Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 3. IÚJSZÓÄ KALEIDOSZKÓP 8 APROPÓ AKI SZELET VET... Amiko.r a parlament többsége a szlovák alkotmány elfogadása után a nemzéti felemelkedés érzé­sétől áthatva hazafias pátosszal el­énekelte a szlovák himnuszt, én is a szívemhez tettem jobbomat: De nem az örömmámortól, hanem a fi­cánkoló „motort" csillapítandó. Szo­morú voltam a kedd este éjszakába nyúló óráján. Szlovákia gazdagabb lett egy alkotmánnyal, mi viszont szegényebbek egy reménnyel, és idegenebbek, félénkebbek széles e hazában. Nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy megrövidítették, meg­tiporták, megalázták az itt élő ma­gyarságot, így engem is. Egyetértet­tem hát a magyar képviselőkkel, akik távolmaradtak a szavazástól, mert e nemzeti színjáték fináléjában „negatív hősökként" sem akartak szerepet vállalni. Az SZNT nemhogy teétvéri, de még baráti és embertársi jobbot sem volt képes nyújtani a szlovákiai nemzetiségeknek. Vladimír Mečiar egyszerűen nem mutatott hajlandóságot, hogy az al­kotmánytervezettel kapcsolatban komoly párbeszédet kezdeményez­zen a kisebbségekkel. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy az állás­pontjainkat, javaslatainkat érdem­ben áttanulmányozza. Mečiar „együttműködésre nem hajlandó"­nak mondta a magyar koalíciót, mi­közben nem is kereste, sőt egyene­• sen elutasította az eszmecserét. Az alkotmánytervezet több hetes vitája alatt a napnál is világosabban meg­győződhettünk arról, hogy a minisz­terelnök csak holmiféle koncokat kí­ván odavetni a kisebbségeknek. Úgy vélte, ha dörgedelmes szóval lekapja őket, akkor kezes bárányok­ként a „kormányzene" dallamaira táncolnak majd. A magyar mozgal­mak képviselői nem perdültek tánc­ra! Erre újabb égzengés volt a vá­lasz, és Vladimír Mečiar vitathatatla­nul példát statuált: - így kell ezekkel (el)bánnil Nem csodálnám, ha követői akad­nának. Mi viszont csak azt remélhet­jük: e szél nyomán kerekedő vihar még idejében megfékezhető lesz. (mázsár) MEGKÉRDEZTÜK MEGY A TŐKE GÖMÖRBE? A Rimaszombati és a Losonci já­rás azon kevesek közé tartozik Szlo­vákiában, ahol a vállakozói aktivitá­sok, beruházások terén a külföldi tőke hányada a Szlovákiába beá­ramlott tőkecsomaghoz képest a leg­alacsonyabb - százalékokban kife­jezve gyakorlatilag a nullával egyen­lő. A Gömöri járás elöljárói már hó­napok óta nem kis erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása, a vállal­kozók sokoldalú informálása és megsegítése érdekében. Ennek eredményeképpen nyílt meg au­gusztusban a Szlovák Kezesbank rimaszombati kirendeltsége is, mely új fejezetet nyithat a vállalkozói kez­deményezések kibontakoztatásá­ban. Augusztus utolsó napján Ján Ost­rica, a járási hivatal elöljárója - szin­tén a vállalkozások ügyében - a po­zsonyi amerikai konzulátuson járt, ahol Paul Hacker főkonzullal tár­gyalt. Hazatérte után kérdeztük meg tőle, milyen eredményekkel végző­dött a tárgyalás és milyen konkrét lépések követik mindezt. - Főkonzul úr már két ízben is járt nálunk, ismeri gondjainkat. Segítő szándékkal hívott meg, s tulajdon­képpen a külföldön befektetni szán­dékozó amerikai pénzügyi alapokról nyújtott tájékoztatást. Konkrét jegyzéket adott róluk, amelyben megtalálhatók a legfontosabb alap­információk, többek között a segí­tés formáiról, címekről, felelős sze­mélyekről. A magammal hozott írás­beli anyagokat most a területi infor­mációs és tanácsadói szolgálatunk által akarjuk a vállalkozók tudtára adni s egyben eljuttatni hozzájuk azokat a kérdőíveket is, amelyeket kitöltésük után a konzulátusra kell majd eljuttatniuk. -P­ELHANGZOTT A PARLAMENTBEN Amint már beszámoltunk róla, a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén, az alkotmánytervezet vitájában több magyar képviselő is elmondta véleményét. Néhány felszólalást már ismertettünk, az alábbi­akban a továbbiakból közlünk rövid kivonatot. KOM LÓSY ZSOLT (Együttélés) ... A sistség az alkotmány elfogadásá­val kapcsolatban (amely a DSZM és a PDP legutóbbi tárgyalásai után érthetet­len számomra) olyan légkört teremt, amelyben szűk pártérdekeket érvényesí­tenek, nem respektálják mások nézeteit és észrevételeit. Ez ahhoz vezet, hogy egyesek nem azt nézik ki mit mond, hanem azt, hogy milyen politikai párt tagja. Ugyancsak érthetetlen számomra, hogy a beterjesztő, a szlovák kormány nem tartotta be az ügyrendi törvényt, amely megköveteli, hogy a törvényterve­zethez indoklást is csatoljanak. Ezt az indoklást csak szorosan a tanácskozás megkezdése előtt kaptuk meg. Talán a kormány nem tudja politikai, gazdasági és jogi szempontból megindokolni tör­vényjavaslatát? Ugyancsak az ügyrendi törvény meghatározza, hogy a parlament csak hatvan nappal azután tárgyalhat a törvényről, hogy annak tervezetét a képviselőknek elküldték, vagypedig az SZNT-nek döntenie kell ennek a határidő­nek a lerövidítéséről. Számomra rejtély, hogy miért nem tartják be a házszabályt, éppen egy ilyen fontos törvénnyel, mint az alkotmánnyal kapcsolatban. ... A tervezet minőségét tanúsítja a rendkívül sok módosító javaslat. A kö­zös előadó jelentése által elfogadásra javasolt módosító javaslatok teljesen megváltoztatják az eredeti tervezet szer­kezetét és nagy mértékben tartalmát is. Ha még figyelembe vesszük, hogy az alkotmányjogi bizottság úgymond az utol­só pillanatban nagyon fontos kérdésekről tárgyalt én nem látok semmilyen esélyt arra, hogy az SZK első demokratikus alkotmánya olyan minőségű legyen, hogy a fejlett európai országok és az egész világ akceptálni tudja. A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogai a polgári elvből indulnak ki. Ez az elv szerint nem részesülhet előnyben sem hátrányban egy egyén és egy csoport sem... A polgári elvhez tarto­zik a másság és a sajátosságok iránti tolerancia, ezek respektálása. Azok a jo­gok, amelyeknek rögzítését kéri az MKDM-Együttélés koalíció, éppen azt fe­jezik ki, hogy a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjai, identitásuk, nyel­vi, etnikai, kulturális örökségük és más sajátosságaik megőrzése mellett, az SZK egyenjogú polgárai lehessenek és ne diszkriminálhassák őket e sajátosságok miatt. HARNA ISTVÁN (Együttélés) A nemzeti kisebbségek, nemzetiségi és etnikai csoportok léte objektív valóság, amelyet az államok alakulásának folya­matában respektálni kell. A kisebbségek problémáit csakis velük szorosan együtt­működve lehet megoldani. Nekik kell meghatározniuk és kifejezniük szükségle­teiket és igényeiket és teljesen természe­tes, ha azt akarják, hogy jogaikat az alkotmány és más törvények is rögzítsék. ... A nemzeti kisebbségek, nemzetisé­gek és etnikai csoportok helyzetének ki­elégítő megoldása valamennyi országnak érdeke. Egyik feltétele politikai stabilitá­suknak, és ellenkezőleg, e kérdések meg nem oldása hosszú távon destabilizálólag hat. Ezért nem véletlen, hogy az integrá­lódó Európa és a világközösség az első helyre helyezi a nemzeti és etnikai problé­mák megoldását az adott országok politi­kai rendszere demokratizmusának érté­kelésekor. Ez fontos kritériuma a nemzet­közi elismerésnek és együttműködésnek. . FÓTHY JÁNOS (MKDM) ... Sajnos, nem vehettünk részt az alkotmánytervezet kidolgozásában, ami nézetünk szerint ellentétben áll a parla­mentarizmus alapelveivel. Aggaszt, hogy a tervezet a polgári elv helyett előnyben részesíti a nemzeti elvet. Koalíciónk mó­dosító javaslatait a bizottságok visszauta­sították... Mivel az alkotmány alaptör­vény és Szlovákia integrálódni akar Euró­pához, olyan alkotmányra van szüksé­günk amely elkerüli az etatista megközelí­téseket és lehetővé teszi a törvény előtt egyenlő; szabad polgárok valamennyi jo­gának érvényesítését. Szlovákia integrá­lódása nem lesz eredményes, ha a diszk­rimináció 3és a nemzetállam logikája lesz a mérvadó... Meggyőződésem, Szlová­kia jövője attól függ, hogy Európához tartozik-e majd vagy sem, ez pedig szoro­san összefügg a belpolitikai helyzet ala­kulásával. Tehát nem az a kérdés, hogy mit tesz a Nyugat az önálló Szlovákiáért, hanem az, hogy mit tesz Szlovákia önál­lósága küszöbén a demokráciáért. A FOGLALKOZTATÁSRA IS ÉRVÉNYES REND A LELKE MINDENNEK Egyre többen jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy az ipartör­vény értelmében olyanok is vállalko­zói engedélyt kapnak, akiknek nincs megfelelő tudásuk, felkészültségük, sem jogi ismeretük ahhoz, hogy má­sokat is foglalkoztassanak. Egyrészt örülünk annak, ha munkanélkülieket karolnak fel, foglalkoztatnak a vállal­kozók, másrészt a konkrét esetek tanulságait nézve sajnálnunk kelle­ne az alkalmazottakat, akiket sok­szor tudatosan félrevezetnek, be­csapnak a jótevő munkaadók. Végül is kin csattan az ostor? Amíg rá nem jönnek, az alkalmazot­takon, az ellenörök könyörtelen le­leplezése nyomán pedig a vállalko­zón. Gyakori eset, hogy a meakul­pázás helyett sokszor azzal intézik el az ellenőrök észrevételeit, hogy az üzlet, a vállalkozás érdekében utazniuk, tárgyalniuk, intézkedniük kell, s így nincs idejük arra, hogy dolgozóikkal törődjenek. A társadal­milag hasznos munkavégzésben foglalkoztatott munkanélküliekért já­ró állami dotáció csak rövid ideig érdekli őket, hajlamosak erről hamar megfeledkezni, akárcsak a Munka Törvénykönyvéről és az alkalmazot­tak jogairól. Újból csak akkor ocsúd­nak, amikor a munkaügyi hivatal ellenőrei „lefülelik" őket. A Rimaszombati járásban, ahol augusztus végén 7400 volt a nyil­vántartott és 2000 a munkanélküli segélyben részesülök száma, egy szakbizottság dönt a társadalmilag hasznos munkavégzésben foglal­koztatottak számáról és a vállalko­zóknak ezért járó dotáció nagyságá­ról. Az érdeklődés oly nagy, hogy havonta kétszer is össze kell ülnie a bizottságnak. A pénzbeli támoga­tásról - amióta többen is visszaéltek jóakaratukkal - higgadtan, megfon­toltan döntenek. A járási munkaügyi hivatal ellenőrei ennek ellenére a nyári hónapokban sem tétlenked­tek, Tapasztalataikról dr. Viera Kvet­kovát, az ellenőrzési részleg vezető­jét kérdeztem. -Több százra tehető már azok­nak a korábbi munkanélkülieknek a száma, akik a vállalkozóknak kö­szönhetően leltek munkára. Vannak viszont olyanok is, akik a vállalkozók miatt és saját beletörődésük vagy csendes törvénytelen közreműködé­sük következtében váltak újból mun­kanélkülivé, sőt egyes esetekben még a szociális pótléktól is megfosz­tottuk őket. Olyan eset is akad, ami­kor a munkanélküli a munkaadó csendes beleegyezésével feketén dolgozik nála, tőlünk pedig munka­nélküli segélyt kap vagy szociális juttatásban részesül. Olyan kihágá­sokra is fényt derítettünk, hogy a vállalkozó törvényesen felmondott a munkanélkülinek - nagy átlagke­resetet mutatott ki neki, hogy magas legyen a segély összege is, amiben részesül -, s aztán vékonypénzen alkalmazta, dolgoztatta tovább. Szá­munkra a legfontosabb azoknak az eseteknek a kivizsgálása, ahol mi folyósítottuk az állami dotációt (ed­dig 24, most pedig 50 ezer koronáig terjedhet ez az összeg - a szerkesz­tő megjegyzése). Gyakori eset, hogy a vállalkozó nem tartja be az álta­lunk, vagyis a munkaügyi hivatal által szabott határidőt és feltételeket. A szabadságpénzről, a betegbizto­sítási illetékről már nem is beszélek, sőt azt is kevesen tudják, hogy a 231 /92-es törvény bejelentési kö­telezettséget is tartalmaz, melynek értelmében az elbocsátást követő öt kalendáriumi napon belül kell a munkaügyi hivatalnak jelentést tenniük a megüresedett munkahely­ről vagy helyekről. A törvény nem ismerete, persze, senkit sem igazol. Sokan vannak, akik saját kárukon tanulnak, mert a büntetést ki kell, hogy rójuk. A júliusi-augusztusi ellenőrzések mérlege nem a legkedvezőbb. Hét vállalkozót kellett büntetéssel sújta­ni, s közülük a legnagyobb vétkest nem kevesebb, mint húszezer koro­na pénzbírság kifizetésére kötelez­tük. Lehet, ezek alapján úgy tűnik, szőrös szívűek vagyunk, de nem ez az igazság, hanem az, hogy végre rendet teremtsünk és ráébresszük a vállalkozókat és a munkanélkülie­ket is arra, hogy a törvény, a rende­letek és előírások ismerete az egyik alapkövetelménye a tisztességes vállalkozásnak és a foglalkoztatás­nak is, mert munkaerőpiac csak így jöhet létre. POLGÁRI LÁSZLÓ A „NYOMORULTAK" PRÁGÁBAN Azt mondják, idén nyáron keve­sebb a turista Prágában és az egész országban, mint tavaly. Meglehet. Ám ha az ember Prága utcáit járja, főként az Óvárost, a Vencel teret, a Várnegyedet, jóformán alig hall cseh szót. A gyors tempóban szapo­rodó utcai teraszok tele vannak kül­földiekkel. A napközben történelmi emlékekben gyönyörködő turista es­téit sem akarja kihasználatlanul töl­teni. Túlzás lenne azt állítani, hogy Prága esti szórakozást kínáló lehe­tőségei versenyezhetnek a nappali választékkal, de a helyzet azért so­kat javult, s idén megszületett a nyá­ri hónapok kulturális szenzációja: Prágában is megtekinthető a világsiv kert aratott Les Misérables, Victor Hugo legismertebb regényének, a Nyomorultaknak musicalváltozata. Hosszú hónapokig tartó aprólékos előkészületek után a hazai popzene képviselői is bemutatkozhattak a da­rab nehéz szerepeiben. Századunkban Hugo legolvasot­tabb regénye többször is megihleti a filmeseket, s a musical sem ma­radt közömbös a hálás téma iránt. Bár nem volt egyszerű az epikus mondanivalót úgy dalokba tömöríte­ni, hogy a zenével egységet alkotva, érthető, szórakoztató legyen és ma­radandó élményt nyújtson a néző­nek. Pontosan ez sikerült Cameron Mackintosh londoni producernek, a műfaj kiváló ismerőjének. Az Alain Boublil és Claude-Michel Schönbert szerzői páros librettója és zenéje alapján 1985 őszén a londoni Királyi Színházban lenyűgöző előadásban viszi először színpadra, olyan siker­rel, amelyhez hasonlót még egyet­len musical sem ért el. Londonban nyolcadik éve játsszák, és az ősbe­mutató óta kb. 23 millió ember látta 12 nyelven Európa, az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Izrael, Ausztrália, Japán 104 városában, Schönbert elragadó zenéjét 23 hangfelvétel rögzíti. A 105. város tehát Prága lett. Kicsit a véletlen is segített, hogy a prágai bemutató szülőatyjának ter­ve valósággá vált. Adam Novák, a prágai Filmművészeti Akadémia neveltje, mint sokan mások, Kana­dába emigrált. Torontóban látta a darabot és a fejébe vette, hogy Prágában is életre kelti. Ismerte a hazai pop-music világát és rendít­hetetlenül bízott terve sikerében. Addig nem kezdhetett semmihez, amíg meg nem szerezte az enge­délyt a londoni produkció prágai be­mutatására. Cameron Mackintosh kétféle licencet engedélyez: vagy át kell venni a londoni előadást teljes egészében: rendezéssel, kosztü­mökkel, díszletekkel, hangkuliszák­kal együtt, vagy saját rendezésben, saját kellékekkel kell előadni. Az utóbbit csak abban az esetben en­gedélyezi Mackintosh, ha teljes mér­tékben biztosítottnak látja a művészi színvonalat. A prágai előadás kivételes komp­romisszum eredménye. A rendezés, a kosztümök hazaiak, a bonyolult kulissza az eredetinek a legmoder­nebb másolata (mostanáig csak Stockholmnak adták kölcsön, felépí­tése a helyszínen kilenc napig tart). A hangtechnikát is London szállítot­ta, kizárólag a Les Misérables előa­dására készült keverőpultnak kö­szönhető a zenemű csodálatosan tiszta, pontos művészi tolmácsolá­sa. A londoni licenc kötelezővé teszi a színházban is az eredeti regény­cím használatát. Adam Novák, rniután megszerez­te Mackintosh jóváhagyását, mege­gyezett Jirina Jiráskovával, a Vynohrady-i Színház igazgatónő­jével és szeptember közepéig kibé­relte a színházat. Minden szerepre' és egyéb zenei, műszaki, irányítási, adminisztratív feladatkörre pályáza­tot hirdetett, és (a nagy londoni pro­ducer szerint) aki részt vesz a be­mutatón, egészen kiváló együttest hozott össze. Bebizonyosodott, hogy popcsillagaink színészekként is dicséretre méltóan megállják a helyüket. Karel Černoch a fősze­repben nemcsak színes, széles ská­lájú és tetszetős hangorgánuma mi­att remekelt. Megjelenésén sem kel­lett semmit változtatnia, dús szakál­lával, őszes hajával, kissé robusztus alkatával mintha Isten is arra terem­tette volna, hogy eljátssza Jean Val­jean nehéz, de hálás szerepét. Jirí Kom, Petra Janó a lelketlen, csalfa Thénardier házaspár szerepében tökéletes színészi alakítást nyújtot­tak. Helena Vondráčková Lucie Bilá. de az együttes minden egyes tagjá­nak a teljesítményét hálás tapssal fogadta a közönség. A prágai publikum most lát elő­ször igazi, hatásos, a musical műfa­jának minden szempontból megfele­lő zenedarabot. Magával ragadja és nyíltszíni tapsra készteti a nézőt a fülbemászó zene, a hízelgő meló­diák, a regény romantizmusához al­kalmazkodó klasszikus motívumok, a gyakran az opera igényességét elérő gyönyörűen előadott dalok Három órán keresztül szüntelenül él, mozog, táncol, énekel az egész együttes. A prágai előadás sikere Adam Novák mellett Petr Novotný rendező, Zdenék Borovec szövegí­ró, a -karmesterek, a zenekar, a ko­reográfus, a kosztümtervező, a mű­szaki személyzet és mindenekelőtt a kiváló művészgárda érdeme, akik­nek végre alkalmuk nyílt tehetségü­ket, zenei adottságaikat és képzett­ségüket ilyen igényes műben is ki­próbálni és érvényre juttatni. KIS ÉVA Szeptemberi kora este a Károly hídon (Méry Gábor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom