Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám, hétfő

HÍREK-VÉLEMÉNYE K 2 BONN NEM ÖRÜL MEČIAR JAVASLATÁNAK KŇAŽKO OPTIMISTÁBB A NÉMET LAPOKNÁL 1992. SZEPTEMBER 28. IÚJSZÓM MACEK A VÁLÁSRÓL VALÓSZÍNŰLEG EGYEZMÉNNYEL Miroslav Macek, a szövetségi kormáný alelnökének véleménye szerint a szövetségi államforma fel­bomlása legnagyobb valószínűség­gel a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács közti egyezménnyel valósítható meg. Ha azonban a Szövetségi Gyűlésben az ellenzéki erőknek sikerül meggátol­niuk a felbolVilást és a vagyonelosz­tási szabályozó törvények elfogadá­sát, az állam felbomlása nem áll meg. Csak elhúzódik a halogatás minden negatív következményével. Miroslav Macek megállapította, hogy ebben az esetben a károk nagyobbak volnának, mint a meg­egyezett időpontban való elválás esetén. Ml LETT A 3,3 MILLIARD KORONAVAL? EGY KÉPVISELŐI JAVASLAT SORSÁRÓL ÉS HÁTTERÉRŐL Mint ahogy már közöltük - a Szövetségi Gyűlés 4. ülésszakának pénteki napirendje során az állami költségvetés első félévi teljesítésé­nek értékelésére is sor került. A vitában felszólaló Bartakovics István képviselő által indítványozott javaslat elfogadásáról lapzártáig csak annyit tudtunk meg, hogy a szövetségi pénzügyminiszter-helyettes a szlovák kormányt tartja illetékesnek a nemzeti kisebbségek és a regionális fejlesztés céljára előirányzott 3,3 milliárd koronáról való elszámolásról. • Mi következett ezután? - kér­deztük a felszólaló képviselőtől. - Ezt követően került sor a képvi­selők által beterjesztett javaslatok megszavazására. Némi, tartalmilag jelentéktelen változtatással - mellyel egyet is értettünk - a magyar koalí­ció javaslatát elfogadta a plénum. Érdemes hozzátenni, hogy a Szö­vetségi Gyűlésben a magyar képvi­selő elődeink már a költségvetési tervezet tárgyalása során többször kérték, hogy szövetségi felügyelet alatt legyenek ezek a pénzforrások, de a plénum egy esetben sem sza­vazta meg a javaslatot. • Vajon meiyik pártok és mozgal­mak támogatták a javaslatukat? - Elkerülve a szavazatok számok szerinti felsorolását hihetetlennek tűnt, hogy szinte minden szlovák pártból a jelenlévők többségétől igent kaptunk, de annál megdöbben­tőbb volt a cseh pártok hozzáállása, s teljes csalódás számunkra, hogy a PDP (ODS) szinte egyöntetűen ellene szavazott. • Várható, hogy ezért a „gesztu­sukért" a szlovák képviselők kérni fognak valamit a magyar koalíciótól? - Igy van. A 10-12 magyar képvi­selő helyezkedése még döntőerejű is lehet, főképpen a módosító javasla­tok elfogadtatásánál. Azonban e „mellénk állás" kiselölegalekötele­zésre, hiszen csupán a jogos eljárás­nak adtak utat, anélkül, hogy valamit a sajátjukból feladtak volna. Vagy valóban nyitás? Bárcsak remélhet­nénk! • Végül a gyakorlatban mit is jelenthet számunkra a javaslat elfo­gadása? - Erre először is az elfogadott javaslat szövegével tudok válaszolni. „Az MKDM-Együttélés koalíció kéri a szövetségi kormányt, hogy a szö­vetségi költségvetésből a szlovák költségvetésbe a "nemzeti kisebb­ségek és regionális fejlesztésre'' cím­mel átutalt 3,3 milliárd korona eddigi felhasználásáról adjon tételes jelen­tést a Szövetségi Gyűlésnek. "Ebből pedig az következik, hogy megtud­hatjuk, vajon törvényesen -célszerű­en -és gazdaságosan használja-e fel a szlovák kormány ezt a pénzes nem folyik-e el máshová. így nyomon követhetjük a pontosan meghatáro­zott célra létrehozott pénzalap fel­használását. Ennek ellenőrzése pe­dig a képviselők feladata mindkét parlamentben. , B. I. KLAK PÉNZÜGYMINISZTER AZ IMF-TAGSÁGI RÉSZESEDÉSÜNKRŐL MEGÖRÖKÖLNÉK AZ UTÓDÁLLAMOK Csehszlovákia tagsági részesedése a Nemzetközi Valuta Alapban (IMF) kettő az egy arányban felosztható, vélekedett Ján Klak szövetségi pénzügy­miniszter közvetlenül Washingtonból való hazaérkezése után, ahol a Nem­zetközi Valuta Alap és a Világbank évzáró tanácskozásán vett részt. Hozzátette azonban, hogy a felosztás elveiről annak a bizottságnak a jelen­tése dönt, amely a közeljövőben hazánkba érkezik. Ján Klak elképzelhető­nek tartja, hogy a két új állam létrejövetele napján automatikusan a két utódállamra vinnék át a tagrészesedést és az ebből származó kötelezettsé­geket is. INCIDENSEK NÉLKÜL CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA ENSZ-TAGSÁGÁRÓL ELŐSZÖR A MEGFIGYELŐI STÁTUSÉRT KELL FOLYAMODNI... A KONCZ(ERT) A szövetségi kormány alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy a szövet­ségi állam jelenleg nagyon rosszul működik, s ebből kifolyólag nagyok a politikai, gazdasági és szociális veszteségek. (Méry Gábor felvétele) Az elmúlt hétvégén három szlová­kiai városban sok ezer rajongója előtt készült fel Koncz Zsuzsa a bu­dapesti Sportcsarnokban tartandó koncertjére. Valahol egy lány elindult egyszer világot látni, hogy velünk is láttassa a világot. Úgy, ahogyan ő dalain keresztül a szivével látja. Mert jól csak a szívével lát az ember, tudjuk a Kisherceg óta. Azóta azt is tudjuk, hogy életünk nem(csak) lányregény. De a kertész által lelkünkben elülte­tett apró fácskák, ha odafigyeltünk rájuk, szeretetté lombosodtak, s ezen a koncerten kivirultak, mert személyesen lehettünk részesei egy csodának, amikor mi is a szívünkön keresztül érezhettük a világot. Röp­ke pár óra alatt újra átéreztük mind­azt, ami öntudatra eszmélésünk kezdetétől fogva kimondva-kimon­datlanul a lelkünkben mocorgott, amit helyettünk dalolt világgá. A jel­képekben, félszavakban is értjük egymást igézete emelt fel hozzá, amikor a dalokban a lelkünk össze­ért. S láttuk, a tinik számára is ugyanazt jelenti a sárga rózsa és a szívünkre feszített zászló, amelyet nem lobogtat semmiféle politikai fu­vallat, mint nekünk. Jó volt átélni, hogy nemcsak mi vagyunk szenti­mentálisak, hogy a dalok fényében gyermekeink is átláthatókká váltak egy pillanatra. Aki nem volt ott a koncerten saj­nálhatja, mert Koncz Zsuzsa, a Kár­pát(ié/o)k lánya befizetett nekünk egy háromórás megtisztulásra. Nem éreztük, hogy rohan az idő, mert megbizonyosodtunk róla, hogy mi már sohasem leszünk a királyé, bár­hogy is fordul a Föld. Mert hozzánk tartozik, s mi hozzá tartozunk... Utóirat: Több mint valószínű, hogy a pesti monstre koncerten kö­zülünk már kevesen lesznek jelen. De innét, a közeli távolból is igaz hittel üzenjük, árulók nem leszünk mi sem. (t. szilvássy) (Folytatás az 1. oldalról) Az esti órákig a hozzáférhető in­formációk szerint a voksolás ország­szerte nyugodt légkörben, aránylag magas részvétel mellett és komo­lyabb incidensek nélkül zajlott le. Nem jeleztek súlyosabb problémá­kat és hiányosságokat a magyarlak­ta vidékekről sem. A nemzetközi és hazai megfigye­lők értesülései szerint azonban több helyen - bár teljes kampánycsend volt - még tegnap is röpcédulákat terjesztettek, melyek Ion Iliescu el­nök és a neokommunista Demokra­ta Nemzeti Megmentési Front támo­gatására szólították fel a lakosságot. Esetenként ismét hiányosak voltak a választók listái, elvesztek a pecsé­tek stb. Ezek azonban inkább szer­vezési hiányosságok. A választóhe­lyiségeket elég gyakran, például Marosvásárhelyen, géppisztolyokkal felfegyverzett rendőrök és katonák őrizték. Tekintettel a rendszerváltást követő három év gyakori incidensei­re, társadalmi zavargásaira, ez már csak a külföldieknek tűnt fel, volt szokatlan. A megfigyelők általános véleménye tegnap este az volt, hogy ezek a választások korrektebb és nyugodtabb légkörben zajlottak le, mint 1990 májusában. A szavazóhelyiségek a törvény szerint reggel 6-tól este 9-ig voltak nyitva, de ahol a helyzet úgy kívánta, s ez egyáltalán nem volt ritkaság, ott egészen éjfélig lehetett szavazni. Az esti órákig a polgá­rok 50-60 százaléka járult az urnákhoz. Megfigyelők véleménye szerint a részvé­tel végül is mintegy 70-80 százalékos lesz. A román kormány még szombaton felhívta a lakosságot, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a választásokon, mert ettől függ az ország jövője. A nyilat­kozat hangsúlyozta, hogy a demokrácia szabályai szerint a választások eredmé­nyét mindenkinek el kell majd fogadnia. A csehszlovák választási törvénytől el­térően a román rendelkezések lehetővé teszik, hogy a külföldön tartózkodók is szavazzanak. Bukarest ezért Magyaror­szágra, ahol átmenetileg sok román ál­lampolgár, főként erdélyi magyar él, mint­égy 13 ezer szavazócédulát küldött. A magyar hatóságok mindent megtettek azért, hogy a román állampolgárok nyu­godt légkörben szavazhassanak, s ezért a bukaresti külügyminisztérium tegnap nyilvánosan is elismerését fejezte ki Bu­dapestnek. Akárcsak a korábbi választások alkal­mával, most is a főként magyarlakta Har­gita, Kovászna és Maros megyékben volt a legmagasabb a részvételi arány. A saját listákkal és jelöltekkel induló RMDSZ-nek ez a legfontosabb választói bázisa. A szö­vetség most is a szavazatok mintegy 7 százalékával számol. A magyarlakta megyék voltak egyébként a külföldi megfi­gyelők legfontosabb úticéljai is. A politikai élet ismert személyiségei már a délelőtti órákban az urnákhoz járul­tak. Theodor Stolojan kormányfő újság­íróknak kijelentette, minél gyorsabban koalíciós kormányt kell alakítani, mert az ország súlyos gondjait csak egy legitim parlament és az általa jóváhagyott kabi­net tudja sikeresen megoldani. Az ellen­zéki Demokratikus Konvent elnökjelöltje, Emil Constantinescu elmondta, ha ő győz, akkor Romániában a kapitalista utat fogja támogatni, mindenféle jelzők nélkül. Célja a korszerű jogállam kiépíté­se, a régi nómenklatúra eltávolítása az állami tisztségekből, valamint a közelmúlt le nem zárt ügyeinek a tisztázása. Leszö­gezte, a sokat vitatott monarchikus vagy köztársasági berendezkedés ügyében általános népszavazást fog szorgalmazni. Domokos Géza kijelentette, van re­mény arra, hogy Romániában is győznek a demokratikus erők, amelyek közé az RMDSZ is tartozik. Bízik abban, hogy megtörténik a valódi hatalomátvétel. Az első nem hivatalos részeredményt valószínűleg csak ma teszik közzé. Egyes felmérések valószínűnek tartják, hogy a legtöbb szavazatot az ellenzéki Demok­ratikus Konvent szerzi meg. Az elnökvá­lasztás legnagyobb esélyesei Ion Iliescu és Emil Constantinescu. Általános az a vélemény, hogy közöttük csak a máso­dik forduló fog dönteni. KOKES JÁNOS „Mečiar új szerződést javasol Bonnak", ,,Szlovákia tárgyalni sze­detne Bonnal" - ilyen és ehhez ha­sonló címekkel, bő terjedelemben foglalkozott a német sajtó Vladimír Mečiar legújabb javaslatával. A szlovák kormányfő csütörtökön Nürnbergben tárgyalt Max Streibl bajor kormányfővel, s ekkor vetette fel a szlovák-német szerződés ki­dolgozásának a lehetőségét. A bon­ni General-Anzeiger szerint a nehe­zen megszületett csehszlovák-né­met szerződésre újabb megrázkód­tatások várnak. A szerző rámutat ar­ra, a szlovák politikusok már koráb­ban is jelezték kétségeiket a doku­mentummal kapcsolatban. Pozsony a szudétanémetek kitelepítésével kapcsolatban sem akar közösséget vállalni, hogy ne kelljen részt vállal­nia az esetleges kártérítésből. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ar­ra mutatott rá, a szlovák vezetéssel ellentétben Václav Klaus cseh kor­mányfő ellenzi a Bonnban kötött szerződés módosítását, Prága nem látja indokoltnak egy új szerződés megkötését. A Welt am Sonntag szerint a né­met kormány nem akar Csehország­gal és Szlovákiával különszerződé­Jozef Moravčík, a szövetségi kormány külügyminisztere, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán, szombaton indult haza New Yorkból. A világszervezet központjá­ban több kétoldalú találkozón vett részt, egyebek között Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárral is tárgyalt. Vele megállapodott abban, hogy koordi­nálni kell az EBEÉ és az ENSZ munkáját. Moravčík, aki valószínűleg az utolsó csehszlovák beszédet tartotta pénteken a világszervezetben, kije­lentette, hogy a különtalálkozókon mindenki maximális megértést tanú­sított a csehszlovák helyzet iránt. Voltak, akik sajnálkozásukat fejez­ték ki Csehszlovákia kettészakadá­sa miatt, de értékelték azt, hogy a két. utódállam a jövőben is szoros seket kötni. A lap Hans Schuma­cherre, a bonni külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozott, aki azt mon­dotta, hogy nem lesznek új tárgyalá­sok. „ Éppen ezért törekedtünk arra, hogy a szerződés még a csehszlo­vák válás előtt életbe lépjen" - hangsúlyozta a szóvivő, utalva a ratifikációs levelek kölcsönös cse­réjére, amellyel a dokumentum két héttel ezelőtt életbe lépett. E lapvéleményekkel ellentétes nyilatkozatot adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Milan Kňažko, a nemzetközi kapcsolatok szlovák minisztere. A miniszter sze­rint az a szerződés, amelyet 1993 januárja után az önálló Szlovák Köz­társaság kíván kötni Németország­gal, kétségkívül más lesz, mint a csehszlovák-német szerződés. Kňažko tegnap a ratifikációs okmá­nyok cseréjét „fiktívnek" nevezte, mert Csehszlovákia már hamarosan nem létező szubjektummá válik. Szerinte formálisan kizárható az is, hogy ezt a szerződést az eredeti formájában átvegye a Cseh Köztár­saság, s az új szerződés megkötése az önálló Csehország és Németor­szág között csak további tárgyalá­sok kérdése a cseh és a német diplomácia között. kapcsolatokat kíván fenntartani. Ami az ENSZ-szel való kapcsola­tokat illeti: a feltételezések szerint Csehszlovákia megszűnése után Csehországnak és Szlovákiának is kérnie kell a megfigyelői státust a vi­lágszervezetben, arra az időszakra, amíg rendes tagként fel nem veszik őket. A felvételi kérelemnek egye­bek között tartalmaznia kell az ál­lamfő aláírását is, ami azt jelenti, hogy mindkét köztársaságban több belpolitikai lépésnek kell megelőznie a kérelem beadását. Egy egész sor technikai jellegű kérdést is meg kell oldani, így például: mi lesz azzal az összeggel, amellyel jelenleg Cseh­szlovákia tartozik az ENSZ-nek a békemüveletek alapjába, nem tud­ni milyen lesz az új tagsági illeték stb. FEL KELL ÚJÍTANI A LÉGIHIDAT BARANYA: A SZERBEK NEM ENGEDIK HAZA A HORVÁT MENEKÜLTEKET A viszonylagos éjszakai nyugalmat tegnap reggel Szarajevóban automata fegyverek ropogása szakította meg. A boszniai szerbek bejelentették, hogy a főváros déli részén stratégiailag rendkí­vül fontos pontot sikerült elfoglalniuk. A szerb csapatok bevették Tjentiste falut, amely Boszniát a horvátországi Dubrov­nikkai összekötő főút mentén fekszik. A szerb közlemény megfogalmazása sze­rint „a rendkívül fontos stratégiai pontot a muzulmán hadsereg elleni súlyos har­cokban szabadították fel". A nap folya­mán a szerb nehéztüzérség ismét lőtte Szarajevó északnyugati elővárosát, Dob­rinját. A szerb légierő pedig az észak­boszniai Bosanski Brodot támadta, és bombázták Jajce városát is. Az ENSZ békeeröi (UNPROFOR) Szarajevóban maradnak, s a világszerve­zet fontolóra veszi, hogy mely más bos­nyák városokba küldjék a további 6000 kéksisakost. Ezt Philippe Morillo, az UNPROFOR parancsnoka mondta, és egyidejűleg tagadta azokat a híreket, amelyek szerint ki akarják vonni a bos­nyák fővárosból a mintegy 1500 föt kitevő ENSZ-kontingenst, mert napirenden tá­madásoknak vannak kitéve a békekato­nák. Az UNPROFOR zágrábi szóvivője pedig hozzátette, hogy a kéksisakosok kivonásáról a közeljövőben szó sem lehet. Cyrus Vance, a Jugoszlávia-konfe­rencia társelnöke, aki szombaton utazott Zágrábból Genfbe, kijelentette, hogy azonnal fel kell újítani a légihidat Szaraje­vóval és megkezdeni a humanitárius se­gélyek szállítását a bosnyák főváros la­kossága számára. Arra figyelmeztetett, hogy minden egyes nap, amikor a légifo­lyosó nem működik, 200 tonna élelmi­szertől fosztja meg az embereket, a tél pedig gyorsan közeledik. Mint ismeretes, a humanitárius repüléseket 23 nappal ezelőtt függesztették fel, amikor lelőttek egy olasz szállítógépet. Ismét rendkívül kiéleződhet a horvát -szerb konfliktus Baranyában, Horvátor­szágnak ebben a szerbek által megszállt északkeleti részében. Az ottani szerbek ugyanis kijelentették, akár erővel is meg­akadályozzák a horvát menekültek haza­térését. Franjo Tudjman horvát elnök szeptember 30-ra tervezte a menekültek óriási csoportjának a hazatérését. Ezt a tervet mindeddig nem mondták le, an­nak ellenére, hogy az UNPROFOR figyel­meztetett: a menekültek hazatéréséhez nincsenek meg a biztonsági feltételek. Az úgynevezett baranyai szerb kormány ve­zetője, Bora Zsivanovics azt mondotta, a szerbek válasza „gyors, rövid és haté­kony lesz, ha a zágrábi szervek Baranyá­ba küldik a horvát menekültekel az emii­tett napon". Szerinte ugyanis a menekül­tek tervezett hazatelepítése egyet jelente­ne a szerbek által elfoglalt területek visz­szafoglalásával. A nemzetközi megfigye­lők véleménye is az, hogy az ügy újabb véres konfliktusba torkollhat. A horvát parlament pénteken jóvá­hagyta a kormány amnesztiatörvényét, amelynek értelmében kegyelemben ré­szesítik azokat a személyeket, akik a konfliktusok idején bűntetteket követtek el. A háborús bűnökre azonban az am­nesztia nem vonatkozik. Tudjman elnök kijelentette, hogy a törvény célja a biza­lom légkörének megteremtése Horvátor­szág lakosai között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom