Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-04 / 209. szám, péntek

HIREK - VÉLEMÉNYEK « ÚJSZÓä OROSZORSZÁG NYÁR SEM VOLT... .Megváltásként várták a tavaszt a sokadik nehéz tél után a minden .eresztékében recsegö-ropogó ország lakói, s bíztak a nyárban, remélték az enyhülést - a mindennapi életben, a politikában. De a tavasz csak annyi változást hozott, hogy kisebb lett a hideg a lakásokban és gyakrabban folyt a csapból meleg víz. A nyárra pedig az emlékeztetett, hogy megszaporodtak az aggodalmak egy esetleges újabb puccs miatt. Bár az idei trópusi forróságokból a hűvösebb klímához szokott Oroszországnak is jutott, igazi hideg napokat kellett megélnie: növekszik a munkanélküliség, az infláció, az adósságállomány, a bűnözés, a politikai káosz. Csökken az életszínvonal, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közlekedés színvonala, s legfőképpen az emberek biztonságérzete. Még rtyár sem volt, s itt van újra az ősz, és vele a gondok, mi lesz télen? Alig termett valami, s azt sem tudják betakarítani, mert nincs üzemanyag, nincs gép, pótalkatrész meg pláne. De ha már most nincs üzemanyag, akkor télen sem lesz meleg lakás. Még ott sem, ahol szénnel fűtenek, mivel nemcsak a földgáz- és olajkitermelés betegeskedik, hanem a szénbányák is. Betegnek lenni pedig szó szerint életveszélyes, hiszen lázcsillapítót sem kapni, az antibiotikum aranyat ér. Ez is szó szerint értendő. Közben az egész ország csekistává válik, az aggastyánoktól kezdve egészen a november 28-ig született csecsemőkig. Ennek sem örülnek az emberek, még akkor sem, ha az új csekistáknak semmi közük Dzerzsinszkij bőrkabátosaihoz. Arról van szó, hogy a Jelcin-kormányzat beindította a nagyprivatizációt, mégpedig a meglepő módon még mindig népszerű elnök legendássá vált jelszava jegyében: Oroszországnak nem kell egy maroknyi milliomos, hanem sok millió tulajdonos. A tulajdon pedig 10 ezer rubel értékű „esek", az általunk már megismert vagyonjegy orosz változata. Elajándé­kozható, átruházható és örökölhető, október elsejétől felvehető. Az állami tulajdonból az állampolgárnak kiosztott vagyonrészért a dolgozó előnyt élvezve megveheti transzformálódó vállalata részvényeit, de más vállalkozá­sokba is beléphet ezzel a tőkével, amely a jelenlegi árfolyamon pontosan 50 dollártét... Komoly közgazdászok máris félnek, megalapozottan tartanak egy orszá­gos méretű haragkitöréstől - amint rádöbbennek az emberek, hogy amit kaptak, az fabatkát sem ér. Ilyen kevés lenne az állami vagyon értéke? Szó nincs róla. Amikor felbecsülték az értékét, majd azt elosztották a lakosság számával, ez a kikerekített összeg jött ki. Csakhogy azóta lényegesen változtak az árak, de a 10 ezer rubeles esek maradt. Nem is szólva arról, hogy ez a privatizálási mód rengeteg visszaélésre ad okot. Az még hagyján, hogy sok halott fog feltámadni, és soha meg nem fogant gyerekek is születnek november végéig. Igazán aratni a maffia fog, itt a soha vissza nem térő alkalom a rengeteg piszkos pénz kimosására. Jelenleg a vagyonjegy reálértéke 333 rubel. Ha erre kicsit ráígérnek, bárki szívesen eladja. Hiszen a havi inflációs ráta 30 százalék! Ráadásul a privatizálás növelni fogja a munkanélküliek számát, még a hivatalból optimista kormány szerint is lesz jövőre legalább 5 millió állástalan. Lehet még több is, ha a Nemzetközi Valuta Alap a mostaninál következe­tesebben fogja követelni hitelfeltételei teljesítését. A veszélyesen megcsap­pant valutatartalék következménye lehet a fizetőképesség elvesztése, ami teljes gazdasági összeomlást eredményezne. Oroszország már most sem tudja törleszteni hiteleit, csak azok kamatjait - óriási nehézségek árán. De ha nem fizet, nincs élelmiszer, nincs gyógyszer. Elég volt néhány napos késlekedés, s Kanada máris leállította a gabonaszállítást. Amint Moszkva fizetett, útnak indult a soros szállítmány. S bár az emberbarátság nem lebecsülendő, a végtelenségig nem lehet csak erre számítani. Azért meg­nyugtató lehet, hogy Kohl kancellár máris Oroszország és a többi utódállam megsegítésére szólította fel a németeket. S bizonyára meg fogják hallgatni kérését. Még akkor is, ha Németország 1989 óta egymaga többet adott, mint a többi nyugati ország együttvéve. GÖRFÖL ZSUZSA TÁDZSIKISZTÁN ELTÁVOLÍTJÁK AZ ELNÖKÖT ANTALL CÁFOLJA MEČIAR ALLITASAT Antall József magyar kormányfő tagadta, hogy valaha is felajánlotta volna a szlovák kormánynak: annak fejében, hogy Pozsony elfogadja a nagymarosi rész építésének leállí­tását, Budapest beleegyezik a bősi erőmű felépítésébe. Ezt a budapesti kormány hivatala közölte tegnap, annak kapcsán, hogy az említett állítólagos Antali-javaslatot Vladimír Mečiar emlegette a Jeszenszky Gézával Pozsonyban megtartott ta­lálkozóján. Mint lapunkban is beszá­moltunk róla, a szlovák kormányfő azt mondta, lehet, hogy a pozsonyi kabinet el tudná fogadni ezt a ma­gyar ajánlatott. Antall József kijelentette: ő ilyen javaslatot nem is tehetett, volna, mi­vel ellentétes a magyar parlament és kormány döntéseivel. Magyará­zatul hozzáfűzte, hogy - a magyar kormány már ez év májusában fel­mondta a bős-nagymarosi vízlépcső felépítéséről kötött államközi szerző­dést. Bába Iván külügyi államtitkár-he­lyettes a magyar külügyi társaság budapesti ülésén kijelentette: ha Bu­dapest a vízlépcső ügyében harma­dik félhez fordul, számolnia kell az­zal, hogy a harmadik fél kompro­misszumos megoldásokra fogja ösz­tönözni Magyarországot. Vargha János, az erőművet ellenző Duna Kör vezető személyisége Bába Iván szavaira reagálva elvetette, hogy a magyar fél Bős ügyében bármilyen kompromisszumot tegyen. Szerinte az ökológiai megfontolások mellett azért sem szabad kompromisszu­mot kötni, mert „Bős befejezése után követelhetnék Nagymaros be­fejezését is és további lépcsők felé­pítését is." Annak a véleményének adott hangot, hogy az érdekelt szlo­vák, magyar és osztrák partnerek összehangolják tevékenységüket. AZ EL NEM KÖTELEZETTEK DZSAKARTAI KÖVETELÉSE: NAGYOBB SZEREPET AZ ENSZ-BEN Csütörtökre virradó éjszaka a tádzsik kormány és a parlament elnöksége kidol­gozott egy törvényes mechanizmust, melynek alapján megfosztják tisztségétől Rahman Nabijev elnököt. A parlament ezzel kapcsolatos rendkívüli ülését mára hívták össze. Az ország vezetése üzenetet intézett Borisz Jelcin elnökhöz, melyben óva intett mindennemű fegyveres beavatko­zástól ebbe a konfliktusba. Az ország amúgy is a polgárháború küszöbére ke­rült, s Jelcint biztosították arról, hogy Nabijevet törvényes úton fogják eltávolí­tani. Nabijev lemondását már tavasszal kö­vetelte az ellenzék, amikor tüntetések sorozatával megfosztotta ót reális hatal­mától, és kikényszerítette a koalíciós kor­mány létrehozását. Nabijev a hetvenes években került a tádzsik vezetésbe. Mi­hail Gorbacsov idejében megfosztották őt hatalmától, de a Szovjetunió széthullá­sa után nagy szavazattöbbséggel megvá­lasztották államfővé. Az AFP hírügynökség szerint tegnap a köztársaság déli területein újabb fegy­veres összecsapásokra került sor Nabijev elnök hívei és ellenfelei között. Dzsakartában, az el nem kötele­zett országok mozgalmának 10. csúcskonferenciáján követelték, hogy korlátozzák a Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak a számát, és a testület vezetőségében több he­lyet kapjanak a fejlődő államok. Ma­hathir Mohammed malaysiai kor­mányfő leszögezte, a BT összetéte­le közvetlenül a háború után indokolt volt, de jelenleg már nem felel meg. E testület összetétele nem a nem­zetközi kapcsolatok demokratizmu­sát tükrözi. Mint ismeretes, a fejlődő országok alkotják az ENSZ-tagálla­mok kétharmadát, vétójoga viszont csupán a BT öt állandó tagjának van: az USA-nak, Oroszországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniá­nak és Kínának. Rafszandzsani iráni elnök pedig azt javasolta, hogy a BT-ben töröljék el a vétójogot és bírálta, hogy az Egyesült Államoknak domináns sze­Tegnap írtak bővebben az osztrák lapok az SZNT kedd éjszakai ta­nácskozásáról, melyen elfogadták az új szlovák alkotmányt. A Der Standard című napilap saját kom­mentárjában úgy vélekedik, hogy a jövendőbeli független Szlovákia alkotmánya a döntő pontokban olyan megfogalmazásokat tartal­maz, melyek nehezen egyeztethe­tőek össze a demokratikus pluralista jogállam elveivel. Ezek bizonyos esetekben legitimitást adhatnak egy tekintélyuralmi rendszernek. A lap szerint erősen emlékeztet a múltra az a tény, hogy „a társadalom érde­kében" például egyszerű törvénnyel korlátozni lehet az állampolgárok politikai és tulajdonjogait. Áz, hogy a kormányfő visszautalhatja a parla­ment elé a már jóváhagyott törvé­nyeket, a hatalom megosztásáról szóló cikkely kicsúfolása. A Der repe van az ENSZ-ben. Javaslata kedvező visszhangot váltott ki. Ro­bert Mugabe zimbabwei elnök pél­dául úgy fogalmazott, az állandó BT­tagok helyzetét vagy a hatalom mo­nopóliumának lehetne nevezni, vagy történelmi kiváltságnak, ez utóbbit viszont demokratikus úton el lehet törölni. Naraszimha Rao indiai kor­mányfő úgy vélte, a BT a tagállamok számának növelésével erősíteni le­hetne, s nagyobb jogkörökkel kelle­ne felruházni a ENSZ Közgyűlését. Az elhangzottakra Butrosz Gha­li, a világszervezet főtitkára reagált, mondván, hogy e javaslatok életbe léptetéséhez meg kellene változtatni az ENSZ Alapokmányát. Taha Jaszin Ramadan iraki alel­nök dzsakartai sajtóértekezletén is­mét kijelentette, hogy Irak történelmi igényt tarthat Kuvaitra, de ez nem jelenti, azt, hogy újabb inváziót akar indítani ellene. Standard véleménye szerint Mečiar és szövetségesei azonban a legsú­lyosabb vétkeket a magyar kisebb­séggel szemben követik el. Az alkot­mány szerint nem létezik a 600 ez­res magyar kisebbség, a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítása pe­dig megfosztja őket jogos igényük­től, hogy anyanyelvüket necsak ott­honuk falai között használhassák. Igaz, a magyarok lakta vidékeken a gyakorlat jelenleg más, de ez meg­változhat, ha kiéleződik a gazdasági válság. A magyarokkal szembeni hangvétel egyre durvább, és ennek megfelelő a budapesti visszhang is. Valóban megengedhetik maguk­nak mindezt a szlovákok, akik útju­kon a függetlenség felé rá vannak utalva a jószándékra minden oldal­ról? - teszi fel végül a kérdést a lap. Vezéreiknek nyilván az a meggyő­ződése, hogy igen. Diplomatikusan szólva ez rosszabb mint a bűntény. Ez hiba - szögezi le a Der Standard. 1992. SZEPTEMBER 4. NÉHÁNY SORBAN G enfben, az állandó leszerelési konferencia 39 tagállamának képviselői tegnap kezdték meg az összes vegyi fegyver betiltásáról szóló szerződés megvitatását. A do­kumentumot az ENSZ Közgyűlésé­nek őszi ülésszakán is meg fdgják vitatni, az aláírásra a jövő év január­jában kerülhet sor. A szerződés ak­kor lép érvénybe, ha legkevesebb 65 tagállam aláírja. A dokumentum kimondja: a jövőben nem lehet vegyi fegyvereket kifejleszteni, gyártani és tiltja a meglevő készletek alkalma­zását. Nyilvánvaló, a szerződést ellenőrző országok csoportja Pa­kisztánnal és Iránnal az élen az utolsó pillanatban megpróbál módo­sításokat eszközölni a szövegben. L egkevesebb 100 halálos áldoza­ta s több mint 500 súlyos sebe­sültje van a keddi nicaraguai tenger­alatti földrengésnek. A hadsereg szóvivője szerint a csendes-óceáni partvidékről 2 és fél ezer embert kellett evakuálni. Több mint 300 la­kóház dőlt romba, és több száz súlyosan megrongálódott. A nicara­guai hadsereg speciális alakulatai folytatják a mentési munkálatokat. A földrengés a Richter-skála szerint 7,2 erősségű volt. I smét hallattak magukról a német bőrfejűek. Brandenburg tarto­mányban, Ketzin városban a teg­napra virradó éjszaka megtámadták a menekültstátusra váró külföldiek szálláshelyét, amelyben 44 bolgár állampolgár tartózkodott. Az épüle­tet felgyújtották, a rendőrségnek azonban sikerült a bentlévőket más helyre menekítenie. Két támadót őri­zetbe vettek. A rendőrség most azt vizsgálja, a támadást miért helyi la­kosok jelentették, és miért nem az épület gondnoka. Alwin Ziel bran­denburgi belügyminiszter ugyanis a közelmúltban bejelentette, hogy forródrót köti össze a rendőrséggel a külföldiek számára létesített szál­láshelyeket. U krajnában folytatódik a bá­nyászsztrájk, 39 bányában szünetelt a munka. 19 vasúti csomó­ponton és 14 repülőtéren is sztrájk­ba léptek a dolgozók. Tehát a mun­kabeszüntetés annak ellenére foly­tatódik, hogy a kormány közölte: a sztrájkot törvénytelennek tartják. A sztrájkbizottságok képviselői Ki­jevben találkoztak Kravcsuk elnök személyes megbízottjával. A szak­szervezetek képviselői garanciákat követelnek arra, hogy a sztrájk résztvevőit nem büntetik meg és követelik, hogy a szakszervezetek elnökei szerepelhessenek a televízióban. A fő követelés azon­ban a Vitold Fokin vezette kormány lemondása és az Ukrán Legfelsőbb Tanács feloszlatása. T örök katonai repülőgépek ismét bombázták Észak-Irakban a tö­rökországi kurdok bázisait, amelyek hozzávetőleg 10 km-nyire feksze­nek a Zahu török-iraki határátkelő­helytől. A török légierő a múlt héten két hasonló akciót hajtott végre. Az iraki kurd pártok vezetői a támadá­sokat elítélték, s arról tájékoztattak, hogy a bombázásoknak főleg polgá­ri személyek estek áldozatul. M ég egy Irakkal kapcsolatos hír: a Biztonsági Tanács tegnap azzal vádolta Bagdadot, hogy aka­dályozza az ENSZ humanitárius programjának megvalósítását, s fel­szólította a világszervezet főtitkárát: tegyen meg mindent azért, hogy az Irak-ellenes gazdasági szankciók ál­dozatai segítséget kapjanak. A BT soros elnöke által ismertetett nyilat­kozat azt veti Irak szemére, hogy nem hajlandó felújítani a humanitári­us programot, szavatolni az ENSZ munkatársainak biztonságát, s nem nyújt nekik „korlátlan segítséget Irak egész területén, A humanitárius ügyekkel foglalkozó eddigi ezerszáz alkalmazottból már csak 193 maradt Irakban. Megfigyelők szerint a teg­napi nyilatkozat újabb válság kezde­te lehet a Biztonsági Tanács és Irak között. J úliushoz képest enyhén csök­kent az egykori NDK területén a munkanélküliek száma. A keleti tartományokban jelenleg 14,4 szá­zalékos a munkanélküliség, ami azt jelenti, hogy 1 168 700 ember van állás nélkül - hozzávetőleg 20 ezerrel kevesebb, mint egy hónap­pal ezelőtt. PARLAMENTI LEVÉL MINDANNYIUNK ÉRDEKÉBEN Szeptember elsején Szlovákia végérvényesen rálépett egy útra, amelyről most már igazán nincs visszatérés. A szuverenitási nyilatkozat, a politi­kai egyezkedések és egymásra-mutogatások még nem jelentettek visszavonhatatlan döntést; az alkotmány elfogadása azonban már igen. Az alkotmányjavaslat áttanulmányozása után világossá vált a szlovákiai meghatározó politikai erők szándéka; s az is, hogy ez a szöveg csupán alapos átdolgozás után válhat elfogadhatóvá számunkra. Három hetes aktív igyekezettel megpróbáltuk rádöbbenteni elsősorban a (látens) kormánykoalíció vezető politikusait ennek a lé­pésnek bel- és külpolotikai, valamint szakmai következményeire, de hiába. Amikor pedig a nemzetiségi jogok kérdésköréhez értünk, mint a nebántsvirág, úgy csukódott be előttünk min­denki - ellenzéki és kormánypárti egyaránt. w Van, aki azt mondhatja erre: nem értünk el sikert. A megállapodáshoz azonban minimum két partner kell. S ha nem jön létre egyezség, alapo­san szemügyre kell venni a felek nézeteit. A mi állaspontunk világos, tisztán olvasható mindenki számára. A megegyezés elmaradá­sáért a felelősséget elutasítjuk. Választóink elé pedig tisztán állhatunk oda: tárgyilagosan, kultu­ráltan, bizonyíthatóan megállapodásra töreked­tünk - s azt senki ne rója fel nekünk, hogy ezeken a tárgyalásokon ragaszkodtunk az elveinkhez. Más alapon történő megállapodás elfogadhatat­lan számunkra. A létező szocializmus nevű volt (?) „alakzat­tal" nekem nem az volt a bajom, hogy úgy hívták. A tartalma és a módszerei ellen voltak erős kifogásaim. S most újra bizonyos tartalommal és hasonló módszerekkel találkozunk. Csoda, hogy összeütközésbe kerültünk? Tanulságos talán az is, hogy az új szlovák parlament eddigi három legfontosabb lépésekor (kormányprogram, szuverenitási nyilatkozat, al­kotmány) a mi meg nem oldott problémáink nagy hangsúllyal kerültek felszínre. Felelős politikus szerintem ebből azt a következtetést vonja le, hogy a témával foglalkozni kell. A csehszlovákiai magyar politizálás kétségkívül átlépett egy kriti­kus küszöböt: én azt mondanám, hogy a nagyko­rúsodás küszöbét. Ismételten szeretném hangsúlyozni: nem va­gyunk felforgatók, hanem tisztességes meg­egyezésre törekszünk. Mindenkivel, aki hajlandó minket partnernek elfogadni. A javaslatainkat persze a túlerő leszavazhatja - csakhát a túlerő ezzel önmagát is minősíti. Mi demokraták va­gyunk, s nem vagyunk hajlandók asszisztálni senki megalomániás terveihez. Ha mások nem is, mi tudjuk, nem a pozsonyi parlamentben székel az Átyaúristen. Az elfogadott alkotmányt két síkon kell minősí­tenünk. Szakmai téren több kitételével nem ért­hetünk egyet, - erről a nyilatkozatunkban részle­tesen szóltunk -, ezért ezt az alkotmányt nem fogadhattuk el. Az alkotmány megtárgyalása so­rán azonban olyan intoleráns, antidemokratikus légkör alakult ki, a féligazságoknak, csúsztatá­soknak és nyilvánvaló valótlanságoknak olyan arzenálját vetették be ellenünk, amelyet határo­zottan el kellett, hogy utasítsunk. Nem fogadhat­juk el azt a beskatulyázást, amely szerint, ha jogokat kérünk, mindjárt a megbízhatatlanság bélyegét próbálják meg ránk sütni. Nem vagyunk . a szlovákok ellenségei, mi békét, toleranciát, demokráciát, gazdasági felemelkedést kívánunk a térség minden népének. Megalázni azonban nem hagyjuk magunkat, annál is inkább, mert ha minket aláznak meg, rajtunk keresztül azokkal teszik ezt, akiket képvi­selünk. Ezért döntöttünk úgy, hogy az egyszerű „nem" szavazás helyett egy ennél hangsúlyo­sabb ellenszólást választunk: a demonstratív elu­tasítását mindannak, ami és ahogyan a parla­mentben történt. Reméljük, hogy választóink megértik: mindany­nyiunk érdekében cselekedtünk így. CSÁKY PÁL, (MKDM) A VILÁGSAJTÓBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom