Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 3. IÚJSZÓÄ KALEIDOSZKÓP 8 APROPÓ AKI SZELET VET... Amiko.r a parlament többsége a szlovák alkotmány elfogadása után a nemzéti felemelkedés érzésétől áthatva hazafias pátosszal elénekelte a szlovák himnuszt, én is a szívemhez tettem jobbomat: De nem az örömmámortól, hanem a ficánkoló „motort" csillapítandó. Szomorú voltam a kedd este éjszakába nyúló óráján. Szlovákia gazdagabb lett egy alkotmánnyal, mi viszont szegényebbek egy reménnyel, és idegenebbek, félénkebbek széles e hazában. Nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy megrövidítették, megtiporták, megalázták az itt élő magyarságot, így engem is. Egyetértettem hát a magyar képviselőkkel, akik távolmaradtak a szavazástól, mert e nemzeti színjáték fináléjában „negatív hősökként" sem akartak szerepet vállalni. Az SZNT nemhogy teétvéri, de még baráti és embertársi jobbot sem volt képes nyújtani a szlovákiai nemzetiségeknek. Vladimír Mečiar egyszerűen nem mutatott hajlandóságot, hogy az alkotmánytervezettel kapcsolatban komoly párbeszédet kezdeményezzen a kisebbségekkel. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy az álláspontjainkat, javaslatainkat érdemben áttanulmányozza. Mečiar „együttműködésre nem hajlandó"nak mondta a magyar koalíciót, miközben nem is kereste, sőt egyene• sen elutasította az eszmecserét. Az alkotmánytervezet több hetes vitája alatt a napnál is világosabban meggyőződhettünk arról, hogy a miniszterelnök csak holmiféle koncokat kíván odavetni a kisebbségeknek. Úgy vélte, ha dörgedelmes szóval lekapja őket, akkor kezes bárányokként a „kormányzene" dallamaira táncolnak majd. A magyar mozgalmak képviselői nem perdültek táncra! Erre újabb égzengés volt a válasz, és Vladimír Mečiar vitathatatlanul példát statuált: - így kell ezekkel (el)bánnil Nem csodálnám, ha követői akadnának. Mi viszont csak azt remélhetjük: e szél nyomán kerekedő vihar még idejében megfékezhető lesz. (mázsár) MEGKÉRDEZTÜK MEGY A TŐKE GÖMÖRBE? A Rimaszombati és a Losonci járás azon kevesek közé tartozik Szlovákiában, ahol a vállakozói aktivitások, beruházások terén a külföldi tőke hányada a Szlovákiába beáramlott tőkecsomaghoz képest a legalacsonyabb - százalékokban kifejezve gyakorlatilag a nullával egyenlő. A Gömöri járás elöljárói már hónapok óta nem kis erőfeszítéseket tesznek a helyzet javítása, a vállalkozók sokoldalú informálása és megsegítése érdekében. Ennek eredményeképpen nyílt meg augusztusban a Szlovák Kezesbank rimaszombati kirendeltsége is, mely új fejezetet nyithat a vállalkozói kezdeményezések kibontakoztatásában. Augusztus utolsó napján Ján Ostrica, a járási hivatal elöljárója - szintén a vállalkozások ügyében - a pozsonyi amerikai konzulátuson járt, ahol Paul Hacker főkonzullal tárgyalt. Hazatérte után kérdeztük meg tőle, milyen eredményekkel végződött a tárgyalás és milyen konkrét lépések követik mindezt. - Főkonzul úr már két ízben is járt nálunk, ismeri gondjainkat. Segítő szándékkal hívott meg, s tulajdonképpen a külföldön befektetni szándékozó amerikai pénzügyi alapokról nyújtott tájékoztatást. Konkrét jegyzéket adott róluk, amelyben megtalálhatók a legfontosabb alapinformációk, többek között a segítés formáiról, címekről, felelős személyekről. A magammal hozott írásbeli anyagokat most a területi információs és tanácsadói szolgálatunk által akarjuk a vállalkozók tudtára adni s egyben eljuttatni hozzájuk azokat a kérdőíveket is, amelyeket kitöltésük után a konzulátusra kell majd eljuttatniuk. -PELHANGZOTT A PARLAMENTBEN Amint már beszámoltunk róla, a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén, az alkotmánytervezet vitájában több magyar képviselő is elmondta véleményét. Néhány felszólalást már ismertettünk, az alábbiakban a továbbiakból közlünk rövid kivonatot. KOM LÓSY ZSOLT (Együttélés) ... A sistség az alkotmány elfogadásával kapcsolatban (amely a DSZM és a PDP legutóbbi tárgyalásai után érthetetlen számomra) olyan légkört teremt, amelyben szűk pártérdekeket érvényesítenek, nem respektálják mások nézeteit és észrevételeit. Ez ahhoz vezet, hogy egyesek nem azt nézik ki mit mond, hanem azt, hogy milyen politikai párt tagja. Ugyancsak érthetetlen számomra, hogy a beterjesztő, a szlovák kormány nem tartotta be az ügyrendi törvényt, amely megköveteli, hogy a törvénytervezethez indoklást is csatoljanak. Ezt az indoklást csak szorosan a tanácskozás megkezdése előtt kaptuk meg. Talán a kormány nem tudja politikai, gazdasági és jogi szempontból megindokolni törvényjavaslatát? Ugyancsak az ügyrendi törvény meghatározza, hogy a parlament csak hatvan nappal azután tárgyalhat a törvényről, hogy annak tervezetét a képviselőknek elküldték, vagypedig az SZNT-nek döntenie kell ennek a határidőnek a lerövidítéséről. Számomra rejtély, hogy miért nem tartják be a házszabályt, éppen egy ilyen fontos törvénnyel, mint az alkotmánnyal kapcsolatban. ... A tervezet minőségét tanúsítja a rendkívül sok módosító javaslat. A közös előadó jelentése által elfogadásra javasolt módosító javaslatok teljesen megváltoztatják az eredeti tervezet szerkezetét és nagy mértékben tartalmát is. Ha még figyelembe vesszük, hogy az alkotmányjogi bizottság úgymond az utolsó pillanatban nagyon fontos kérdésekről tárgyalt én nem látok semmilyen esélyt arra, hogy az SZK első demokratikus alkotmánya olyan minőségű legyen, hogy a fejlett európai országok és az egész világ akceptálni tudja. A nemzeti kisebbségek és az etnikai csoportok jogai a polgári elvből indulnak ki. Ez az elv szerint nem részesülhet előnyben sem hátrányban egy egyén és egy csoport sem... A polgári elvhez tartozik a másság és a sajátosságok iránti tolerancia, ezek respektálása. Azok a jogok, amelyeknek rögzítését kéri az MKDM-Együttélés koalíció, éppen azt fejezik ki, hogy a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjai, identitásuk, nyelvi, etnikai, kulturális örökségük és más sajátosságaik megőrzése mellett, az SZK egyenjogú polgárai lehessenek és ne diszkriminálhassák őket e sajátosságok miatt. HARNA ISTVÁN (Együttélés) A nemzeti kisebbségek, nemzetiségi és etnikai csoportok léte objektív valóság, amelyet az államok alakulásának folyamatában respektálni kell. A kisebbségek problémáit csakis velük szorosan együttműködve lehet megoldani. Nekik kell meghatározniuk és kifejezniük szükségleteiket és igényeiket és teljesen természetes, ha azt akarják, hogy jogaikat az alkotmány és más törvények is rögzítsék. ... A nemzeti kisebbségek, nemzetiségek és etnikai csoportok helyzetének kielégítő megoldása valamennyi országnak érdeke. Egyik feltétele politikai stabilitásuknak, és ellenkezőleg, e kérdések meg nem oldása hosszú távon destabilizálólag hat. Ezért nem véletlen, hogy az integrálódó Európa és a világközösség az első helyre helyezi a nemzeti és etnikai problémák megoldását az adott országok politikai rendszere demokratizmusának értékelésekor. Ez fontos kritériuma a nemzetközi elismerésnek és együttműködésnek. . FÓTHY JÁNOS (MKDM) ... Sajnos, nem vehettünk részt az alkotmánytervezet kidolgozásában, ami nézetünk szerint ellentétben áll a parlamentarizmus alapelveivel. Aggaszt, hogy a tervezet a polgári elv helyett előnyben részesíti a nemzeti elvet. Koalíciónk módosító javaslatait a bizottságok visszautasították... Mivel az alkotmány alaptörvény és Szlovákia integrálódni akar Európához, olyan alkotmányra van szükségünk amely elkerüli az etatista megközelítéseket és lehetővé teszi a törvény előtt egyenlő; szabad polgárok valamennyi jogának érvényesítését. Szlovákia integrálódása nem lesz eredményes, ha a diszkrimináció 3és a nemzetállam logikája lesz a mérvadó... Meggyőződésem, Szlovákia jövője attól függ, hogy Európához tartozik-e majd vagy sem, ez pedig szorosan összefügg a belpolitikai helyzet alakulásával. Tehát nem az a kérdés, hogy mit tesz a Nyugat az önálló Szlovákiáért, hanem az, hogy mit tesz Szlovákia önállósága küszöbén a demokráciáért. A FOGLALKOZTATÁSRA IS ÉRVÉNYES REND A LELKE MINDENNEK Egyre többen jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy az ipartörvény értelmében olyanok is vállalkozói engedélyt kapnak, akiknek nincs megfelelő tudásuk, felkészültségük, sem jogi ismeretük ahhoz, hogy másokat is foglalkoztassanak. Egyrészt örülünk annak, ha munkanélkülieket karolnak fel, foglalkoztatnak a vállalkozók, másrészt a konkrét esetek tanulságait nézve sajnálnunk kellene az alkalmazottakat, akiket sokszor tudatosan félrevezetnek, becsapnak a jótevő munkaadók. Végül is kin csattan az ostor? Amíg rá nem jönnek, az alkalmazottakon, az ellenörök könyörtelen leleplezése nyomán pedig a vállalkozón. Gyakori eset, hogy a meakulpázás helyett sokszor azzal intézik el az ellenőrök észrevételeit, hogy az üzlet, a vállalkozás érdekében utazniuk, tárgyalniuk, intézkedniük kell, s így nincs idejük arra, hogy dolgozóikkal törődjenek. A társadalmilag hasznos munkavégzésben foglalkoztatott munkanélküliekért járó állami dotáció csak rövid ideig érdekli őket, hajlamosak erről hamar megfeledkezni, akárcsak a Munka Törvénykönyvéről és az alkalmazottak jogairól. Újból csak akkor ocsúdnak, amikor a munkaügyi hivatal ellenőrei „lefülelik" őket. A Rimaszombati járásban, ahol augusztus végén 7400 volt a nyilvántartott és 2000 a munkanélküli segélyben részesülök száma, egy szakbizottság dönt a társadalmilag hasznos munkavégzésben foglalkoztatottak számáról és a vállalkozóknak ezért járó dotáció nagyságáról. Az érdeklődés oly nagy, hogy havonta kétszer is össze kell ülnie a bizottságnak. A pénzbeli támogatásról - amióta többen is visszaéltek jóakaratukkal - higgadtan, megfontoltan döntenek. A járási munkaügyi hivatal ellenőrei ennek ellenére a nyári hónapokban sem tétlenkedtek, Tapasztalataikról dr. Viera Kvetkovát, az ellenőrzési részleg vezetőjét kérdeztem. -Több százra tehető már azoknak a korábbi munkanélkülieknek a száma, akik a vállalkozóknak köszönhetően leltek munkára. Vannak viszont olyanok is, akik a vállalkozók miatt és saját beletörődésük vagy csendes törvénytelen közreműködésük következtében váltak újból munkanélkülivé, sőt egyes esetekben még a szociális pótléktól is megfosztottuk őket. Olyan eset is akad, amikor a munkanélküli a munkaadó csendes beleegyezésével feketén dolgozik nála, tőlünk pedig munkanélküli segélyt kap vagy szociális juttatásban részesül. Olyan kihágásokra is fényt derítettünk, hogy a vállalkozó törvényesen felmondott a munkanélkülinek - nagy átlagkeresetet mutatott ki neki, hogy magas legyen a segély összege is, amiben részesül -, s aztán vékonypénzen alkalmazta, dolgoztatta tovább. Számunkra a legfontosabb azoknak az eseteknek a kivizsgálása, ahol mi folyósítottuk az állami dotációt (eddig 24, most pedig 50 ezer koronáig terjedhet ez az összeg - a szerkesztő megjegyzése). Gyakori eset, hogy a vállalkozó nem tartja be az általunk, vagyis a munkaügyi hivatal által szabott határidőt és feltételeket. A szabadságpénzről, a betegbiztosítási illetékről már nem is beszélek, sőt azt is kevesen tudják, hogy a 231 /92-es törvény bejelentési kötelezettséget is tartalmaz, melynek értelmében az elbocsátást követő öt kalendáriumi napon belül kell a munkaügyi hivatalnak jelentést tenniük a megüresedett munkahelyről vagy helyekről. A törvény nem ismerete, persze, senkit sem igazol. Sokan vannak, akik saját kárukon tanulnak, mert a büntetést ki kell, hogy rójuk. A júliusi-augusztusi ellenőrzések mérlege nem a legkedvezőbb. Hét vállalkozót kellett büntetéssel sújtani, s közülük a legnagyobb vétkest nem kevesebb, mint húszezer korona pénzbírság kifizetésére köteleztük. Lehet, ezek alapján úgy tűnik, szőrös szívűek vagyunk, de nem ez az igazság, hanem az, hogy végre rendet teremtsünk és ráébresszük a vállalkozókat és a munkanélkülieket is arra, hogy a törvény, a rendeletek és előírások ismerete az egyik alapkövetelménye a tisztességes vállalkozásnak és a foglalkoztatásnak is, mert munkaerőpiac csak így jöhet létre. POLGÁRI LÁSZLÓ A „NYOMORULTAK" PRÁGÁBAN Azt mondják, idén nyáron kevesebb a turista Prágában és az egész országban, mint tavaly. Meglehet. Ám ha az ember Prága utcáit járja, főként az Óvárost, a Vencel teret, a Várnegyedet, jóformán alig hall cseh szót. A gyors tempóban szaporodó utcai teraszok tele vannak külföldiekkel. A napközben történelmi emlékekben gyönyörködő turista estéit sem akarja kihasználatlanul tölteni. Túlzás lenne azt állítani, hogy Prága esti szórakozást kínáló lehetőségei versenyezhetnek a nappali választékkal, de a helyzet azért sokat javult, s idén megszületett a nyári hónapok kulturális szenzációja: Prágában is megtekinthető a világsiv kert aratott Les Misérables, Victor Hugo legismertebb regényének, a Nyomorultaknak musicalváltozata. Hosszú hónapokig tartó aprólékos előkészületek után a hazai popzene képviselői is bemutatkozhattak a darab nehéz szerepeiben. Századunkban Hugo legolvasottabb regénye többször is megihleti a filmeseket, s a musical sem maradt közömbös a hálás téma iránt. Bár nem volt egyszerű az epikus mondanivalót úgy dalokba tömöríteni, hogy a zenével egységet alkotva, érthető, szórakoztató legyen és maradandó élményt nyújtson a nézőnek. Pontosan ez sikerült Cameron Mackintosh londoni producernek, a műfaj kiváló ismerőjének. Az Alain Boublil és Claude-Michel Schönbert szerzői páros librettója és zenéje alapján 1985 őszén a londoni Királyi Színházban lenyűgöző előadásban viszi először színpadra, olyan sikerrel, amelyhez hasonlót még egyetlen musical sem ért el. Londonban nyolcadik éve játsszák, és az ősbemutató óta kb. 23 millió ember látta 12 nyelven Európa, az Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Ausztrália, Japán 104 városában, Schönbert elragadó zenéjét 23 hangfelvétel rögzíti. A 105. város tehát Prága lett. Kicsit a véletlen is segített, hogy a prágai bemutató szülőatyjának terve valósággá vált. Adam Novák, a prágai Filmművészeti Akadémia neveltje, mint sokan mások, Kanadába emigrált. Torontóban látta a darabot és a fejébe vette, hogy Prágában is életre kelti. Ismerte a hazai pop-music világát és rendíthetetlenül bízott terve sikerében. Addig nem kezdhetett semmihez, amíg meg nem szerezte az engedélyt a londoni produkció prágai bemutatására. Cameron Mackintosh kétféle licencet engedélyez: vagy át kell venni a londoni előadást teljes egészében: rendezéssel, kosztümökkel, díszletekkel, hangkuliszákkal együtt, vagy saját rendezésben, saját kellékekkel kell előadni. Az utóbbit csak abban az esetben engedélyezi Mackintosh, ha teljes mértékben biztosítottnak látja a művészi színvonalat. A prágai előadás kivételes kompromisszum eredménye. A rendezés, a kosztümök hazaiak, a bonyolult kulissza az eredetinek a legmodernebb másolata (mostanáig csak Stockholmnak adták kölcsön, felépítése a helyszínen kilenc napig tart). A hangtechnikát is London szállította, kizárólag a Les Misérables előadására készült keverőpultnak köszönhető a zenemű csodálatosan tiszta, pontos művészi tolmácsolása. A londoni licenc kötelezővé teszi a színházban is az eredeti regénycím használatát. Adam Novák, rniután megszerezte Mackintosh jóváhagyását, megegyezett Jirina Jiráskovával, a Vynohrady-i Színház igazgatónőjével és szeptember közepéig kibérelte a színházat. Minden szerepre' és egyéb zenei, műszaki, irányítási, adminisztratív feladatkörre pályázatot hirdetett, és (a nagy londoni producer szerint) aki részt vesz a bemutatón, egészen kiváló együttest hozott össze. Bebizonyosodott, hogy popcsillagaink színészekként is dicséretre méltóan megállják a helyüket. Karel Černoch a főszerepben nemcsak színes, széles skálájú és tetszetős hangorgánuma miatt remekelt. Megjelenésén sem kellett semmit változtatnia, dús szakállával, őszes hajával, kissé robusztus alkatával mintha Isten is arra teremtette volna, hogy eljátssza Jean Valjean nehéz, de hálás szerepét. Jirí Kom, Petra Janó a lelketlen, csalfa Thénardier házaspár szerepében tökéletes színészi alakítást nyújtottak. Helena Vondráčková Lucie Bilá. de az együttes minden egyes tagjának a teljesítményét hálás tapssal fogadta a közönség. A prágai publikum most lát először igazi, hatásos, a musical műfajának minden szempontból megfelelő zenedarabot. Magával ragadja és nyíltszíni tapsra készteti a nézőt a fülbemászó zene, a hízelgő melódiák, a regény romantizmusához alkalmazkodó klasszikus motívumok, a gyakran az opera igényességét elérő gyönyörűen előadott dalok Három órán keresztül szüntelenül él, mozog, táncol, énekel az egész együttes. A prágai előadás sikere Adam Novák mellett Petr Novotný rendező, Zdenék Borovec szövegíró, a -karmesterek, a zenekar, a koreográfus, a kosztümtervező, a műszaki személyzet és mindenekelőtt a kiváló művészgárda érdeme, akiknek végre alkalmuk nyílt tehetségüket, zenei adottságaikat és képzettségüket ilyen igényes műben is kipróbálni és érvényre juttatni. KIS ÉVA Szeptemberi kora este a Károly hídon (Méry Gábor felvétele)