Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám, csütörtök

1992. SZEPTEMBER 24. «ÚJSZÓM HÍREK-VÉLEMÉNYEK DUBČEK ALLAPOTA JAVUL A neurológiai és légzési kompli­kációkban - melyek az utóbbi na­pokban súlyosbították Alexander Dubček egészségi állapotát - a rendszeres műszeres kezelés és a gondos orvosi ellátás következté­ben javulás következett be, mely főleg a beteg tudatában és együtt­működési készségében nyilvánul meg. Ezt az az információ tartalmaz­za, melyet tegnap Jan Wünsch, a Szövetségi Gyűlés szóvivője ka­pott Kari Horáktól, a prágai homol­kai kórház osztályvezető főorvosá­nak helyettesétől. ISMÉT ELNÖKVÁLASZTÁS Ma, szeptember 24-én ismét kí­sérletet tesz a Szövetségi Gyűlés Csehszlovákia elnökének megvá­lasztására. Jiŕí V. Kotas, a Konzer­vatív Párt elnöke az egyetlen jelölt. Jelölését Aleš Mucha képviselő a Liberális-Szociális Unió megbízá­sából terjesztette a parlament elé. KONFERENCIA ROZSNYÓN A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSRŐL Rozsnyón tegnap megkezdte ta­nácskozását a regionális fejlesztés­sel foglalkozó kétnapos konferencia, amelynek külföldi résztvevői is van­nak. Szervezője a pozsonyi Állami Város- és Területtervezési Intézet, amely az EK Ouverture programja keretében hívta meg a szakembere­ket, akik elsősorban Rozsnyó, Nagyszombat és Privigye fejleszté­sének lehetőségeire fordítják figyel­müket. DBP-KÉPVISELOK A CSNT-BEN A Cseh Nemzeti Tanácsban mű­ködő ellenzéki képviselők nem min­dennapi érdeklődést mutatnak a csehszlovák állam kettéválásának kulturált lebonyolítása és a két köz­társaság jövőbeni együttműködése iránt. Az e kérdéskörről folytatott tárgyalásokba az SZNT-ben műkö­dő DBP-képviselők is bekapcsolód­tak, ahogy erről Milan Ftáčnik, a párt képviselője az újságírókat tájékoztatta. Rámutatott, hogy a jú­niusi választásokon a lakosság az unitáris államra mondott ,,nem"-et. Ugyanakkor Szlovákia lakossága az önálló állam gondolatát is elvetette. Ezért az SZNT-ben működő képvi­selők számára alapvető kötelesség a csehek és a szlovákok jövőbeni együttélése feltételeinek biztosítása. A JOGUTÓD REMÉNYE Tegnapi számunkban közöltük a Löffler-múzeum lesz Kassán című hírügynökségi anyagot, amely téves értelmezésre adhat okot. Löffler Bé­la szobrászművész hagyatékának: műveinek, gyűjteményének, ingó és ingatlan vagyonának az értéke 8,5 millió korona, melyet végrendeletileg Kassa városára hagyott, tehát az özvegye újabb felajánlást nem tett a város javára. Mint jogutód egyedül abban reménykedik, hogy a múze­um megnyitására - sokéves huza­vona után - végre sor kerül. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. szeptember 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,29 48,13 Francia frank 5,42 5,50 Német márka 18,55 18,83 Olasz líra (1000) 22,06 22,44 Osztrák schilling 2,65 2,68 Svájci frank 21,35 21,67 USA-dollár 28,06 28,48 MARAD A C-VÁLTOZAT (Folytatás az 1. oldalról) zés valós következményeit. A levél megerősíti a szövetségi kormány ál­láspontját, miszerint a bősi építke­zés következtében nem változik a határvonal. A miniszterelnök közölte: a kor­mány a külügyminisztérium javasla­tára 6 millió koronával támogatja a csehszlovák álláspont külföldi népszerűsítését. Egy kérdésre vála­szolva közölte, hogy a bősi építke­zés finanszírozása 1992-ben már nem a szövetségi költségvetésből történt. A kormány hosszú ideig tartó vita után jóváhagyta az államszövetség vagyonának elosztására vonatkozó törvénytervezetet. A Cseh Köztársa­ság és a Szlovák Köztársaság közt a föderáció vagyonának elosztása területi elv (a vagyon azé az államé, amelynek a területén fekszik), vala­mint a természetbeni megosztás el­ve szerint történik. Teljes mértékben érvényesül a 2:1 arányú elosztás. Az elosztásra kerülő vagyonról az év végéig döntenek. A hadsereg és a belügyi tárca vagyonának elosztá­sa során nem alkalmaznak sajátos szempontokat. Rudolf Filkus miniszterelnök-he­lyettes nagy jelentőségűnek tartja, hogy a kormányban egyetértés szü­letett a vagyonelosztási törvényter­vezet kérdésében. Szerinte a tör­vényjavaslaton, amelyet megkülde­nek a cseh és a szlovák kor­mánynak, valamint a Szövetségi Gyűlésnek, már nem igen lesz vál­toztatni való. Egyetértés született abban is, hogy a föderáció külföldi vagyonát is a fenti elvek szerint osztják el a két köztársaság között. Az elosztási elvek betartása lehető­vé teszi, hogy 1993. január 1-jével megkezdhessék működésüket a CSK és az SZK önálló külképvise­leti hivatalai. A területi elv szerinti vagyonelosz­tás a szövetségi tulajdonban levő ingóságokra is vonatkozik. (somogyi) JÁN ČARNOGURSKÝ BÍRÁLJA A KORMÁNYT A Kereszténydemokrata Mozga­lom elnöke tegnap nyilatkozott az SZK Sajtóirodája tudósítójának. Szó szerint ezt mondotta: ,,Szlovákia kormánya a körülmények hatására nemcsak a DSZM választási prog­ramját módosítja, hanem saját prog­ramnyilatkozatát is. A jelenlegi gaz­dasági fejlődés az előző kormány gazdaságpolitikájának helyességét igazolja". A volt miniszterelnök sze­rint lehetséges, hogy az SZK kormányának gazdasági miniszterei a DSZM jobbszárnyát reprezentál­ják, politikájuk azonban nem eléggé működőképes. E szempontból nem az az érdekes, hogy jobb- vagy baloldali kormányról van-e szó. Klepáčékkal azért szakítottunk - mondotta Čarnogurský -, mert különbözőképpen vélekedtünk az ál­lamjogi elrendezésről. Csak támadni tudnak, ebben merül ki tevékenysé­gük. De a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalommal sem vagyunk egy véleményen az államjogi elren­dezést illetően, viszont számos kér­désben egyformán gondolkodunk. Čarnogurský egy erős szlovák jobboldali párt kialakításának lehető­ségeiről szólva azt mondotta, hogy mozgalma egyetlen tömörüléssel sem kíván formálisan egyesülni. Vi­szont, ha ilyen párt létrejön, a KDM szorosan együttműködik vele. NINCS SZLOVÁK HÍRSZERZÉS ÉS KÉMELHÁRÍTÁS Füzes Tibor, a magyar titkosszolgálatok felügyeletével megbízott tárca­nélküli miniszter egy budapesti előadásában kijelentette, hogy Szlovákia intenzíven fejleszti kémhálózatát, és figyelmének középpontjában Magyaror­szág áll. Stanislav Ryban, a szlovák belügyminisztérium szóvivője igy reagált a magyar miniszter nyilatkozatára: Az SZK Belügyminisztériuma keretében egyetlen olyan intézmény sem működik, amely hírszerzési felada­tokat teljesít. A hírszerzés és a kémelhárítás a Szövetségi Belügyminiszté­rium hatáskörébe tartozik. Kétségtelen, hogy ha Szlovákiában bárki foglal­kozna hírszerzési hálózat kiépítésével, az SZK Belügyminisztériuma tudna erről. A FÖDERÁCIÓ MELLETT TÜNTETTEK Zólyomban gyűlést tartottak a közös állam hívei, akik szerint népszavazással kellene eldönteni a CSSZSZK további sorsát. A közép-szlovákiai városban kb. 400 helyi lakos jelent meg a népgyűlésen, de az eseményt szemlélők száma is je­lentős volt. A szónokok elsősorban azt hangsúlyozták, az állampolgárok dolga, hogy eldöntsék, önállósuljon-e Szlovákia. Ján Holčík, a Demokrata Párt korábbi elnöke is jelen volt, és rámutatott, hogy a lakosság még nem tért magához a vá­lasztások utáni letargiából. Eva Ková­čová, a Demokratikus Csehszlovákiáért Egyesülés tisztségviselője kijelentette, hogy még egyetlen ésszerű érvet sem hoztak fel a szeparatisták törekvéseinek indokolására. NEMCSAK A KISEBBSÉGEK ÉRDEKE AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA (Folytatás az 1. oldalról) parlamenti párt dolgozta ki anélkül, hogy kikérték volna az ellenzéki pár­tok véleményét. A jóváhagyott válto­zat lehetővé teszi a hatalomnak a végrehajtó hatalom kezében való összpontosulását, a demokratiku­san hozott döntések túlzott mértékű ellenőrzését, s bizonytalanságot te­remt a magántulajdon terén is. Legsérelmesebbnek a nemzeti ki­sebbségek jogkörével összefüggő cikkeket tartja a mozgalom. Igy töb­bek között azt, hogy az alkotmány nem biztosítja tételesen az anya­nyelvi iskolák létesítésének jogát, a kisebbségek szülőföldhöz való jo­gát és meghatározása szerint a nemzeti kisebbségek csak úgyne­vezett nemzeti szövetségeket hoz­hatnak létre. Mivel a szlovák nyelvet államnyelvként határozza meg, vár­ható a nyelvtörvény módosítása, ami a kisebbségek nyelvhasználati jogának további korlátozását von­hatja maga után. Sok szó esett arról a bizalmatlanságról, amely az alkot­mányból kifolyólag a kisebbségekkel szemben alakulhat ki. Duray Miklós úgy véli, hogy ez negatívan befolyá­solhatja a szlovákok és magyarok együttélését. Bár egyelőre még nin­csenek kézzelfogható jelei annak, hogy Dél-Szlovákiában bomlóban lenne a békesség, a mozgalom úgy tapasztalja, hogy a kisebbség köré­ben nő a félelem, sőt egyesek az áttelepülés gondolatát fontolgatják. Sajnálatosnak minősítette, hogy az Együttélés törekvéseit, amelyeknek kivétel nélkül a bizalomerősítés a céljuk, egyes politikusok, politikai erők Szlovákia integritása és szuve­renitása megsértésének tartják. A Fradi-szurkolók elleni rendőr­beavatkozásról az Együttélés elnö­ke úgy vélekedett, hogy az nem állt arányban a lelátókon történtekkel. Aggodalmát fejezte ki, hogy a brutá­lis rendőrakció esetleg csak főpróba volt és a kommandósok bárhol meg­ismételhetik fellépésüket a védtelen emberekkel szemben. Bejelentette, hogy a magyar koalíció képviselői interpellációt nyújtottak be a Szövet­ségi Gyűlésben. Magyarázatot kér­tek a szövetségi belügyminisztertől, hogy ki adott parancsot a terrorista­ellenes alakulat bevetésére, és mit tesz a kormány azért, hogy a jövő­ben ne léphessen fel az alakulat a polgári lakosság, a békés tüntetők ellen. -esi­JUGOSZLÁVIA ELVESZTETTE ENSZ-TAGSÁGÁT (Folytatás az 1. oldalról) oka. Arra szólította fel Panicsot, hogy tettekkel is támassza alá a bé­kéről mondott szavait. Több, főleg afrikai ország vonta kétségbe a határozat jogszerűségét. Mások, mint például Mexikó és Bra­zília úgy vélte, hogy Jugoszlávia kizárása nem járul hozzá a balkáni békéhez. Az éjszakai szavazást megelőző­en, a keddi általános vitában is Ju­goszlávia volt a fő téma. Az Európai Közösségek 12 tagállamának nevé­ben Douglas Hurd brit külügymi­niszter élesen bírálta a belgrádi ve­zetést. Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter arról beszélt, a világ­szervezet legsürgetőbb feladata az, hogy véget vessen a fegyveres konfliktusoknak. Oroszország is el­sősorban erre fog törekedni a volt Szovjetunió területén. Óvatosan bí­rálta a Jugoszlávia kizárását célzó igyekezeteket. De mint a későbbiek megmutatták, Oroszország nem szállt szembe a határozattal. Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosnyák elnök tegnap az ENSZ-központban azt állította, hogy Szerbia és Crna Gora szabo­tálja a Jugoszláviára vonatkozó bé­ketervet. Ugyanakkor mindketten bí­rálták az ENSZ-t, annak főtitkárát és az egész nemzetközi közösséget, amiért nem elég határozottak a vál­ság megoldása során. Izetbegovic felszólította a világközösséget: vagy nyújtsanak neki katonai segítséget, vagy pedig töröljék el a fegyverszál­lítási embargót, hogy Bosznia meg­védhesse magát. Név szerint bírálta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárt és Cyrus Vance-t, a Jugoszlávia-kon­ferencia társelnökét. Elmondta, az ő rábeszélésükre nem hagyta ott az emlékezetes londoni konferenciát és írta alá az ott elért megállapodást. Éppen ezért az ő kötelességük len­ne rábírni Szerbiát is: teljesítse amit vállalt, ahogyan azt mindketten megígérték neki. A londoni konfe­rencia óta már 26 nap telt el és a helyzet nem javult. Folytatódik a vérontás, az etnikai tisztogatás. Izetbegovic szerint a szerbek 11 konkrét kötelezettségvállalást sér­tettek meg. A továbbiakban elmondta, ha el­törölnék a fegyverembargót, akkor Bosznia sürgősen könnyűfegyvere­ket, lőszert és tankelhárító eszközö­ket szerezne be. Kijelentette, elhiszi Milan Panics jugoszláv kormányfő­nek, hogy békére törekszik, de nem tartja képesnek arra, hogy azt ke­resztül is viszi. Franjo Tudjman horvát elnök teg­napi beszédében meglepő módon csak keveset foglalkozott Jugoszlá­viával. Elsősorban arra szólított fel, nehogy a korábbi kelet-nyugati konfliktust a fejlett Észak és a sze­gény Dél közötti konfliktus váltsa fel. Cyrus Vance és lord Owen, a Ju­goszlávia-konferencia társelnökei, akik kedden Athénban tárgyaltak a görög kormányfővel, úgy vélték, hogy a volt jugoszláv köztársasá­gokban a konfliktusok békés megol­dása akár évekig is eltarthat. Külö­nösen Boszniában kell számítani hosszabb időre. ZÖLDSISAKOSOK IS LESZNEK Dombas norvégiai városban tegnap konferencia kezdődött a hadsereg befo­lyásáról a környezetre. Ez az első olyan akció, amelyet a NATO rendezett és Csehszlovákia, az egykori Varsói Szerző­dés volt tagországa. A tanácskozást Jo­han Holst norvég és Imrich Andrejčák csehszlovák védelmi miniszter nyitotta meg. Mindketten azt hangoztatták, meg kell találni az együttműködés lehetőségeit a hadseregek által okozott környezeti ká­rok visszaszorítása érdekében. Johan Holst azt mondta, a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében Norvégia elsőként kezdte meg önkéntes ökológiai egységek szervezé­sét, a „zöldsisakosok" az ökológiai károk felszámolására kapnak kiképzést. Fel­használják az ENSZ békefenntartó erői­nek tapasztalatait, s felállításuk után be­vethetőek lesznek bárhol a világon. Imrich Andrejčák szerint ez a rendez­vény bizonyítja egyrészt az Európában lezajlott változásokat, másrészt a volt el­lenségek közti együttműködés lehetősé­geit. HALÁLOSAN VESZÉLYES LOPÁS RADIOAKTÍV CÉZIUM KERÜLT ILLETÉKTELEN KEZEKBE Míg Nurszultan Nazarbajev kazah el­nök ipari és pénzügyi szakemberek népes csoportjának kíséretében megkezdte pá­rizsi tárgyalásait Francois Mitterrand ál­lamfővel, Pierre Beregovoy kormányfő­vel és a francia vállalkozói körök képvise­lőivel, addig köztársaságában súlyos bűn­tény történt. Nyugat-Kazahsztánban a gurjevszki petrolkémiai gyár silójából elloptak egy konténert, amelyben radioak­tív cézium-137-es, halálosan veszélyes anyag volt. A tolvajok daruval emelték ki a silóból a konténert. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség jelentése azonban nem szól arról, mit keresett a petrolkémiai üzemben ez a ra­dioaktív anyag. Súlyos probléma, hogy a tolvajok talán pontosan nem is tudják, mit loptak el. Ha ne adj' isten kinyitják a konténert, a sugárzás jelentős körzet­ben elpusztít mindent, ami él. Ha viszont tudják, mi került a kezükbe, akkor bizo­nyára megpróbálják külföldre csempész­ni. A konténer tartalma ugyanis több tíz­ezer dollárt ér a világpiacon. PERESZ JAVASLATA LEGYEN IZRAELI-SZÍRIAI CSÚCS Simon Peresz izraeli külügyminiszter, aki jelenleg New Yorkban tartózkodik a világ­szervezet Közgyűlésén, az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában izraeli—szíriai csúcsta­lálkozó megrendezését javasolta. Hangsúlyozta, nem tudja, van-e erre valamilyen esély, de abban bizonyos, hogy egy ilyen találkozóra szükség van. Véleménye szerint a béketárgyalások jelenlegi szakaszában meg kellene tartani a legfelsőbb szintű találkozót. CSAK TOLMÁCS VOLT AZ IGAZGATÓ? Már beszámoltunk arról, hogy külföldi és csehszlovák vállalatok belekeveredtek egy nagyszabású haditechnika-csempészési botrány­ba. A lényeg az, hogy öt katonai helikoptert - természetesen polgári gépeknek álcázva - Horvátországba próbáltak kicsempészni. Az afférban a libereci Agroplast részvénytársa­ság igazgatójának neve is elhang­zott. Petr Pernička igazgató kijelen­tette: vállalatának semmi köze az ügyhöz, az Agroplast a csempészési kísérletben érdekelt cégekkel sem­miféle szerződést nem kötött. „Ne­vem csak úgy kerülhetett kapcsolat­ba a törvényellenes cselekedettel - mondotta Pernička hogy ma­gánszemélyként, az orosz partner felkérésére, tolmácsként dolgoztam. A Vámőrség mindazonáltal 20 millió korona büntetést szabott ki a frýdlanti Ikona vállalatra, amely hazánk területére importálta az öt helikoptert. A vállalat jogtanácsosa nem volt hajlandó kommentálni ezt a hírt. Azzal érvel, hogy mindeddig nem kézbesítették ki a Vámőrség hivatalos döntését. Petr Dušek, az Ikona jogtanácsosa elmondta, hogy mind az öt légijármúvet a német Rothaichmer cégtől vásárolták to­vábbi értékesítés céljából. Azt azon­ban tagadta, hogy az Ikona bárkivel is tárgyalt volna a helikopterek Hor­vátországba szállításáról. „Tudjuk - mondotta -, hogy Horvátországra vonatkozik az ENSZ fegyverszállítá­si tilalma".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom