Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 47. ÜLÉSÉNEK VITÁJA / / •• JUGOSZLÁVIÁM ÖSSZPONTOSUL A FIGYELEM GEORGE BUSH ÜJ JAVASLATA Közép-európai idő szerint hétfőn este kezdődött meg New Yorkban az ENSZ­közgyülés 47. ülésének általános vitája. A hagyományoknak megfelelően elsőként Brazília képviselője mondott beszédet. A hagyományoktól eltérően viszont teljes közlekedési káosz kísérte a nyitányt Manhattan-sziget keleti részén, vagyis New York szivében, ahol az ENSZ székháza is található. Tekintettel arra, hogy a nyitónapon mondott beszédet az amerikai elnök is, a rendőrség biztonsági okokból lezárt egy egész széles sávot az első sugárút mentén - gyakorlatilag az egész munkanapra -, amivel óriási közlekedési dugókat okozott. CSEHSZLOVAK-AMERIKAI KERESKEDELEM r r NULLÁRÓL INDULUNK Georga Bush felszólalásában közölte: az Egyesült Államok kérni fogja a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását, hogy megvi­tassák a világszervezet lehetőségei­nek növelését a katonai konfliktusok megelőzésére, korlátozására és megoldására. Emellett felszólította a Biztonsági Tanácsot, adjon bizton­sági garanciákat mindazoknak az államoknak, amelyek nem rendel­keznek atomfegyverekkel, s azok­nak, melyeket ilyen eszközökkel va­laki megfenyegetne. Bush foglalko­zott a fejlődő és a fejlett országok közti ellentétekkel, s keményen bí­rálta'a belgrádi kormány politikáját. Sztojan Ganev bolgár külügymi­niszter, az idei Közgyűlés elnöke közölte: a közgyűlés már kedden éjszaka megvitatja a Biztonsági Ta­nács szombati határozatát, amely elutasította kis Jugoszlávia automa­tikus igényét a volt szocialista Ju­goszlávia helyére az ENSZ-ben. A jugoszláv delegáció helytelennek Az ABC tévétársaság és a The Washington Post napilap legutóbbi, az elnökválasztás előtt hat héttel megrendezett közvélemény-kutatá­sa szerint a demokraták jelöltje, Bili Clinton 21 százalékkal vezet a je­lenlegi elnökkel szemben, s úgy tű­nik, hogy előnye még növekszik is. A 4 százalékos hibalehetőséggel számoló adatok szerint a választók Moszkvában hétfőn megállapo­dás született a csecsen önkéntesek kivonásáról a Grúziához tartozó Ab­háziából. A megállapodást Ibragim Szulejmenov, a csecsen parlament védelmi bizottságának elnöke, Gen­nagyij Burbulisz, az Orosz Föderá­ció államtitkára és Vlagyimir Jarov, az orosz parlament alelnöke írta alá - közölte tegnap a Nyega hírügy­és igazságtalannak tekinti ezt az eljárást, ezzel szemben nagyon sok tagország kijelentette: nem ért egyet az utódlás esetleg ilyen módjával, sőt Irán külügyminisztere javasolta, hogy Jugoszláviát zárják ki az ENSZ valamennyi szervéből. Alois Mock osztrák külügyminiszter szerint a volt Jugoszlávia tipikus és szomo­rú példa: a világközösség túl keve­set tett és azt is túl későn. Hétfőn szólalt fel Alija Izetbego­vic Bosznia-Hercegovina elnöke. Kijelentette, hogy országa népét nem lehet nemzetiségi hovatartozás alapján megosztani. Éppen ezért ja­vasolta egy olyan bizottság létreho­zását, amely kidolgozná a demokra­tikus Bosznia-Hercegovina alkotmá­nyát. Egyébként az általános vita első napján az európai politikusok mindenekelőtt a békeműveletekre és Jugoszláviára összpontosították figyelmüket. Ezt az Európa-közpon­túságot viszont sorra bírálták a fejlő­dő országok képviselői. 58 százaléka támogatja Clinont, s csak 37 százalékuk Busht. A töb­biek egyelőre még nem döntöttek. Clinton olyan döntő államokban vezet, mint Missouri, Ohio és Illinois. Ráadásul a republikánusok hagyo­mányos fellegváraiban, mint Florida és Indiana sem meggyőző Bush előnye. nökség. Az egyezmény értelmében a csecsen alakulatoknak napokon belül el kell hagyniuk Abházia terüle­tét. A konfliktusban érdekelt vala­mennyi fél garantálta: olyan feltéte­leket teremtenek, melyek megaka­dályozzák az esetleges incidenseket a kivonulással kapcsolatban. A cse­cseneket az orosz hadsereg repülő­gépei fogják elszállítani. Kb. 100 amerikai és 30 csehszlo­vák vállalat részvételével rendeztek hétfőn szemináriumot New Yorkban a vállalatok közti új kapcsolatok le­hetőségeiről. Jirí Brabec, a szövet­ségi külkereskedelmi miniszter he­lyettese szerint az volt a fő cél, hogy növeljék az amerikai kereskedelmi körök és beruházók tájékozottságát Csehszlovákiáról, és keressék a kölcsönös kapcsolatok fejleszté­sének új útjait. A két ország közti kereskedelem ugyan nagyon dina­mikusan fejlődik, tavaly a kivitel több mint 40, a behozatal pedig 50 szá­zalékkal növekedett, de a forgalom volumene továbbra is nagyon ala­A VILÁGSAJTÓBÓL A Neewsweek legújabb számá­ban jelent meg Antall József magyar kormányfő interjúja, melyben többek között a magyar kisebbségek hely­zetével is foglalkozott. Úgy vélte, Csehszlovákiában jobb a magyar kisebbségek helyzete, mint a Ju­goszláviához tartozó Vajdaságban, hozzáfűzte azonban, hogy a szlovák alkotmány nem nyújt megfelelő ga­ranciákat a kisebbségeknek. Azt mondta: a szomszédos országok­ban élő magyar kisebbségekhez va­ló viszonyában kormánya a helsinki Záróokmányból indul ki. Magyaror­csony. A nagy távolságon kívül ez azzal magyarázható, hogy a keres­kedelmi kapcsolatok felbomlottak a kommunista rezsim csehszlovákiai hatalomra jutása után. Az Egyesült Államok viszonylag kemény szank­ciókat vezetett be Csehszlovákiával szemben, többek között megvonta a legnagyobb kereskedelmi egyez­ményeket, amire Csehszlovákia a megállapodott kötelezettségek fel­mondásával reagált. Vagyis, most gyakorlatilag nulláról kell indulni, s közismert tény, hogy egy csapásra semmilyen piacot sem lehet létre­hozni. szág lemondott a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, kötelességének tartja azonban a kapcsolatok fenntartását a külföldi magyarokkal. Ha a magyar kormány állást foglal sorsukkal kapcsolatban, akkor ezzel csak alkotmányos köte­lességének tesz eleget - szögezte le Antall József. Ami Csurka Istvánnak a Magyar Fórumban megjelent ominózus írá­sát illeti, a kormányfő elutasította az ellenzék állítását, hogy az szélsősé­gesen nacionalista és antiszemita nézeteket tartalmaz. Azt állította, csak egy tanulmányról van szó, s az általa kiváltott visszhang nagyon el­túlzott. 1992. SZEPTEMBER 23. Az ekecsi Kukorica Termelési Rendszer 1992. szeptember 24-én (csütörtök), 9 órai kezdettel tartja az idei mmmmio A rendezvényre tisztelettel meghív minden érdeklődő, mezőgazdasági nagyüzemben dolgozó agronómust, gépesítőt, továbbá a magángazdálkodókat. Az ekecsi Kukorica Termelési Rendszer. ÚP-1653 NÉHÁNY SORBAN A bban az esetben, ha döntés , születik a hadsereg megosztá­sáról, akkor ez a folyamat minimáli­san hat hónapig tart majd. Ennyi időre mindenképp szükség van ah­hoz, hogy ne korlátozódjon a harc­képesség - mondotta hétfőn Osló­ban Imrich Andrejčák. A csehszlo­vák védelmi minisztert norvég part­nere, Johan Holst hívta meg oslói látogatásra. V alószínűleg október 16-án Lon­donban tartják meg az Európai Közösségek rendkívüli csúcsérte­kezletét, amelyen az európai unió létrehozásáról lesz szó. Ezt New Yorkban közölte az EK-tagországok külügyminisztereinek ülésén részt­vevő brit küldöttség szóvivője. A nyugat-európai tizenkettek diplo­máciai vezetőinek találkozója után elmondta, az EK folytatni kívánja a maastrichti szerződések ratifikáci­ós folyamatát, ám a miniszterek nem tűztek ki semmilyen határidőt. Az EK ugyanis ki akarja várni, amíg tisztá­zódik Dánia álláspontja. Ismeretes, hogy a dánok a júniusi népszavazá­son elutasították a maastrichti meg­állapodásokat. T egnap a brit kormány csökken­tette az alap kamatlábat és a központi bank közölte: a legala­csonyabb kamatláb 9 százalékos lesz. Minderről tegnap tájékoztatott a BBC rádióállomás. M oszkvai jelentések szerint az orosz hadsereg már hétfőn megkezdte egységeinek kivonását a tadzsikisztáni gazdasági objektu­mokból, amelyek védelmére a múlt héten Akbar Iszkandarov tádzsik parlamenti elnök kérte fel az orosz hadsereget. Erről Mehriddin Asurov vezérőrnagy, a közép-ázsiai köztár­saságban állomásozó orosz egysé­gek parancsnoka tájékoztatott. A visszavonulást azzal indokolta, hogy az orosz katonák teljesen ma­gukra maradtak, szembe kellett szállniuk az „illegális fegyveres cso­portokkal", míg a tádzsik belügymi­nisztérium és a nemzeti biztonsági bizottság egységei megőrizték sem­legességüket. Tádzsikisztánnak egyébként hétfőtől új kormányfője van, Abdumalik Abdullodzsarov sze­mélyében. r\_^ohar Oudajev, a Csecsen UZS Köztársaság elnöke teg­nap kijelentette: kész megadni a menekültstátust Zviad Gamsza­hurdiának, amennyiben ezt a meg­buktatott grúz elnök kérni fogja. Du­dajev a Interfax hírügynökségnek adott interjújában elmondta: nem veszi figyelembe a „jelenlegi tör­vénytelen grúz kormány követelé­sét", hogy adják kí a volt államfőt. Hangsúlyozta továbbá, erről a kér­désről nincs szándékában tárgyalá­sokat folytatni Tbiliszivel. M aufak Alaf, a Közel-Keletről szóló tárgyalásokon részt vevő szíriai küldöttség vezetője hétfőn ki­jelentette: bár az Izraellel folytatott megbeszéléseken „nem született semmilyen előrehaladás", mégis beleegyezett a tárgyalások folytatá­sába. Nyilatkozott Itamar Rabinovic izraeli küldöttségvezető is, aki el­mondta: megjelölték azokat a ponto­kat, amelyekben esetleg megálla­podhatnának. I lalahogy sok bajom van mostanság. Nem Ír is bajok ezek, hanem félelmek. Félek az ország felosztásától, félek, hogy mi lesz velünk, magyarokkal, mi lesz az iskoláinkkal, újságaink­kal, színházainkkal, hogyan fogják értelmezni a nyelvtörvényt. Féltem a magyarokat itt és a Vajdaságban, Erdélyben és a Kárpátalján. Irtózom a pulpitust püfölő nagyhangú politikusok­tól, a szavazógéppé degradálódott parlamentek­től, a krónikus idegengyűlöletben szenvedő arro­gáns áldemokratáktól. Ennyi félelem sok, s ez esetben az sem megnyugtató, hogy félelmeim­mel nem vagyok egyedül. Ellenkezőleg, a helyzet így csak rosszabb. Saját házi használatra talál­tam egy gyűjtőfogalmat félelmeim megnevezésé­re: szlovenszkói magyar fóbia t Járványként terjed, pedig tudnánk a gyógymó­dot - de ki figyel oda? Akiknek igazán kellene, azok semmiképpen, sőt, mintha éppen az lenne a céljuk, hogy teljesen elhatalmasodjon rajtunk a kór, s váljunk a számukra kezes báránnyá, akarat nélküli tömeggé. Idáig jutva az eszmefut­tatásban, felébred bennem, bennünk a dac: csak azért sem! Majd meglátjuk, ki bírja tovább, ki hajt fejet, ki lesz kénytelen tudomásul venni a meg­másíthatatlan tényeket! Dacolni jó, még ha nem is mindig könnyű. De erőt ad, bátorságot, az együvé tartozás csodála­tos érzését. S máris nem féltem annyira a romá­niai magyarokat, hogy mi is lesz velük a vasárna­pi választások után. Pedig a kampány során volt annyi mocskolódás, hogy biztosra vehető, jut belőle a voksolás napjára is, meg az új parla­mentbe, bar van ra remeny, hogy az jobb lesz, mint az eddigi. S már nem is bosszankodom, amiért a választások tisztasága miatt aggódó népes kórusba nemcsak román, hanem szlovák disszonáns hangok is vegyülnek. Mert az, ugye, teljes mértékben érthető, hogy lliescuék poszt­kommunista kara állandóan azt kántálja: minden a legnagyobb rendben van, lesz és - volt. De már azt is értem, hogy a Romániából hazatért Milan OROSZ SZANKCIÓK ÉSZTORSZÁG ELLEN Az orosz kormány kollégiuma tegnap előkészítette azokat a szankciókat, amelyeket Észtországgal szemben kíván érvénybe léptetni. A kabinet szűkebb körű vezetősége, amely a parlament megbízatásáról tárgyalt, a lépést azzal indokolta, hogy Észtország megsérti a kölcsönös kapcscilatok­ról szóló kétoldalú szerződést. Moszkva főképp azt sérelmezi, hogy Észtor­szág nem adott szavazati jogot az ott élő orosz kisebbségnek. Bár a tervezett intézkedéseket egyelőre nem konkretizálták, valószínűleg gazdasági szank­ciókról lesz szó. Feltételezhető, hogy Oroszország nem szállít majd nyers­anyagot, s esetleg legutoljára vonja ki csapatait Észtországból. CLINTON NÖVELI ELŐNYÉT ABHAZIA KIVONULNAK A CSECSENEK Kasmírnak mind az Indiához, mind Pakisztánhoz tartozó részében az elmúlt két hétben a heves esőzések súlyos áradásokat okoztak. A delhi kormány delegációja a helyszínre utazott, s hétfőn közzétett jelentése szerint csak Kasmír indiai részében 54,6 millió dollárnyi kárt okoztak az áradások. Tizenötmillió dollár kár keletkezett a termőföldeken, elpusz­tult több mint 11 ezer darab jószág, 230 hidat és részben vagy teljesen 36 ezer házat mosott el az áradat. Kb. 600 ember veszette életét, de ez még távolról sem tekinthető végleges adatnak. A pakisztáni oldalon a hét végi adatok szerint több mint 2 ezer ember vesztette életét. Telefoto: TK SR/AP ALMA ÉS KÖRTE Kňažko, Szlovákia külkapcsolatainak felügyelője, a DSZM és a kormány második számú embere kereken kijelenti: meggyőződése, ezek demokra­tikus választások lesznek. Mit neki a múlt tapasz­talatai, az ellopott urnák esetei, holmi Funar-ügy, amiből csak izgága demokraták és összeférhe­tetlen magyarok csinálnak ügyet! A lényeg, hogy Iliescu azt mondta: itt demokrácia van és lesz, s ha egyszer ő az államfő, akkor Kňažko el is hiszi neki, hiszen szabadalma van az igazmon­dásra. Ugyanez a helyzet Nastase külügyminiszterrel is, aki közölte vele, kormánya a nemzetközi normáknak megfelelő nemzetiségi politikát foly­tat. Punktum. Ráadásul találkozott a romániai szlovákok képviselőivel, azok is nagyon elége­dettek, nem bántja őket senki. Pedig vannak vagy húszezren Nagylakon és környékén. S meg sem fogyatkoztak, mint Magyarországon, ezrével. Ta­lán csak néhány száz fővel. Mert Bukarest az nem Budapest, úgy ám. Mert Kňažko úr külügy­miniszter, így igazán tudja. Azért külügyminiszter. Mert ha matematikus lenne, akkor tudna ezt-azt az arányokról. Ha profi politikus, akkor tudná, hogy az almát akarja a körtével összehasonlítani, amikor nem tesz különbséget egy, a hazájától messzire szakadt népcsoport és egy olyan nagy létszámú nemzetiség között, amely nem „sza­kadt", hanem éppenhogy maradt ősei földjén, még ha át is rohantak felette a határok. Amit még feltétlenül érdemes megemlíteni Po­zsony és Bukarest legújabb keletű összeborulása kapcsán: ennek komoly hagyományai vannak. Jakeš elvtársra, amíg el nem söpörte az áradat, mindig számíthatott a Nagy Román Vezér, Níco­lae Ceausescu. Egy évvel ezelőtt pedig Ján Čarnogurský akkori miniszterelnök vezetésével járt szlovák kormányküldöttség Romániában, s megbízható - nem magyar! - forrásból tudom, arról is szót ejtettek, hogyan működnek majd együtt, ha a magyarok nagyon követelőznének - itt és ott. Kňažko úr bizonyára megnyugtatta a bukarestieket: van errefelé értéke az úri becsü­letszónak, ha más nem is, ez az egyezség érvényes. Mert hiszen van 1,7 millió magyar ott, s több mint 600 ezer itt - valahogy kordában kell tartani őket. Vagy félelemben. Elszámították magukat. Én már nem félek. Igaz, fóbiám, az van. De a kettő csak annyira hasonlít egymásra, mint az alma meg a körte. GÖRFÖL ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom