Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 3. fÚJSZÓi 'HIREK - VÉLEMÉNYEK NEM CSAK EVANGÉLIKUSOK (Munkatársunktól) - ötven diákkal nyílt meg szeptember elsején a Rima­szombati járás északi részében Tiszócon az új angol tannyelvű gimnázium nulladik évfolyama. Az iskolát ugyan az ágostai hitvallású evangélikus egyház hozta létre, de ez nem jelenti azt, hogy más felekeze­tűek nem tanulhatnak benne. Az előké­szítő nulladik évfolyamba lehet mondani, egész Szlovákia területéről jelentkeztek. A tanulók hetente 20 órán át ismerkednek majd az amerikai angol nyelvvel, s ebben három egyesült államokbeli és egy kana­dai lektor segít majd. (polgári) DUBČEK ÁLLAPOTA SÚLYOS, DE JAVUL (Folytatás az 1. oldalról) nem kívánó forrás szerint a Szövet­ségi Gyűlés elkövetkező üléséről beszéltek. Václav Havel kifejezte re­ményét, hogy Dubček úr mielőbb meggyógyul. Az esti órákban a főorvos a Szö­vetségi Gyűlés sajtóosztályát tájé­koztatta a beteg állapotáról. To­vábbra is súlyos, de lehet vele kom­munikálni, mondotta. Orvoscsoport gondoskodik a komplex ellátásáról. Alexander Dubčeket meglátogat ta Michal Kováč, a szövetségi par­lament elnöke is. A találkozóról kö­zelebbi részléteket nem közöltek. MEGKEZDŐDÖTT A BÜNTETŐELJÁRÁS Jirí Košler pelhŕimovi rendőrszázados közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójával, hogy Alexander Dubček keddi autószerencsétlenségével kapcsolatban büntetőeljárás indult. Jan Reznik, gépko­csivezetőt már kihallgatták, de a baleset okait egyelőre még nem tisztázták, várják a szakértői véleményeket. Egy magát megnevezni nem kívánó orvos, aki az Alexander Dubčeket kezelő prágai kór­házban dolgozik, úgy nyilatkozott, hogy a sérülések jellege szerint a gépkocsibal­eset .igen magas, mintegy 200 km/óra sebességnél következett be. Mégpedig olyan szakaszon, ahol esőben a megen­gedett maximális sebesség 80 km/óra volt. EPM ÚJ VEZETŐ TITKÁR Az Együttélés Politikai Mozgalomnak Dolník Erzsébet személyében új vezető titkára van. Vajon milyen elképzelésekkel lát munkához új tisztségében? - Sokan megkérdezték tőlem, miért éppen ebben az időszakban vállaltam el ezt a funkciót. Tudom, hogy az Együtté­lésnek, és általában a magyar politikai mozgalmaknak, napjainkban nagyon ne­héz.a helyzetük. Úgy gondolom azonban, hogy most mindnyájunk erejére szükség lesz. Általában régóta foglalkozom ezzel a tevékenységgel, úgy éreztem ott a he­lyem, ahol a legtöbb segítséget nyújtha­tom. Igyekszem minden erővel támogatni mozgalmunk munkáját, de nem szeretnék elszakadni eredeti foglalkozásomtól sem. Azt hiszem, hogy ebben a funkcióban talán a magyar oktatásügyért is többet tehetek majd. -r­ROBBANTAS PRÁGÁBAN Ismeretlen összetételű anyag robbant egy parkoló Mercedes személygépkocsi alatt Prága 4. városkerületében kedden délelőtt. Szerencsére senki sem sérült meg. A nyomozást folytató rendőrök kö­zött van annak a csoportnak a tagja is, amely az 1990 nyarán Prágában az Óvá­rostéren és a hostivari víztározónál eddig feí nem derített robbanásokkal foglal­kozik. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. SZEPTEMBER 3-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 53,88 54,66 Francia frank 5,68 5,75 Német márka 19,34 • 19,61 Olasz líra (1000) 25,27 25,62 Osztrák schilling 2,75 2,78 Svájci frank 21,77 22,08 USA-dollár 26,88 27,31 A SZLOVÁK KORMÁNY ÜLESE A SZÖVETSÉGI KORMÁNY NEM ÉRTI A DOLGÁT Valóban megszolgálták a fizeté­süket kedden a szlovák kormány tagjai. Azonkívül ugyanis, hogy részt vettek a Szlovák Nemzeti Tanács maratoni alkotmányozó ülésén, kor­mányülést is tartottak, mégpedig a rendkívüli körülményekre való te­kintettel három részben. Amint az a tegnap délelőtt tartott sajtóértekezleten kiderült, a nagy buzgalom oka az volt, hogy minden­képpen véleményt szerettek volna nyilvánítani a szövetségi kormány tegnapi ülésén szereplő három tör­vényjavaslatról. Az első a csehszlovák föderáció­ról szóló alkötmánytörvény módosí­tásával a szövetségi szervek hatás­körét köztársasági szintre ruházná át. A beterjesztett javaslattal a szlo­vák kormány nagyon elégedetlen volt, a miniszterek szerint ebben a formájában egyáltalán nem felel meg a kitűzött célnak, sőt több eset­ben még jobban megerősíti az eddi­gi szövetségi jogköröket. Elhangzott az is, hogy a szövetségi kormány tagjai nyilvánvalóan nem értették meg feladatukat. A szlovák kormány hasonlókép­pen fogadta a CSSZSZK megszű­néséről szóló törvényjavaslatot is. Szerinte ez csak felvázolja a szövet­ségi állam megszüntetésének lehe­tőségeit, de nem tér ki a vagyon meg­osztásának módjára, illetve a nép­szavazásról szóló törvény módosí­tására. A kormány mindkét javasla­tot visszaadta átdolgozásra. Annál nagyobb megelégedés fogadta vi­szont a szövetségi hírszerzési háló­zat felszámolását illető törvényja­vaslatot, amely a DSZM nagy sike­reként könyvelhető el. A kormány foglalkozott a tavalyi költségvetési hiány kezelésének kérdésével is. Mint ismeretes, a defi­cit 10,2 milliárd koronára rúg, és a SZNT nem fogadta el a Čarno­gurský-kormány javaslatát, misze­rint ezt 6 milliárd korona értékű ál­lamkötvény kibocsátásával, illetve egyéb szlovák és szövetségi forrá­sokból fedezzék. Kedden aztán ki­derült, hogy jelenleg az „egyéb for­rásokból" mindössze 2,2 milliárd ko­ronát lehét összeszedni, így az SZNT-nek a Mečiar-kormány szá­mára már 8 milliárd koronányi állam­kötvény kibocsátását kell engedé­lyeznie. -tl­MECIAR NEM ADOTT OKOT A DERŰLÁTÁSRA AZ MKDM ALLASFOGLALASA AZ SZK ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Szlovák Nemzeti Tanács 1992. szeptember 1-jén elfogadta a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. A Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom politikai vezetősége és képviselői klubjának tagjai ismételten hangsúlyozzák, hogy megértik a Szlovák Köztársaság emancipációs tö­rekvéseit. Ennek a folyamatnak részeként értelmezzük a Szlovák Köztársaság Al­kotmányának elfogadását is. Szerintünk, azonban ennek a dokumentumnak minő­ségét tekintve valóban megfelelőnek és jogilag megalapozottnak kell lennie, s a demokratikus jogállam alapjául kell szolgálnia. Az alkotmány létrehozásához képviselőink igyekeztek konstruktívan hozzájárulni; sajnos a politikai partnerek­nél nem találtak megértésre elképzelése­ink. Maximális erőfeszítéseket tettünk, hogy az SZNT olyan alkotmányt fogadjon el, amelyet a mi képviselőink is tiszta lelkiismerettel megszavazhatnak. Sajnos nem így történt, és az alkotmány szá­munkra a következő okok miatt elfogad­hatatlanná vált: 1. Nem tűntek el belőle egyes belső ellentétek, főképp a végrehajtó és a tör­vényhozó hatalom kapcsolatára vonatko­zók, elégtelen a végrehajtó hatalom ellen­őrzése, és nem következetes a gazdasá­gi, bíráskodási és egyéb kérdésekben. 2. Elégtelenül oldották meg a szövet­ségi törvények további létezésének és érvényességének kérdését, lehetőséget hagyva így a jogi káosz kialakulására. 3. Nem elégíti ki a kisebbségek jogos igényeit, amelyek összhangban vannak az európai demokratikus fejlődéssel és az érvényes nemzetközi dokumentumokkal, hanem éppen fordítva, a jogilag nem definiálható „államnyelv" fogalmának be­vezetésével, a kisebbségek államalkotók­ként való el nem ismerésével és a több­ség kisebbség általi veszélyeztetettségé­nek sugallásával megengedi jogaink csökkentésének lehetőségét. Az MKDM képviselői továbbá nem értettek egyet az alkotmány elfogadásá­nak módjával, elsősorban azzal, hogy a kiszabott idő stresszhelyzetet teremtett, és a kormánypártok nem is igyekeztek demokratikus párbeszédet folytatni annak érdekében, hogy minél szélesebb körű konszenzus alakuljon ki az alkotmány elfogadásakor. Elfogadhatatlan volt szá­munkra a tanácskozás antidemokratikus, intoleráns légköre és a szavazás módja is. Ilyen módszerekhez nem vagyunk haj­landóak asszisztálni. Képviselőink tiltako­zásuk jeléül a végső szavazás előtt kivo­nultak az ülésteremből. A Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom politikai vezetősége elhatárolja magát azon jogi, politikai és gazdasági következményektől, amelyek akkor je­lentkeznek majd, ha ez az alkotmány életbe lép. -ú­(Folytatás az 1. oldalról) vitatták meg, mirőí kell az elkövetke­ző időben párbeszédet folytatni. Sok téma van, és nemcsak azért, mert nem mindenben értünk egyet. A két­oldalú viszonyt minden vonatkozás­ban el kell mélyíteni. Furcsa, hogy Csehországgal élénkebb volt gaz­dasági kapcsolatunk, mint Szlováki­ával, és Csehszlovákiával egészen kicsi forgalmunk van a nyugati szomszédainkhoz képest. Bősről azt mondta, e témáról ke­veset beszéltek! Sokkal több szó esett viszont a két országban élő kisebbségek helyzetéről, önértéke­léséről és kihangsúlyozta, hogy e kérdéskörről további tárgyalásokra lesz szükség. A szlovák kormányfő is azt húzta alá, hogy az együttműködés szintje nem felel meg a lehetőségeknek, akár a kétoldalú, akár a többoldalú együttműködést tekintjük. Rámuta­tott, Bős olyan kérdés, amely inkább a magyar parlament, mintsem a kor­mány hatáskörébe tartozik. Szlová­kia kész az értelmes, pragmatikus megoldásra. Egy kérdésre válaszol­va pedig kijelentette: ,,Talán el tud­nánk fogadni azt az álláspontot, amelyet valamikor Antall miniszte­relnök úr fejtett ki: annak fejében, hogy elfogadjuk a nagymarosi rész építésének a leállítását, üzembe he­lyezzük a bősi erőművet. Mindene­setre a tárgyalások nagyon érdeke­sek lesznek.'.' Vladimír Mečiar tájékoztatott ar­ról, hogy Jeszenszky Géza javasla­tot tett: a nemzetiségi kérdésekről Pozsony és Budapest kétoldalú megállapodást kössön. ,,Erről tár­gyalni fogunk Pesten is, de a szlo­vák fél álláspontja ez ügyben több mint visszafogott. A magyar fél emlí­tett bizonyos országokat, amelyek­ben a nemzetiségi kérdést magas szinten oldották meg. Remélem, hogy ezekhez Magyarország is csatlakozni fog, akkor majd. elme­gyünk tanulni és megköthetjük a megállapodást. De addig ezt kora­inak tarjtuk" - hangsúlyozta nem is csak kissé ironikusan Vladimír Me­čiar. Az Új Szó három kérdést tett fel a témával kapcsolatban Jeszenszky Gézának. • Meg tudja erősíteni Bába Ivánnak azt a nyilatkozatát, hogy Magyarország elsőként is elis­merheti Szlovákiát? - Magyarország az EK-val egyeztetett politikát folytat, erre kö­telez bennünket a társulási szerző­dés is, és Budapest szívesen venné, ha másokkal egyszerre, de az elsők között ismerhetné el Szlovákiát - amennyiben ennek a feltételei minden vonatkozásban létrejönnek. • A reggeli előadásában opti­mistán szólt a magyar-szlovák ki­egyezés lehetőségéről. A mostani tárgyalások után is derűlátó? Mit felelne Mečiar úr mostani sza­vaira? - Előadásomban egy elméleti programot vázoltam. Úgy gondolom, az ezzel való azonosulás egy való­ban radikális áttörést eredményez­hetne. Hogy Szlovákiában, széles körben, tudnak-e vele azonosulni, azt én nem tudhatom. • De csak van valamilyen be­nyomása a tárgyalások után? - Az a benyomásom, hogy még sok előadást kellene tartani. (-nák) KÖTÉLHÚZÁS SZERBIÁBAN (Folytatás az 1: oldalról) ben, csakhogy ezek a pártok nincse­nek képviselve a parlamentben. Az ellenzéki mozgalmak tegnap közzé­tett nyilatkozata szerint, ha Panicsot eltávolítják tisztségéből, akkor Szer­biában menthetetlenül polgárháború tör ki, az egyik oldalon a kommunis­ták és a fasiszták, a másik oldalon pedig a demokratikus erők között. Milan Panics kedd esti tévébe­szédében sokkal visszafogottabb volt, mint abban az interjúban, amely a Stern című német hetilapban ma fog megjelenni. Ebben azt mondta, ,,harc csak egyenlő ellenfelek között lehet, márpedig ő Jugoszlávia kor­mányfője, míg Milosevics úr csak a szerbek elnöke. Ha nem tartja tiszteletben a londoni tárgyalásokat, felkéri őt a távozásra. Milosevics állítólag már jelezte neki, hogy a no­vemberi választásokon nem jelölteti magát. Közben Bosznia-Hercegovinában folytatódnak a harcok. A bosnyák egységeknek kedden ismét nem si­került áttörniük a város szerb blo­kádját. A nyugati városrészben pró­bálkoztak, de a szerb tüzérség meg­akadályozta a kitörést. Az éjszakai órákban a szarajevói ENSZ-erők fő­hadiszállását érté 40 perces tüzér­ségi támadás, de szerencsére em­beréletet nem követelt. A város többi részében állítólag viszonylagos nyu­galom volt. Kedden a vezérkar köze­lében lévő ENSZ-tábort érte aknatá­madás. ott egyiptomi egységek tar­tózkodnak. Közülük öten megsebe­sültek, hárman súlyosan. A harcok miatt ismét el kellett halasztani a hu­manitárius konvoj elindítását a mu­zulmán Gorazde városban. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD PARLAMENTI KIVONULÁSUKRÓL NEM VOLT MÁS VÁLASZTÁSUNK A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képvise­lői kedden este kivonultak a parlament tanácsterméből az alkotmányról való szavazás előtt. így fejezték ki, hogy nem értenek egyet a beterjesz­tett szöveggel. Miért választották a tiltakozásnak ezt a módját? A kér­désre Duka Zólyomi Árpádtól, az Együttélés frakcióvezetőjétől kértünk választ. - Mivel módosító javaslatainkat a bizottságokban visszautasították, ismét előterjesztettük azokat. A vita és a részletszavazások megmutat­ták, hogy senki sem támogatja indít­ványainkat. A kialakult légkör, s Vla­dimír Mečiar két beszéde olyan helyzet elé állított bennünket, hogy döntenünk kellett: vagy nemmel szavazunk, vagy elhagyjuk a termet. Hosszas vita után a kivonulás mel­lett döntöttünk. Úgy tartottuk, ha nemmel szavazunk, s bárhogy is fogalmazzuk meg azt a nemet, úgy fogják eljárásunkat értelmezni, hogy mi az alkotmány ellen szavaztunk. A kivonulásnak politikai súlya van és nyilatkozatunkban kifejtettük, mi nem a szlovák nemzeti önrendelke­zést ellenezzük, csak a beterjesztett szöveg és a szavazás módja ellen tiltakozunk. • Akárhogyan is vesszük, a parlamenti ülés központi témája a nemzetiségi kérdés lett. Mi a magyarázata ennek? - Ez is tükrözi, hogy égető és nagyon fontos ez a téma, amely mielőbbi megoldásra vár. Lényegé­ben azt is bizonyítja, hogy a tervezet nem foglalkozik megfelelően ezzel a kérdéssel. A reakció képviselőink javaslataira érthető volt, mert a DSZM politikája szerint a nemzeti kisebbségek vonatkozásában telje­sen elegendő az, amit a tervezet tartalmazott. Mi viszont rámutattunk, hogy ez kevés, a mai Európában már tovább léptek. • Vladimír Mečiar hangsúlyozta, nem azért utasították vissza mó­dosító javaslataikat, mert azokat magyarok terjesztették elő, ha­nem azért, mert rosszak, pontatla­nok, sőt még azzal is megvádolta önöket, hogy szándékosan félre­magyarázzák a nemzetközi doku­mentumokat. - Ez nem felel meg a valóságnak. Javaslataink kidolgozását hosszú munka előzte meg. Beterjesztéseink szakmai szempontból jók, és első­sorban a nemzetközi dokumentu­1 mokra támaszkodnak. • A miniszterelnök személyes sértésnek tekintette egyik kijelen­tését. - Részéről ez jellemző reakció. Kiragadott egy mondatot. Én nem azt állítottam, hogy másodrendű pol­gároknak érezzük magunkat. Egy gondolatsor végén azt szögeztem le, hogy amíg a többségi nemzet tagjai fogják meghatározni, hogy mi­re van szüksége a kisebbségnek, addig a kisebbség tagja másodren­dű állampolgár lesz. • Hogyan tovább a parla­mentben? - Egyesek úgy vélekednek, jobb lett volna, ha nem vonulunk ki, mert ezzel elszakítottuk kapcsolatainkat a parlamenttél. Én nem osztom ezt a nézetet. Ebben a parlamentben egy bizonyos hangulat uralkodik, tudjuk, hogy a többségre nem szá­míthatunk, de vannak erők, főleg a KDM, amelyekkel tudunk tárgyalni. Azt hiszem, hogy ez így is marad, ezzel a lépésünkkel nem szigeteltük el magunkat. -esi­SZÖRNYÜLKÖDŐ DEMOKRATA Na mit szól az üléshez, s az alkotmá­nyunkhoz? - kérdeztem az alaptörvény megszavazása után a szlovák parlament­ben egy angol kollégától. Azon Csehszlo­vákiába akkreditált külföldi tudósítók egyi­kétől, akiket Mečiarék előszeretettel osto­roztak, hogy Prágából és a cseh lapok, tudósítások alapján írják szlovákiai vonat­kozású írásaikat, torz, a valóságnál lé­nyegesebben sötétebb képet festve így Szlovákiáról. A tekintélyes világlap tudósilója türel­mesen végigülte a kétnapos tanácsko­zást. Sőt, a bizottsági üléseken is részt vett. Jegyzetelt, faggatta a képviselőket, az érdekesebb felszólalásokat feljátszot­ta. Például a magyar képviselőkét, akik javaslatait - függetlenül attól, mire vonat­koztak - (a többiek) lesöpörték az asztal­ról. Rögzítette természetesen' Vladimír Mečiar felszólalását is, aki a tőle megszo­kott módon adta meg az ülés alaphangját. Az angol tollforgató kissé értetlenül kér­dezte, hogyan lehetséges az, hogy a par­lament az érvényes szavazás után né­hány perccel, a tárca főnökének indítvá­nyára megváltoztatta előbbi, érvényesnek mondott döntését. Képet kapva a Mečiar féle (látszat) demokráciáról. távozófélben csak annyit válaszolt kérdésemre: Ez szörnyű! G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom