Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám, péntek

HIREK - VÉLEMÉNYEK « ÚJSZÓä OROSZORSZÁG NYÁR SEM VOLT... .Megváltásként várták a tavaszt a sokadik nehéz tél után a minden .eresztékében recsegö-ropogó ország lakói, s bíztak a nyárban, remélték az enyhülést - a mindennapi életben, a politikában. De a tavasz csak annyi változást hozott, hogy kisebb lett a hideg a lakásokban és gyakrabban folyt a csapból meleg víz. A nyárra pedig az emlékeztetett, hogy megszaporodtak az aggodalmak egy esetleges újabb puccs miatt. Bár az idei trópusi forróságokból a hűvösebb klímához szokott Oroszországnak is jutott, igazi hideg napokat kellett megélnie: növekszik a munkanélküliség, az infláció, az adósságállomány, a bűnözés, a politikai káosz. Csökken az életszínvonal, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közlekedés színvonala, s legfőképpen az emberek biztonságérzete. Még rtyár sem volt, s itt van újra az ősz, és vele a gondok, mi lesz télen? Alig termett valami, s azt sem tudják betakarítani, mert nincs üzemanyag, nincs gép, pótalkatrész meg pláne. De ha már most nincs üzemanyag, akkor télen sem lesz meleg lakás. Még ott sem, ahol szénnel fűtenek, mivel nemcsak a földgáz- és olajkitermelés betegeskedik, hanem a szénbányák is. Betegnek lenni pedig szó szerint életveszélyes, hiszen lázcsillapítót sem kapni, az antibiotikum aranyat ér. Ez is szó szerint értendő. Közben az egész ország csekistává válik, az aggastyánoktól kezdve egészen a november 28-ig született csecsemőkig. Ennek sem örülnek az emberek, még akkor sem, ha az új csekistáknak semmi közük Dzerzsinszkij bőrkabátosaihoz. Arról van szó, hogy a Jelcin-kormányzat beindította a nagyprivatizációt, mégpedig a meglepő módon még mindig népszerű elnök legendássá vált jelszava jegyében: Oroszországnak nem kell egy maroknyi milliomos, hanem sok millió tulajdonos. A tulajdon pedig 10 ezer rubel értékű „esek", az általunk már megismert vagyonjegy orosz változata. Elajándékozható, átruházható és örökölhető, október elsejétől felvehető. Az állami tulajdonból az állampolgárnak kiosztott vagyonrészért a dolgozó előnyt élvezve megveheti transzformálódó vállalata részvényeit, de más vállalkozásokba is beléphet ezzel a tőkével, amely a jelenlegi árfolyamon pontosan 50 dollártét... Komoly közgazdászok máris félnek, megalapozottan tartanak egy országos méretű haragkitöréstől - amint rádöbbennek az emberek, hogy amit kaptak, az fabatkát sem ér. Ilyen kevés lenne az állami vagyon értéke? Szó nincs róla. Amikor felbecsülték az értékét, majd azt elosztották a lakosság számával, ez a kikerekített összeg jött ki. Csakhogy azóta lényegesen változtak az árak, de a 10 ezer rubeles esek maradt. Nem is szólva arról, hogy ez a privatizálási mód rengeteg visszaélésre ad okot. Az még hagyján, hogy sok halott fog feltámadni, és soha meg nem fogant gyerekek is születnek november végéig. Igazán aratni a maffia fog, itt a soha vissza nem térő alkalom a rengeteg piszkos pénz kimosására. Jelenleg a vagyonjegy reálértéke 333 rubel. Ha erre kicsit ráígérnek, bárki szívesen eladja. Hiszen a havi inflációs ráta 30 százalék! Ráadásul a privatizálás növelni fogja a munkanélküliek számát, még a hivatalból optimista kormány szerint is lesz jövőre legalább 5 millió állástalan. Lehet még több is, ha a Nemzetközi Valuta Alap a mostaninál következetesebben fogja követelni hitelfeltételei teljesítését. A veszélyesen megcsappant valutatartalék következménye lehet a fizetőképesség elvesztése, ami teljes gazdasági összeomlást eredményezne. Oroszország már most sem tudja törleszteni hiteleit, csak azok kamatjait - óriási nehézségek árán. De ha nem fizet, nincs élelmiszer, nincs gyógyszer. Elég volt néhány napos késlekedés, s Kanada máris leállította a gabonaszállítást. Amint Moszkva fizetett, útnak indult a soros szállítmány. S bár az emberbarátság nem lebecsülendő, a végtelenségig nem lehet csak erre számítani. Azért megnyugtató lehet, hogy Kohl kancellár máris Oroszország és a többi utódállam megsegítésére szólította fel a németeket. S bizonyára meg fogják hallgatni kérését. Még akkor is, ha Németország 1989 óta egymaga többet adott, mint a többi nyugati ország együttvéve. GÖRFÖL ZSUZSA TÁDZSIKISZTÁN ELTÁVOLÍTJÁK AZ ELNÖKÖT ANTALL CÁFOLJA MEČIAR ALLITASAT Antall József magyar kormányfő tagadta, hogy valaha is felajánlotta volna a szlovák kormánynak: annak fejében, hogy Pozsony elfogadja a nagymarosi rész építésének leállítását, Budapest beleegyezik a bősi erőmű felépítésébe. Ezt a budapesti kormány hivatala közölte tegnap, annak kapcsán, hogy az említett állítólagos Antali-javaslatot Vladimír Mečiar emlegette a Jeszenszky Gézával Pozsonyban megtartott találkozóján. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a szlovák kormányfő azt mondta, lehet, hogy a pozsonyi kabinet el tudná fogadni ezt a magyar ajánlatott. Antall József kijelentette: ő ilyen javaslatot nem is tehetett, volna, mivel ellentétes a magyar parlament és kormány döntéseivel. Magyarázatul hozzáfűzte, hogy - a magyar kormány már ez év májusában felmondta a bős-nagymarosi vízlépcső felépítéséről kötött államközi szerződést. Bába Iván külügyi államtitkár-helyettes a magyar külügyi társaság budapesti ülésén kijelentette: ha Budapest a vízlépcső ügyében harmadik félhez fordul, számolnia kell azzal, hogy a harmadik fél kompromisszumos megoldásokra fogja ösztönözni Magyarországot. Vargha János, az erőművet ellenző Duna Kör vezető személyisége Bába Iván szavaira reagálva elvetette, hogy a magyar fél Bős ügyében bármilyen kompromisszumot tegyen. Szerinte az ökológiai megfontolások mellett azért sem szabad kompromisszumot kötni, mert „Bős befejezése után követelhetnék Nagymaros befejezését is és további lépcsők felépítését is." Annak a véleményének adott hangot, hogy az érdekelt szlovák, magyar és osztrák partnerek összehangolják tevékenységüket. AZ EL NEM KÖTELEZETTEK DZSAKARTAI KÖVETELÉSE: NAGYOBB SZEREPET AZ ENSZ-BEN Csütörtökre virradó éjszaka a tádzsik kormány és a parlament elnöksége kidolgozott egy törvényes mechanizmust, melynek alapján megfosztják tisztségétől Rahman Nabijev elnököt. A parlament ezzel kapcsolatos rendkívüli ülését mára hívták össze. Az ország vezetése üzenetet intézett Borisz Jelcin elnökhöz, melyben óva intett mindennemű fegyveres beavatkozástól ebbe a konfliktusba. Az ország amúgy is a polgárháború küszöbére került, s Jelcint biztosították arról, hogy Nabijevet törvényes úton fogják eltávolítani. Nabijev lemondását már tavasszal követelte az ellenzék, amikor tüntetések sorozatával megfosztotta ót reális hatalmától, és kikényszerítette a koalíciós kormány létrehozását. Nabijev a hetvenes években került a tádzsik vezetésbe. Mihail Gorbacsov idejében megfosztották őt hatalmától, de a Szovjetunió széthullása után nagy szavazattöbbséggel megválasztották államfővé. Az AFP hírügynökség szerint tegnap a köztársaság déli területein újabb fegyveres összecsapásokra került sor Nabijev elnök hívei és ellenfelei között. Dzsakartában, az el nem kötelezett országok mozgalmának 10. csúcskonferenciáján követelték, hogy korlátozzák a Biztonsági Tanács állandó tagjainak a számát, és a testület vezetőségében több helyet kapjanak a fejlődő államok. Mahathir Mohammed malaysiai kormányfő leszögezte, a BT összetétele közvetlenül a háború után indokolt volt, de jelenleg már nem felel meg. E testület összetétele nem a nemzetközi kapcsolatok demokratizmusát tükrözi. Mint ismeretes, a fejlődő országok alkotják az ENSZ-tagállamok kétharmadát, vétójoga viszont csupán a BT öt állandó tagjának van: az USA-nak, Oroszországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Kínának. Rafszandzsani iráni elnök pedig azt javasolta, hogy a BT-ben töröljék el a vétójogot és bírálta, hogy az Egyesült Államoknak domináns szeTegnap írtak bővebben az osztrák lapok az SZNT kedd éjszakai tanácskozásáról, melyen elfogadták az új szlovák alkotmányt. A Der Standard című napilap saját kommentárjában úgy vélekedik, hogy a jövendőbeli független Szlovákia alkotmánya a döntő pontokban olyan megfogalmazásokat tartalmaz, melyek nehezen egyeztethetőek össze a demokratikus pluralista jogállam elveivel. Ezek bizonyos esetekben legitimitást adhatnak egy tekintélyuralmi rendszernek. A lap szerint erősen emlékeztet a múltra az a tény, hogy „a társadalom érdekében" például egyszerű törvénnyel korlátozni lehet az állampolgárok politikai és tulajdonjogait. Áz, hogy a kormányfő visszautalhatja a parlament elé a már jóváhagyott törvényeket, a hatalom megosztásáról szóló cikkely kicsúfolása. A Der repe van az ENSZ-ben. Javaslata kedvező visszhangot váltott ki. Robert Mugabe zimbabwei elnök például úgy fogalmazott, az állandó BTtagok helyzetét vagy a hatalom monopóliumának lehetne nevezni, vagy történelmi kiváltságnak, ez utóbbit viszont demokratikus úton el lehet törölni. Naraszimha Rao indiai kormányfő úgy vélte, a BT a tagállamok számának növelésével erősíteni lehetne, s nagyobb jogkörökkel kellene felruházni a ENSZ Közgyűlését. Az elhangzottakra Butrosz Ghali, a világszervezet főtitkára reagált, mondván, hogy e javaslatok életbe léptetéséhez meg kellene változtatni az ENSZ Alapokmányát. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök dzsakartai sajtóértekezletén ismét kijelentette, hogy Irak történelmi igényt tarthat Kuvaitra, de ez nem jelenti, azt, hogy újabb inváziót akar indítani ellene. Standard véleménye szerint Mečiar és szövetségesei azonban a legsúlyosabb vétkeket a magyar kisebbséggel szemben követik el. Az alkotmány szerint nem létezik a 600 ezres magyar kisebbség, a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítása pedig megfosztja őket jogos igényüktől, hogy anyanyelvüket necsak otthonuk falai között használhassák. Igaz, a magyarok lakta vidékeken a gyakorlat jelenleg más, de ez megváltozhat, ha kiéleződik a gazdasági válság. A magyarokkal szembeni hangvétel egyre durvább, és ennek megfelelő a budapesti visszhang is. Valóban megengedhetik maguknak mindezt a szlovákok, akik útjukon a függetlenség felé rá vannak utalva a jószándékra minden oldalról? - teszi fel végül a kérdést a lap. Vezéreiknek nyilván az a meggyőződése, hogy igen. Diplomatikusan szólva ez rosszabb mint a bűntény. Ez hiba - szögezi le a Der Standard. 1992. SZEPTEMBER 4. NÉHÁNY SORBAN G

enfben, az állandó leszerelési konferencia 39 tagállamának képviselői tegnap kezdték meg az összes vegyi fegyver betiltásáról szóló szerződés megvitatását. A dokumentumot az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán is meg fdgják vitatni, az aláírásra a jövő év januárjában kerülhet sor. A szerződés akkor lép érvénybe, ha legkevesebb 65 tagállam aláírja. A dokumentum kimondja: a jövőben nem lehet vegyi fegyvereket kifejleszteni, gyártani és tiltja a meglevő készletek alkalmazását. Nyilvánvaló, a szerződést ellenőrző országok csoportja Pakisztánnal és Iránnal az élen az utolsó pillanatban megpróbál módosításokat eszközölni a szövegben. L

egkevesebb 100 halálos áldozata s több mint 500 súlyos sebesültje van a keddi nicaraguai tengeralatti földrengésnek. A hadsereg szóvivője szerint a csendes-óceáni partvidékről 2 és fél ezer embert kellett evakuálni. Több mint 300 lakóház dőlt romba, és több száz súlyosan megrongálódott. A nicaraguai hadsereg speciális alakulatai folytatják a mentési munkálatokat. A földrengés a Richter-skála szerint 7,2 erősségű volt. I

smét hallattak magukról a német bőrfejűek. Brandenburg tartományban, Ketzin városban a tegnapra virradó éjszaka megtámadták a menekültstátusra váró külföldiek szálláshelyét, amelyben 44 bolgár állampolgár tartózkodott. Az épületet felgyújtották, a rendőrségnek azonban sikerült a bentlévőket más helyre menekítenie. Két támadót őrizetbe vettek. A rendőrség most azt vizsgálja, a támadást miért helyi lakosok jelentették, és miért nem az épület gondnoka. Alwin Ziel brandenburgi belügyminiszter ugyanis a közelmúltban bejelentette, hogy forródrót köti össze a rendőrséggel a külföldiek számára létesített szálláshelyeket. U

krajnában folytatódik a bányászsztrájk, 39 bányában szünetelt a munka. 19 vasúti csomóponton és 14 repülőtéren is sztrájkba léptek a dolgozók. Tehát a munkabeszüntetés annak ellenére folytatódik, hogy a kormány közölte: a sztrájkot törvénytelennek tartják. A sztrájkbizottságok képviselői Kijevben találkoztak Kravcsuk elnök személyes megbízottjával. A szakszervezetek képviselői garanciákat követelnek arra, hogy a sztrájk résztvevőit nem büntetik meg és követelik, hogy a szakszervezetek elnökei szerepelhessenek a televízióban. A fő követelés azonban a Vitold Fokin vezette kormány lemondása és az Ukrán Legfelsőbb Tanács feloszlatása. T

örök katonai repülőgépek ismét bombázták Észak-Irakban a törökországi kurdok bázisait, amelyek hozzávetőleg 10 km-nyire fekszenek a Zahu török-iraki határátkelőhelytől. A török légierő a múlt héten két hasonló akciót hajtott végre. Az iraki kurd pártok vezetői a támadásokat elítélték, s arról tájékoztattak, hogy a bombázásoknak főleg polgári személyek estek áldozatul. M

ég egy Irakkal kapcsolatos hír: a Biztonsági Tanács tegnap azzal vádolta Bagdadot, hogy akadályozza az ENSZ humanitárius programjának megvalósítását, s felszólította a világszervezet főtitkárát: tegyen meg mindent azért, hogy az Irak-ellenes gazdasági szankciók áldozatai segítséget kapjanak. A BT soros elnöke által ismertetett nyilatkozat azt veti Irak szemére, hogy nem hajlandó felújítani a humanitárius programot, szavatolni az ENSZ munkatársainak biztonságát, s nem nyújt nekik „korlátlan segítséget Irak egész területén, A humanitárius ügyekkel foglalkozó eddigi ezerszáz alkalmazottból már csak 193 maradt Irakban. Megfigyelők szerint a tegnapi nyilatkozat újabb válság kezdete lehet a Biztonsági Tanács és Irak között. J

úliushoz képest enyhén csökkent az egykori NDK területén a munkanélküliek száma. A keleti tartományokban jelenleg 14,4 százalékos a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy 1 168 700 ember van állás nélkül - hozzávetőleg 20 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt. PARLAMENTI LEVÉL MINDANNYIUNK ÉRDEKÉBEN Szeptember elsején Szlovákia végérvényesen rálépett egy útra, amelyről most már igazán nincs visszatérés. A szuverenitási nyilatkozat, a politikai egyezkedések és egymásra-mutogatások még nem jelentettek visszavonhatatlan döntést; az alkotmány elfogadása azonban már igen. Az alkotmányjavaslat áttanulmányozása után világossá vált a szlovákiai meghatározó politikai erők szándéka; s az is, hogy ez a szöveg csupán alapos átdolgozás után válhat elfogadhatóvá számunkra. Három hetes aktív igyekezettel megpróbáltuk rádöbbenteni elsősorban a (látens) kormánykoalíció vezető politikusait ennek a lépésnek bel- és külpolotikai, valamint szakmai következményeire, de hiába. Amikor pedig a nemzetiségi jogok kérdésköréhez értünk, mint a nebántsvirág, úgy csukódott be előttünk mindenki - ellenzéki és kormánypárti egyaránt. w Van, aki azt mondhatja erre: nem értünk el sikert. A megállapodáshoz azonban minimum két partner kell. S ha nem jön létre egyezség, alaposan szemügyre kell venni a felek nézeteit. A mi állaspontunk világos, tisztán olvasható mindenki számára. A megegyezés elmaradásáért a felelősséget elutasítjuk. Választóink elé pedig tisztán állhatunk oda: tárgyilagosan, kulturáltan, bizonyíthatóan megállapodásra törekedtünk - s azt senki ne rója fel nekünk, hogy ezeken a tárgyalásokon ragaszkodtunk az elveinkhez. Más alapon történő megállapodás elfogadhatatlan számunkra. A létező szocializmus nevű volt (?) „alakzattal" nekem nem az volt a bajom, hogy úgy hívták. A tartalma és a módszerei ellen voltak erős kifogásaim. S most újra bizonyos tartalommal és hasonló módszerekkel találkozunk. Csoda, hogy összeütközésbe kerültünk? Tanulságos talán az is, hogy az új szlovák parlament eddigi három legfontosabb lépésekor (kormányprogram, szuverenitási nyilatkozat, alkotmány) a mi meg nem oldott problémáink nagy hangsúllyal kerültek felszínre. Felelős politikus szerintem ebből azt a következtetést vonja le, hogy a témával foglalkozni kell. A csehszlovákiai magyar politizálás kétségkívül átlépett egy kritikus küszöböt: én azt mondanám, hogy a nagykorúsodás küszöbét. Ismételten szeretném hangsúlyozni: nem vagyunk felforgatók, hanem tisztességes megegyezésre törekszünk. Mindenkivel, aki hajlandó minket partnernek elfogadni. A javaslatainkat persze a túlerő leszavazhatja - csakhát a túlerő ezzel önmagát is minősíti. Mi demokraták vagyunk, s nem vagyunk hajlandók asszisztálni senki megalomániás terveihez. Ha mások nem is, mi tudjuk, nem a pozsonyi parlamentben székel az Átyaúristen. Az elfogadott alkotmányt két síkon kell minősítenünk. Szakmai téren több kitételével nem érthetünk egyet, - erről a nyilatkozatunkban részletesen szóltunk -, ezért ezt az alkotmányt nem fogadhattuk el. Az alkotmány megtárgyalása során azonban olyan intoleráns, antidemokratikus légkör alakult ki, a féligazságoknak, csúsztatásoknak és nyilvánvaló valótlanságoknak olyan arzenálját vetették be ellenünk, amelyet határozottan el kellett, hogy utasítsunk. Nem fogadhatjuk el azt a beskatulyázást, amely szerint, ha jogokat kérünk, mindjárt a megbízhatatlanság bélyegét próbálják meg ránk sütni. Nem vagyunk . a szlovákok ellenségei, mi békét, toleranciát, demokráciát, gazdasági felemelkedést kívánunk a térség minden népének. Megalázni azonban nem hagyjuk magunkat, annál is inkább, mert ha minket aláznak meg, rajtunk keresztül azokkal teszik ezt, akiket képviselünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy az egyszerű „nem" szavazás helyett egy ennél hangsúlyosabb ellenszólást választunk: a demonstratív elutasítását mindannak, ami és ahogyan a parlamentben történt. Reméljük, hogy választóink megértik: mindanynyiunk érdekében cselekedtünk így. CSÁKY PÁL, (MKDM) A VILÁGSAJTÓBÓL