi tönkre azt, amit már sikerült megjavítani. Cyrus Vance ENSZ-megbizott tegnapra virradó éjszaka előbb a Biztonsági Tanács, majd az újság­írók előtt is megerősítette: a szer­bek egyelőre tiszteletben tartják a repülési tilalmat Bosznia-Hercego­vinában. Egyben birálta a világszer­vezetet, amiért túl lassú a további békekatonák telepítése Boszniában, pedig, több helyütt a jelenlétüktől függ a polgári lakosság élete. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár be­jelentette, Genfben szerdán mega­lakult a világszervezetnek az a bi­zottsága, amely a volt Jugoszláviá­ban elkövetett háborús bűnöket vizsgálja ki. A bizottság egyelőre hat tagú, de az ENSZ-főtitkárnak jogá­ban áll növelnie a tagok létszámát. A testület szorosan együtt fog mű­ködni Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kormányfővel, az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságának különle­ges kiküldöttjével, aki jelenleg tízna­pos körúton tartózkodik Horvátor­szágban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában. Feladatai közé tarto­zik az internálótáborok meglátoga­tása. Milan Panics jugoszláv kormány­fő tegnap Koszovóba utazott, Pristi­nában találkozott a helyi szerb ható­ságok képviselőivel. Kijelentette: Koszovo elválaszthatatlan része Szerbiának és Jugoszláviának, az egyoldalúan kikiáltott Koszovói Köz­társaság nem létezik. Hangsúlyozta: Koszovo függetlenségének kérdése lekerült a londoni Jugoszlávia-kon­ferencia napirendjéről is. A Koszovo lakosságának 90 szá­zalékát alkotó albánok elutasítják a szerb fennhatóságot, a szomszé­dos Albániához szeretnének csatla­kozni. Panics azt mondta, Koszovó­ban demokratikus választásokat kell tartani és el kell érni az albánok visszatérését a politikai életbe. A kormányfő találkozott Ibrahim Rugovával, az albánok vezetőjével is, de mindkét politikus még a talál­kozó előtt azt mondta, ettől az első megbeszéléstől nem lehet túl sokat várni. Budapesten járt szerdán a szerb ellenzék küldöttsége. Nenad Csa­nak, a Vajdasági Szociáldemokra­ták Ligájának elnöke beszédet mon­dott a magyar parlament külügyi bi­zottságában. Azt mondta, Jugoszlá­viában polgárháború zajlik a külön­böző politikai platformok között, s nem etnikai konfliktus. Úgy véleke­dett, csak valamennyi fél közös erő­feszítéseivel érhető el a rendezéš. ABHAZIA UJABB RENDEZESI TERV Andrej Kozirev orosz és Alek­szandr Csikvaidze grúz külügymi­niszter vezetésével Moszkvában a szakértők kidolgoztak egy új közös dokumentumot az abháziai helyzet megoldásáról. Ezt a megállapodás­tervezetet fogják megvitatni az orosz-grúz csúcstalálkozón. Nem hivatalos források szerint a doku­mentum mindenekelőtt megerősíti a szeptember 3-án Moszkvában megtartott orosz-grúz-abház csúcstalálkozón született megálla­podásokat, egyben rögzíti Grúzia te­rületi egységének elvét és az orosz-grúz határok sérthetetlensé­gét. Természetesen feltételezi az Abháziéban zajló harcok azonnali beszüntetését. Antoin Blanknak, az ENSZ-főtit­kár helyettesének vezetésével csü­törtökön a világszervezet megfigye­lőcsoportja járt Abháziéban a front mindkét oldalán. A grúzellenes erők főhadiszállásán, Gudautában tett lá­togatását követően Blank kijelentet­te: az abházok nem nagyon igye­keznek a békés megoldásra, ra­gaszkodnak korábbi álláspontjuk­hoz. Érthető módon Vlagyiszlav Artzimba, az abház szeparatisták vezére a találkozó után megtartott sajtóértekezletén elégedetlenséggel szólt az ENSZ-megfigyelők tevé­kenységéről. A VILÁGSAJTÓBÓL A londoni THE FINANCIAL TI­MES cimű napilapban jelent meg szerdán Jacques Attalinak az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökének írása, melyben az Euró­pai Unió megteremtésének legvaló­színűbb módját, Európa fokozatos integrálásában látja. Attali felhívja a figyelmet arra, hogy az integráció során az Európai Szabadkereske­delmi Társulás országai mellett a kelet-európai államokkal is szá­molni kell. Véleménye szerint a ma­astrichti szerződés ratifikálásával le­hetővé válik a többsebességű Euró­pa létrehozása. A szerző rámutat, hogy a kontinens államai mindig is különböző ütemben fejlődtek. így az sem zárható ki, hogy egy olyan or­szág, mint a Cseh Köztársaság vagy akár Észtország hamarabb csatla­kozik Európa kemény valutamagjá­hoz, mint az Európai Közösségek egyes mai tagállamai. HANKISS FELMENTETTE CHRUDINÁKOT A Magyar Rádió jelentése szerint Hankiss Elemér felmentette Chrudinák Alajost a Panoráma főszerkesztői beosztásából, de televíziós munkaviszonyát nem szüntette meg. A televízió elnöke tegnap délutáni sajtóértekezletén közölte, a Panoráma főszerkesztő­jévé Vári Attilát nevezte ki, aki ezt nem fogadta el. Ugyanakkor a korábbi főszerkesztő tovább készítheti saját műsorát, az Új világot vagy a Tájak, városok, embereket. Chrudimák emellett lehetőséget kapott egy önálló szerkesztőség létrehozására a TV 2-es csatorná­ján. Chrudinák Alajos nem fogadta el Hankiss ajánlatait. EJNYE, EJNYE, ELNÖK ÚR Hogy micsoda dolgok történnek újabban Moszkvában! A volt szovjet és a jelenlegi orosz elnök valóságos párbajt vív. Persze, Jelcinnek komo­lyabb a fegyverzete, jobbak a segé­dei, ami természetes, de ha így fog vagdalkozni, még magában tesz kárt. Badarság lenne a politikus­vitézeken számon kérni a lovagias­ság szabályait, de azért nem ártana, ha valaki már odaszólna Jelcinnek: ejnye, ejnye, elnök úr, vigyázzon a kétélű fegyverekkel! Mert ilyen kétélű fegyverek azok a titkos dokumentumok, amelyeket Moszkva szerdán adott át Lengyel­országnak, illetve Dél-Koreának. Varsóba Rudolf Pihoja, a levéltárak irányításával megbízott testület el­nöke vitte a katyni mészárlásról szó­ló bizonyítékokat, a dél-koreai Boe­ing 1983-ban történt lelövéséről szóló dokumentumokat pedig maga Jelcin adta át egy szöuli delegáció­nak. Ugyanakkor Kosztyikov elnöki szóvivő még külön sajtóértekezletet is tartott, hadd legyen eggyel több alkalom Gorbacsov bemártására. Mert erről van szó, ez a lényeg: meg kell leckéztetni az exelnököt, aki, úgymond, packázik az alkotmánybí­rósággal, s közvetve Jelcinnel. Ám eddig sem a bíróság, sem az orosz elnök nem találta meg a módját annak, hogyan késztethetnék-Gor­bacsovot elfogadható eszközökkel álláspontja módos itására. Mert az útlevél bevonása, a szimbolikus pénzbüntetések inkább csak meg­mosolyogtatók. Jelcinék tudhatták, hogy a külföld tiltakozni fog az ilyen módszerek ellen. S ekkor jöttek a titkos dokumentu­mok! Meg a vádak - amelyek nagy valószínűséggel igazak is -, hogy Gorbacsov tudott róluk, de nem val­lott színt. Tudta az igazságot Katyn­ról, a KAL-gépről, de hallgatott. Csakhogy: a levéltárak az összes titkos dokumentummal idestova egy éve ugyanúgy hozzáférhetőek az orosz elnök számára, mint korábban a pártfőtitkárok számára voltak. Mi­ért hallgatott eddig Jelcin? Miért csak most állt elő a nagy igazsággal, amikor vissza akart vágni elődjé­nek? Ő talán a napokban tudta meg, hogyan is áll a dolog? Aligha. Most már csak az a kérdés, mi a különb­ség a mindvégig hallgató Gorbacsov és az időzítetten megszólaló Jelcin között. (görföl) NÉHÁNY SORBAN J eszenszky Géza magyar külügymi­niszter meghívására tegnap hivata­los magyarországi látogatásra Budapest­re érkezett Klaus Kinkéi, a német diplo­mácia vezetője. Röviddel megérkezése után a német miniszter találkozott Antall József kormányfővel, ezt követően ma­gyar partnerével folytatott megbeszélé­seket. 0_íria a következő napokban meg­OZ kezdi 40 ezer katonájának részle­ges átcsoportosítását • Libanon központi területeiről a kelet-libanoni Bekaa-völgy­be. Erről tegnap tájékoztatott az Al-Hajat című pánarab napilap diplomáciai forrá­sokra hivatkozva. Az említett források tájékoztattak Hafez Asszad szíriai és Éli­ás Hravi libanoni elnökök találkozójáról is. A megbeszéléseken elsősorban a közel­múltban megrendezett parlamenti válasz­tások után kialakult libanoni helyzetről volt szó. E rich Honecker volt NDK-beli vezető egészségi állapota az utóbbi napok­ban nagyon leromlott. Erről .Nicolas Becker, Honecker jogi képviselője tájé­koztatott a ZDF tévéállomásnak adott nyi­latkozatában. Becker ezért kérte, hogy ügyfelét haladéktalanul engedjék szaba­don a berlini Moabit börtönből. Mint isme­retes, a ma 80 éves Honeckernek a bíró­ság előtt kellene felelnie a belnémet hatá­rokon elkövetett gyilkosságokért. K uba szerdán tiltakozott az Egyesült Államoknál az egyik szállodája ellen indított támadás miatt. Varadéra üdülő­központban az egyik luxusszállodában október 7-én lövésekre ébredtek a kana­dai, spanyol és olasz vendégek, akik tájékoztatták az incidensről a külföldi új­ságírókat. A helyi rendőrség viszont ko­rábban nem volt hajlandó megerősíteni a támadás hírét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom