Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-02 / 233. szám, péntek

1992. OKTÓBER 2. POLITIKAI FELHANGOK TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZLETEN ÍTÉLŐSZÉKBEN? (Munkatársunktól) - Ilyesfajta benyomást keltett a magyarországi szlovákok helyzetével foglalkozó pozsonyi nemzetközi tudományos konferencia második napján elhangzott jó pár előadás. Az 1938-45 közötti magyarországi elnyomó nemzetiségi politikát és a második világháború utáni koalíciós rendszer magatartását több előadó a „népirtással" azonos asszimilációs politika szakadatlan folyamataként jellemezte. Dr. Ján Bobák kijelentette, hogy ^második világháború utáni egész magyar társadalom a demokráciára hivatkozva valójában nem tudott szabadulni nacionalizmusától. Szerinte ebből a tudathasadásos helyzetből adódik, hogy Magyarország „az európai politika legerőteljesebb destabilizációs tényezője volt és marad." Hangsúlyozta, hogy a szlovákiai politikát érdekeltté kell tenni a végveszélybe került magyarországi szlovákság megmentésében és nemzetközi fórum elé kell vinni az ottani szlovákok súlyos helyzetét. Mária Jakabová, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke felszólalásában rámutatott, hogy az érvényes magyar alkotmány a magyarországi szlovákokat államalkotó tényezőnek tekinti. Részletesen elemezte a kisebbségek védelmét és támogatását szolgáló törvényeket és intézkedéseket. Pontos számadatokkal illusztrálta a kisebbségi, így a szlovák iskolaügy fejlesztésére szánt juttatásokat. Nyomatékosan kijelentette, hogy a magyarországi szlovákság - ha szükségét érezné - esetleg nemzetközi támogatást kérhet, de akkor ehhez saját maga folyamodna, - Budapestről - s nem azokkal együtt, akik itt Szlovákiában szívesen lépnének fel a magyarországiak nevében. A tanácskozás a magyarországi résztvevőknek a nemzetiségük mai helyzetével foglalkozó előadásaival folytatódik. (kiss) . KIROHANASOK, KIVONULÁSOK, KIFÜTYÜLÉSEK ÉS... (Folytatás az 1. oldalról) temben rögzített szavai után nagy kérdőjeleket tettem. S még nagyobb felkiáltójeleket az egyik képviselő mondatai után. Jozef Križan ugyanis addig ment, hogy a főpolgármestert bíráló kerületi napilap főszerkesztőjéről kijelentette: zsidó, s a bíráló cikkeket bizonyos körök megrendelésére Írja. Nem tudom pontosan, mi játszódhatott le az ott ülők lelkében, azokban a pillanatokban. Mert belém az szúrt: ma lezsidózás, holnap lemagyarozás, s holnapután?! Lehet, hogy a főpolgármester is elgondolkodott ezen, s ez is közrejátszhatott abban, hogy érveinek kifejtésére lehetőséget kínáló, illetve az ő azonnali visszahívására tett határozati javaslat szavazásra bocsátása előtt, helyett (?) kivonult a teremből?! Ki tudja?! E fura tények elszomorítottak. Még szerencse, hogy a városatyák többsége elítélte az említett megnyilvánulásokat, s úgy döntött, felkéri az ügyészséget, vizsgálja felül, mennyiben tekinthető a „lezsidózás" a törvény tiltotta fasiszta elvek terjesztésének, s olyan mértékben vonja érte felelősségre az elkövetőt. (gazdag) Nógrádi tájak címmel nyílik ma 14 órakor kiállítás a losonci Nógrádi Galériában. A honti és nógrádi kultúra napjainak keretében rendezett tárlatot november 6-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (b) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. október 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,337 48,41 Francia frank 5,636 5,74 Német márka 19,072 19,44 Olasz líra (1000) 21,685 22,18 Osztrák schilling 2,711 2,76 Svájci frank 21,865 22,30 USA-dollár 26,911 27,48 ÚJ SZÓ— TRAGÉDIA, KOMÉDIA, TRAGIKOMÉDIA? HÍREK-VÉLEMENYEK (Folytatás az 1. oldalról) szont az érvényes szavazatok közé számítják. A két érintett közölte, hogy igennel szavazott, a szavazás végeredményén azonban ez sem változtatott. A fentiek után már aligha ért bárkit is váratlanul, hogy a képviselők 143 szavazattal 47 ellenében megszavazták Miloš Zeman (CSSZSZD) javaslatát, melynek értelmében a Szövetségi Gyűlés képviselői határozatban szólítják fel a parlament elnökségét, hogy haladéktalanul hozzon létre egy bizottságot, melynek feladata a csehszlovák föderáció csehszlovák unióvá való transzformálásáról szóló alkotmánytörvény-javaslat kidolgozása lesz. Ezt kővetően a Polgári Demokrata Párt képviselőinek javaslatára váratlanul megszakították az ülést. A tegnapi ülésnap napirendjén szereplő további programpontok megvitatását, az illetékességi törvényeket kivéve, mára halasztották. (kluka) HIÁNYZOTT A KOMPROMISSZUMKÉSZSÉG A Szövetségi Gyűlés kamaráinak csütörtöki ülésén került sor a föderáció megszüntetése módjairól szóló alkotmánytörvény-javaslatról való szavazásra. Amint parlamenti tudósításunkban megírtuk, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői tartózkodtak a szavazáskor. Boros Zoltán képviselőt (Együttélés) kérdeztük meg a tartózkodás okairól. - Szokásunkhoz híven, klubunkban most is tanácskoztunk arról, miként szavazunk. Úgy döntöttünk, hogy mindenki lelkiismerete és belátása szerint szavaz, senkit sem köteleztünk semmire. A szavazásnál kiderült, a Coexistentia klub valamennyi tagja tartózkodott. Tartózkodásunk okai: Klubunk alapvető kérdésnek tartja, hogy még mielőtt megszületne a döntés a föderáció megszüntetésének módjairól, tisztázni kell az államszövetség vagyona elosztásának kérdését. Ehhez kapcsolódik az illetékességi törvény módosítására beterjesztett javaslat is, amelyet mi, pár hónappal a föderáció bejelentett megszüntetése lőtt, értelmetlennek tartunk. Számunkra elfogadhatónak tünt a szociáldemokrata Ivan Fiáéra átfogó törvénymódosító javaslata, amelyet támogattunk is. Ez a javaslat azt szorgalmazta, s ez összecseng mozgalmaink felfogásával is, hogy az esetleg elfogadott alkotmánytörvény csak akkor emelkedhetne törvényerőre, ha azt népszavazás szentesítené. Sajnos, ez a javaslat a kormánykoalíció hajthatatlansága miatt nem járt sikerrel. Döntésünkre az is kihatott, hogy az utóbbi időben a legerősebb kormánypártok részéről sem mi, kisebbségi képviselők s általában az ellenzék nem tapasztalt semmilyen figyelemre méltó közeledési gesztust, sőt durva támadásoknak is tanúi lehettünk. Tapasztalhattuk, hogy a PDP és a DSZM parlamenti politizálása nem elég rugalmas, a törvényhozás terén egyértelmű, az ellenvéleményt szinte teljesen figyelmen kívül hagyó döntésekre törekszik. (sm) VÁLASZ A MULASZTÁSRA A föderáció megszűnésének módjáról szóló alkotmánytörvény-javaslat viharos vitája már előrejelezte, hogy a szavazás a kormánypártok és az ellenzék komoly párharca lesz. Az alkotmánytörvény-tervezet a parlament egyik kamarájában sem szerezte meg a szavazatok háromötödös többségét. Mindez valamiféle dac megnyilvánulásaként is felfogható, amely válasz a kormánypártoknak a közös államot ilyen módon felszámoló politikájára. Válasz arra, hogy ígérgetésekkel a DSZM és a PDP elszalasztotta a pillanatot, amikor az ország polgárai népszavazás formájában még dönthettek volna a közös állam sorsáról. Azt is bizonyítja, hogy a parlamenti pártok többsége komoly problémaként kezeli a szövetségi vagyon elosztásának kérdését. A hadsereg vagyonával kapcsolatos huzavonák bizonyítják, nem alaptalan az óvatosságuk. Ebből a meggondolásból logikusnak tűnik követelésük: szülessen törvény a szövetségi vagyon felosztásáról, s utána következhet csak az államszövetség felszámolása. (mázsár) DAMOKLESZ KARDJA SZL0VAKIA FELETT (Folytatás az 1. oldatról) kialakított tartalékokat szabadítsák fel az említett területek támogatására. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a szövetségi költségvetésből juttassanak Szlovákiának dotációt a munkanélküliek segélyezésére. Július Tóth pénzügyminiszter válaszában elismerte, hogy a helyzet kedvezőtlen, de rámutatott, hogy nem történt átszervezés ezeken a területeken, és ennek következtében egyedülálló pazarlás folyik. A gazdaság nagyon rossz helyzetben van, lábra állításához pénzügyi injekciók kellenek - állapította meg, leszögezve, hogy az 1993-as év igen nehéz lesz, Szlovákia felett Damoklesz kardja függ. Szerinte a szociális segélyek nyújtását is át kellene értékelni, ne a bevétel, hanem az illető vagyoni helyzete legyen a mérvadó. Ivan Jaroš (DBP) indítványára levették a napirendről a besztercebányai bíróság kérelmét, hogy az egyik képviselőt fosszák meg mentelmi jogától, mert ügyében új tények merültek fel. Kiszivárgott hírek szerint Milan Letkóról (SZNP) van szó, aki közúti balesetet okozott. Az elnökség tevékenységéről beterjesztett jelentés vitát váltott ki, Július Brocka és további KDM-képviselők kifogásolták, hogy az elnökség szerda esti döntése a tévéelnök leváltásáról és az új elnök kinevezéséről ellentétben áll a tévéről szóló novellizált törvénnyel. A vádakat Ivan Gašparovič elnök határozottan visszautasította, és a képviselők végül a jelentést megszavazták. Délután az ülés interpellációkkal folytatódott. Fóleg a kereszténydemokrata képviselők firtatták, miért került sor a tömeges, szerintük indokolatlan leváltásokra az államigazgatásban. Július Brocka a nagyszombati egyetem kérdését vetette fel. Ján Masaryk a hatályba lépő szlovák alkotmánnyal kapcsolatban egyebek között megkérdezte, most hogy az államfői jogkört is a kormány gyakorolja - a viszszahívást és a kinevezést kivéve -, voltaképpen a kormány tagjai visszahívhatatlanok. A kormányt bíráló szavait Milan Sečanský, az alkotmányjogi bizottság DSZM-es elnöke, úgy látszik megelégelte. Azt mondta, Ján Masaryknak bizonyítani fog kellenie, mégpedig valószínűleg a mandátumvizságló bizottság előtt, hogy mikor nem volt a kormány eljárása legitim. A magyar képviselők közül Bauer Edit (Együttélés) interpellált az utónevek használatával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy a belügyminisztérium egyik referense a sajtóban félretájékoztatott. Ezzel olyan tévhitet keltett, hogy a magyar szülők nem adhatnak magyar keresztnevet gyermeküknek. Bugár Béla (MKDM) Vladimir Mečiarnak a magyar képviselők elleni legutóbbi vádaskodó szavait utasította vissza. A képviselői kérdések többsége megválaszolatlan maradt. A miniszteri karosszékek - négyet kivéve - mindvégig üresek voltak. A kormány tagjainak távollétét az ülést vezető Marian Augustín Húska azzal indokolta, hogy a Szövetségi Gyűlésben szavaznak. Az ügy pikantériája, hogy a tegnaptól hatályba lépő szlovák alkotmány szerint azok a miniszterek, akik egyben képviselők is, a kormányban való működésük idejéig nem gyakorolhatják a képviselői teendőket. A parlament az esti órákban befejezte munkáját. . . , , , (csizmár-gágyor) TÍZEZER GYERMEKÁLDOZAT (Folytatás az 1. oldalról) nokok és a helyi szervek képviselői az ENSZ-egységek és a genfi konferencia védnöksége alatt tárgyalnának. Szarajevó demilitarizálására, mint a béke elérése felé mutató első lépésre, Alija Izetbegovic bosnyák elnök tett javaslatot Genfben. A Szarajevóból érkező szomorú hírek igazolják, mielőbb és mindent meg kell tenni az immár hét hónapja tartó harcok beszüntetése érdekében. A Szarajevóban működő, de egész Bosznia-Hercegovina területéről anyagokat gyűjtő orvosi válságközpont tegnap tette közzé megrendítő jelentését, amely szerint a harcok kezdete óta kb. 10 ezer gyerek halt meg, illetve tűnt el. A központ szerint a 14 354 halott közül 1447 a gyerek. További 8550 gyereket találni annak az 57 ezer személynek a jegyzékén, akik eltűntek, vagy akiket likvidáltak, vagyis akiket gyakorlatilag szintén halottnak lehet tekinteni. Genfben szerdán egy nagy érdeklődéssel kísért csúcstalálkozó is volt: Dobrica Csoszics jugoszláv államfő tárgyalt horvát partnerével, Franjo Tudjmannal, Csoszics a megbeszélésekről Belgrádban tegnap úgy nyilatkozott, hogy sikerült néhány fontos lépést megtenniük a béke és a konszolidáció felé, a két ország közti kapcsolatok normalizálása érdekében. S bár ezek kezdeti, kis lépések, Csoszics szerint nem fér kétség ahhoz, hogy helyes irányba mutatnak. A legjelentősebb megállapodás, hogy demilitarizálják a Prevlaka-félszigetet, amelyen a horvát Dubrovnik is fekszik. Megelégedéssel szólt a megbeszélésekről Franjo Tudjman is. Bár egyelőre Jugoszlávia és Horvátország között nem született megállapodás a kölcsönös elismerésről, a horvát elnök szerint pozitívak a Genfben kötött megállapodás megfogalmazásai Horvátország szuverenitásának elismerését illetően. Úgy vélekedett, Szerbia megvalósítja a genfi megállapodásokat, mivel nincs más választása, tekintve horvátországi katonai vereségét és nemzetközi elszigetelődését. A két elnök óvatos derűlátásával ellentétben a Horvátország határvidékein kialakult helyzetről a Biztonsági Tanács elé terjesztett legújabb jelentésében Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár tegnap arra figyelmeztetett: talán egy új konfliktus van kialakulóban Horvátországnak az ENSZerők által ellenőrzött területein. Ghali szerint a fő felelősség a helyzet ilyetén alakulásáért azt a 16 ezer főnyi szerb fegyveres csoportosulást terheli, amely azt követően állt fel, hogy már megszületett a megállapodás a rezsimről a szerbek lakta horvát területeken. Ezek a fegyveresek nemcsak a helyi közigazgatás munkáját akadályozzák, megfélemlítik a helyi lakosságot, hanem gátolják az UNPROFOR tevékenységét is. Az ENSZ-főtitkár beszámol olyan esetekről is, amikor a horvát kormány igyekezett ezekre a területekre becsempészni saját katonáit, akik helyi horvátoknak adták ki magukat. Komoly veszélyeket rejt magában az a tény is, hogy - mint arról tegnap már beszámoltunk - horvát menekültek ezrei indultak vissza baranyai otthonaikba, Horvátország keleti részébe, amelyet a szerbek ellenőriznek. Az ENSZ-egységeknek sikerült Eszék közelében megállítaniuk és békésen feloszlatniuk szerdán a hazatérők menetét, s így megakadályozni összecsapásukat a szerbekkel. A horvát hatóságok megígérték a hazatérni vágyóknak: mindent megtesznek érdekükben, de nem kizárt, hogy a menekültek újra próbálkozni fognak. IGAZ LENNE? GÁZÁT FELAJÁNLOTTÁK A PALESZTINOKNAK Az Al Akbar című egyiptomi napilap tegnap idézte Azmi Saajbit, a.palesztin delegáció tagját, aki szerint a Washingtonban közelmúltban befejeződött kétoldalú tárgyalások hatodik fordulóján Tel Aviv felajánlotta a palesztinoknak: vegyék át a Gázai övezet ellenőrzését, ahol felszámolnák az összes zsidó települést. Saajbi felhívta a figyelmet arra, létrejött az irzaeliek egy csoportja, amely szeretne párbeszédet közvetíteni a PFSZ és Rabin izraeli kormányfő között. A palesztin képviselő szerint ez döntó mértékben járulna hozzá a rendezéshez a Biztonsági Tanács 242. számú határozata alapján. Ezzel szemben az izraeli fél azt állítja, csak akkor történhet komoly haladás, ha sor kerül az izraeli-szíriai csúcstalálkozóra. Szíria egyelőre nem reagált ezekre a felhívásokra, s az irzaeli televízió szerint nem is hajlandó a békekötésre Izraellel, ráadásul nem ismeri el jogát a létezésre. Titkos dokumentumokra hivatkozva a televízió megállapította, Damaszkusz csak a két ország közti hadiállapotnak akar véget vetni. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI NEM A SAJÁT PROGRAMJÁT TELJESÍTI (Munkatársunktól) - A Magyar Polgári Párt nevében A. Nagy László elnök a Mečiar-kabinet 100 napjáról szólt először a sajtó képviselőinek. Szerintük a kormány nem a saját programját teljesíti, hanem részben a Szlovák Nemzeti Párt -, részben a Demokratikus Baloldal Pártja által kitűzött elképzeléseket. Félő, hogy míg a Cseh Köztársaság prosperáló állam lesz, Szlovákia Románia és Bulgária szintjére süllyed. - Csak abban reménykedünk, hogy idejében belátják hibáikat, és irányt váltanak - hangsúlyozta A. Nagy László. A kormányfőnek az utóbbi időben elhangzott minősíthetetlen kijelentései közül a német-szlovák szerződéssel, a magyarországi katonai veszéllyel, valamint a Szövetségi Védelmi Tanácsban előhozott követeléseivel kapcsolatosakat említette meg. A pártelnök szerint egy „Európába tartó" politikus nem használhat olyan kifejezéseket, amilyeneket Vladimír Mečiar Duray Miklóssal és Dobos Lászlóval összefüggésben a nyilvánosság előtt hangoztatott. D. T. AZ IDŐSEK NAPJÁN A NYUGDÍJASOK JELENÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL (Munkatársunktól) - Szlovákiában 1 millió 200 ezer nyugdíjas él. Sajnos, a romló gazdasági helyzet és az életszínvonal csökkenése őket is érinti. Tegnap - október 1 -jén - ha csak szimbolikusan és rövid időre is, de a figyelem középpontjába kerültek. Oľga Keltošová, a Szlovák Köztársaság munka-, szociális és családügyi minisztere sajtótájékoztatón összegezte, mit tesz az állam az idős emberekért. - Az elmúlt évben 36 207 esetben adtunk nyugdíjhozzájárulást az arra leginkább rászorulóknak, 6047 nyugdíjas számára pedig a gyógykezeléshez nyújtottunk anyagi segítséget. Az egyedül élőkkel 456 gondozó törődik, 78 nyugdíjasotthonban és 32 panzióban pedig teljes gondozásban részesülnek a lakók - mondotta a miniszterasszony. Szólt arról is, hogy a helyi szervek is létesíthetnek nyugdíjasotthont, s ha erre nincs elég anyagi fedezetük, a pénzügyminisztériumhoz forfulhatnak támogatásért. A községek ismerik leginkább a lakók igényeit, ők tudják legjobban megítélni, ki milyen segítségre szorul, ezért jó, ha ók döntenek az idős lakosok sorsáról. Felmerült a DSZM választási programjában szereplő, eddig megvalósítatlan Ígéret is: eltörlik a nyugdíjasok kétszeres adóztatását. Keltošová elmondta: a javaslatot már előterjesztették, a Szövetségi Gyűlés Elnökségén múlik, mikor tárgyalnak róla a bizottságok, illetve mikor kerül a plenáris ülés elé. Az év végéig törvényjavaslatot dolgoznak ki a nyugdíjak jövő évi valorizációjáról. A miniszterasszony reméli, hogy a nyugdíjkorhatár változatlan marad, és nem hagyják jóvá a Nemzetközi Valuta Alap javaslatát, mely szerint a nők 60., a férfiak pedig 65. életévükben mehetnek nyugdíjba. (deák) KIÁLLÍTÁS