Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 25. 6 KÖRNYEZETVEDELEM iÚJSZÓi CATHERINE DENEUVE: A LEGSZEBB FRANCIA NŐ A HÁZASSÁGOT NEM NEKI TALÁLTÁK Kl A legújabb kísérő: Kari Lagerfeld ROGER VADIM MONDTA RÓLA Mindig ambiciózus nő volt, valószínűleg ezért érte őt a vád, hogy kapcsolatunk az ő részéről kifejezetten érdeken alapult. Észrevettem, hogy nem vesztegeti az időt, hogy minél gyor­sabban el akarja érni a célját. Ez persze önmagában véve jó tu­lajdonság, de az én ízlésemnek túl korán és túl agresszívan kez­dett hozzá. Egy hajszál választott el bennünket a házasságtól. Catherine ugyan úton-útfélen hangoztatta, hogy a szabad szerelem híve. Amikor nőni kezdett a hasa, megkérdezte, szabad-e ilyenkor szeretkezni. Vajon mit szól ő, ott a hasadban? — kérdeztem. Ő mellette van, adta meg magának a választ. Azért boldog a család OLIVIA BÁTOR Nemrég írtunk ezen a helyen Olivia Newton-Johnról, a sikeres színésznő­ről és énekesnőről, aki most már első­sorban családjának él és az üzleti életben arat sikereket. Ám a sors nem válogat. A szombat esti láz felejthetet­len, bűbájos hősnője a közelmúltban egy rutinvizsgálat során megtudta a rettenetes valóságot: mellrákja van. A hír nemcsak a 43 éves Oliviát rázta meg, hanem 12 évvel fiatalabb férjét, Matt Lattanzit is, kislánya, Chloe ap­jat. A család most ugyan visszavonul­tabban él, de Olivia nem tört össze, nem adja fel, kész harcolni a sorssal. Ugyanúgy, mint előtte már több szí­nésznő, például Brigitte Bárdot, Farah Fawcette vagy Kate Jackson. DUSTIN HOFFMAN BOLDOG FÉRJ ÉS APA Dustin Hoffman nemcsak érzékeny idegrendszerű, de szigorú is. És néha végtelenül aranyos. J\ hatvanas évek­ben Dustinnak több barátnője volt, mint mindannyiunknak együttvéve" — mondja róla egyik legjobb barátja, Gene Hackman. „így igaz" — erősíti meg Dustin mosolyogva, miközben úgy tűnik, büszke Casanova-múltjára. Józan volt és félénk, a komplexu­sain kívül talán nem is volt egvebe. De most más a helyzet, most van egy Lisája. Lisa a második felesége, négy gyermeke anyja, harminchárom éves, jogtanácsos. „A családom legalább úgy igénybe vesz, mint a filmjeim" — mondja a munka megszállottja. Vajon a gyermeküvöltés nem zavarja az el­mélyülésben? „Éppen ellenkezőleg! A gyermekzsivaj visszatérít a való világ­ba. Nem lebeghetek örökösen a mű­vészet ködében." A Hoffman család nem él éppen zsúfoltan. Házuk van Connecticutban, egy nagy lakásuk Manhattanban, egy házuk Beverly Hillsben és a „kunyhó­juk" Qstaadban. Elég nagy terük van hát a boldogsághoz. Lisával abban az évben esküdtek meg, amikor Dustin édesanyja, Lilian meghalt. A filmszínész nagy szeretet­tel csüggött a melegszívű asszonyon, aki szöges ellentéte volt anyagias, jéghideg apjának, a zsidó bútorkeres­kedőnek. „Kezdetben tartottam attól, hogy a húsz év korkülünbség majd gondot okoz, de szerencsére alapta­lanok voltak az aggodalmaim" — nyi­latkozta a sztár. EGYETLEN SZÓ SEM A 48 évesen is örökifjú Mick Jag­ger és 35 éves fe­lesége, Jerry Hall — másfél évvel házasságkötésük után — máris kü­lönváltan él. 2,5 millió fontos londo­ni villájukat, ketté­osztották, két kü­lön lakást építtet­tek belőle. Míg a Rolling Stones frontembere acél­ból és üvegből, fu­turista módon ren­deztette be lakrészét, addig az ameri­kai feleség a szecessziós stílust vá­lasztotta. Két közös gyermekük van. Ennek ellenére — a szomszédok és az átépítésben résztvevő munkások elmondása szerint — egyetlen szót sem váltanak egymással. 1992 nyarán Párizsban Yves Saint-Laurent kétezer kiválasztott előtt bemutatja téli kollekcióját. Minden országból idesereglett csodálatos és fiatal manökenek viselik a régen várt modelleket, és mégis! A tekintetek csak egy irányba fordulnak: Catherine De­neuve felé! Ott ül az első sor­ban, elegánsan és előkelően, mint egy regénybeli hercegnő. Félig kritikusan, félig szórakozva nézi a modellek felvonulását, úgy tűnik, most választja ki jövendő ruhatárát, mert húsz éve csak Saint-Laurent öltözteti. A divatter­vező szeret számára ruhát csi­nálni, miként a forgatókönyvírók, akik méretre szabott szerepet ír­nak neki. VIETNAM SZÍVEN ÜTÖTTE Catherine új frizurája vonzza a tekinteteket. Egy most forgatott film miatt áldozta föl gyönyörű, hosszú, szőke haját. A film a harmincas években játszódik a mai Vietnam területén, ami akkor francia gyarmat volt. A elme: In­dokína. Ez a hetvenedik filmje. Catherine bevallja, hogy ez a film és Vietnam felfedezése (ahol há­rom hónapig tartott a forgatás) Ez is Yves Saint-Laurent modell nagyon felkavarta, szfven ütötte. Azt mondja: sohasem fogadott el szerepet karrierjének előmozdítá­sa érdekében. Mindig az ösztö­neire hallgatott. Nem habozik át­változtatni a külsejét, hogy job­ban hasonlítson a szerepe sze­rinti személyhez. Az Indoklnához nem őrizhette meg hosszú haját, mert ez összeegyeztethetetlen a harmincas évekkel. Gondolt arra, hogy parókát viseljen, de az a túl sok és vastag eredeti haja miatt nem maradt a helyén, (gy csak egy megoldás volt: az olló. Akkor aztán még a szükségesnél is rö­videbbre vágatta, mert mint mon­dá, mindig arról álmodott, hogy egyszer megtudja, milyen a fiúsra fölnylrt nyak. ŐRZI A MAGÁNÉLETÉT Franciaországban Catherine Deneuve hajának levágása — ami tulajdonképpen egy banális esemény — olyan fontossá vált, amire nem is gondolt volna: majdnem államügy\ Amikor jogai­ról kérdezik, a művésznő elisme­ri, hogy hozzátartozik a közön­ségéhez, de csak bizonyos ke­retek között, mert egyébként na­gyon féltékenyen őrzi a magáné­letét. Soha nem beszól két gyerme­kéről, akiket házasságon kívül szült. Christian, a nagyobbik, Ro­ger Vadim francia fiirendezővei folytatott viszonyából született, amikor még alig volt húszéves. Az aranyos Chiarának az olasz Marcello Mastroianni az apja. MINDENT ODAAD ANNAK, AKIT SZERET Manapság Catherine egy tele­víziós csatorna vonzó tulajdono­sával osztja meg az életét. Úgy tűnik, a házasság nem az ő mű­faja, de két film között nagyon polgárian él a Szajna bal partján, egy bájos párizsi lakásban. Ami­kor pihenésre és kikapcsolódásra vágyik, elhagyja Párizst, ós vidéki házát keresi fel. Szereti a titkot és a misztériu­mot. Előkelő személyiséget mutat a külvilág felé, akit mindenki iri­gyel, de magánemberként bevall­ja, hogy agresszivitásra is képes, nem nagyon uralkodik magán. Mindent odaad annak, akit szeret szerelemmel vagy barátsággal. Barátai között található Yves Sa­int-Laurent, aki a hűséges Cathe­rine-nél mindig vigasztalásra lel. Saint-Laurent ezt viszonozza is, hiszen minden alkalommal kije­lenti: „Catherine-neK csodálatos Az új frizura országos esemény lett szíve van hozzám, ő a legna­gyobb világsztár." Catherine nem szükségszerűen a show világából választja baráta­it, de elismeri, hogy csodálja Jes­sica Lange és Julie Christie ener­giáját. És amit érzelemmel a hangjában bevall: számára az el­ső és legnagyobb: Sophia Loren. (Kiskegyed) HONECKER LÁNYAI „Nem fogom az apám orra előtt becsap­ni az ajtót!" — ezt az önmagában igen tisz­tességes kijelentést nem más tette, mint Erich Honeckemek eddig a szélesebb köz­vélemény előtt csaknem ismeretlen, és az első házasságból való lánya, Erika. Előfor­dulhat ugyanis, hogy az illetékes berlini hi­vatal eleget tesz a volt NDK-főnök, illetve az ügyvédek kérésének, és súlyos beteg­ségére hivatkozva, kiengedik a börtönből, s szabadlábon védekezhet majdani peré­ben. Igenám, de Honeckernek — hajdan az előkelő külön kormánynegyed urának — nincs lakása. A méltó közharag e 79 esz­tendős célpontjának nem lenne hova men­nie. Ezért jelentkezett az elfelejtett leény. Otthont ajánl az apjának. Különösen viselkedtek a múlt hosszú év­tizedek során a magas rangú kommunista vezetők ebben a tekintetben is: úgy tettek, mintha nem lenne magánéletük, családról, feleségről, gyerekekről nem vagy alig lehe­tett hallani ebben a körben. (Csak Hrus­csov törte meg egy időre ezt a homályt.) Lényegében az általános titkolózás végig megmaradt, s ez a többi között még egy emberi vonástól fosztotta meg őket. Ilyen per kellett ahhoz, hogy a Honecker család teljes névsora a napisajtó hasábjai­ra kerüljön. A volt NDK főtitkár-államelnöke 1947-ben vette feleségül a nála három év­vel idősebb Edith Baumannt, egy kőműves lányát, akit már a háború előtti illegális szocialista iljúsági mozgalomból ismert, s akivel nagyjából egy időben (1933—1936) ültek a náci börtönben. NDK-beli karrierjük is párhuzamos volt, Edith Baumann az öt­venes-hatvanas évek fordulója körül a poli­tikai bizottság póttagja lett, majd életének utolsó évtizedében városi tanácsos Kelet­Berlinben. Ebből a házasságból született 1948-ban Erika. Honecker érdeklődése azonban ha­marosan a nála 15 évvel fiatalabb Margót Feist leié fordult, s a helyzet bizony házas­sági háromszöggé vált. A „zavaros állapo­tot" végül is a legmagasabb pártvezetőség közbelépése hozta rendbe: Erich elvált Edithtől és feleségül vette Margot-ot, az NDK későbbi kulturális miniszterasszonyát. Lányuk, Sonja egy chilei emigránshoz ment nőül, s most Santiagóban él. Hozzá utazott néhány héttel ezelőtt a mama, miu­tán Chile moszkvai nagykövetségén kitel­lett az idejük. Az első feleség 1973-ban meghalt. Ho­necker életrajzi kötetében megemlékezik ugyan „Edith Baumann elvtársnőről", de valamilyen okból nem említi, hogy a fele­sége volt. A lány, aki közben egy NDK-dip­lomata, Kari Wildau felesége lett, úgy lát­szik, nem vette zokon ezt az elfelejtkezést. S most, amikor apja bajban van, kész ki­nyitni neki az ajtót. A Honecker házaspár fölött ott lebeg az igazságtevés Damoklesz kardja, de a két lány nem követi a hallga­tás és az elhatárolódás komor hagyomá­nyait. (MN) ELŐBB ÉVA, AZTÁN ÁDÁM? A Biblia szerint isten előbb a férfit, Ádámot teremtette, s oldalbordájából csak azután a nőt, Évát. Brit tudósok kutatá­saiból azonban kiderül, hogy a biológiában ez éppen fordítva van — elsődleges a női nem. Minden emberi embrióból kis­lány születne, ha fejlődése során nem lendülne mozgásba a „férfi tényező". Minden a méhen belüli fejlődés 7. hetében dől el. Akkor indulnak be azok a biokémiai reakciók, melyeknek köszönhe­tően nem petefészkek, hanem herék fejlődnek ki. A választ arra, hogyan is történik ez, a genetika már megadta. Az ötvenes évek végén egereken végeztek kísérleteket, melyek során kiderült, hogy a hímnem kialakulásáról egy kromoszóma dönt, ez 30-40 nukleoluszból áll. Ám a megfele­lő géneket még elektronikus mikroszkóp segítségével sem si­került identifikálni. A kromoszómát elkezdték darabolni, [gy fedezték fel a nyolcvanas években az Y kromoszóma úgyne­vezett rövid szárát, amely 140 ezer DNS molekulából áll. Megállapították, hogy ebben rejtőzik a nemi tényező. A lon­doni embergenetikai kutatólaboratórium szakemberei 35 ezer nukleoluszra korlátozták a kutatást. Ez a női és a férfi kro­moszómák összehasonlításának köszönhetően sikerült nekik. 1989 végén Andrew Sinclair a kromoszóma egy részét 50 kisebb szeletre osztotta és ezeket rendszeres elemzésnek vetette alá. Sikerült neki lokalizálni a nemi gént, amely az egész Y kromoszóma egyezred részét alkotja. Hasonló gént talált az egereknél, disznóknál, tigriseknél és csimpánzoknál is. Robin Lovell-Badge, aki molekuláris biológiával foglalko­zik, ezzel kapcsolatban kijelentette: „Rövidesen meg tudjuk majd tervezni az emlősök nemét. Szarvasmarhákon már megkezdődtek a kísérletek. Céljuk egy olyan eljárás kidolgo­zása, amellyel blokkolni lehet a nemi gént, s így elérhető, hogy minél több üsző szülessen." (Nie z tej ziemi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom